Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

Bak Mihály
741 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Esküt tett Handó utóda

Megválasztotta az Országgyűlés Senyei György Barnát kilenc évre az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökévé. Senyei Handó Tündét váltja, és ígérete szerint semmit se úgy csinál, mint elődje.

A parlament 151 igen szavazattal, 12 nem ellenében hozta meg döntését. A titkos szavazás eredményének kihirdetése után Senyei György Barna esküt tett. Senyei eddig a Fővárosi Ítélőtábla polgári-gazdasági ügyszakos megbízott tanácselnöke volt, Áder János köztársasági elnök javasolta az Országgyűlésnek Handó Tünde utódjául az OBH elnöki posztjára.

Az OBH első elnökét, Handó Tündét 2011 végén választotta meg az Országgyűlés kilenc évre, majd mandátumának lejárta előtt, november 4-én alkotmánybíróvá választották Stumpf István korábbi alkotmánybíró helyére.

Ahogy arról többször írtunk, Handó kilátástalan háborúba bonyolódott az OBH-t a törvény szerint ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanáccsal. Alighanem ezért inkább „levették a tábláról”, és több, mint egy évvel hivatala lejárta előtt alkotmánybírót csináltak belőle.

Senyei az OBT előtti meghallgatását sikerrel vette: egyhangú támogatást kapott kinevezéséhez. Programjának főbb pontjaiban ki nem mondva, de lényegében semmit se úgy csinálna, mint Handó: rendszeresen elmenne az OBT üléseire, törvényességet és békét akar, és nem akar élni a bírósági vezetői kinevezések pályázatainak eredménytelenné nyilvánításával, egyedi megbízásokkal.

Színház-bedarálás: nem engednek

Gulyás Gergely megüzente: nem enged a kormány a színházak feletti ellenőrzésből. A szakma tiltakozik, és ezt felolvassák az előadások előtt.

Egyértelmű, hogy a kormány nem tett le azon szándékáról, hogy a vegyes, kormány-önkormányzati finanszírozású színházak igazgatói kinevezésében és leváltásában vétójogot szerezzen – derül ki Gulyás Gergely válaszából. A kancelláriaminiszter Karácsony Gergely főpolgármester mai levelére válaszolt. A Facebookon közzétett írás a Katona József Színházban történt visszaélésre alapozza a kormányzati szándékot a teljes színházi életre kiterjesztve.

A még nem nyilvános, de nem is tagadott szándék az, hogy beleszólásuk legyen minden olyan színház vezetőjének kinevezésébe-leváltásába, amely önkormányzati fenntartásúként állami költségvetési pénzt is kap. A még meg se jelent szövegről Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője máris megelőlegezte, hogy megszavazzák. Ő egyenesen „Gothár-féle zaklató színházakról beszélt. Az előzményről bővebben itt, arról is, hogy a háború kiterjed a könyvkiadás ellenőrzésére is.

Gombhoz a kabátot

Az eset érdekessége az, amire Gyurcsány Ferenc is felhívta a figyelmet, hogy a tervezetben az áll: az előterjesztés október 29-éig megjárta a közigazgatási államtitkári egyeztetést. A Gothár-ügy pedig csak november 19-én pattant ki. Ennek megfelelően

a szövegben nyoma sincs a Katonában történteknek.

Ez mint első számú indok csak a kormánylap Magyar Nemzet péntek reggeli írásában jelent meg.

„A Kormány megítélése szerint nem söpörhetőek szőnyeg alá és nem maradhatnak következmények nélkül a Katona József Színházban történtek. Nem csupán a szexuális zaklatás ténye az, amely mélyen elítélendő és elfogadhatatlan, de az is, hogy egy színház vezetése ezt egy éven keresztül eltitkolja és eltussolja anélkül és ahelyett, hogy azonnali hatállyal elbocsájtotta volna az elkövetőt” – írta Gulyás.

Szerinte a kormány nem von el hatáskört a Fővárosi Önkormányzattól, de minden olyan törvényjavaslatot támogat, amely tiszta felelősségi és finanszírozási viszonyokat teremt. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott és finanszírozott színházak működéséért kizárólag a Fővárosi Önkormányzatnak kell a felelősséget vállalnia, míg kormányzati támogatás esetén a közpénzek botrányoktól mentes elköltéséért csak akkor tudják a felelősséget viselni, ha a színházigazgató kinevezésére a Kormány és a Fővárosi Önkormányzat közötti egyetértésben kerül sor – fejtegeti a miniszter.

Gulyás „értetlenül áll” azelőtt, hogy a Katona ügyében nem vonták le a szükséges konzekvenciát a Fővárosi Önkormányzatban.

Elkezdődtek a tiltakozások

Eközben a színházi szakma elkezdte a tiltakozást. A Magyar Színházi Társaság pénteken közleményt bocsátott ki, amelyben kifejtik, hogy veszélyben a színházak művészi függetlensége, veszélyben a művészeti alkotás szabadsága. A tervezet törvénnyé válása alapjaiban rengetné meg a magyar színházi struktúrát, több ezer színházi alkotó és háttérdolgozó életét a fővárosban és azon kívül egyaránt. Kifejtik, hogy

a rendelkezésnek magukat alá nem vető színházakat a bezárás fenyegetné,

a színházi finanszírozás gyakorlatilag egy központi szervhez kerülne, amely független szakmai testületek nélkül működne.

A központosítással és a szakmai kontroll nélküli, gyakorlatilag egyszemélyi döntéssel irányított rendszerben teljesen beszűkülne az a sokszínű paletta, amely jelenleg a hazai színházi életet jellemzi. Ilyen mérvű strukturális változtatásokat szakmai egyeztetés nélkül elindítani nem építő szándékra vall. Álljunk a rombolás útjába! – írja az MSZT.

A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) pedig petíciót indított az A Hang útján. Boross Martin, a FESZ elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta, hogy tiltakozó felhívásukat a hét végétől sok színházban fogják felolvasni az előadások előtt.

EU-pénz: még kevesebb jönne

Nagyobb befizetést, kevesebb támogatást javasolnak a finnek a nettó kedvezményezett országok számára a 2020 utáni költségvetés tervezetében. Magyarország 27 százalékkal kevesebb pénzzel és nagyobb önerővel számolhatna.

Az év végéig soros uniós elnök Finnország, ahogyan az korábban már kiszivárgott, jelentős költségvetési szűkítést és befizetési kötelezettségnövelést javasol a 2020 utáni hétéves ciklusban – derül ki a Politico által közölt dokumentumból. Ahogyan ezt ismertetve a hvg.hu fogalmaz, a finn elnökség terve még az Európai Bizottságénál is szűkmarkúbb, márpedig a magyar kormány már azt is mereven elutasította. Vagyis

a bizottság korábbi javaslatánál is kevesebb uniós pénz juthat Magyarországnak 2020 után,

ha a tagok elfogadják a hétéves költségvetési keretre készített javaslatot. (Márpedig a magyar kormány többször kilátásba helyezte, hogy megvétózza a költségvetést.)

Több befizetés

A finnek azt indítványozzák, hogy a tagországok bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1,07 százalékát fizessék be a közös kasszába. Ez több, mint a jelenlegi, 1 százalék körüli érték, ám jóval kevesebb, mint amennyit Magyarország (az EU-támogatások egyik fő kedvezményezettje) kész lenne fizetni (1,3 százalék), és kevesebb annál az 1,114 százaléknál is, amely az Európai Bizottság tavaly májusi költségvetési javaslatában volt.

A jelentős

nettó befizető országok változatlanul elzárkóznak attól, hogy egy százaléknál többet fizessenek be.

Elsősorban Németország vált szűkmarkúvá a gazdasági növekedés lényegében nullára lassulása láttán. Ráadásul a Brexittel az egyik nagy nettó befizető pénze esik ki.

A brit hozzájárulást ellensúlyoznák a pluszforrások. A nem újrafelhasznált műanyag hulladék megadóztatásából (ilyen termékdíj van nálunk is, a bevételből az EU is részesedne), és az uniós kibocsátáskereskedelemből származna bevétele a büdzsének. Magyarország ezt is elutasítja, ahogyan a források csökkentését.

Megvágott kifizetés, növekvő önrész, felpuhított jogállamisági feltétel

A kiadási oldalon a finn javaslat a hagyományos tételek arányát csökkentené újabb célok támogatására. Ebben némi visszalépésként a felzárkóztatási támogatások és a közös agrárpolitika arányaiban kicsivel több pénzt kaphat, mint a brüsszeli terv. Előbbi aránya a mostani tárgyalási dokumentum szerint 29,7 százalék lehet, agrártámogatásokra pedig 30,7 százalékot fordíthatnának. (Jelenleg utóbbi 35,4 százalékot tesz ki.)

Ami komoly érvágás lenne, az felzárkózást szolgáló strukturális támogatások súlyos csökkenés. A jelenlegihez képest

a bizottság mínusz 25 százaléka helyett 27 százalékot javasolnak.

Nem változna a bizottság terve az egy fejlesztésen belül csökkenő uniós finanszírozási arányban. Eszerint

a nemzeti társfinanszírozás most fő szabálykénti 15 százaléka duplájára, 30 százalékra nőne.

Marad a terv arról, hogy a támogatásokat a jogállamisághoz kössék, de a szintén kiszivárgott hírekkel megegyezően ezt felpuhítanák. A javaslat értelmében ez a költségvetéshez közvetlenül köthető problémák esetén, pontos kritériumok alapján és egyedi esetekben lenne alkalmazható. Nem jó hír a magyar kormánynak, hogy a bizottsággal összhangban a finnek is azt szeretnék, ha a felzárkózási támogatások legalább 25 százalékát a párizsi klímacélok teljesítésére fordítanák.

Leáll-e a gazdaság?

Valószínűleg nem fut nullára a növekedés a következő években, de nagyon súlyos feszültségek mutatkoznak a munkaerő-piacon túl is. Nem látszik a menekülés a közepes fejlettség csapdájából.

Végigfutott a hideglelés sokak hátán a Népszava által hétfőn ismertetett tanulmány nyomán attól, hogy pesszimista forgatókönyv szerint 2023-ra nulla növekedés vár a magyar gazdaságra. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpontja (KRTK) optimista várakozása szerint azonban 2 százalékos teljesítményt se tart elképzelhetetlennek. A KRTK a munkaerő-piaci folyamatokat elemezte a Költségvetési Tanács számára szeptember végén készült elemzésben, értelemszerűen nem tért ki az egyéb makrogazdasági és társadalompolitikai tendenciákra.

Forrás: MTA KRTK

Az akadémiai kutatók megállapítása az, hogy 2016-2017-ben trendfordulóhoz érkeztünk, mind arányaiban, mind abszolút nagyságát tekintve csökkent azon nem magyarországi telephelyen dolgozó magyar állampolgárok száma, akiket a KSH Munkaerő-felmérése elér, (még rendelkeznek magyarországi lakcímmel), vagyis akik nem számolták fel háztartásukat. Továbbá, úgy tűnik, hogy még ha kis mértékben is, de elindult a régebben kivándoroltak visszaáramlása.

A munkatermelékenység kettévált

A makromodell előrejelzése szerinti lassulás fő oka az, hogy

a rendelkezésre álló munkaerő gyors növekedése megáll, majd visszafordul.

Ez a növekedésnek arra a komponensére utal, amely szerint – konszenzuális értékelés alapján – a csökkenő népesség és munkaerő önmagában lassítja a gazdaság bővülését. Ezt a folyamatot szerintük az általuk feltételezett gyorsabb termelékenység-növekedés se tudja ellensúlyozni.

Látható, hogy a hazai szektorban a munkatermelékenység több, mint tíz évben lényegében nulla, csak a foglalkoztatásban lényegesen kisebb részt vállaló exportáló cégeknél volt átlagosan 2 százalék javulás kilenc év alatt.

Ahhoz, hogy a mostani dinamikus gazdasági növekedés fennmaradjon, munkaerő-bővülés, sokkal erőteljesebb beruházási aktivitás, vagy pedig lényegesen magasabb termelékenység-növekedés kell – szögezik le. Az első lehetőség teljesüléséhez

a külföldre vándorolt magyarok hazacsábítására, vagy pedig külföldi vendégmunkásokra van szükség.

A beruházási ráta már most sem alacsony, ennek lényeges további emelkedését valószínűtlennek tartják. A hosszú távú növekedés fő forrásának tekinthető termelékenység-növekedés gyorsulása kétségkívül kívánatos lenne. Ehhez azonban mind a hazai kis- és középvállalati szektorban, mind az állami szférában alapvető strukturális átalakulásra lenne szükség.

Marad a még több munkáskéz

Az MTA kutatói több ponton mélyebbre is ástak. Megállapították például, hogy az üres álláshelyek arányának növekedésével párhuzamosan nő a túlórák száma és csökken a részmunkaidős foglalkoztatás aránya. Mindez arra utalhat szerintük, hogy többek között ezen eszközök alkalmazásával próbálnak a vállalkozások alkalmazkodni a toborzási nehézségekhez.

Az adatokból kiderül, hogy az 50 főnél kisebb vállalati méret csökkenti annak valószínűségét, hogy a munkavállaló túlórát vállal. A többségi külföldi tulajdonos ugyanakkor jelentősen növeli a túlóra esélyét. A referenciakategóriát jelentő Észak-Magyarországhoz és Dél-Alföldhöz képest a Dunántúl növeli a túlóra esélyét. A vállalat mérete és a részmunkaidős foglalkoztatás között pedig fordított a kapcsolat: minél kisebb a cég, annál nagyobb a valószínűsége a részmunkaidős foglalkoztatásnak.

Ezek az eredmények összhangban vannak azokkal a kutatói megállapításokkal, hogy a magyar gazdaság egyik súlyos fogyatékossága a krónikusan stagnáló, sőt erősödő

munkaintenzív gazdaságfejlesztési stratégia a kormány részéről.

Vagyis az újabb és újabb külföldi összeszerelő üzemek idecsábítása egyre több egy új munkaerőre jutó támogatási összeg fejében. Aminek egészen addig volt teljesítménynövelő hatása, amíg számottevő tartalék volt az gyarapodó gyártósorok mellé.

A közepes fejlettség csapdája

Ez a stratégia a gyengén fejlett országok receptje: tőke hiányában idegen forrásból bevonni pénzt, adni hozzá a szabad munkaerőt az alacsony hozzáadott értéket előállító termeléshez, amelynek legfőbb előnye a kicsi munkabérköltség. Ami azonban egy ponton megakasztja a növekedést, mert

nem képes (nincs pénze) átlépni a tőkeintenzív szerkezetre.

Ez a közepes fejlettség csapdája.

Számtalan elemzés vette végig ezt a folyamatot. Például Rippel Géza a Hitelintézeti Szemlében veszi sorra ezt a fejlődési irányt. Ő is megemlíti a hátrányos demográfiai trendet, amellyel szemben a humán tőke felhalmozása és a magas hozzáadott értékű szolgáltatások jelentős aránya csökkenti a hátrányt. A közepes fejlettségi-jövedelmi csapda a gazdasági szerkezetváltással is összefügg. A strukturális átalakulás során a kevésbé fejlett gazdaságokban először a mezőgazdasági termelés részaránya csökken az ipar javára, majd a gazdaság a szolgáltató szektor irányába mozdul el. Habár a fejlődés korai szakaszaiban érdemi növekedési potenciál rejlik az iparosodásban,

a termelékenység emelése elengedhetetlen a magas jövedelmi státusz eléréséhez

– írja a kutató.

Azok az országok tudták tehát nagy mértékben növelni növekedési potenciáljukat, amelyek magas hozzáadott értékű termelő és szolgáltató ágazatokat hoztak létre. A hazai innováció támogatása szintén hozzájárul a gazdasági expanzióhoz. A magasan képzett munkaerő, a fejlett intézmények, valamint a gazdasági és gazdaságpolitikai stabilitás mind előfeltétele a gazdasági fejlődésnek.

Rippel is leírja, hogy a közepes jövedelmi státusz eléréséhez vezető úton

a gyors gazdasági felzárkózást az olcsó munkaerő és a külföldi technológiák meghonosítása támogatja.

A magas jövedelmi státusz elérése és a közepes jövedelmi csapda elkerülése azonban csak a termelékenység emelése révén valósítható meg. Ennek élénkítése érdekében támogatni kell a hazai innovációt és feljebb kell lépni az értékláncokban. Ez különösen érvényes a kkv-kra, amelyek fejlődésükkel egyre nagyobb szerepet vállalhatnak a globális értékláncokban, ami növelheti termelékenységüket. Ezt támogatja az értékláncokon való feljebb lépésben a kutatás-fejlesztés is.

És amit a kormány tesz

Az ilyen elemzésekből egyértelmű tehát, hogy a csapdából kivezető egyik út az, hogy növelni kell a szolgáltató szektor súlyát, szélesíteni a kis-közepes vállalatok kutatás-fejlesztési aktivitását. Mindezek eredménye az, hogy a nemzetközi együttműködésben (az értékláncokban) sikerül túlnőni a szalagmunkát.

Vessük össze ezt a magyar kormány gazdasági stratégiájával és főleg gyakorlatával. A középpontban a szólamokkal szemben

a szolgáltatások helyett „újraiparosítás” áll,

egyre számosabb összeszerelő üzem (ráadásul egy ágazat, az autóipar túlsúlyával), központosított, mind inkább lebutított közoktatás, a felsőoktatási bemenet folyamatos szűkítése, a kkv-k egyre nyomasztóbb tőkehiánya. Az eredmény: nem csak a társadalom szakad ketté nyomorgókra és egyre gyarapodó kisebbségre, hanem a gazdaság is kevés külföldi tulajdonúakra és tőkeszegény hazaiakra.

Sötét jelen és jövő

És a hírek szerint a külföldi – sokkal termelékenyebb – külföldi cégek is kezdenek beleütközni a béremelkedés falába. Lassan kezdünk „túl drága” lenni. Ez különösen aggasztó most, amikor az iparban évszázados korszakváltás zajlik: terjed az élőmunkát alig igénylő robotizáció hihetetlen magas hozzáadott értékkel kecsegtetve. Az a veszély fenyegeti például Magyarországot, hogy nyakunkon marad a „kifutó” gazdaságszerkezet, a beszállítói értéklánc legalja. És akkor a csapda bezárul.

Az elmúlt évek „aranykorának”, a külső kereslet és az uniós támogatások keltette pénzbőség eltékozlását bizonyítják azok a felmérések, amelyek kivétel nélkül azt mutatják:

Magyarország nem oda fektette a pluszpénzt, ami a közepes fejlettségből felfelé lökne minket.

A versenyképességi statisztikák mind-mind ezt támasztják alá. A svájci IMD üzleti iskola 2019-es adatsora a térség szakadását mutatja. Egyes országoknak sikerült feljebb lépniük, mások rontottak, de legalább megőrizték korábbi helyüket. A tág régió legversenyképesebbje Litvánia (32. helyről a 29. helyre került). Szlovákia (53) két helyet romlott, Ukrajna (54) öt helyet egy év alatt. Horvátország (60) alig egy helyet javult, Szlovénia (37), Lettország (40), Magyarország (47, ami annyi, mint tavaly), Bulgária (48) és Románia (49) stabil maradt. A szintén előttünk álló Csehország (33), Észtország (35) és Lengyelország (38) rontott, mind a három ország négy hellyel került hátrább a rangsorban.

A közepes fejlettség csapdája tehát több országot fenyeget, de ha megnézzük, hazánk mit mutat több év alatt, sok örömre nincs okunk. A 2013-2019-es években (amikor forint ezermilliárdok ömlöttek hozzánk) mindössze 3 helyet sikerült javítani, míg mondjuk Szlovénia, Bulgária és Románia jobban nőtt. Vagyis

a versenyképesség stagnálását, inkább romlását látjuk.

A Világgazdasági Fórum (WEF) legutolsó rangsorában 141-ből Magyarország a 28 tagú Európai Unióban a 24. helyen áll, a globális listán pedig egy helyet javítva itt is a 47. lett. A részletek azonban legalább annyira lehangolók. Tavalyhoz képest 0,8 ponttal lett jobb: az IKT (információs és kommunikációs technológiák) alkalmazásában, az infrastrukturális ellátottságban, és a közműellátottságban. Versenyképesség-romlás volt azonban például az egészségügyben. A WEF-listán előttünk van Szlovákia (42), Csehország (32), Lengyelország (37), Szlovénia (35), mögöttünk pedig Románia (51) és Bulgária (49).

A Világbank Doing Business 2019 szerint a 190-es sorban Ausztria, Lengyelország, Csehország és Szlovákia, a régió jelentős része előttünk jár. Románia mögött közvetlenül az 53. helyen állunk. A minimális pontszámjavulás két változásnak köszönhető: a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó csökkentése, és az önkormányzati építéshatóságnál az eljárási határidő rövidítése.

Vagyis sehol a láthatáron a gazdaságot átfogó versenyképességi fordulat, amit éppen kilenc éve ígér, illetve jövőbeni feladatként megjelöl minden évben a kormány és az MNB, utóbbi alig pár hete állított ki kettes alá bizonyítványt. Ami azt jelzi előre, hogy ha leállás nem is lesz a magyar gazdaságban, de tényleg kevesebb (jelenlegi állás szerint akár negyedével) pénz érkezik az uniótól, és valóban megérkezik a világgazdasági apály, akkor Magyarország beszorul a jelenlegi fejlettségi szintbe.

Orbán lebegteti a kilépést a Néppártból

Az Európai Néppárt új elnökének ténykedésétől függ, hogy „más politikai közösséget” kell-e keresnie a Fidesznek – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök gazdasági nehézségeket lát az EU-ban, ami ellen adócsökkentéssel készülnek.

A jövő év legfontosabb feladata a magyar gazdaság eredményeinek megvédése, ehhez gazdaságvédelmi akcióterv kell. Ez a következő év első negyedévére készülhet el, és adócsökkentésen alapulhat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az állami rádióban.

Komoly csatákat kell vívni a növekedés fenntartásáért, amikor az eurózónában gazdasági zavarok lesznek – mondta Orbán. Másutt kifejtette, hogy az eurózóna területén cudar állapotok vannak, ott nehéz évek jönnek.

Köhöghet a motor

Szerinte jövőre kiderül, hogy Magyarország és Közép-Európa képes lesz-e megállni a saját lábán, és nagyobb sikereket elérni, mint a gazdagabb országok. Ez visszalépés az elmúlt években rendre hangoztatott állításaitól, amelyekben befejezett, kész tényként beszélt arról, hogy az „EU növekedési motorja” a térség.

A tervezett intézkedéseket nem részletezte, csak annyit árult el, hogy

az elmúlt évek sikereit is az adócsökkentés tette lehetővé.

Azt, hogy az ország egyre versenyképesebben termelt, egyre több árut tudott eladni a világban, és a bérek is nagy ütemben nőttek. Különösen a cégek által fizetett adók mérséklődtek, harmadával – mondta. Ebből az olvasható ki, hogy talán a szociális hozzájárulási adót akarják mérsékelni, bár ennek két százalékpontnyi csökkentése jövő júliustól már törvénybe van iktatva.

Sokak szerint a magyar siker az európai gazdasági eredményeknek köszönhető, míg mások szerint „sajátosan magyar dolog is van ebben”, amit akkor is tudunk szállítani, ha a többieknek rosszabbul megy – mondta Orbán. Ezután a német gazdaság komoly lelassulásáról beszélt. Ez csak szerencsével érheti el az 1 százalékos növekedést, ami nem csak a németek problémája lesz – hangsúlyozta. S bár a magyar növekedés többszöröse a németnek, ez nem azt jelenti, hogy itt jobban is mennek a dolgok, hiszen egy gazdagabb ország növekedését mindig nehezebb előidézni – fordult rá a realitás talajára.

Miről tehet Brüsszel?

Az eurózónában Brüsszel rossz gazdaságpolitikát folytatott, nem tudta segíteni a nemzetállamokat a jó gazdaságpolitikában, „és ennek most megfizetjük az árát” – így a miniszterelnöki kritika. Ez azért érdekes álláspont, mert az EU-nak voltaképpen nincs közös gazdaságpolitikája. Az eurózóna is csupán a közös pénzen és annak árfolyamán keresztül végez valamilyen koordináló szerepet, de ehhez is hiányzik a közös költségvetési „láb”. Éppen a magyar kormány az egyik, amely még a jelenlegi helyzetet is sokallja, elutasít mindenféle harmonizációt és felügyeletet az adók és a költségvetések terén. Sőt, magát az eurót se akarja bevezetni.

Szamárság – mondta Orbán arra a tervre, hogy

az uniós források kifizetését jogállamisági kritériumokhoz kössék. Szerinte ebből nem lesz semmi.

Tusktól függ a tagság visszaállítása

Beszélt a Fidesz helyzetéről az Európai Néppártban (EPP). Ennek minapi zágrábi kongresszusán nem került napirendre a márciusban felfüggesztett tagsági jogviszony. Az EPP új elnöke, Donald Tusk azt nyilatkozta, hogy január végéig döntést akar ebben az ügyben; a Fidesznek jelenleg nincsenek pozíciói az EPP-ben, a kongresszusra se kapott meghívást (a KDNP igen).

Rákérdeztek Tusk egyik megjegyzésére, ami szerint (ország említése nélkül) a szabadságjogok nem áldozhatók fel a biztonság oltárán. Ezt Orbán úgy kommentálta: a Fidesz azt várja, hogy

a Néppárt tisztázza nézeteit és terveit,

mert amíg a magyar kormánypárt nem tudja, mire számítson, addig függőben tartja tagságát. (Valójában az EPP következő közgyűlése dönthet erről.) Tusk egyébként az idézett mondatnál sokkal súlyosabbakat is mondott, például azt, hogy aki nem tartja be a szabadság követelményeit, az „de facto kívül találja magát” az EPP-n – csak erről (se) az MTI aznap nem számolt be.

Orbán azt mondta: a magyar kormányzópárt nem tartozhat olyan politikai közösséghez, amely bevándorláspárti, amely nem támogatja a határvédelmet, a kerítést, és nem adja meg a tiszteletet a magyaroknak, nem ismeri el az Európa megvédése érdekében tett erőfeszítéseket. Szerinte valaha a néppárt ilyen volt, de baloldali sodródás kezdődött benne. A kérdés az, hogy az új elnök meg tudja-e állítani ezt,

„ha nem, akkor más politikai közösséget kell építenünk”

– fűzte hozzá.

Nagy siker a bővítési biztosi tisztség, de nem minden magyaré

A miniszterelnök az elmúlt tíz év legnagyobb diplomáciai sikereként értékelte a bővítési és szomszédságpolitikai biztosi pozíció elnyerését. Közölte, nem emlékszik arra, hogy Magyarország az elmúlt tíz évben olyan erős befolyást tudott volna szerezni az unióban, mint most a bővítési pozícióval, amelyet a következő öt év legfontosabb portfóliójának nevezett. (Ez egyáltalán nem biztos, jelenleg ugyanis éppen lassul, ha nem áll le a további bővítés.) A feladatcsomag érinti a migrációt, a biztonságot, és például az energia szempontjait is – mutatott rá -, hiszen a magyar biztos foglalkozik majd a Kaukázussal, Azerbajdzsánnal is.

Szerinte a biztosi poszt elnyerése „sokunk”, a többség sikere, de nem minden magyaré, hiszen sokan akarták megakadályozni. Az ellenzék ennek érdekében egyesítette erejét Brüsszelben, és

Soros György is személyesen próbálta megakadályozni Várhelyi Olivér kinevezését. 

Kijelentette: sosem fog nemzetközi pozíciókba olyan embereket delegálni, akik nem jó hazafiak és ezt nem tudják összeegyeztetni a nemzetközi megbízatással. Leszögezte: a kettő nincs ellentétben egymással. Várhelyi Olivér is kiváló hazafi és jó európai – mondta.

A migrációs vitát, amely szerinte a következő öt év legfontosabb kérdése lesz, jól kell lezárni. Az elmúlt öt évben az európai vezetők két területen vétettek nagy hibát: a bevándorlással, valamint a gazdaság területén. Európa ellenfeleinek nevezte azokat a nem állami szereplőket, akik azért dolgoznak, hogy bevándorlókkal árasszák el Európát. Kijelentette: nem véletlenül áll ennek élén egy pénzügyi spekuláns.

Az átadott Puskás Arénáról szólva hatalmas műszaki teljesítménynek ítélte, hogy a tervezés kezdetétől a befejezésig minden munkát magyarok láttak el, vagyis a modern világ egyik legnagyobb méretű beruházását önerőből el tudja végezni az ország. Ez nem volt mindig így – emlékeztetett -, a Budapest Sportcsarnok leégésekor még nem volt olyan magyar cég, amelyre rábízható lett volna az újjáépítés. A nyitómérkőzésről nem érkezett kérdés.

Rövidesen eldől a Fidesz sorsa -Tusk beszéde az MTI-ben

Decemberre várja a „három bölcs” jelentését Donald Tusk, a néppárt új elnöke, január végéig döntenek a Fidesz tagságáról. Barátok Orbánnal, de nem érte egyet politikájával.

Az Európai Néppárt (EPP) január végéig döntést hoz a Fideszről, miután a magyar kormányzó párt néppárti tagságát idén márciusban felfüggesztették – nyilatkozta Donald Tusk az EPP újonnan megválasztott elnöke csütörtökön Zágrábban. A felfüggesztés miatt a Fidesz nem vehet részt az EPP ülésein, nem szavazhat, és nem állíthat jelölteket pozíciókra.

A végleges döntést a Fidesz esetleges távozásáról az Európai Néppártból az úgynevezett bölcsek tanácsának értékelése alapján hozza meg a pártcsalád. Tusk decemberre várja a három bölcs jelentését.

Arról is beszélt, hogy nem a Fidesznek szólt beszédének üzenete, hanem az EPP összes pártjának. Az intellektuális összetűzések nem szokatlanok az EPP-ben – fogalmazott. „Nem tudok egyetérteni Orbán (Viktor) egyes politikai döntéseivel és új elképzeléseivel, de ugyanakkor közeli barátok vagyunk, és sok közös van bennünk” – hangsúlyozta.

Amiről „megfeledkezett” az állami hírügynökség

Az „üzenet”, amiről szót ejtett, kemény mondatok voltak. Sajátságosan azonban az MTI – amelynek saját tudósítója van Zágrábban – ezek nagy részét csak ma, egy nappal Tusk beszédének elhangzása után, a rövid sajtótájékoztatóba ágyazva közölte. A szerda esti tudósításban (legalábbis a széles körben hozzáférhető ingyenes kiadásban) csak azt emelték ki, hogy „az olyan értékeket, mint a polgári szabadságjogok, a jogállamiság és a tisztességes nyilvános viselkedés, nem fogjuk feláldozni a biztonság és a rend oltárán, mert erre nincs szükség”.

Pedig emellett elhangzottak még más, ennél keményebb „üzenetek” is. Például az idézett mondat folytatása így hangzott: Mert nem zárják ki egymást. És

„Aki nem tudja elfogadni ezt, az de facto kívül került a családon.”

A kereszténydemokrácia alapjaként pedig arról beszélt, hogy „semmi esetre sem adhatjuk át a biztonság és a rend szféráját a politikai populistáknak, manipulátoroknak és autokratáknak, akik arra késztetik az embereket, hogy azt gondolják, a szabadság nem összeegyeztethető a biztonsággal”.

A fontos eseményről az állami hírügynökség alapján tudósító médiumok azt se közölhették, hogy a politikai harcban

az igazság és a tisztesség nem lehet tehetetlen a hamis hírekkel, a manipulációval és a gyűlölettel szemben. 

Azt pedig ma se tudhatja, aki nem olvasta el a közzétett beszédet, hogy Tusk arra szólította fel az EPP-t: álljanak együtt ezen a legfontosabb politikai csatatéren,

az egyik oldalon a felelőtlen populizmus pártjai, a másik oldalon a felelősségteljes népszerűség pártjai.

Pedig a Fidesz tagsági jogáról szóló döntés előtt számottevő súlya lesz annak, hogyan gondolkodik a Fideszről és Orbánról az EPP újdonsült elnöke. Így. Csak ezt kevesen tudhatják itthon.

Biztos: Várhelyi lesz a biztos

Megszavazták, bővítési biztos lehet Várhelyi Olivér. A jelölt előtte ugyanúgy egyensúlyozva, mint meghallgatásán, hitet tett az EU közös politikája mellett.

Az Európai Parlament frakcióinak úgynevezett koordinátorai megszavazták Várhelyi Olivért az Európai Bizottság bővítési és szomszédságpolitikai biztosának. Ehhez hat oldalas levélben kellett válaszolnia a neki feltett kérdésekre a múlt heti meghallgatása utáni leszavazás nyomán.

„Micsoda büszkeség Ursula von der Leyen csapata tagjává válni! Erősebb Európáért közösen!” – írta a Twitteren Várhelyi Olivér, miután zöld lámpát kapott az EP frakcióinak koordinátoraitól.

Ceterum censeo

Előtte hat oldalas levélben válaszolt a neki feltett öt kérdésre. Ezekben – lényegében megismételve néhány kérdést a múlt heti meghallgatásról – azt firtatták, mennyire lesz független az őt jelölő magyar kormánytól és személyesen Orbán Viktortól. Illetve állásfoglalást vártak tőle a jogállamisági követelményekről, erős áthallással a magyarországi helyzettel.

Az EB tagjaként támogatni fogja a csatlakozó országok erőfeszítéseit a jogállam és az alapvető jogok védelmére, a korrupció és a szervezett bűnözés ellen – írta Várhelyi a Népszava által ismertettek szerint. Azon lesz, hogy a EU szomszédságában erősödjön a demokratikus intézményrendszer,

az ellenzék teljes körűen gyakorolhassa jogait, megszűnjön a politikai befolyás és nyomásgyakorlás a sajtóra, a korrupciós ügyeket pedig alaposan kivizsgálják, a bűnösöket elítéljék.

Ezt válaszolta a bizottsági ülésen is. Orbán Viktornak a Türk Tanács bakui csúcstalálkozóján tett kijelentésére – amelyben a miniszterelnök felajánlotta, hogy a magyar bővítési biztos segítséget fog nyújtani Azerbajdzsánnak és Törökországnak – Várhelyi Olivér gyakorlatilag ugyancsak megismételte a meghallgatásán elmondottakat. Vagyis biztosként európai szellemben, az Európai Unió képviseletében fog tevékenykedni. „Egyedüli célom az EU politikáinak végrehajtása lesz” – szögezte le, hozzátéve: egyetlen kormányfő vagy kormányzati tisztségviselő nyilatkozata sem fog befolyásolni, ahogyan azt többször elsorolta a képviselők előtt.

Megerősítette, hogy a biztosok nem a tagállamok vagy a kormányok képviselői, így nem nekik, hanem az Európai Bizottság elnökének és az Európai Parlamentnek tartoznak elszámolással. „Szilárd elhatározásom, hogy teljesítem ezeket az elvárásokat biztosi munkám során” – írta. Azerbajdzsánról Várhelyi megjegyzi: nem fog visszariadni attól, hogy szóvá tegye az emberi jogok helyzetét. Törökországban pedig a jogállam és az alapvető jogok érvényesítése terén tapasztalható súlyos visszaesést tartja aggasztónak.

Nem tagadta meg Orbánt, de most elhitték neki

Tehát nem állják meg helyüket egyes magyar megnyilatkozások, hogy Várhelyi „megtagadta” Orbánt – már a bizottsági meghallgatás előtti írásos válaszaiban. Most szinte szó szerint megismételte a külügyi bizottság előtt elmondottakat. Akkor a többség (az Európai Néppárttól balra lévő frakciók) nem hittek neki, most elfogadták a válaszokat. Valójában

csütörtökön se vele, hanem Orbánnal szemben voltak fenntartások.

Másodjára Várhelyi meggyőzte őket, hogy függetlenedni tud a kormánytól.

Ezzel elhárult az akadály azelől, hogy 27-én szavazhasson az EP a bizottság egészéről, és decemberben munkába állhat a testület. Hacsak. Jelenleg jogi megoldást (értelmezést) kell találni arra, hogy megalakulhat a bizottság. Nagy-Britannia ugyanis többszöri felszólítás ellenére se jelölt biztost – holott ez kötelező az alapszerződés alapján – arra hivatkozva, hogy rövidesen úgyis kilépnek az EU-ból.

Érkeznek az első új harci helikopterek FRISS: megjöttek

Rövidesen megérkeznek az első új, Airbus gyártotta harci helikopterek, amelyekből tavaly húszat rendelt a honvédség. Az ár „természetesen” titok, de elérheti a 100 milliárdot.

Szűkszavú Facebook-bejegyzésben – „elindultak haza Németországból a honvédség helikopterei”, majd hogy kb 14:30 és 15:00 óra között lesznek a főváros felett – tudatta a Magyar Honvédség, hogy érkeznek az első darabok az Airbus H145M típusú könnyű harci helikopterekből, amelyekből 20 darabot rendelt a sereg. Idén várhatóan négyet, a többit 2021 végéig szállítja le a páneurópai cég. A mai kontingens pontos mennyiségéről nem írtak, de a képek tanúsága szerint 2-3 darab. A gép(ek) mindenesetre még német „rendszámot” viselnek.

Forrás: Magyar Honvédség

Ahogyan arról tavaly több ízben is beszámoltunk, a honvédség sok száz-, de inkább ezermilliárdos összegben vásárol mindenféle fegyvert és eszközt. Ezek összefoglalója itt olvasható a világpiacon megtalálható számok alapján becsült összegekkel együtt. (Helikopterből összesen 36 darab lesz, ugyancsak az Airbus szállít 16 darab H225M közepes kategóriájú harci helikoptert.)

A forgószárnyasok beszerzése kapcsán arról állapodtak meg a német-francia Airbus Helicoptersszel, hogy 2021-re a helikopterekhez szükséges alkatrészeket gyártó üzem létesül Magyarországon. A kormány vissza nem térítendő támogatást ad ehhez is, mint minden nagy volumenű ipari beruházáshoz.

Még a gyártósoron a magyar H145M. Forrás: Airbus Helicopters/Christian Keller

Az árak szokás szerint titkosak, a H145M könnyű helikopterről talált pár éves vételárak 13 millió euró körüliek, ami a 20 darabnál 84 milliárd forintot tesznek ki. De a gyártó tavaly júniusi bejelentése tartalmazza azt is, hogy a felszerelés része a vadonatúj, tavaly óta szállított HForce moduláris fegyverrendszer, amely lehetővé teszi a különböző irányított és nem irányított fegyverzet alkalmazását. A rendszer tartalmaz levegő-levegő, levegő-föld, illetve lézervezérlésű irányított rakétákat, 20mm-es gépágyút, 12,7mm-es géppuskát, valamint 68 és 70mm-es nem irányított rakétákat egyaránt. Ez nyilván jelentősen megdobja az árat.

FRISSÍTVE – Délután három órakor megérkeztek

Forrás: Magyar Honvédség

BKV-finanszírozásba bújtatott „puska a falon”

A 2022-es parlamenti választásra élesedhet a BKV finanszírozását is érintő törvényjavaslat. A BKV működése eddig is hiányos volt. Karácsony Gergely még nem látja, „mi a túró ez”.

„Nem aratott átütő sikert” – mondta a BKV finanszírozásáról egy hete Karácsony Gergely, miután elhagyta a volt Karmelita kolostorban zajlott kormányülést, amelyre Orbán Viktor hívta meg a fővárosi ügyekről egyeztetni. Karácsony azt a nemzetközi gyakorlatot vetette fel igényként, hogy a tömegközlekedés számláját egyharmad-egyharmad arányban állja a kormány, az önkormányzat és az utazóközösség.

Nem felejtenek

Mindezzel együtt az új főpolgármester megegyezésre hajló hangulatról számolt be, azzal, hogy azért még lesznek viták a kormánnyal. Nos, a legújabb törvényjavaslat (amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter megkerülésével Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be, s előadója Palkovics László innovációs miniszter) a helyi adókról szóló szabályok módosítására, arra utal, hogy a kormány

nem hagyja szó nélkül az önkormányzati választáson elszenvedett meglehetős vereséget.

A módosítás alapján a helyi iparűzési adóból (hipa) származó bevétel elsőként – a fővárosi önkormányzat esetén külön törvényben meghatározottak szerint – a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására használható fel. Az ezen felüli bevétel „különösen” a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására fordítandó. (Az első fordulatban a „különösent” cserélik ki az „elsőkéntre”.)

Az indoklás nem túl bőbeszédű, a rendelkezés megismétlése mellett mindössze azt rögzíti, hogy a javaslat a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi törvénnyel, valamint a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi törvénnyel való koherenciát teremti meg.

A valódi célt Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára világította meg, amikor az önkormányzatok kezét szorosan megkötő módosítás ismertetésekor lényegében elismerte, hogy a célkeresztben Budapest áll.

„Ha Tarlós István tudta finanszírozni a főváros tömegközlekedését, akkor Karácsony Gergelynek is kell tudni finanszírozni”

– mondta Tuzson.

Eddig is súlyos bajok voltak

A valóság azonban az, hogy Budapest közlekedése hosszú évek óta súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd. A közösségi közszolgáltatás tavaly több, mint 14 milliárd veszteséget könyvelt el, idén ennél is egymilliárddal nagyobb deficittel számol a még Tarlós István által benyújtott költségvetés alapján.

A főváros 2018-ban mindössze 12 milliárd támogatást kapott a kormánytól a közösségi közlekedésre, ezen felül 15 milliárdot az utazási kedvezményre jogosultak árkiegészítésére. A főváros 74 milliárdot tett be a kasszába, az utasok 68 milliárdot (de ebben benne van a néhány milliárdos büntetési pótdíj is). Vagyis az egyharmados résztől messze van a kormány hozzájárulása. Ami még ennél is kisebb, mert a BKV éppen három éve nem gazdája a HÉV-nek, amelyet a kormány átadott a MÁV-nak a működési kiadásokkal és hiánnyal együtt.

Az idei főösszegek szerint az önkormányzatban várhatóan 155 milliárd lesz a hipa-bevétel. Ez legnagyobb része a 282 milliárdos bevételnek. (Budapest teljes hipa-bevétele 287 milliárd, ennek 54 százaléka a fővárosi önkormányzaté, 46 a kerületeké.) A kiadási oldalon a legnagyobb tétel egyértelműen a közösségi közlekedésé, amire idén úgy 91 milliárdot terveztek; ez a legnagyobb kiadási tétel a teljes költségvetésen belül. (A Fővárosi Önkormányzat költségvetési hiánya egyébként brutális, 137 milliárd 2019-ben, amelyet nagy részben hitelből és értékpapírok eladásából fedez, áll az ezt rögzítő fővárosi rendeletben.

Ha minden pénzt a közlekedésre kell fordítani, az lényegében bedönti az összes többi közszolgáltatást.

Cél a következő parlamenti választás?

Ha eltekintünk attól, hogy képes lesz-e a kormány tételenként ellenőrizni a hipa-bevétel felhasználását, azt láthatjuk, hogy ez a falon függő fegyver nem az első felvonásban fog elsülni. A hipa befizetése – a vállalkozások méretétől is függően – a folyó év őszétől a következő év tavaszáig zajlik előlegként, majd a május végi adóbevalláskor az elszámolással. Tehát tervezhető pénz a korábbi év bevételének ismeretében lehetséges.

A főváros számára előírásként legelőször a 2021-es költségvetésben fog rendelkezésre állni az a szám, ami alapján képes lenne meghatározni a január elsejétől a BKV-nek adandó pénz összegét a törvény alapján. Nehéz nem arra gondolni, hogy ez

a 2022-es parlamenti választásokra „érhet be”,

akkorra okozva olyan működési zavarokat, amelyek befolyásolhatják az eredményt.

Karácsony: vissza kell vonni

Maga Karácsony Gergely se látja tisztán a történteket. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, hogy egyelőre nem tudja értelmezni,

„mi a túró ez”.

Abban viszont bizonyos, hogy a beterjesztés módja ellentétes az Orbán által „szent és sérthetetlenként” minősített megállapodással Tarlóssal. Azzal, hogy a fővárost érintő fontos kérdésekben nem döntenek egyoldalúan, az elképzelésről Orbán nem beszélt neki egy hete a kormányülésen. Ezért szerinte ennek a módosító javaslatnak csak egy vége lehet, a visszavonás. Mindenesetre levélben fog magyarázatot kérni Gulyás Gergely kancelláriaminisztertől.

Brutális EU-büntetés a korrupció miatt

Nettó 500-600 milliárd forint büntetést fizet az ország az EU-programok során elkövetett pénzügyi szabálytalanságokért – írja az Európai Bizottságtól származó adatok alapján Jávor Benedek. Fejenként több, mint 50 ezer forint az ára annak, hogy ne álljanak le a támogatások. Lehet, hogy ez nem a vége.

A legrosszabb forgatókönyv valósul meg az uniós támogatások körüli korrupció miatt – derül ki Jávor Benedek írásából, amelyet az Európai Bizottság adataira támaszkodva közölt. Eszerint bruttó 700 milliárd forint feletti, a hazai önrész levonásával több, mint 500 milliárd a büntetések végszámlája.

A legrosszabb forgatókönyv valósul meg

Mint az idén nyárig európai parlamenti képviselő (Párbeszéd) írja, a 2014-2020 közötti időszak uniós pénzfelhasználását övező korrupció miatt évek óta zajlik a huzavona a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Már tavaly ősszel körvonalazódott, hogy nagyon komoly büntetés néz ki, akkor is szó esett akár 500 milliárdhoz közelítő összegről. Idén tavasszal pedig már legalább 300 milliárd, de kedvezőtlen esetben 400-500 milliárd is lehet az a büntetés, amit az EU az uniós pénz szabálytalan, korrupt kormányzati felhasználása miatt kiszabhat Magyarországra.

Az Európai Bizottság 2018-as költségvetési zárszámadásának keretében a Költségvetési ellenőrző bizottság számára készült kérdőív válaszai alapján

a valóság a pesszimista becslésekre is rátromfolt.

Mindent összevéve a legrosszabb forgatókönyvnek feltételezett 500 milliárd forintnál is nagyobb lehet az a pénzügyi korrekció, büntetés, amelyet a bizottság kiszabott.

Ennyibe kerül Magyarországnak Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és más Fidesz-közeli oligarchák korrupciója – írja Jávor. De ezt nem ők fizetik meg, hanem a magyar adófizetők. Minden magyar állampolgár több, mint 50 ezer forinttal száll be az EU-s büntetésbe, amit a kormányzati korrupció miatt szabtak ki az országra.

Az összes uniós szabálytalanság negyede a miénk

A 24.hu írt arról először, hogy a kormány gigabüntetést vállalt be annak érdekében, hogy a felfüggesztett uniós kifizetések újra meginduljanak, és az ország hozzájusson az EU-s támogatásokhoz. Annak a kérdőívnek adatai azonban, amelynek válaszait az EB a bizottság költségvetési mentesítési eljárásának keretében állította össze az EP költségvetési ellenőrző bizottsága számára, ennél is magasabb összegre utalnak.

A közel száz oldalas dokumentumból először is világossá válik, hogy Magyarországon régiós összehasonlításban is tragikus a helyzet. Ez évről évre változik, a 2014-2020-as forrásoknál 2018-ban 30 operatív program esetében voltak intézkedések, ezek közül hat Franciaországban, és nyolc Magyarországon. A többi 13 országnál egy vagy ritkán két programot érintettek az intézkedések – fogalmaz a bizottság válasza. Ez azt jelenti, hogy a szabálytalannak talált, és ezért

megbüntetett operatív programok több, mint negyedéért hazánk egymaga volt felelős az EU-ban.

Magyarország jobban teljesít, mint bárki más – fogalmaz Jávor.

A kormány nem vállalta a tételes vizsgálatot

Az is kiderül a válaszokból, hogy mekkora összegű büntetést szabott ki a bizottság Magyarországra, ezzel pontot téve az évek óta tartó találgatásoknak. Világossá vált, hogy

mind a hét tematikus operatív program esetében rendszerszintű, a közbeszerzéseket érintő szabálytalanságokat

tárt fel a bizottság, és olyan sok korrupt projektet találtak. Emiatt az egyesével, ügylet alapon kiszabott büntetések helyett az összes operatív programra alkalmazott tíz százalékos átalánybüntetést javasolta.

Ezt a magyar kormány visszautasíthatta volna, vállalva, hogy egyesével bebizonyítja a kérdéses projektekről, hogy azoknál szabályosan jártak el, és nem volt tetten érhető korrupció. A magyar kormány azonban ezt a lehetőséget visszautasította,

tudva, hogy aligha járna sikerrel a közbeszerzések tisztaságának bizonyítása során.

Így mind a hét operatív programnál lenyelték a megkötött szerződések értékének tíz százalékát kitevő átalánybüntetést. A hét operatív program a következő:

  • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): 2.718,5 milliárd forint,
  • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1.157 milliárd forint,
  • Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): 269,3 milliárd forint,
  • Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 884,9 milliárd forint,
  • Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1.117,8 milliárd forint,
  • Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): 1.034,2 milliárd forint,
  • Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP): 298,5 milliárd forint.

És ez még csak a pénz háromnegyede

Összesen 7480,2 milliárd forintról van szó eddig. Az uniós pénz lehívásában – részben a Lázár János által korábban erőltetett korai lehívások miatt – már nagyjából 75 százaléknál jár az odaítélt és leszerződött támogatások aránya, a büntetést pedig erre az összegre szabták ki, figyelembe véve, hogy a kormányzat közben csendben, a nyilvánosság elkerülésével végrehajtotta az uniós pénzfelhasználási rendszer azon korrekcióit, amelyeket az Európai Bizottság előírt.

Az EB azt reméli, hogy a maradék 25 százaléknyi pénznél nem következnek be azok a közbeszerzési anomáliák,

amelyek miatt a mostani büntetést kiszabták. Azért csak várjuk ki a végét, még a hátralevő összegeket is veszélybe sodorhatja a rokonság saját lábra állítása – teszi hozzá a politikus.

Ezzel nagyjából 5600 milliárd forint az a tétel, amire a 10 százalékos átalánybüntetést számolják, ami önmagában 560 milliárd forintot tesz ki. Csakhogy a válaszok alapján ehhez hozzájön még néhány különösen korrupt operatív program külön büntetése. A Mészáros Lőrinc által letarolt, a KEHOP (Környezet és Energiahatékonyság OP) alá tartozó 420 milliárdos víziközmű tenderek esetében 25 százalékos korrekciót javasolnak a már leszerződött, mintegy 260 milliárdos szerződésállományra, ami további 60 milliárd forintnyi büntetés. Végezetül hozzá kell számolni a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) esetében alkalmazott kiegészítő 10 százalékos átalánybüntetésnek a leszerződött összegtől függő 60-80 milliárdos összegét is.

Lehet, hogy kevesebb büntetéssel számoltak

Ezzel összességében 700 milliárdnyi büntetés áll össze. Ha ebből le is vonjuk a pályázati önrészt, amit amúgy is magyar költségvetési/önkormányzati forrásból kellett volna fizetni, a tényleges büntetés akkor is 500-600 milliárd között lehet.

Ez pedig

az a nagyságrend (5-6 százalék), amennyivel a kormány a várható büntetésekre készülve „túlfoglalta” az uniós pénzt,

és ennyivel több pályázatot fogadott be, mint amennyit Brüsszel ténylegesen finanszíroz.

Azaz az esetleges későbbi büntetések már nem csupán abban a formában okoznak veszteséget, hogy nem kapunk a megvalósított projektekhez uniós támogatást (mint például Tiborcz István közvilágítási ámokfutásainál), és magyar költségvetési forrásból kell finanszírozni őket, hanem veszélyeztetik a Magyarország rendelkezésére álló keretösszeg 100 százalékának lehívását is. Vagyis

tényleges, elérhető EU-s támogatások elvesztésével járhat.

Jávor szerint mindez egyetlen embernek nem tűnt fel eddig: Polt Péternek. Az 500-600 milliárdnyi büntetést eredményező rendszerszintű korrupció eltussolásának területén végzett fáradhatatlan munkájának jutalmaként épp most választották meg újabb 9 évre a Legfőbb Ügyészség élére. Ez a büntetés a 2014-2020 közötti magyar uniós támogatási keret több, mint 5 százalékára, az ország éves költségvetésének 2,5 százalékára rúg – fogalmaz Jávor Benedek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK