Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

Bak Mihály
729 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Győri polipról ír a Borkai-szivárogtató

A malackodás után üzleti ügyekről ír a Borkai-szivárogtató, de bizonyítékok nélkül. Lényege: évente egymilliárdot szivattyúz ki a „győri polip” magánzsebekbe, amelyből évente Maldív-szigeti kiruccanást is szerveznek maguknak. „Elég ismert” emberről ígér folytatást.

Borkai Zsolt nem a családjára és nem a városára büszke, hanem arra, hogyan hálózták be páran egész Győrt, hogy aztán szétlophassák. Borkai egy évben nagyjából egymilliárd forintot lop ki a városból, és visz ki külföldre. Bő tíz éve vidáman működtetik a pénzszivattyút, csak mert senki nem gátolja meg őket ebben – írja sorozata új részében az Ez az ördög ügyvédje.

Ezután sorra veszi azokat az embereket, akik szerinte e kör részei. Vannak üzletemberek, Borkai közvetlen munkatársai. Mivel bizonyítékokkal nem lépett elő, nem írjuk le a neveket.

Ez alkalommal már a minden évben megrendezett háromhetes Maldív-szigeteki kiruccanásokról ír az állítólagos ügyvéd. Aki azzal zárja bejegyzését, hogy tegnap már konkrét fenyegetések érték, de nem tudják megijeszteni. „Ha velem bármi történik, sokkal több szar fog a nyakukba ömleni, mint amennyit valaha el tudtak képzelni.”

Az ugyanezen szerző által létrehozott Borkai Zsolt valódi arca Facebook-oldalon hozzászólásként tette közzé, hogy

„a következő ember, akiről majd jönnek az információk, elég ismert”.

De az ő esetében is a bulvár részre fókuszál, hogy egyáltalán foglalkozzanak vele az emberek. Hány fős személyzet dolgozik neki, mi folyik a nála tartott partikon. Már fotó is van róla, hiába tetetik le a vendégeikkel a telefont. Mennyi pénzt költ a felesége egy évben ruhákra. Ilyenek. Van időm szépen mindenre. Remélem – írja.

A keresztény szabi

A Borkai-féle családmodell – aligha túlzás – Orbán eddigi legnagyszabásúbbnak szánt, mi több, nemzetközileg is sikerreceptként ajánlott, rendszeralkotónak tekintett szlogenjét hajítja a kukába. Bár, Orbánt ismerve, aligha fog egyből leszállni erről a dakota lóról, de az eddig is üresen kongó dagályos mondatok talán már a leghívebbeknek is egyre kényelmetlenebbek.

Pedig mit meg nem tett Orbán, az elmúlt hónapokban nem volt olyan szónoklata – az állami rádióban péntekenként vagy valamilyen nagygyűlésen -, ahol ne építette volna tégláról téglára verejtékben úszva

a „keresztény szabadság”, sőt, mostanában már a „keresztény rendszerváltás”

építményét.

A tábor is érti?

Legutóbb bő három hete a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kongresszusán fejtette ki nézeteit, a jól kipróbált és megbízható KÉSZ-esek pedig hálásan megtapsolták. Nem tudom, holnap is párás szemekkel hallgatnák-e a tirádát, annak ellenére is, hogy ezek a magukra oly büszke „értelmiségi gondolkodók” az elmúlt húsz évben minden, de tényleg minden gazemberséget meg tudtak magyarázni, de legalábbis úgy tenni, mintha azok nem léteznének.

A keresztény szabadság eszménye

Akkor még nem sejtettem, vezette a bacsói mondat a Párt oldalát szerkesztő kezet, amikor az önmagában morális fölény tudatában már címnek is azt adta a beszámolónak, hogy Mutassuk meg a világnak, milyen a keresztény szabadságra épített élet! Orbán pedig nem kevesebb igénnyel lép fel mostanra, mint hogy a magyarok küldetése, hogy

megmutassák a világnak, milyen a keresztény szabadság eszményére épített élet.

A hálás egytáborbeliek pedig már azt is tudhatják, hogy

  • a hivatását vesztett liberális demokráciákkal szemben Közép-Európában ma a kereszténységből fakadó kulturális és civilizációs életerő nyilvánul meg;
  • ne féljünk kimondani, hiszen már mindenki látja: Magyarország a hegyen épült város, és köztudott, hogy azt nem lehet elrejteni; nőjünk fel ehhez a küldetéshez, teremtsük meg magunknak és mutassuk meg a világnak, milyen is az igazi, mély és magasabb rendű élet, amelyet a keresztény szabadság eszményére építettünk, hátha az összezavarodott, tájékozódását vesztett és végzetes bajoktól gyötört Európának is mentőöv lesz ez;
  • Magyarországon létrejött egy új állam- és politikaelméleti modell, egy sajátos kereszténydemokrata állam;
  • nem elég azt megmondani, mitől akarunk szabadok lenni, arra a kérdésre is meg kell találni a választ, mire akarjuk használni a szabadságot;
  • a második rendszerváltás kijavítja és kiteljesíti az elsőt, megadja annak értelmét. Ez nemzeti, illetve keresztény rendszerváltás, amely kereszténydemokráciát eredményezett, középpontjában a keresztény szabadsággal.

A felsőbbrendűség érzete

És miben is nyilvánul meg a keresztény szabadság felsőbbrendűsége a liberális szabadsággal szemben? Míg az előbbi szerint mindent szabad, ami a másik szabadságát nem sérti, addig az utóbbi tanítása szerint amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, azt te se tedd másokkal. És főleg:

  • a liberális szabadság szerint az egyéni teljesítmény magánügy, nem eshet a közösség erkölcsi megítélése alá;
  • a keresztény szabadság szerint viszont az az egyéni teljesítmény érdemel elismerést, amely a közösség javát is szolgálja: öngondoskodás és munka, saját egzisztencia megteremtésére való képesség, tanulás, egészséges életmód, adófizetés, családalapítás, gyermeknevelés, a nemzet dolgaiban és történelmében való eligazodás képessége, a nemzet önreflexiójában való részvétel.

Az értelmet adó küldetés

Ezek után nem is kétséges, hogy ez a kerek szép új világ mi mindenre hivatott. Mert orbáni szemmel az európai civilizáció döntő változás előtt áll,

a liberális szabadságra épülő demokráciák pedig nem tudnak többé értelmet adni a kontinensnek.

A kereszténydemokrata válasz az új helyzetre az, hogy Európának világos civilizációs küldetése van, újra és újra meg kell alkotnia a keresztény szabadságot.

Az ismert gondolatok filozófiai, de legalább politikaelméleti értéke erősen vitatható, a kérdés azonban most nem is ez. Magyar Bálint, majd nyomában más alkotótársak tizenéve írják körül szorgosan a láthatót, igyekezvén tudományos igénnyel rendszerbe foglalni ezt. Mások (Ungváry Rudolf) inkább történelmi gyökereket vélnek fellelni. Az idő, a tudomány kíméletlen rostája fogja elvégezni, hogy a maffiaszerkezet vagy a fasizmus-modell ver gyökeret, netán valami más.

Eddig is láttuk, de ez más

Ebbe rongyolt bele az egyelőre névtelenségbe burkolózó állítólagos ügyvéd, aki nem nagy terjedelmet veszteget elméleti fejtegetésekre (semmit), hanem a posztmodern kor módszerével látványelemekkel feldobva mutatja be ugyanazt a láthatót. S ebben

nem a bulváros malackodás a fontos, hanem az ezt felvezető esetleírások, a képekkel csak megerősítve és oksági kapcsolattá láncolva.

Az, ahogyan összeér a telek (majdani Audi-gyáré) eladása a havernek, ennek a hivatali pozícióból átminősítése az önkormányzatban, majd a végső értékesítés sokszoros áron. És az ehhez hasonló ügyletek, ahogyan azt ügyvédünk – (eddig) konkrétumok nélkül – sorolja szépen. Hogy aztán ugyanezek a szereplők az így szerzett „magánjövedelemből” induljanak a földi paradicsomi túrákra az off shore-ba „okosított” magángépekkel és a milliós bérletű jachttal, meg, ha igaz, a kokóhegyekkel. S mindez pünkösd idején.

Dzsentrik-párttitkárok világa

Ahol Fekete Pákó didizésére tolják a bérbe vett lyányokat. Ez még annál is lejjebb van, ahogyan Orbán és pár haverja a fehérvári huszárokat nótázza el már nem szomjasan, mert ez mégis jól ismert a dzsentrik-párttitkárok országában. De egy migráncs? Hát igen, vajon mit szólna az igazán keresztény konzervatív Beke Kata, ez a nagyszerű asszony (hogy csak egyvalakit említsek) ha látná, egykori párttársai, sőt padtársai az MDF-ből kik közé kerültek. Ma hogyan sikítana fel benne a jó ízlés annak láttán, ahogyan ezek az emberek a kamerába vigyorogva mutatják, hogy

hé, ti, parasztok, mi mindent megengedhetünk magunknak. Ezt is, így is.

A felfoghatatlan rongyrázást eddig is láttuk, a soktízmilliós csodajárgányokat és karórákat, a távoli felvételeket arról, ahogyan az ország gázszerelője a magánjetbe száll be vagy onnan ki, az esetlen-bumfordi téblábolást a tízmilliárdos luxushajón. Annak is bőséges dokumentációja van, honnan hová repkednek a népünk bölcs vezére által kiválasztottak, és a nemzeti vő éppen hányadik kastélyt veszi a mi pénzünkön.

Egy újabb politikai termék

De a – szó szerint – pőre valóság bemutatása ezer szónál és okos tanulmánynál ékesebben mutatja be a látható mérhetetlen züllöttségét,

a szajkózott elvek és a valóság közti cinikusan vállalt szakadékot.

Az akol melegében felmutatott összekacsintás a dorbézolás közben – na, így kell élni, ez nekünk jár – letaglózó, bár korántsem meglepő. (De legalább nem értekeznek arról, hogy „mi különleges anyagból vagyunk gyúrva”, csak elszomorítóan röhejesen beszélnek arról, hogy „talán okosabb vagyok Zuckerbergnél”.)

Azt már eddig is tudtuk, hogy a „polgári Magyarország” csak egy politikai termék volt. Elhasználódott, eleve nem rezonált valami jól a néplélekben, ki is dobták. Ennek helyébe jött ez a keresztény izé. Tágasabb, általánosabb, patinásabb, kellően tartalmatlan és semmitmondó ahhoz, hogy aki vonzódik a vezényszavakhoz és előre megrágott elvekhez, azt magához vonzza.

Ebből a hosszasan épített várból csinált ócska rabicot három nap alatt Borkai. Valójában persze a gőg türemkedett elő az acélperemes fedő szorítása alól. A fék(eze)tlen, sőt, szabadjára engedett kivagyiság – pláne, ha ilyen suttyó parvenüséggel ölelkezik – mindig előállítja a maga önleleplezéseit. Hiába tiltják (legalább ne fotózzatok), a diadalt muszáj dokumentálni, más értelme talán nincs is ennek a dőzsölésnek. (Ahogyan a nácik is minden parancs ellenére végigfényképezték a rémtetteket.)

Borkai most mindenesetre gyorsan szabira ment.

És magyarázkodása a nem kérdező kamerába éppoly kevéssé meggyőző, ahogyan az őt alighanem erre instruáló gazda hangja se annyira érces, mint amikor azt zengte az ideiglenes amerikai ügyvivőnek, hogy „legyen férfi, álljon ki!”, mármint menjen perre a korrupció gyanújába került NAV főnökével. Hol van már a keresztény szabadság magabiztossága. A fentebb idézett

magasztos elvekkel szembejövő valóság nem is szülhetett más hivatalos Fidesz-választ, mint hogy mindez magánügy.

A 11. parancsolat

Mi jön most? Meglátjuk. Valószínűleg minden eddiginél ádázabb bosszú. A „11. parancsolat” szellemében, amelyben a „bajtársiasság” a legfontosabb, „ne mondj rosszat fideszes társadról”. Aki nem lojális, annak sorsát eddig is ismertük. De most – az éjszakai sötét erdő mélyén magát biztatóhoz hasonlatosan – arról szónokolt az egy jelöltes, 99 százalékos elnökválasztást hozó (de szép, régi idők!) kongresszuson Orbán, hogy egyre inkább komolyan vehető ellenfél nélkül maradnak. Ám maga is tudja, hogy ez nem igaz. És ugyan szerinte egyre kevésbé az ellenfél támadásai, mind inkább a bajtársiasság tartja egyben őket, de bízvást kijelenthető, hogy a féktelen düh mindenkire le fog sújtani. Belül és kívül egyaránt.

Fékre lépnek a szuperpapír miatt

A láncbefektetésnek vet gátat az államadósságkezelő azzal, hogy megtiltja a bankoknak, hogy lakossági állampapírt fogadjanak el fedezetként hitelekhez. Ezzel a „szuperállampapírra” alapozott extraprofitot veszi el.

A magyar állam mint kibocsátó szándéka, hogy a lakosságnak szánt állampapírok kizárólag a tényleges megtakarítással rendelkező magánszemélyek számára biztosítsák a kiemelkedő kamatozást. Ezért a forgalmazók lakossági állampapírt nem fogadhatnak el fedezetként semmilyen hitel-, kölcsön-vagy egyéb ügylethez (pl. lombardhitel, derivatív ügyletek). Az ÁKK rövid, szakzsargon-közleménye a hihetetlenül népszerűvé vált Magyar Állampapír (MÁP) Plusz eddigi rövid ideje alatt feljegyzett

befektetési ügyletek (köz-)pénzcsapját zárja el.

Arról van szó, hogy sokan a megvásárolt MÁP Plusz – államilag garantált és kiemelkedő, évi csaknem 5 százalékos kamatozású – kötvényt fedezetül használva vesznek fel úgynevezett lombardhitelt, amelyből aztán újabb „szuperpapírt” jegyeznek, és így tovább. Itt persze nem átlagember néhány milliós megtakarításáról beszélünk, hanem

fejenként minimum több tízmilliós összegek forognak

a bankok kiemelkedő, úgynevezett privátbanki ügyfeleitől, akik mélyen a szokásos kamat alatt juthatnak ilyen kötvényfedezetű kölcsönhöz.

Ha tudja, se árulta el eddig az ÁKK és a nemzeti bank, mekkora összegek indultak el ilyen vándorútra. A június óta a 1800 milliárdot már jelentősen meghaladó MÁP Plusz-jegyzésen belül azonban bizonyosan legalább több tízmilliárdról lehet szó, ha az ÁKK fontosnak tartotta a fékre lépni.

Levették a Borkai-szivárogtató blogot

Hozzáférhetetlenné vált az „Ez az örödög ügyvédje” blog, amely a Borkai-féle kiszivárogtatást végezte. Délelőtt még azt ígérte, hogy folytatja, és tudja, miért csinálja. Lesz dolga Gulyás Gergelynek, aki kétszer is azt mondta nemrégiben: az ő köreikből nem szivároghat ki ilyen felvétel. Az egyik lányt azóta azonosították.

Többé nem elérhető a Borkai Zsolt jachtozását (állítólag kokainos-prostituáltas szórakozását) közzé tevő Ez az Ördög ügyvédje blog. Reggel, majd délelőtt egy-egy írással bővült a bejegyzéssorozat.

A titokzatos, bár írásai alapján az érintettek által ismert személy hétfőn először reggel közölt újabb – meglehetősen félreérthetetlen – fotót a kamerába néző Borkairól a lengén öltözve mellette-rajta lévő egyik hölggyel. Később aztán meglehetően dühös posztban osztotta ki az újságírókat, akik tőle várnak további információkat. Dolgozzatok végre! – írta.

Mint írja, megadta Borkai egy konkrét utazásának adatait. Tavaly pünkösd, Pér (ahol nagyon nem ellenőrzik a táskák tartalmát…), Rákosfalvy magángépe, Dubrovnik, hajó. Hozzátéve: tudja a gép lajstromjelét. „De dolgozzatok, és derítsétek ki. A hajót sem nehéz megtalálni, és ha megtaláljátok, szóljatok már a horvát hatóságoknak, hogy keressék ott kábítószer nyomait. Segítsek, mi volt tavaly május 22-e környékén, vagy megy nélkülem is?”

Az állítólagos ügyvéd – mint fogalmaz –

„amit teszek, tudom, miért teszem”.

„És azt is egyértelműen megírtam, miért Borkaival kezdtem. A mindent megfertőző korrupcióra akartam felhívni a figyelmet, aminek sajnos magam is részese voltam. Talán most elindul egy megállíthatatlan folyamat. Segíteni fogom még több nyilvánosságra hozott információval. Időm van.”

Ahogyan azt tegnap előre jeleztük, a kitakaratlan arcok alapján elkezdődött Borkai Zsolt állítólagos horvátországi jachtutazásán történt orgián részt vett fiatal lányok azonosítása. Ahogyan azt mára a Magyar Hang megírta, uniós támogatást nyert el korábban az egyik lány. Eszerint a Fejér megyei lány testvérével egy menyasszonyiruha-kölcsönző megnyitására és rendezvényszervezésre kapott pénzt a fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázaton, mégpedig csaknem hárommillió forintot. Egy interjúban beszéltek erről, ahogyan azt is elmondták, hogy édesanyjuk volt a példaképük, ő inspirálta őket. (Az interneten „nyomozók” azt is megírták, hogy az interjú a TV2-n készült. Hadházy Ákos pedig meg is találta ennek felvételét.)

A lány már az első napon, vagyis múlt pénteken megjelent fotókon szerepel, amint ott ül azon a bizonyos jachton a győri fideszes polgármester, illetve Rákosfalvy Zoltán ügyvéd és más lányok társaságában. A vasárnap nyilvánosságra hozott, 12 másodperces, konkrét szexuális aktust bemutató videófelvételen viszont nem látszik – írja a lap.

Érdekes lesz – ha megtartják – a szokásos csütörtöki kormányinfó, amelyet Gulyás Gergely szokott celebrálni. Az elmúlt szűk fél évben kétszer beszélt kiszivárgott hang- vagy képfelvételről. Legutóbb másfél hete, amikor a Karácsony Gergely-féle beszélgetésről (amelyről a Párbeszéd azt állítja, hogy több elnökségi ülésükön készült lehallgatásokból vágták össze) kérdezték. Akkor azt mondta, hogy „maffiaviszonyok vannak a baloldalon” (vagyis hogy szerinte egymást hallgatték le), ez látszik a felvételből.

„A Fideszen belül soha nem szivároghatna ki ilyen felvétel, mert ott teljesen más a politikai kultúra”,

a felvételen hallottaktól Gulyás irtózik. Májusban, a Christian Strache osztrák (emiatt lemondott) „Ibiza-videója” kapcsán pedig úgy vélte, hogy

reméli, közöttük nincsenek vezető pozícióban olyanok, akik hasonló óvatlanságot követnének el.

Majd azt fejtegette: a sajtó maga is fontos része a nemzeti szuverenitásnak, emiatt pedig „az a szerencsés, ha nemzeti tulajdonban van”. Egy állam úgy tudja leginkább a külföldi beavatkozás lehetőségét mérsékelni, ezáltal a saját szuverenitását megőrizni, ha a sajtóorgánumok nincsenek nyolcvan vagy kilencven százalékban külföldi tulajdonban. A tartalmi nézetkülönbség miatt kizárt dolog, hogy ilyen felvétel egy magyar kormánytagról elkészüljön – mondta a kancelláriaminiszter.

És nyilván arról is véleményt kell mondaniuk, hogy a „liberális szabadosságot” folyton ostorozó, ezzel szemben a „keresztény erkölcsöt” és „keresztény szabadságot” hirdető jobboldal éthoszával összeegyeztethető-e a történet. (és hogyan történhet meg, hogy az „önmagában morális fölényben” lévő sajtójuk be se számol az esetről).

Kiraknák a bankokat az állampapírokból

A bankok nyereségének tizedét venné el az MNB azzal, hogy kirakja őket a lakossági állampapírok forgalmazásából. A következő bő négy évben 175 milliárd forintot lehetne megtakarítani, ha közvetlenül a kincstártól vehetnék ezeket, például a „szuperállampapírt”. A számokból kiderül, hogy mindenekelőtt saját magának spórolna az állam a számára drága papírok esetében.

A kormány több, mint duplájára, 11 ezer milliárd forintra szeretné emelni a lakosságnál lévő állampapírok mennyiségét. Ennek érdekében dobták le júniusban az „atombombát”, a szuperpapírként” is emlegetett Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz), amely rendkívül attraktív, öt év alatt több, mint 27, évente csaknem 5 százalék hozamot garantál. Ez még 3 százalék feletti infláció mellett is a legjobbnak tűnő ajánlat a piacon. Főleg úgy, hogy semmi kockázata nincs.

Olyannyira kiváló üzlet a magánszemélyeknek, hogy érdemes összekötni például a babaváró hitellel. Úgy is, hogy végül egyetlen gyerek se születik, az idővel belépő kamatkötelezettséget is bőven fedezi a MÁP Pluszból nyert hozam. Nem véletlen, hogy már 1800 milliárdot vásároltak meg belőle. (Az adatok arra engednek következtetni, hogy a jómódúak kedvelt befektetésévé vált, igen nagy összegben egyéb állampapírt és például ingatlanbefektetési pénzt csatornáztak át erre a célra.)

Gavalléros jutalékok

A minél szélesebb terítés érdekében a kincstár javarészt a kereskedelmi bankokon keresztül forgalmazza a kötvényeket, jelenleg nagyjából 80 százalék a részesedésük a terjesztésben. Amiért jutalékot fizet nekik az állam. A MÁP Plusz, de az infláció felett fix hozamot garantáló más kötvény persze

jelentős többletkiadást ró a költségvetésre, nem véletlen hát, hogy szívesen kitennék a kereskedelmi bankok szűrét a buliból.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Nagy Márton most arra tesz javaslatot a jegybank oldalán közölt írásában, hogy érdemes lenne megspórolni a banki költségeket, ha közvetlenül a Magyar Államkincstár (MÁK) forgalmazná a MÁP Pluszt.

Az MNB számítása szerint ha a háztartások állampapír-állományának 11 ezer milliárd forintra növelésében az elmúlt évekhez hasonló szerepet játszanak a bankok, az 2023 végéig összesen 175 milliárd forint költséggel jár az államnak és a lakosságnak – amelyet egyéb, nehezebben becsülhető tételek tovább növelnek.

Az állampapírok forgalmazásáért fizetett jutalékot mutatja az ábra.

Forrás: MNB

A táblázatban látható, hogy akkor is fizetnek jutalékot, ha csökken a papírok állománya, a dinamikus növekedést pedig igen magas bónusszal honorálja az állam. Az állampapírok bankokon és más pénzügyi szolgáltatókon keresztüli vásárlása nemcsak az államnak jelent többletköltséget, hanem annak során a lakosság is számos különféle díjtétellel szembesülhet – írja az MNB alelnöke. Némileg ironikus, hogy például a számlavezetési díjon felül olyan tételt is felsorol (tranzakciós díj), amelyet éppenséggel a bankokra kirótt pluszadó okoz. Ezek közül a legnagyobb tétel az állampapír-állományon alapuló állományi díj, amelynek értéke a jelentősebb banki forgalmazóknál évi 0,1-0,6 százalék között szóródik és átlagosan évi 0,21 százalék körül alakul.

Minden díjról lemondanának

Ezzel szemben a MÁK-nál az állampapír-vásárlás és számlavezetés számos előnnyel jár. Az értékpapírszámla-vezetés ingyenes, amely mellett a jegyzés, az adás-vétel, az újrabefektetés, a kamat- és törlesztésfizetés is díjmentes. Továbbá a készpénzfelvételi díj és pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség sincs, amellyel a lakosság további költségek alól mentesülhet. (Mivel a Posta a Kincstár függő ügynökeként forgalmazza a lakossági papírokat, így náluk is hasonlóan kedvező feltételek érvényesülnek.)

Csaknem kétharmadot magának spórolna az állam

A banki értékesítés miatt a jelenlegi szabályok alapján a forgalmazók az alap forgalmazói jutalék mellett bónuszjutalékra is jogosultak, ami az állam számára évente átlagosan 25 milliárd forint, 2023-ig összesen 110 milliárd forint kiadást jelenthet (ami a teljes összeg 62 százaléka).

Ez a lakossági állampapírok forgalmazásával foglalkozó bankok éves hazai profitjának közel 10 százalékát teszi ki. Ami, amellett, hogy jelentősnek tekinthető, egyben azt is jelenti, hogy a MÁP Plusz előnyeiből nemcsak a háztartások részesülnek, hanem a bankok is számottevő – adófizetői pénzek által finanszírozott – többletbevételekhez jutnak, ami szembe megy a MÁP Plusz megindításakor deklarált kormányzati célokkal – írja Nagy Márton. Egyben beismerve azt is, hogy

a bankok kizeccölése elsősorban a „szuperpapír” súlyos többletköltségeit hivatott mérsékelni.

Ehhez képest a háztartásokat terhelő költségekben ennél jóval kisebb, évente átlagosan 15 milliárd, 2023-ig összesen 65 milliárd forint megtakarítást eredményezne a változás.

Forrás: MNB

Az állami értékesítési csatornák térnyerésére a fentiek alapján jelentős tér van, ehhez azonban elengedhetetlen azok fejlesztése és hatékonyságuknak növelése, illetve a kincstári értékesítés díjmentességének és a Webkincstár előnyeinek tudatosítása – fogalmaz az MNB-alelnök. Amint ezek megtörténtek, érdemes megfontolni a lakossági állampapírok forgalmazásának kizárólag állami értékesítési csatornákra való szűkítését is.

Ezt persze – tegyük hozzá – az állam és a kereskedelmi bankok helyzete közti aszimmetria teszi lehetővé. A bankok nem tehetik meg azt, amit az állam igen: értéket képező és költséggel járó szolgáltatás díjáról lemond. Ahogyan a piacon nem előállítható extrahozamot is csak a kincstár ígérhet. Mindezt persze az összes adófizető pénzéből.

Melyik politikus a legszennyezőbb?

A japán miniszterelnök repülőútjai során eregette a legtöbb széndioxidot a levegőbe tavaly, megelőzte Donald Trumpot is. A legkímélőbbek a spanyol kormányfők voltak. Orbán nincs a listán, de nehéz is lenne, mert nem tudni pontosan, hány géppel repül és kiével.

A világ húsz legfejlettebb országa (G-20) kormányainak vezetői által tavaly teljesített repülőútjait vette górcső alá a német FromAtoB online utazási iroda, a hivatali repülőgépek alapján kiszámolva, mennyi karbonnal szennyezték a környezetet.

Japán, amerikai élboly

Meglepő módon a japán miniszterelnök, Abe Sindzso nemzetközi útjai produkálták a legtöbb CO2-kibocsátást, több, mint 14 ezer tonnát. Őt követi Donald Trump amerikai elnök 11 ezer tonnával. Noha Trump csak 131 ezer kilométert repült, míg a japán politikus 206 ezret, az ő Boeing 747-ese korszerűbb, kevesebb károsanyagot ereget ki – derül ki a német cég adatsorából, amely az első hét politikus repülési adatait és értékeit részletezi. A G-20-ak közül Ausztrália, Mexikó, Indonézia és Svájc megtagadta az utazási információk kiadását, Szaúd-Arábia királya és miniszterelnöke pedig 2017. október és 2019. február között nem vállalt állami külföldi utazást, ezért szintén kívül került a rangsorból, olvasható a részletes ismertetőben. Az így megmaradó teljes 15-ös lista a statista.com oldalán található.

Forrás: statista.com

A vezető országok vezető politikusainak élmezőnye Boeinget vagy Airbust használ, az első hétben egyedül a briteknek van saját gyártmányú gépük, BAe 146-os.

Vannak, akik beérik kisebb géppel

A rangsor érdekessége, hogy a listát záró spanyol miniszterelnökök (Mariano Rajoy és az őt 2018 közepén váltó Pedro Sánchez) 40 ezer kilométerrel többet repültek Trumpnál, környezetterhelésük töredéke (8,5 százaléka) annak. Ennek magyarázata, hogy a spanyolok e célra Falcon 9000-est használnak, ami egy kicsi, elsősorban üzleti célú repülőgép. Ugyanígy kisebb gépet használ a holland miniszterelnök és brazil elnök, valamint a brit miniszterelnök. Az ő gépeik fajlagos károsanyag-kibocsátása töredéke a nagy masinákénak.

Orbánét nehéz lenne összesíteni

A listán nincs rajta Orbán Viktor, mert Magyarország nem tagja a G-20-as klubnak. De ha bővebb rangsort akartak volna készíteni a németek, jó nagy munkára kényszerülnének. Orbán ugyanis a legváltozatosabb módokon repül. Tavalyelőtt vásároltak két használt Airbus A-319-est, majd vettek egy Falcon 7X-et, amiről később kiderült, hogy szintén kettő van belőle. Mindegyiket katonai szállítógépként jelölték meg, folyamatosan tagadva, hogy kormánygépek lennének, noha Orbán sokszor ezeket vette igénybe. De gyakran használta az OTP Falcon 900-asát, amelyet kormánygép-jelöléssel is ellátták a nemzetközi forgalomban, a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Bombardier Global 6000-est. És akkor a fapados repülőgépek igénybevételéről ne is beszéljünk.

Brit bíróság: Johnson átverte a királynőt

Máris összehívta szerdára az alsóház ülését ennek elnöke, miután a Legfelső Bíróság szerint törvénytelen volt az öthetes ülésfelfüggesztés. Ez lényegében azt jelenti, hogy Boris Johnson átverte a királynőt, amikor a jogellenes szünet elrendelését kérte tőle.

John Bercow, az alsóház elnöke máris elrendelte a törvényhozás ülésszakának folytatását szerdára, miután a Legfelső Bíróság tanácsa egyhangú döntéssel törvénytelennek találta a majdnem öthetes szünet elrendelését. II. Erzsébet augusztus végén hagyta jóvá a szokásos 2-3 hét helyett hosszabb törvényhozási szünetet Boris Johnson miniszterelnök javaslatára.

A bíróság szerint törvénysértő Johnsok előterjesztése, mert észszerű indoklás nélkül függesztette fel a törvényhozás munkáját. Az ítélet alapján ezért meg nem történtnek kell tekinteni a királynői határozatot és mindent, ami utána történt. Vagyis az alsóház munkáját ott kell folytatni, ahol az abbamaradt. Ezért fogalmazott úgy Bercow, hogy nem a parlament újbóli összehívásáról van szó, mert a bíróság végzése szerint az ülés nem ért véget.

Ezzel a szeptember 10-én hatályba lépett, október 14-éigérvényes felfüggesztési határozatot meg kell semmisíteni, illetve a királynőnek visszavonni. A törvénytelenség abból fakad, hogy ezzel a rendkívüli hosszúságú szünettel a törvényhozást megakadályozta Johnson abban, hogy a Brexit előtti utolsó hetekben

tárgyalhasson a megállapodás nélküli EU-kilépésről,

illetve ennek megakadályozásáról – tavasszal tiltotta meg az alsóháza rendezetlen Brexitet.

Ha értelmezzük a bírósági indoklást, akkor az lényegében azt jelenti:

Johnson átverte az uralkodót a jogellenes kéréssel.

A Legfelső Bíróság tájékoztatása szerint Boris Johnson jogi képviselője jelezte, hogy elfogadják a bírósági döntést és az abból eredő minden következményt. Az

egyik következmény Johnson lemondása lehet,

amelyet máris követel Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke. Sőt, saját pártján belül is sokan kinyilvánították, hogy elmarasztaló bírósági döntés után nincs más választása.

A miniszterelnöknek van mitől tartania az alsóházban, ahol elvesztette többségét. Ráadásul, ahogyan írtuk, a parlament – még a kormányfő melletti egy fős többségben – szeptember elején elvetette azt, hogy az ország megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból, amelynek jelenlegi határideje október 31. Igaz, az alsóház nagy többséggel elutasította a kilépésre kidolgozott és az EU-val tavaly novemberben aláírt megállapodást is. Vagyis most teljes a patthelyzet.

Johnson mindenesetre már az ítélethirdetés előtt kijelentette:

nem mond le akkor se, ha megsemmisítik a királynői határozatot.

Ezért újra előkerülhet a bizalmatlansági indítvány benyújtása Johnson ellen, merthogy – ha még nem lenne elegendően csavaros a történet – az alsóház azt is elutasította, hogy előre hozott választást írjanak ki.

Jelenleg tehát – noha nincs akadálya a törvényhozás munkájának – senki se tudja megmondani, mit fog tenni az alsóház az újból megnyílt ülésszakon. Mert azt már korábban becikkelyezték, hogy újabb megállapodás híján a miniszterelnöknek kötelező október vége utánra további hosszabbítást kérnie az EU-nál. Johnson eddig azt ismételgette, hogy erre nem hajlandó. Ha mégis, semmi biztosíték sincs arra, hogy az EU kormányfői egyhangú döntéssel kitolják a kilépés napját, egyre többen elégelték meg az eddigi, sehová se vezető kötélhúzást, és az ebből származó bizonytalanságot.

Na, mi történt ma a forinttal? Persze, hogy esett

Most a 336 közelébe kúszott fel a forint árfolyama, aztán kissé visszaereszkedett. Az MNB talán készül valamire, de nagy dologra ne számítsunk. A befektetési bankár kiakadt a kamatcsökkentéseken.

Az újabb mélypont a forint árfolyamában ma érkezett el, a rekorddöntéseket már számolni se lehet. Délelőtt 335,85-ön járt egy ideig az euróval szemben. A dollár is 18 éves rekordot lépett át 305,8-del. Az eurót most 335,2 körül jegyzik.

Az ok ezúttal is a recessziótól való félelem Nyugat-Európában. Egyre valószínűbbnek látszik, hogy

a német gazdaság harmadik negyedévben egymás után negatív teljesítményt produkál.

Az árfolyam visszaerősödésében szerepet kaphatott, hogy a Magyar Nemzeti Bank háttérbeszélgetést tart aktuális monetáris politikai kérdésekről. Előtte ismertetik a Monetáris Tanács alapkamatról hozott döntését, ami szinte bizonyosan a szinten tartás lesz. Kérdés, hogy szóban milyen kommentárt fűznek az eseményekhez.

Az MNB – ha követi eddigi magatartását – nem kíván árfolyamerősítő szóbeli beavatkozást se tenni. A gyengülő forint ugyanis használ az exportnak, újabb stimuláló szerként serkenti a gazdasági növekedést, amivel

késleltetheti a világgazdaságból, elsősorban az EU-ból előbb-utóbb beszivárgó lassulás hatásainak megérkezését.

És nem mellesleg – együtt a kormányzati, a jómódúaknak szóló pénztámogatásokkal – hozzájárul a potenciális teljesítményét messze felülmúló gazdaság pörgésben tartásához. Ami pedig segíti elfedni azt, hogy a mesterséges növekedés mögött a versenyképesség egyre inkább lemarad.

Nagyon nem ért egyet az ismert befektetési bankár, Zsiday Viktor a világban alkalmazott kamatcsökkentéssel (akár negatív kamatokkal). Az Alapblogon közzétett írásában arról értekezik, hogy

a valóságban semmi jele olyan átfogó világgazdasági válságnak,

aminek láttán ilyen komoly beavatkozásra lenne szükség a gazdaságok serkentése érdekében. Karcolásra adnak morfiumot – érvel.

A reálgazdaságra ezek az intézkedések nem nagyon hatnak, talán egy egészen kicsit segítenek, de még jobban belehajszolják a világ megtakarítóit az egyre drágább ingatlanokba és részvényekbe, mivel annak egyszerűen nem marad alternatívája:

vagy elrohad a pénzed a bankban, vagy beszállsz valami kockázatos eszközbe

– fogalmaz Zsiday. Például ingatlanvásárlásba, aminek következtében csak még magasabbra hágnak az árak, ez pedig tovább növeli a vagyoni egyenlőtlenségeket, ami az ökológiai katasztrófa mellett ma a legnagyobb probléma.

A Neckermann is a csőd szélén

Bár a magyar utasokat nyugtatgatják, már az itteni Neckermann is fennakadásokról ír honlapján, a foglalásokat felfüggesztették. A csődöt jelentett Thomas Cook érdekeltségébe tartozó osztrák és német Neckermann is a szakadék szélén táncol.

Ma reggel jelentett csődöt a brit Thomas Cook, a csaknem 180 éves utazási vállalati óriás. Részleteket itt olvashat. Délután a csoportba tartozó Neckermann magyar tagja idegnyugtatónak szánt közleményben tudatták, hogy a cég mint a magyar kereskedelmi törvény szerint önálló társaság jelenleg folytatja normál, napi és operatív tevékenységét. Valamennyi külföldön tartózkodó utasuk az eredeti tervek szerint tud hazatérni.

A Neckermann is düledezik

A jövőbeni utazások az anyacégnél átmenetileg akadozhatnak. „A Neckermann Magyarország stabil pénzügyi helyzetben van, és minden kötelezettségét folyamatosan megtartja, az összes kiállított számlát kifizeti” – írták. Hozzátéve, hogy a cég 3,4 milliárd forintos vagyoni biztosítéka garantálja, hogy utasaikat ne érjen anyagi kár.

Közben ugyanis az anyavállalat osztrák és a német Neckermann lényegében csődközeli állapotról számol be honlapján, lényegüket tekintve azonos szöveggel: „a Thomas Cook Group plc tervezett feltőkésítéséről szóló tárgyalások kudarcot vallottak. Ezért a Thomas Cook Austria AG

leállította az utazások értékesítését, és nem tudja garantálni a lefoglalt utazások teljesítését.

Kérjük, vegye fel a kapcsolatot az ABP P & C SA, Ausztria fióktelepével. Jelenleg a végső lehetőségeknél vannak. Ha ezek kudarcot vallanak, csődöt kénytelenek benyújtani”. A németországi cég ráadásul több utazási iroda esetleges csődjét is kilátásba helyezte.

Itthon is bajok látszanak

A magyar Neckemrmann honlapján azonban már olyan tartalmú tájékoztató olvasható, amely egyáltalán nem zavartalan működésről tanúskodik. Megismétlik a stabil anyagi helyzetről szóló információt, s hogy minden utasuk haza tud térni. Egyúttal azonban közlik, hogy

  • a jövőbeni utazások átmenetileg akadozhatnak,
  • néhány szálláshely az elutazás napján utasoktól kérheti a számlájuk kiegyenlítését, s ami a lényeg,
  • a foglalás honlapjukon átmenetileg nem működik, céljuk, hogy mielőbb lehetőséget biztosítsanak az online foglalásra.

Ez nem teljesen áll összhangban azzal, hogy „jelenleg folytatja normál, napi és operatív tevékenységét” a hazai Neckermann.

Az okok  nem világosak

Egyelőre nem világos, hogy világszerte több, mint 20 ezer embert foglalkoztató, 94 darabból álló repülőgépflottát is üzemeltető óriáscég miért vált fizetésképtelenné. A reggeli hírekben – elsősorban a Reuterstől – olvasható első elemzések a Brexit elbizonytalanító hatását említették. Ez bizonyára igaz, ráadásul a font jelentősen gyengült az elmúlt időben, amit azonban ellensúlyozhatott a szintén felhozott törökországi helyzet, a 2016-os puccskísérlet utáni nehézségek. A török líra ugyanis rendkívül leértékelődött, különösen tavaly tavasszal-nyáron, ami kifejezetten kedvez a turizmusnak. Valószínűbbnek tűnik a cég túlzottan nagyra növekedése, az ebből fakadó lassú reagálóképesség arra, hogy a fiatalabb korosztály alighanem kevéssé tartja vonzónak az utazási irodákon keresztüli utazási formát.

A dominó dől tovább

Óráról órára tovagördül a Thomas Cook csődje. A nap folyamán a csoporthoz tartozó német Condor légitársaság a likviditási nehézség elkerülése érdekében kormányzati segítséget kért, meg nem erősített hírek szerint 200 millió euró áthidaló kölcsönt. A Condor évente körülbelül nyolcmillió utast reptet.

Orbán az újfasisztáknál: határt feszeget vagy már lép?

Virtigli újfasiszta párt vendégeként mond beszédet Orbán Viktor Rómában. Ezzel elébe mehet a néppárti Fidesz-tagsági döntésnek, vagy csak megnézi: még ezt a határt is átlépheti-e büntetlenül. Más szimbóluma is van Orbán útjának.

Az olasz legszélsőjobb parlamenti párt, az Olasz Testvérek (Fratelli d’Italia – FdI) elnöke, Giorgia Meloni meghívására Rómába utazik Orbán Viktor – derül ki sajtófőnöke közleményéből. A miniszterelnök szombaton az Atreju nevű jobboldali rendezvényen Rómában beszédet is mond, majd válaszol a közönség kérdéseire.

Mussolini híveihez megy

A szónoklat, amit megtartani fog, már címében – Az emberek és a népek Európája – előre jelzi, milyen gondolatmenet mentén kíván beszélni. Orbán az európai szélsőjobb „szuverenista” pártjainak ideológiáját, a „nemzetek Európáját” vallja, amely erősen visszavenne az EU „föderalista” jogaiból.

Ezt Orbánról eddig is tudták, ahogyan azt is, hogy nyíltan vállal ideológiai azonosságot az olasz kormányból magát nemrég kitaktikázó Matteo Salvinivel és pártjával, a Ligával, amit annak bukása után is megerősített. Római útja azonban ennél sokkal többet jelent. Az FdI díszvendégeként az olasz parlament legszéljobbosabb pártja felé nyit. Az FdI túlzás nélkül nevezhető újfasisztának: politikusainak megnyilvánulásai mellett nyíltan vállalják a Ducét, Benito Mussolini halálának áprilisi évfordulójáról rendszeresen megemlékeznek.

Az inkább csak érdekesség, hogy a Duce egyik unokája, Caio Giulio CesareMussolini idén az európai parlamenti választáson az FdI jelöltje volt. (A Duce egyik unkahúga, Alessandra Mussolini már korábban szerepet vállalt az olasz újfasiszta mozgalomban, a ennek féltestvére, Rachel Mussolini 2016-ban lépett az FdI színeiben jelöltté.) Az FdI-Mussolini-plakáton olvasható szlogen, A történelem Olaszország jövője, egészen hátborzongató.

Forrás: oltrelalinea.news

Mostanában mély csönd honol az Európai Néppártban (EPP) a Fidesz tagságának ügyében. A márciusi felfüggesztéskor egy három tagú „vének tanácsa” kezébe adták a Fidesz sorsát, azzal, hogy az EPP novemberi kongresszusáig elkészítik jelentésüket arról, megfelel-e a jogállami feltételeknek a magyar párt, teljesíti-e az EPP alapszabályában foglaltakat. Ennek alapján aztán az EPP dönt a tagsági viszonyról.

Mintha jegelnék a Fidesz ügyét

Az elmúlt hetekben olyan információk láttak napvilágot, hogy talán mégse tűzik napirendre ezt a döntést. Vagyis maradna a felfüggesztett tagsági viszony, amely miatt a Fidesz semmilyen vezető tisztséget se kaphat az EPP-ben.

Egy éve viszonylag visszhangtalan maradt, hogy Orbán Budapesten fogadta Melonit.

A Fidesz akkor még az EPP teljes jogú tagja volt, az EP-választásra készülve a néppárt nem akart semmilyen nyílt színi konfliktust. Ez csak idén tavasszal a junckeres-sorosos magyarországi plakátokkal változott meg.

Ami most megváltozhat

A mostani fellépéssel Orbán akár ki is kényszerítheti az EPP állásfoglalását. De az is lehet, Orbán úgy érzi, annyira visszaerősödött az európai középjobbon belül, hogy még ezt is megteheti büntetlenül. Mindenesetre Trócsányi László bővítési és szomszédsági biztossá jelölését a következő Európai Bizottságba Orbán és a Fidesz ekként tálalja a nyilvánosságban. (Holott nem kizárt, hogy csak Ursula von der Leyen új EB-elnök ravasz húzásáról van szó: a bizottsági meghallgatásokon az Európai Parlamenttel végezteti el a piszkos munkát, Trócsányi visszavonatását vagy más, súlytalan tisztségre áthelyezését.)

Már Salvini is vállalhatatlan az EPP-nek, a virtigli újfasiszta FdI egyenesen vörös posztó.

Sok jót nem ígér a leplezetlen szimpátiával Európa legszélére sodródni a Fidesznek és Orbánnak.

A himnusz és a KuK

Igazán csak a történet színesítéseképpen érdemes megemlíteni, hogy a Fratelli d’Italia az olasz himnusz kezdő sora. Csak nem egészen két éve hivatalosan is ez az olasz himnusz, amit korábban is neveztek Fratelli d’Italianak. Szövege Goffredo Mameli 1837-es költeménye. A szöveget, aminek zenéjét Michele Novaro szerezte 1847-ben, a köztársaság megalakulásakor, 1946-ban fogadták el az ország ideiglenes nemzeti himnuszának, amit azonban az olasz parlament 2017-ig nem emelt törvényerőre. Ami számunkra érdekes ebben, az az, hogy Mameli költeményét az Osztrák-Magyar Monarchiával szembeni felszabadító háború ihlette, a harcok idején az ellenállók dalaként énekelték. A himnusz az olasz egység dalaként hamar népszerű lett.

FRISS HÍREK

Válik az álo...

Gergő gondja...

Tisztségért ...

Régi harcos ...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK