A pénz beszél

0
1441
Európai Tanács, EU-csúcs

A kompromisszum a magyar és a lengyel kormánnyal újra azt bizonyítja: csakis a pénz az, amellyel komoly hatást lehet elérni – állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A magyar és lengyel vétó fenyegetés azzal gyengült meg végzetesen, hogy Brüsszelben elkezdték kidolgozni a tervet, amely csak 25 tagállamnak juttatna a válságkezelő alapból. Bár mind Varsóban mind pedig Budapesten azt állították, hogy el lesznek ők anélkül is, de ez egyáltalán nem igaz! Mindkét gazdaságnak nagy szüksége van arra, hogy újabb euró milliárdokat kapjon – méghozzá meglehetősen gyorsan.

Mind Magyarországot mind pedig Lengyelországot megviseli az a gazdasági válság, mely a Covid-19 járvány miatt alakult ki.

Lengyelországban a gazdasági érdekcsoportok nyíltan megzsarolták a legnagyobb kormánypártot, hogyha fenntartja a vétót, akkor megbuktatják a kormányt!

Magyarországon ez csak azért nem történt meg, mert ott nincs jelentős nemzeti tőke, amely független lenne a kormánytól. Ráadásul ezt a nemzeti tőkét épp az uniós pénzekből hizlalták fel.

Mindkét kormány népszerűsége az uniós pénzekre alapul

Orbán Viktor már a 2022-es választásokra készül. Addig meg kell őriznie az életszínvonalat, sőt javítani kellene rajta. Ezt csakis európai forrásból lehet megtenni.

Az uniós költségvetési vitában az a kompromisszumos javaslat, amelyről a kormányfők a csütörtök délutáni csúcstalálkozón tárgyalnak, Orbán Viktor miniszterelnök „győzelme” a magyar kormány és a hozzá közel álló hazai sajtó számára. A jogállamisági mechanizmusról szóló, egyrészről egyrészről az EU Tanácsának német elnöksége, másrészről Magyarország és Lengyelország között megtárgyalt nyilatkozatról van szó, amely az 1,8 trillió uniós költségvetési csomaggal együtt lép hatályba.

A két ország korábban elutasította a mechanizmust mint állítólag ellenük irányuló „politikai eszközt”, és a költségvetés megvétózásával fenyegetett. A nyilatkozat tisztázza, mi is szerepel már a jogállamisági mechanizmusban, hogy csak az Unió pénzügyi érdekeinek csalással, korrupcióval vagy összeférhetetlenséggel szembeni védelméről szól. Ezenkívül csak azután kellene hatályba lépnie, hogy az Európai Bíróság erről döntött. Magyarország számára ez utóbbi pont azért fontos, mert azt jelentheti, hogy ez nem így lesz a 2022 tavaszi parlamenti választások előtt.

Németország kritikája

A kormányhoz közeli magyar média átvette a „nagy győzelem” értelmezését (az Origo online portál szerint). Azonban még a Fidesz ellen kritikus médiában is érvényesül az a vélemény, hogy Orbán akarata érvényesült. Ha a kompromisszumos javaslatot elfogadják, a miniszterelnöknek szabad kezei lesznek a 2022-es választási évig – írta a Népszava című újság, amely közel áll a szocialista párthoz. A 444 baloldali portál azt is kimondta, hogy Magyarország és Lengyelország megkapta, amit akart, míg az Európai Parlament szinte mindent elveszített, amit „belefért” a jogállamisági mechanizmusba. A 24.hu online portál azt írja, hogy ismét úgy tűnik,

Németországot csak addig érdekli a jogállamiság, amíg a gazdaság veszélybe nem kerül. Orbán számára csak az volt a fontos, hogy 2022-ig egyetlen uniós pénzt se veszítsen el.

Az ellenzéki politikusok viszont Orbán kudarcát látják. A baloldali liberális DK politikusa, Dobrev Klara rámutatott, hogy Orbán kijelentette, hogy csak a jogállamiság mechanizmusával szembeni jogi garanciákban hisz, de ezeket nem kapta meg. A szocialista MSZP összehasonlítást vett Orbán kedvenc sportágától, a futballtól: a miniszterelnök csupán „kapufát rúgott”. A jobboldali Jobbik párt azt is megkérdezte, hogy Orbán becsapja-e magát: „Milyen követeléseket tudna teljesíteni, amelyeket a kormány győzelemként ítélhet meg?”

Varga igazságügyi miniszter egyrészt azzal indokolta a jogállamiság mechanizmusával szembeni magyar ellenállást – egyebek mellett az FAZ-nak adott interjúban –, hogy a többségi döntés megkötése megsértette az európai szerződéseket, amelyek egyöntetűséget igényeltek az ilyen alapvető változásokhoz. Másrészt a budapesti kormány feltételezte, hogy a mechanizmusnak arra kell szolgálnia, hogy megtörje a nagyvonalúbb bevándorlási politikával szembeni magyar ellenállást. Nincs szó a migrációról a jogállamiság mechanizmusában, sem a családpolitikáról és a homoszexuálisok jogairól, ami volt a fő ok, ami miatt a lengyel kormány igazolta ellenállását.

Lengyelországban az abortusz szigorítás miatt mélyponton a kormánypártok népszerűsége. Ezért tartanak a választásoktól, és csakis az uniós pénzek révén tudják feledtetni a kudarcos időszakot.

Németország mindkét állam szempontjából meghatározó tényező, ezért számukra az unión kívül nincsen hely.

Az Európai Uniónak pedig távolról sem Magyarország vagy Lengyelország a legnagyobb problémája hanem az, hogy folyamatosan veszít a versenyképességéből az ázsiai és észak-amerikai vetélytársakkal szemben.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .