Nem akarom ezt a vezetéket, de azt sem akarom, hogy úgy látszon: mi amerikaiak diktálunk! Azt szeretném, ha maguk az érintettek állnának el ettől! – nyilatkozta meglehetősen kevéssé diplomatikusan az USA berlini nagykövete a Handelsblatt portálnak.
A portál összeállítást szentelt az ügynek mondván: ha Trump komolyan akarja, akkor megtorpedózhatja a gázvezetéket, mely kétszer annyi orosz gázt hozna Németországba mint a korábbi vezeték. Ez nyilvánvalóan megnövelné Németország és az egész Európai Unió függőségét Oroszországtól. Csapás lenne Ukrajnának, amelyen keresztül eddig érkezett az orosz földgáz jelentős része. Varsóban egyenesen új Molotov-Ribbentrop paktumot emlegetnek. Hitler és Sztálin 1939-ben kötött megnemtámadási egyezményt egymással és szép csendben felosztották egymás között Európa keleti felét. Nem sokkal később megindultak a német és a szovjet csapatok Lengyelország ellen.
Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter ezért is oly kritikus a Északi Áramlat 2 földgáz vezetékkel szemben. A Handelsblattnak egyenesen úgy nyilatkozott, hogy „ez a vezeték megölné Ukrajnát!” Arra gondolt, hogy Ukrajna nemcsak elveszítené egyik legfontosabb bevételi forrását, de a Északi Áramlat 2 megfosztaná a biztonsági garanciáktól is. Vagyis Putyin úgy érezheti szabad kezet kap Ukrajna megrendszabályozására. A baltiak is hasonló érvekkel ellenzik az 1220 kilométeres tengeralatti gázvezetéket. Az USA erre hivatkozva biztonsági kockázatot lát az egész NATO-ra illetve az Európai Unióra nézve. Trump ezt meg is mondta amikor Európában járt. Persze egyidejűleg mindjárt amerikai cseppfolyósított földgázt ajánlott szövetségeseinek. A lengyelek le is csaptak erre bár tudták: drágább mint az orosz gáz. Arról nem is beszélve, hogy nagy pénzért speciális kikötőt kell építeni hozzá.
Hogy tudná Trump megtorpedózni a Északi Áramlat 2-t?
Ha a németek nem állnak le, akkor szankciókkal fenyegeti meg azokat a külföldi cégeket, melyek résztvesznek a vezeték építésében. A szankciók veszélye ilyenkor mindig fennáll- nyilatkozta vigyorogva a Handelsblatt-nak Richard Grenell amerikai nagykövet. Két külföldi cég lehet a célkeresztben. Az egyik az olasz Saipem, de az már elvégezte a munka nagyrészét. A másik, a svájci Allseas Group viszont mégcsak a munkálatok elején tart. Őket telibe találhatják az amerikai szankciók. Ha ők leállnak, akkor az egész építkezés fuccsba mehet vagy legalábbis lényeges késedelmet szenved.
Ez így nem kóser
Ez a Handelsblatt véleménye. A portál megírja: egyetért a vezetékkel kapcsolatos bírálatokkal, de ilyen amerikai beavatkozást megengedhetetlennek tart Németországban és általában Európában. Ugyanez a véleménye a külügyi államtitkárnak is. Andreas Michaelis emlékeztet rá: az USA 2017-ben megígérte Németországnak, hogy nem alkalmaz szankciókat a Északi Áramlat 2 vezeték építésének a megakadályozására. Berlinben persze tudják, hogy mit érnek Trump ígéretei, ezért aktívan lobbiznak Washingtonban. A német külügyi államtitkár egyértelműen fogalmaz:
nem akarjuk, hogy Európa energiapolitikáját Washingtonban döntsék el!
Csakhát nagyon sok van még hátra az építkezésből. Trump pedig kiszámíthatatlan. Egy korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó Washingtonból arra hívta fel a figyelmet a Handelsblatt-ban, hogy a demokraták többsége a képviselőházban korlátozhatja Trump hazai aktivitását. Lehet tehát, hogy a jövőben aktívabb lesz a diplomáciában. Katasztrofális döntése Szíriával kapcsolatban jól mutatja, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban. Hiába ellenezték a tábornokok és a szövetséges Izrael, Trump mégiscsak bejelentette a csapatok kivonását. Hasonló lendülettel bejelentheti a szankciókat a Északi Áramlat 2 építkezésen résztvevő cégekkel szemben. Irán esetében a manőver sikerült. A külföldi cégek csaknem mind lemondták tervezett iráni beruházásaikat, mert féltek az amerikai szankcióktól. Az Európai Unió hiába ígért védelmet, mert nem tudta kivédeni a csapást. Németország persze nem Irán, de hogyha az USA nagykövete egyértelműen közli, hogy nem akarja a Északi Áramlat 2 gázvezetéket, akkor ezt nagyon komolyan kell venni Berlinben és Brüsszelben is. Ahol csendben abban reménykednek, hogy a kereskedelmi háború Kínával szemben leköti Trump figyelmét és inkább ott vitézkedik, mert az összeveszés Európa vezető hatalmával túl nagy ár egy kétes PR sikerért a diplomáciában.
