A kormány ismét megerősítette, hogy szóba sem kerülhet hazánk csatlakozása az alakulófélben lévő Európai Ügyészséghez. Miközben a Fidesz-KDNP-n kívül az összes párt támogatná a csatlakozást, Orbánék az ötlet felmerülésének az első pillanatától mereven elzárkóznak tőle. Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter szerint „a jelenlegi hatalom nem szívesen látna tőle teljesen független szervezetet, amely az ő akaratától és vágyaitól teljesen függetlenül vinné a vádat a bíróság elé”.
„Az Európai Ügyészséget alapvetően arra találták ki, hogy az uniós pénzek felhasználásának a módját vizsgálja, és az ezen felhasználások során elkövetett bűncselkemény esetében emel vádat. Miután pedig
Magyarországon éppen az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban merül fel a legtöbbször a korrupció gyanúja,
ezért úgy gondolom, hogy a jelenlegi hatalom nem szívesen látna tőle teljesen független szervezetet, amely az ő akaratától és vágyaitól teljesen függetlenül vinné a vádat a bíróság elé” – fejtette ki Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter a Független Hírügynökségnek.
Azt kérdeztük tőle, hogy mi lehet az oka annak, hogy az Orbán-kormány teljesen elzárkózik attól, hogy csatlakozzon a formálódó Európai Ügyészséghez. Legutóbb hétfőn fejtette ki a kormány egy tagja, ez esetben a mostani igazságügyi miniszter, hogy
„Magyarországnak továbbra sem áll szándékában részt venni az Európai Ügyészség létrehozásával megvalósuló megerősített együttműködésben, az álláspont esetleges felülvizsgálata jelenleg nincs napirenden”.
Trócsányi László az EU-tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek luxembourgi tanácskozását követően az MTI-nek nyilatkozva leszögezte: „Magyarországnak kiemelten fontos, hogy a létrejövő ügyészség, a helyi hatóságokkal és a több országot érintő nyomozásokat és büntetőeljárásokat összehangoló európai uniós ügynökség (Eurojust), valamint az európai csalásellenes hivatal (OLAF) világosan elkülönült hatásköri keretek között működjön”.
Ez utóbbi megállapítására is rákérdeztünk Bárándynál, aki kifejtette, hogy nem az OLAF-fal, mint tényfelderítő hatósággal való viszony a lényeges, hanem az, hogy ha Magyarország nem kapcsolódik be az európai ügyészségi rendszerbe, akkor az OLAF – ahogy eddig is – csak egy nagyon megalapozott jelentést terjeszt elő, amelynek a kivizsgálása már a magyar nyomozóhatóságokhoz tartozik, majd a hatóságok által megállapított témák alapján dönt a magyar ügyészség, hogy vádat emel-e a magyar bíróság előtt.
Ha azonban csatlakoznánk az Európai Ügyészséghez, akkor az emelne vádat Magyarországon a magyar bíróság előtt.
Trócsányi azt akarja tisztázni, hogy a két európai szerv hogyan kapcsolódik egymáshoz. Aminek Bárándy szerint semmi relevanciája nincs, hiszen nyilvánvalóan egy nyomozati anyag alapján dönti majd el az európai ügyészség – ahogy egyébként a hazai is –, hogy vádat emel-e.
„S hiába kapunk nyilvánvalóan bűncselekményi tényállásokat tartalmazó OLAF-jelentést, az olyan politikailag elkötelezett ügyészség, mint amilyen a magyar ügyészi szervezet diszkrecionális jogkörben eldönti, hogy nem emel vádat,
hiszen érdeke, hogy ne juthasson el az ügy bírósági szakba, hogy minél előbb elzárja az útját”
– szögezte le Bárándy, rámutatva: ez a jogkör az alapvető különbség.
