Kezdőlap Címkék Európai Ügyészség

Címke: Európai Ügyészség

Magyarországon is nyomozott ÁFA csalás miatt az Európai Ügyészség

Bár a magyar kormány óvatosságból nem lépett be az Európai Ügyészségbe, de ahhoz hozzájárult, hogy uniós akció esetében Magyarországon is kutakodhatnak. Ez most meg is történt.

Szerda reggel Magyarországon, Németországban, Hollandiában, Bulgáriában és Szlovákiában egyidejűleg tartottak házkutatásokat az Európai Ügyészség emberei. A nyomozás egy 14 millió eurós ÁFA csalás miatt indult meg. Marcus Paintinger müncheni ügyész szerint régebben hónapokba került volna egy közös akció megszervezése, most azonban hetek alatt összejött – hála az Európai Ügyészségnek.

Forog a körhinta

Miután az ÁFA minden uniós tagállamban más és más – Magyarországon a legmagasabb: 27%! – ezért fiktív számlázással jelentős bevételhez lehet jutni úgy, hogy az áru el sem hagyja a raktárt, de papíron több országot is megjárt.

Magyarországon a magas ÁFA miatt az ilyen csalások elég gyakoriak, de az Európai Ügyészség elvben nem vizsgálhatná őket, mert az Orbán kormány nem lépett be az Európai ügyészségbe. Annak vezetője, Laura Codruta Kövesi viszont aláírt egy megállapodást Polt Péter főügyésszel, hogy amennyiben átfogó uniós vizsgálatról van szó, akkor Magyarországra is ellátogathatnak az Európai ügyészség emberei.

Ez nem jó jel Orbán Viktornak, aki különösen tart Laura Codruta Kövesitől. A Sepsiszentgyörgyön született román ügyésznő ugyanis a román elit sok tagját lebuktatta, és börtönbe küldte. Nemrég szabadult például a szociáldemokraták (ez Ceausescu utódpártja) erős embere, akit Laura Codruta Kövesi juttatott börtönbe – akkor még mint Románia korrupcióellenes főügyésze.

Miért tart Orbán Laura Codruta Kövesitől?

Mert tudja, hogy az ügyésznő mögött ott áll nemcsak Brüsszel, de Washington is.

Bukarestben az amerikai nagykövetség látta el információkkal a korrupció ellenes ügyésznőt. Az amerikaiak a korrupcióra hivatkozva akarták megtisztítani a román elitet. Nem erkölcsi kifogásuk volt hanem az oroszok embereit akarták levenni a sakktábláról.

Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan utalt rá, hogy ez nagyon hatékony módszer lehet az autokrata rendszerek meggyengítésére másutt is. Orbán érti a finom célzást: Bayer Zsolt a következő békemenetet úgy kívánja megszervezni, hogy az amerikai nagykövetség elől induljanak október 23-án.

A magyar elit korrupciójának hősies védelme erkölcsileg kissé kétes célnak tűnhet a legelszántabb hívők számára is.

Ezért is találta ki Orbán Viktor a nevezetes pedofil törvényt, hogy emögé rejtőzhessen a kínos korrupciós kérdések elől.

Orbán Brüsszel célkeresztjében

A brüsszeli bizottság jogászai 29 oldalas jelentést állítottak össze arról, hogy miképp lehet ellenőrizni azoknak az uniós tagállamoknak a költekezését, melyek nem hajlandók az európai ügyészség ellenőrzését elfogadni az uniós pénzekkel kapcsolatban – írja a bécsi Die Presse, amely megszerezte a dokumentumot.

Ahhoz persze, hogy érvénybe léphessen egy olyan tilalmi rendszer, amely korlátozza a renitens államok – mindenekelőtt Magyarország és Lengyelország – gyakorlatát az uniós pénzek elosztására, a brüsszeli bizottságnak ki kellene mondania, hogy a szóbanforgó tagállam megsérti a jogállamiság elismert EU normáit.

Ez azért problematikus, mert a magyar és a lengyel kormány kölcsönösen fedezi egymást márpedig egyhangú döntésre lenne szükség ahhoz, hogy uniós pénzeket vonjanak meg egyik vagy másik tagállamtól.

Ne a magyarokat hanem Orbánt büntessék!

Ez a brüsszeli jogászok célja, akik tisztában vannak azzal, hogy a magyar miniszterelnök jelentős részben épp az uniós pénzekkel kívánja megszerezni a szavazó polgárok támogatását a 2022-es választásokra. Épp ezért arra törekszenek, hogy jogi eszközökkel akadályozzák meg azt, hogy Orbán Viktor politikai alapon osztogassa az uniós pénzeket. Nemcsak a válságkezelő alap Magyarországnak jutó pénzeiről van szó hanem az agrár alapról is. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei ebből is igen jelentős támogatási pénzeket vesznek fel holott az EU célja a kis és közepes gazdák támogatása.

Versenyfutás az idővel

Orbánnak óriási szüksége van az uniós pénzekre hiszen ezek nélkül aligha lehet elképzelni a magyar gazdaság fellendülését a válság után. Emiatt Brüsszel pozíciója viszonylag erős. Fennállnak azonban jogi akadályok. Az Európai Bíróság még nem döntött arról, hogy a válságkezelő alaphoz csatolt parlamenti dokumentum mennyire jogszerű. Pedig csakis ennek alapján indulhatna meg a vizsgálat a magyar kormány uniós pénz felhasználási módszerei ellen.

A 29 oldalas jogi dokumentum mindenesetre azt mutatja, hogy Brüsszelben betelt a pohár.

Csakis a jogi start jelet várják arra, hogy meginduljanak Orbán ellen. Ez már kiderült akkor is amikor Orbán Viktor Ursula von der Leyen asszonnyal megvitatta a válságkezelő tervet. A brüsszeli bizottság vezetője nem olvasta fel azt a kőkemény nyilatkozatot, melyet jogászai a kezébe adtak, de értésére adta a magyar miniszterelnöknek: eddig, és ne tovább! Orbán meg is hátrált az egyetemek privatizációjának ügyében. A magyar miniszterelnök az utolsókig küzdeni fog az uniós pénzekért, mert jelentős részben ettől függ a választási siker 2022-ben. Ha azt elbukja Orbán, akkor Magyarország minden bizonnyal belép az európai ügyészségbe, amely jelenleg Babis cseh kormányfőt vizsgálja, de lesz energiája és tapasztalata Orbán Viktor vizsgálatához is.

Babis cseh miniszterelnök az európai ügyészség célkeresztjében

Alig kezdte el hivatalosan is munkáját mindjárt nagyvadra vadászik az európai ügyészség, amely két vizsgálatot is indított Csehország miniszterelnöke ellen.

Andrej Babist, aki dollár milliárdos és így Csehország egyik leggazdagabb embere, azzal gyanúsítják, hogy az uniós pénzeket saját cégeinek, mindenekelőtt az Agrofertnek juttatta. A cseh miniszterelnök mindent tagad, és azzal vádolta meg Brüsszelt, hogy az ügyészség vizsgálatával akarja megbuktatni őt Prágában. Csehországban októberben választásokat rendeznek. A prágai parlamentben az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be Babis ellen, de ez elbukott.

Agrofert ügyek

A vállalkozást Andrej Babis még a kommunista Csehszlovákiában indította el csehszlovák – marokkói közös vállalkozásként. Akkor a külkereskedelemben dolgozott, de korábban a titkosszolgálat tisztjeként szolgált összekötve a szovjet KGB-t a csehszlovák StB-vel. Babis kivásárolta a többi tulajdonost, és

felfuttatta az Agrofertet, melynek Magyarországon is több vállalkozása van. Ezek közül Bábolna a legjelentősebb.

Visegrádi négyek

A négy állam együttműködése nemrég épp Babis miatt bomlott meg. Csehország ugyanis összetűzésbe került Oroszországgal, mert korábban orosz titkosszolgálati tisztek robbanást idéztek elő egy lőszer raktárban Csehországban. Putyin emberei azért robbantottak, mert a fegyverszállítmány Ukrajnába tartott, ahol Moszkva nyíltan támogatja a szakadár orosz erőket. A robbanás miatt két ember meghalt és sokan megsebesültek.

Emiatt Csehország 18 orosz diplomatát kiutasított, és kérte valamennyi szövetségesét, hogy tegyenek hasonlóképp. A NATO szövetségesek így is tettek kivéve Magyarországot, mely továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával. A visegrádi négyes csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök mindent kihúzott a közös közleményből, ami Oroszországot zavarta volna.

Jönnek a zöldek

Babis és Orbán legfőbb bírálói Brüsszelben a zöldek. A cseh miniszterelnök most őket látja az európai ügyészség vizsgálata mögött.

“Brüsszel fegyverként használja az európai ügyészséget! A fanatikus zöldek bele akarnak szólni a választásokba Csehországban”

– hangsúlyozta a cseh miniszterelnök.

Mind Babis mind Orbán paktumot kötött Angela Merkel kancellárral, és így eddig biztos hátországuk volt Brüsszelben. Angela Merkel azonban távozóban. Ősszel Németországban is választásokat rendeznek. Jelenleg a zöldek a legnépszerűbbek. Nem kizárt, hogy ők adják az új kancellárt Berlinben. Anneliese Baerbock távolról sem lesz olyan elnéző mint Angela Merkel. Ez tehát semmi jót nem ígér sem Babisnak sem Orbánnak.

Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a hamarosan Európába látogató Biden elnök sem rajong a magyar és a cseh miniszterelnökért, akkor érthető, hogy mind Prágában mind Budapesten nő a hatalom aggodalma. Főként ha az európai ügyészség mindkét fővárosban megkezdi a vizsgálatot. Erre Magyarországon még nincs lehetőség, de mind Washington mind Brüsszel azon dolgozik, hogy a körmére nézzenek necsak Babis cseh miniszterelnöknek, de Orbán Viktornak is.

Már idén ellenőrizheti az uniós pénzek felhasználását a brüsszeli bizottság

Vera Jourova, aki amellett, hogy jogi biztos, de egyben a bizottság alelnöke is, kijelentette, hogy nem kötelező megvárni az Európai Bíróság határozatát a 750 milliárd eurós válságkezelő alapról.

Az uniós  döntés a pénzek kifizetését ahhoz köti, hogy az érintett tagállam hogy használja fel azokat. A magyar és a lengyel kormány az Európai Bírósághoz fordult, hogy hátráltassa ennek az ellenőrzésnek a lehetőségét.

Egyik tagállam sem lépett be az európai ügyészségbe, mely június elsején kezdte meg hivatalosan is a munkáját.

Ebből az alkalomból viszont a cseh Vera Jourova kijelentette, hogy nem kell megvárni az Európai Bíróság döntését, mert lehet, hogy akkor már késő lesz. Ezzel arra célzott, hogy Magyarországon jövőre választásokat tartanak. Orbán Viktor épp az uniós pénzekkel akarja bebetonozni hosszú távra a hatalmát.

7,2 milliárd euró a tét

A magyar miniszterelnök szívesen bírálja az Európai Uniót, de a pénzét vígan zsebreteszi. Ezt megelégelték Brüsszelben. Ezért is kötik a jogállami normák betartásához az uniós pénzek kifizetését.

Már amikor Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyen asszonnyal találkozott, hogy megtárgyalják a válságkezelő alap Magyarországnak jutó részét, kiderült : az EU mindenképp ragaszkodik az ellenőrzéshez. Brüsszel szeretné rászorítani a magyar miniszterelnököt, hogy vesse magát alá az európai ügyészség vizsgálatainak, de Orbán Viktor – érthető okokból ellenáll.

Ezért is söpörték le az asztalról az egyetemek privatizációjáról szóló csomagot, melyet a magyar kormányfő uniós pénzekből akart finanszírozni. Ezt meg is mondták Stumpf István kormánybiztosnak és Navracsics Tibornak, egykori uniós biztosnak, akik Orbán utasítására lobbizni próbáltak Brüsszelben.

Mind az Európai Unió központjában mind Washingtonban leírták a nemzeti együttműködés rendszerét. Meggyengítésére épp a korrupciós ügyeket akarják felhasználni.

Ezért kapálózik Orbán Viktor az európai ügyészség ellen. Pontosan tudja, hogy annak vezetője, Laura Codruta Kövesi – az EU és az USA aktív támogatásával sok minisztert juttatott börtönbe korrupció miatt Romániában. Jelenleg pedig ő az európai ügyészség vezetője…

Romlásnak indul hajdan erős Orbán?

Győzelmet aratott Hollandiában Mark Rutte miniszterelnök, aki negyedszer is kormányt alakíthat. A holland miniszterelnököt nevezte Dutch guy-nak, holland fickónak Orbán Viktor miniszterelnök az uniós viták hevében. A holland kormányfő tapintatlanul aziránt érdeklődött, hogy hova is kerülnek az uniós pénzek Magyarországon?

A fukar négyek majd ötök vezetője volt Mark Rutte, aki sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy csakis akkor kaphassanak uniós pénzeket a tagállamok, ha azok elköltését ellenőrizni lehet.

A magyar kormány taktikusan nem lépett be az európai ügyészségbe, amelynek joga van vizsgálódni a tagállamokon belül is a pénzek elköltéséről.

Orbán szövetségese leszerepelt Hollandiában

Korábban a magyar miniszterelnök nagy reményeket fűzött Geert Wilders szélsőjobb pártjához, amely migráns ellenességre alapozta programját. Ez a párt most a választásokon gyengén szerepelt, és a második helyről visszacsúszott a harmadik helyre. A gyenge szereplés egyik oka az, hogy egy másik szélsőjobboldali párt, melyet Thierry Baudet vezet, sok szavazót elhódította Geert Wilderstől.

A szélsőjobboldali mozgalom megosztottsága, amely nemcsak Hollandiában áll fenn az Európai Unióban, komoly gondot okozhat Orbán Viktornak, aki egy nagy szélsőjobboldali csoportot akar létrehozni az Európai parlamentben. Jelenleg két szélsőjobboldali frakció is működik az Európai parlamentben, és nemigen hajlanak az együttműködésre.

Korrupció

A fukar hollandok igen érzékenyek a korrupcióra. Ezért Mark Rutte újra meg újra felveti majd ezt a kérdést az uniós csúcstalálkozókon.

Erős külső szövetségese lesz ebben az USA, melynek külügyminisztere a napokban erősítette meg: külföldön is vizsgálják a nagy korrupciót ügyeket!

Malajzia ex miniszterelnökét tavaly 20 év fegyházbüntetésre ítélték korrupció miatt. A több milliárd dolláros ügy felderítését a New Yorki korrupció ellenes ügyészség kezdte meg. Amíg Malajzia miniszterelnöke uralmon volt addíg a főügyész nem talált okot a vizsgálatra. Miután azonban elveszítette a választásokat a kormányfőt és nejét azonnal letartóztatták, és a jövőben nemigen lesz gondjuk kosztra és kvártélyra.

Az uniós pénzek lenyúlásában a magyar kormány veri a mezőnyt

Az OLAF most közzétett jelentéséből, amely az uniós pénzek felhasználását vizsgálta meg a tagállamokban. A pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló hivatal célkeresztjében már évek óta benne van a magyar kormány, mert igen sok visszaélésre utaló jelet talált az uniós ellenőrzés.

A problémásnak ítélt uniós pénz kifizetések tekintetében Magyarország még Bulgáriát és Romániát is megelőzi pedig ez a két leginkább korruptnak tekintett tagállam az Európai Unióban.

Mi van pénzügyi szabálytalanság esetében?

Elvben a brüsszeli bizottság regionális főigazgatósága hozhatna büntető intézkedéseket, de ilyenekre nemigen kerül sor. Ehelyett inkább átcsoportosítják az uniós pénzeket a szóbanforgó  tagállamban. Az OLAF igazgatója találkozott Polt Péter főügyésszel, és állítólag a tudomására hozta: Brüsszelben egyáltalán nem örülnek annak, hogy az OLAF által megállapított pénzügyi visszaélések ügyében Magyarországon csak elvétve indul vizsgálat.

Jön az Európai Ügyészség

Az EU tagállamai épp azért határoztak az Európai Ügyészség felállítása mellett, mert szeretnének átláthatóbb gazdálkodást látni az uniós pénzeket illetően. A magyar kormány taktikusan távol maradt. Még Románia is belépett. Igaz, hogy az akkori kormány mindent megtett azért, hogy ne a román korrupció ellenes főügyész legyen az Európai Ügyészség vezetője. Laura Codreanu-Kövesi ugyanis több minisztert és polgármestert is rács mögé juttatott Romániában. Az akkori kormány végül megbuktatta őt Bukarestben, de Laura Codreanu-Kövesi megpályázta és elnyerte az Európai Ügyészség vezetőjének posztját. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár őt támogatta mondván: erős ellenszélben bizonyította hazájában, hogy érvényt lehet szerezni a törvényéknek akkor is, ha az érintettek a kormány tagjai az adott uniós államban.

„7 év, 7 ezer-milliárd, 7 pont”

Hét pontban foglalta össze Ujhelyi István szocialista EP-képviselő pártja álláspontját a következő hét éves uniós költségvetéssel kapcsolatban.

Az MSZP politikusa szombati online sajtótájékoztatóján elmondta: a 2021-2027 közötti időszakban várhatóan több mint hétezer-milliárd forintnyi uniós támogatás állhat majd Magyarország rendelkezésére, ennek részleteiről még zajlanak a tárgyalások.

Az Európai Bizottság a következő hónapokban véglegesíti a tagállami kormányokkal a rendelkezésre álló forrásokra vonatkozó terveket, azonban a hatályos rendeletek értelmében nem állami szereplőket is bevonnak a tervezésbe.

„Bár az Orbán-kormány igyekszik minden eszközzel elhallgatni ezt az európai konzultációt, a brüsszeli intézmények ettől függetlenül várják a civilszervezetek, önkormányzatok, gazdasági- és szociális partnerek véleményét a Magyarországnak járó források elköltésére vonatkozóan”

– fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve: az MSZP az első olyan szervezet, amely konkrét és részletes választ nyújt be az uniós konzultációval kapcsolatban.

„7 év, 7 ezer-milliárd, 7 pont”

– ezt a címet viseli az MSZP állásfoglalása, amely „tükörképe” annak a javaslatcsomagnak, amelyet a szocialisták országgyűlési frakciója fogadott el a jövő évi költségvetéssel, illetve annak hangsúlyaival kapcsolatban.

Ujhelyi röviden ismertette az MSZP közösségi platformjain teljes terjedelmében elérhető 7 pontos javaslatot, amelynek kiindulópontja, hogy a következő hétéves költségvetés fókuszában – így Magyarországon is – az embernek kell állnia.

„A szükséges infrastrukturális fejlesztések mellett olyan szociálisan érzékeny, a társadalom valós igényeire összpontosító forrásfelhasználásra van szükség, amely fokozott hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és védelemre, a nők és a férfiak közötti bérszakadék mérséklésére és felszámolására, de törekszik a méltóságteljes életszínvonalat biztosító minimálbér kialakítására is az Európai Unió kapcsolódó törekvésével összhangban.

A Magyarország számára rendelkezésre álló forrásoknak – többek között – az oktatást, a képzést és az egész életen át tanulást, a biztonságos és rugalmas foglalkoztatást, az esélyegyenlőséget, a méltányos munkafeltételek biztosítását, a szociális védelmet és a társadalmi befogadást, méltó lakhatást, a méltányos időskori jövedelmet kell szolgálnia” – fogalmazott az MSZP EP-képviselője.

Ujhelyi a további pontokat ismertetve elmondta: kiemelten fontos, hogy radikálisan megemeljék az egészségügyi programokra fordítható keretek összegét és minőségi minimum-sztenderdeket vezessenek be a közegészségügyi ellátórendszerekben.

Hasonlóképp szerepel az MSZP 7 pontos javaslatai között, hogy érdemben növeljék az ifjúsági munkanélküliséget csökkentő garanciaprogramok összegét és hozzáférhetőségét, de szintén szerepel a szocialisták javaslatcsomagjában az uniós zöldprogram (European Green Deal) támogatása és az ezzel kapcsolatos források prioritásként való kezelése is.

„Csökkentenünk kell a magyar kormánytól való kiszolgáltatottságot és el kell kerülnünk azt, hogy az állami szintre emelt korrupció miatt a magyar emberek helyett kormány-közeli oligarchák zsebében kössenek ki az európai közpénzek.

A következő hétéves uniós költségvetésben tehát garantálni kell, hogy az önkormányzatok közvetlenül tudjanak a számukra fontos fejlesztésekre, például szociális bérlakás-programra, vagy helyi egészségügy-fejlesztésre, regionális közlekedési-, vagy épp oktatási- és környezetvédelmi programjaikra pályázni” – olvasható az MSZP állásfoglalásában.

Ujhelyi István a sajtótájékoztatón kijelentette: a szocialisták határozottan támogatják azt a javaslatot, amely jogállamisági kritériumhoz kötné az uniós források kifizetését.

„Támogatjuk, hogy az uniós források kifizetését az Európai Ügyészséghez való csatlakozás feltételéhez kössék.

Ugyanakkor határozott álláspontunk, hogy Magyarország és polgárai semmiben sem szenvedhetnek kárt a jelenlegi kormány EU-ellenes politikája miatt. Ezért csak olyan mechanizmust fogadunk el, amely kiveszi ugyan az uniós támogatás feletti döntés lehetőségét a jogállamiság útjáról letért kormányok kezéből, de azokat közvetlen brüsszeli pályáztatással továbbra is biztosítja a végső kedvezményezettek számára, vagyis a magyar emberek, a magyar vállalkozások, civilszervezetek és önkormányzatok számára”

– ismertette Ujhelyi a szocialisták javaslatát.

Az európai parlamenti képviselő hozzátette: az MSZP várja a szakmai- és civilszervezetek álláspontját is az uniós forrásokkal kapcsolatban és elvárják a kormánytól, hogy sunnyogás helyett indítson valódi és nyilvános társadalmi párbeszédet ezzel kapcsolatban. Az MSZP EP-képviselője kitért a Fidesz-kormány „nemzeti konzultációjára” is, amely szerinte az uniós párbeszéddel ellentétben csak egy „ál-konzultáció”. Ujhelyi úgy vélte: a fideszes konzultáció csak a kormányzati agymosás egyik eszköze, és milliárdos költségét szerinte inkább a válság miatt bajba került munkavállalók megsegítésére kellene költeni.

Gyakorlatilag Codruta-Kövesi az európai főügyész

Próbaszavazáson megkapta a leendő főügyészi posztot Laura Codruta-Kövesi az EU kormányaitól. A román jogász odahaza egy fél kormányra való politikust küldött börtönbe.

Megszavazták a román Laura Codruta-Kövesi európai főügyészi kinevezésének támogatását az európai uniós tagországok kormányainak képviselői, így már gyakorlatilag biztosra vehető, hogy ő lesz a hamarosan létrejövő intézmény első vezetője. Az Európai Unió soros finn elnökségének tájékoztatása szerint a csütörtöki próbaszavazáson

huszonkettőből tizenhét tagállam voksolt

a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi vezetőjére. Az EU másik társjogalkotó szervezete, az Európai Parlament már korábban határozott támogatásáról biztosította. Pár napja meg is szavazta őt, bár annak nincs jogi hatálya. Az EP eleve a román jogászt preferálta a francia kormány korábbi jelöltjével szemben.

Bennfentes források arról számoltak be, hogy a két intézmény képviselői szeptember 24-én fognak összeülni, akkor minden bizonnyal hivatalosan is megállapodnak a kinevezésről,

ezt követheti a formális megerősítő szavazás a tanácsban.

A tagállamok kormányait tömörítő tanács korábban Jean-Francois Bohnert francia ügyészt támogatta, de időközben még a párizsi kormány is beállt Kövesi mögé. Pontosabban más hazai posztot kapott.

Az Európai Ügyészség, amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben járhat el. Az úgynevezett megerősített együttműködéssel létrejövő szervezetben 22 tagállam vesz részt.

Magyarország nem tagja az ügyészségnek.

Az európai főügyész a hatáskörükbe tartozó bűncselekményekben a nemzeti vádhatóságok felett átnyúlva viheti bíróságig az eljárásokat.

Elemzők rámutattak, hogy egy új intézmény esetében gyakran a jövőre nézve is meghatározó az első vezetőjének személye. Laura Codruta-Kövesit tavaly nyáron mentették fel a több száz román politikust (köztük több minisztert) rács mögé küldő DNA éléről az igazságügyi miniszter kezdeményezésére, aki szerint mandátuma idején visszaéléseket követett el a szervezet. A bukaresti kormány hevesen tiltakozott és kampányolt Kövesi megválasztása ellen.

Ha egymilliót nem is, 680 ezer szignót összeszedett Hadházy

Összesen 680 ezer aláírás gyűlt össze annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozzon az európai uniós ügyészséghez – jelentette be Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerdán a Parlamentben.

Az ellenzéki politikus 680 ezer dühös ember tüntetésének nevezte az aláírásokat, amelyeknek célja szerinte, hogy megakadályozzák a Fidesz „további, kontroll nélküli lopását”.

Hadházy Ákos úgy fogalmazott, a kormánypárt 2010-ben azért került hatalomra, hogy ellophassa az európai uniós pénzt, majd annyira nyíltan és sokat lopott, hogy

„most már azért kell lopnia, hogy hatalmon maradhasson”.

Az európai ügyészség mellett érvelve jogos elvárásnak nevezte, hogy az uniós adófizetők közösen fellépve ellenőrizhessék befizetéseiket.

Az aláírásoknak nincs közjogi következményük, de azt fejezik, ki, hogy a magyar emberek szeretnék az európai uniós ügyészséghez csatlakozást – mondta a politikus. Szerinte ez akkor valósulhat meg, ha az új Európai Parlament és Európai Bizottság is nyomást gyakorol a kormányra ebben az ügyben.

A politikus köszönetet mondott az aláírásgyűjtés szervezésében résztvevő 26 ezer embernek. Az összegyűlt 680 ezer aláírásból 130 ezret az MSZP és a Momentum adott át nekik, míg más pártok – akiknél információ alapján szintén jelentős számú aláírások lehetnek – nem szolgáltattak íveket számukra. Hozzátette, az aláírások gyűjtését tízmillió forintnyi adományokból finanszírozták.

Hadházy eredetileg egymillió aláírás összegyűjtését tűzte ki célul 2018 szeptemberében.

Hadházy szerint az ellenzék egyértelműen elveszítette az EP-választást, „a demokrácia és az igazság veszített a kormány propagandagépezetével szemben”. Az őszi önkormányzati választáson csak akkor lehet sikeres az ellenzék, ha valódi együttműködés jön létre a pártok között – mondta.

Hadházy reklám a közmédiában

Péntek este a Momentum bejuttatta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő letiltott hirdetését a Duna TV adásába. Néhány hónapja még a közmédia egyik vezetője, Dobos Menyhért tiltotta meg egy levélben, hogy Hadházy közérdekű közleményt jelentessen meg. Hadházy videója az Európai Ügyészségről és az Orbán-család korrupciójáról tájékoztatta volna a nézőket.

Akkor Dobos levélben azt írta, hogy a hirdetés „médiajogi értelemben nem tartalmaz konkrét közérdekű információra vonatkozó tájékoztatást, tartalmát tekintve a nézőre kíván politikai kérdésben – többek között a kormányzat bírálatával – hatást gyakorolni.”

Mivel az EP-választási kampányban minden párt lehetőséget kap arra, hogy a közmédiában politikai reklámokat jelentessen meg, a Momentum – kihasználva egy törvényi kiskaput – a kampányfilmje leadása helyett szimbolikusan az Európai Ügyészséges reklám pótlásával indított a közmédiában.

Ezzel a pártnak sikerült elérnie, hogy a közmédiának kötelezően le kelljen adnia az Orbán-család korrupciójáról és az Európai Ügyészségről szóló tájékoztató videót.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK