Kezdőlap Címkék Trócsányi László

Címke: Trócsányi László

Bűn és bűnhődés

De miért tette ki e kálváriának egyik leghűségesebb emberét a magyar miniszterelnök, ha amúgy is tudta, hogy bukás lesz a vége? A magyarázat legalább olyan kézenfekvő, mint amilyen embertelen. Azért, mert látványos módon tovább akarta vívni harcát Brüsszellel, s kellett neki egy újabb cirkusz, hogy bizonyítsa: nem adja fel küzdelem nélkül, s ha valahogy mégsem jönne össze a konfliktus, akkor maga teremt okot, hogy azt senki se kerülhesse el.

Orbán Viktor tudta, hogy Trócsányi László az egyik leggyengébb jelölt, akit a biztosi pozícióra jelölhet; bukása egy pillanatra sem lehetett kétséges. Sokan felhívták rá a figyelmet, hogy a volt igazságügyminiszter ₋ és perszer Orbán ₋ nevéhez olyan vállalhatatlan dolgok fűződnek, mint:

  • az illiberális rendszert megalapozó számos törvény megalkotása;
  • a hajléktalanok és a menekültek, illetve a nekik segélyt nyújtók kriminalilázása;
  • a moszkvai érdekekhez igazodó, Európával szembemenő Paks II. szerződés kidolgozása;
  • menedékjog a bűnözőként körözött macedón Nikola Gruevskinek;
  • két orosz fegyvercsempész átjátszása Moszkva kezére.

Ezek sorában nyilvánvalóan csak alig valamivel több, mint jelentéktelen ráadás volt ügyvédi irodájának gyanús ügyletei. Pusztán morális szempontból nézve természetesen ezek is  vállalhatatlanok, különösen nyugati szemmel nézve, de valódi politikai súlya a felsoroltaknak volt. És csöndben, az ügyvédi irodának juttatott fideszes előjogok emlegetése mellett mindenki tudta Trócsányi meghallgatása előtt és után, hogy az orosz-Fidesz kapcsolatnak van igazán jelentősége. Méghozzá elsősorban az Európai Unió biztonsága szempontjából.

Van némi igazság abban, hogy Trócsányi bizonyos értelemben áldozat. Orbán személyes áldozata. Különösen világosan látszik ez abból, ahogy a román biztosjelölttel állították egy pellengérre. Ezt a Fideszen kívül persze mindenki elfogadta, mert Orbánt és a magyar kormányt akarták büntetni ₋ mindazonáltal volt ebben az egészben egy szemernyi rossz érzés. Trócsányit ugyanis mindenki olyan művelt úriembernek tekintette, aki számtalan ok ₋ feltehetően jellemgyengeség, az autonómiaigény teljes hiánya miatt is ₋ rossz társaságba keveredett és készségesen vált Orbán bábjává.

Miközben felmosták vele Brüsszel összes padlóját, sokan érzékeltették ₋ főként a Néppártban ₋, hogy a meghurcoltatás nem neki, hanem Orbánnak és a Fidesznek szól.

Nem így a román jelölt, akit személyesen sem igen kedveltek ₋ méghozzá igen széles körben. Ott is pártját, a román szocialistákat akarták büntetni, de a nevéhez fűződő korrupciós ügyek ₋ beleértve a minisztersége alatt lezajlott képtelen, mégis valós visszaéléseket ₋ teljességgel védhetetlenné tették. Nagyobb arányban bukott el a jogi bizottság meghallgatásán, mint Trócsányi, pedig nála biztonsági szempontok egyáltalán nem merültek fel.

De miért tette ki ennek a kálváriának egyik leghűségesebb emberét a magyar miniszterelnök, ha amúgy is tudta, hogy bukás lesz a vége? A magyarázat legalább olyan kézenfekvő, mint amilyen embertelen. Azért, mert látványos módon tovább akarta vívni harcát Brüsszellel, s kellett neki egy újabb cirkusz, hogy bizonyítsa: nem adja fel küzdelem nélkül, s ha valahogy mégsem jönne össze a konfliktus, akkor maga teremt okot, hogy azt senki se kerülhesse el.

Hogy erre ráment nem csak egy ember, hanem a teljes fideszes parlamenti csoport reputációja ₋ ha mára maradt volna abból még egyáltalán valami ₋, hogy Trócsányin kívül minden egyes fideszesben nem csak tisztességtelen anyagi ügyletek szereplőjét látják, sőt „orosz ügynököt”, ez a jelek szerint nem volt Orbán számára szempont.

Van még öt év, amit Trócsányi Brüsszelben tölthet. Öt év egy olyan közegben, mely nem csak megvádolta, de bűnösnek is találta. Nem lesz egyszerű együtt élnie ezzel az örökséggel.

Ara-Kovács Attila

Trócsányi félresikerült buktatása

Az ellenzéki nyilatkozók ünneplik Trócsányi bukását az Európai Parlament jogi bizottságában. Első ránézésre joggal, hiszen Trócsányi Orbán igazságügy-minisztere volt, akiről Orbán minden jót elmondott. Pályájának megkoronázása lett volna, ha az EU bővítési és szomszédsági biztosa lett volna.

Trócsányi biztosi pozíciója azonban elbukott, mégpedig összeférhetetlenségi okból. Korábbi jegyzetemben azért sajnáltam Trócsányit, hogy nem volt módja a külügyi bizottságban tartalmi alapon megküzdeni a politikai ellenfelekkel. De lehetséges, hogy nemcsak Trócsányit kell emiatt sajnálnunk, hanem magunkat, az Orbán-rendszer ellenfeleit is.
Orbán máris megnevezte új jelöltjét, Várhelyi Olivér diplomatát, Magyarország brüsszeli EU-képviseletének vezetőjét. Várhelyi karrier-diplomata, akivel kapcsolatban összeférhetetlenségi probléma biztosan nem merülhet fel, és a magyar jogállam lebontásáért is nehéz lenne őt úgy felelőssé tenni, ahogy Trócsányit joggal készültek felelőssé tenni az elmaradt külügyi bizottsági meghallgatáson.

Azzal, hogy Orbán azonnal belement a jelöltcserébe – azt kell feltételezni, hogy mielőtt von der Leyen ezt nyilvánosan felvetette, megegyezett róla Orbánnal –, minden bizonnyal elkerülte a másik korrekciós lehetőséget, a portfólió-cserét.

Márpedig Orbán számára az lehet ebben az ügyben a fő kérdés, hogy egy elkötelezett híve megkapja az általa gondos mérlegelés alapján kiválasztott bővítési-szomszédsági portfóliót.
Írtam itt tegnap Orbán pártkongresszusi beszédéről. Abból újra kiderült, hogy számára kulcskérdés a szövetségépítés Kelet- és Dél-Kelet-Európában. A DK szóvivői azt hajtogatják, hogy ez jelentéktelen portfólió, mivel a következő ciklusban nem terveznek bővítést. A bővítési tárgyalások azonban néhány országgal folynak, és azok előrehaladására van befolyása a bővítési biztosnak. De ez nemcsak bővítési, hanem szomszédsági portfólió is, és szomszédsági kapcsolatai a poszt-szovjet térséggel, a nyugat-balkáni országokkal, Törökországgal és a Földközi tenger-menti arab országokkal vannak az Uniónak! Azt a furcsa dolgot kell mondanom, hogy ilyen fontos portfóliót magyar biztos még nem kapott az Unióban.
Olyan ügyben érvényesítheti ugyanis valamilyen mértékben a jelenlegi magyar kormány preferenciáit, amelyben az nagyobb mértékben tér el az EU vezető államainak preferenciáitól, mint az adózás, a munkaügy vagy az oktatás kérdésében tértek el az akkori magyar kormány preferenciái.
Márpedig Trócsányi lecserélése után portfóliócserére gyakorlatilag kicsi az esély, Várhelyit mint bővítési és szomszédsági biztosjelöltet fogják meghallgatni, Orbán kívánsága szerint. Trócsányi bukása Orbánnak kétségkívül presztízsveszteséget jelent, egyébként azonban nem járt vele rosszul. Sőt, eléri, amit akart.

Brüsszelből küldene biztost Orbán

A brüsszeli magyar képviselet vezetőjét, Várhelyi Olivért jelöli uniós biztosnak Orbán Viktor – értesült a Reuters. Pár órával korábban az EP jogi bizottsága megerősítette: Trócsányi Lászlót alkalmatlannak tartja a tisztségre. Várhelyinek se lesz könnyű dolga.

A brüsszeli magyar állandó képviselet vezetőjét, Várhelyi Olivért jelöli az uniós biztosi posztra Magyarországi – írta a Reuters. Nem sokkal ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság következő elnökének szóvivője közölte, hogy az EB vezetője új biztosjelöltet fog kérni Magyarországtól Trócsányi László helyett.

Délben várt ismertté, hogy az Európai Parlament jogi bizottsága második alkalommal utasította el a bővítési és szomszédsági biztosnak jelölt Trócsányit. Etikai-politikai okok miatt döntöttek úgy, hogy alkalmatlan a bizottsági biztosi pozíció betöltésére.

Várhelyi Olivér négy éve a brüsszeli magyar képviselet vezetője (előtte a második ember négy évig), vagyis az elmúlt szűk tíz évben az Orbán-kormány politikájának védelmét látta el az EU-ban. Úgy ismerik, mint aki keményen,

teljes mellszélességgel állt ki a vitákban a kormány álláspontja mellett.

Biztosként, a bizottság tagjaként azonban nem a küldő kormány álláspontját kell(ene) képviselnie a közösségben, hanem a bizottságét a terület (bővítés és a szomszédságpolitika) uniós kötelezettségét az összes országban.

Vagyis akár a magyar kormánnyal szemben is

(szomszédsági ügyek), illetve a tagságra pályázó balkáni országokban például a jogállamisági szabályokat számon kérni. Már Trócsányi kapcsán szóba került, hogy a külügyi bizottságban kemény kérdésekre számíthat a jelölt a hazai jogállam felszámolásában játszott szerepe, illetve a balkáni államokban végrehajtott magyar beavatkozás miatt. Most Várhelyi számíthat ugyanezekre.

A portfóliócsere valószínűtlen, mert a biztosjelöltek EP-bizottsági meghallgatásai már a héten elkezdődnek.

Trócsányi végleg elbukhat

Trócsányi László nem felel meg a biztosi kinevezéshez szükséges összeférhetetlenségi követelménynek – mondta ki immár véglegesen az Európai Parlament jogi bizottsága. Ezzel valószínűleg elszállt Trócsányi biztosi szerepe.

Az EP jogi bizottsága (JURI) másodjára is kimondta, ezúttal egyértelművé téve, hogy a magyar biztosjelölt nem felel meg a vele szemben támasztott összeférhetetlenségi feltételnek. A múlt csütörtöki határozatot helyben hagyta a testület. A mai ülésre azért került sor, mert David Sassoli EP-elnök szerint az nem egyértelmű, és nem tesz javaslatot a hogyan továbbra.

A JURI kifogásolta Trócsányi tulajdonosi szerepét a nevét viselő ügyvédi irodában igazságügyi minisztersége idején, az ugyanekkor az irodának adott Paks 2-vel kapcsolatos kormányzati megbízást. Továbbá felrótták neki, hogy a magyar kormány az Egyesült Államok helyett Oroszországnak adott ki két fegyverkereskedőt (ahol aztán szabadon engedtek), akiket az USA közreműködésével nálunk tartóztattak le (a kiadás igazságügyi miniszteri hatáskör). Általánosságban is kifogásolták az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat.

A JURI döntéséről Cseh Katalin (Momentum) azt tette közzé a Facebookon, hogy Trócsányi végleg megbukott: a Fidesznek vissza kell vonnia a jelölését. „Nehéz lehet a Fidesznek megértenie, hogy Európában nem az történik, amit ő szeretne, ám ha nem változtat, nem csak saját, de az egész ország tekintélyét rombolja tovább” – fogalmaznak. Szerintük itt az ideje, hogy a magyar kormány is belássa: Trócsányiból nem lesz uniós biztos. Orbán Viktornak mielőbb vissza kell vonni jelöltjét és másikat állítani helyette.

Ezt követően Sassoli tájékoztatja Ursula von der Leyent, a bizottság elnökét, akinek határoznia kell: más feladatot ad a bővítés és szomszédságpolitika helyett, vagy új jelöltet kér. Előbbi esetében azonban újból ki kell kérni a JURI véleményét. A szakbizottsági meghallgatások pedig a héten elkezdődnek, a bizottság egészéről pedig egyben szavaz az EP.

Putyin árnya lebeg Trócsányi elmeszelése mögött

A jólértesült brüsszeli Politico, mely megszerzett egy két dokumentumot a jogi bizottság döntésével kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy valójában az “orosz kapcsolat” a legnyomósabb érv az elutasítás mellett.

Az Európai parlament jogi a bizottsága a magyar és a román biztos jelöltet meszelte el csütörtökön, de azt nem közölték, hogy pontosan miért. Mindkét esetben az összeférhetetlenséget említették, de a jogi bizottság elnöke levélben indokolta meg a döntést az Európai parlament elnökének. Eszerint a román biztos jelölt valamilyen turista fejlesztéssel kapcsolatban vett fel hitelt, és nem világos, hogy miért is kapta a pénzt illetve az sem, hogy mikor fogja ezt visszafizetni. Trócsányi Lászlóval kapcsolatban is megemlítik az összeférhetetlenséget hiszen az általa alapított ügyvédi iroda sok előnyhöz jutott miközben ő igazságügyi miniszter volt. De nem ez a fő ok hanem az orosz kapcsolat:

Putyinhoz túlságosan is sok szál fűzi a magyar kormányt

Ez különösen azért lehet nyugtalanító, mert Trócsányi a bővítési biztos posztjára jelölt. Márpedig ott elsősorban a Balkánról lesz szó a következő öt évben. A Balkánon viszont Oroszország vetélytársa az Európai Uniónak! Ha tehát a bővítési biztos orosz befolyás alatt állhat, akkor ez nem elfogadható helyzet az Európai Unió számára! Mit kifogásol konkrétan az Európai parlament jogi bizottsága?

Az orosz fegyverkereskedők ügye

A két Ljubisin kiadatását kérte az Egyesült Államok és Oroszország. Washington előbb jelentkezett és ráadásul NATO szövetséges. A magyar kormány mégiscsak Moszkvának adta ki a két fegyverkereskedőt. Emiatt az USA hivatalosan is tiltakozott múlt novemberben.

Paks II

Sem Brüsszelben sem Washingtonban nem nézik igazán jó szemmel az orosz atomerőmű fejlesztést Pakson, de a magyar kormánynak sikerült ezt elfogadtatnia a szövetségeseivel. A Trócsányi és Nagy ügyvédi iroda szerződést kötött a Paks II programmal, ez pedig felveti nemcsak az összeférhetetlenség problémáját hanem azt is, hogy a magyar biztos jelölt személyesen is elkötelezett Moszkva irányában. Az Európai parlament jogi bizottsága kifogásolja, hogy a Trócsányi és Nagy ügyvédi iroda tulajdonosa még mindig részben Magyarország egykori igazságügyi minisztere (12,5%).

Orbán Viktor megvédte miniszterét

A magyar kormányfő közölte: beszélt az ügyben Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel és elmondta neki, hogy Magyarország továbbra is kitart Trócsányi László mellett. A magyar miniszterelnök szerint politikai támadásról van szó. A Fidesz megszavazta Ursula von der Leyen elnöki kinevezését. Macron francia elnök, aki ezt elintézte feltehetően ígért valamit Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek bár ezt mindkét fél cáfolja. Trócsányi László perrel fenyegetőzik. Az orosz kapcsolatról mindenki hallgat Magyarországon …

Szegény Trócsányi

Őszintén sajnálom Trócsányi Lászlót. Hiába felkészült jogászprofesszor, hiába volt hosszú éveken át nagykövet nyugat-európai országokban, nem volt felkészülve arra, hogy a demokratikus világban komolyabban veszik az összeférhetetlenségi normákat, mint Orbán Viktor Magyarországán.

Hogy csak egy példát mondjak, vezető állami tisztségviselő nem fogadhat el vállalkozóktól ajándékot. Emlékezetes Christian Wulff német szövetségi elnök esete, aki egy ismerős vállalkozó villájában nyaralt, amiért nem fizetett, és emiatt és egy másik hasonló ügy miatt le kellett mondania államfői tisztségéről. Ezzel szemben – noha az ajándékok elfogadását a magyar törvények is korlátozzák – Orbán Viktor rendszeresen fogad el térítés nélkül magánrepülőgépes utazást vagy horvát szigeten való nyaralást ismerős vállalkozóktól, és ebben sem ő, sem hívei nem látnak problémát.
Miért is döntött úgy az EP jogi bizottsága, hogy nem engedi tovább Trócsányit a biztossá válás folyamatának következő állomására, a jövő hétre tervezett külügyi bizottsági meghallgatásra?
Nem azért, mintha korruptnak bizonyult volna, mint egyesek gondolják. Csak arról van szó, hogy megtartotta tulajdonosi részesedését saját korábbi ügyvédi irodájában, miközben miniszteri tisztséget töltött be, és ennek az ügyvédi irodának voltak megbízásai a kormánytól. (Ezt egyébként letagadta.)

Amikor a Medgyessy-kormányban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter volt ügyvédi irodája kormányzati megrendelést kapott, a Fidesz még tudta, hogy ez nincs rendjén, és Kiss Elemérnek le kellett mondania. 

Régen volt, Trócsányinak a fontos precedens szemlátomást nem jutott eszébe. Az EP-képviselők többsége szemlátomást tudja: az összeférhetetlenségi szabályok arra valók, hogy kizárják a korrupt viselkedésnek még a lehetőségét is, és azokat szigorúan érvényesíteni kell.
Erre Trócsányi sem számított, és azok sem, akik Brüsszelbe küldték őt.
Hogy miért sajnálom Trócsányit? Azért sajnálom őt, mert a jogi bizottság e döntése valószínűleg – hiszen az új szabályokból következő blokkolásra még nem reagált Ursula von der Leyen, s még előfordulhat, hogy a jogi bizottság álláspontja módosul – megfosztja őt attól a lehetőségtől, hogy megvívjon egy érdekes politikai csatát a külügyi bizottsági meghallgatáson. Ezen a meghallgatáson feltehetően át kellene hidalnia azt a szakadékot, amely az Unió vezető országainak és az Orbán-kormánynak az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos álláspontja között feszül. Meg kellene jelölnie a bővítési folyamatban követendő kritériumokat egy olyan időpontban, amikor a magyar közállapotok messzire kerültek attól, aminek a koppenhágai kritériumok szerint nekünk a 2004-es felvételhez meg kellett felelnünk. Szegény Trócsányi minden bizonnyal alaposan készült erre az intellektust próbáló feladatra, s a jelek szerint ez a felkészülés fölöslegesnek bizonyulhat. Pedig de szívesen követtem volna élőben a meghallgatást az EP honlapján.

Trócsányi perel

Az Európai Parlament jogi bizottságának mai meghallgatásán elbukott biztos-jelölt a Facebookon reagált a történtekre.

A mai napon az Európai Parlament Jogi Bizottsága 11 igen, 9 nem és 2 tartózkodás mellett összeférhetetlenséget állapított meg személyemmel szemben.

A nyilvánosságnak helyet nem adó zárt ülésen a hozzám feltett minden kérdésre transzparens választ adtam, összhangban a már korábban benyújtott dokumentumokkal.

A magyar biztosjelölt ügyében minden tényalapot nélkülöző politikai döntés született, amellyel szemben a szükséges jogi lépéseket meg kívánom tenni.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik támogattak abban, hogy a Magyarország számára történelmi jelentőségű portfólióra megfelelően készülhessek fel.

Prof. Dr. Trócsányi László
az Európai Parlament képviselője

Trócsányival a NER egésze bukott

Ujhelyi István, az MSZP EU parlamenti képviselője kommentárt fűzött a mai Európai Parlament  jogi bizottságánnak (JURI) ülésén történtekhez.

Trócsányi László bukása az Európai Parlament szakbizottságában több mint súlyos. Nem egyszerűen az illiberális állam jogi főépítésze bukott el személyesen, hanem a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egészét gáncsolták el Európában.

Orbán jelöltje ugyanis ezen a ponton még nem is a szakmai alkalmatlansága miatt bukik el, hanem azért, mert világossá vált: hazug és korrupt. Az MSZP EP-képviselőjeként már korábban világossá tettem, hogy nem fogok megszavazni egy olyan Európai Bizottságot, amelyben Trócsányi László helyet kaphat.

Már jóval korábban rámutattunk Orbán jelöltének összeférhetetlenségére, ügyvédi irodájának gyanús megbízásaira, a deviza-károsultak szégyenteljes elárulására.

Ursula von der Leyen várhatóan új biztos-jelöltet fog kérni a magyar kormánytól. Ha így lesz, Orbánék akkor cselekednének felelősen, ha egy olyan személyt jelölnének helyette, akinek neve nem forrott egybe az illiberális állam kiépítésével és aki vállalja a közös európai értékeink képviseletét.

Trócsányi bukott – frissítve

Brüsszelből származó információink szerint Trócsányi László biztosjelöltet az Európai Parlament jogi bizottsága a jelölt anyagi érdekeltségei miatt összeférhetetlennek minősítette a biztosi pozíció betöltéséhez.

Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök-jelöltnek fel kell kérni a magyar kormányt jelöljön másik személyt a biztosi pozícióra.

Tegnapi cikkünkben már irtunk Rovana Plumb román biztos-jelöltről akit a jogi bizottság szintén nem talált megfelelőnek biztosi pozíció betöltésére.

A Momentum EP- képviselőitől származó információ szerint kérdések merültek fel a jelöltnek az általa alapított Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodához fűződő kapcsolatairól és az irodának juttatott kormányzati megrendelésekről.

A Momentumtól származó információk szerint kiderült, hogy

Trócsányi korábban hazudott a bizottságnak amikor azt állította, hogy az elmúlt 10 évben nem volt tulajdonrésze az ügyvédi irodájában,

időközben azonban eljutott a bizottsághoz Trócsányi 2018-as magyarországi vagyonbevallása, amelyben még résztulajdonosként szerepelt.

Trócsányi azzal érvelt, hogy nem vett fel osztalékot, és valójában csak a nevét viselte az ügyvédi iroda, ez azonban nem csak azért problémás, mert saját, a bizottság előtt eltitkolni próbált vagyonbevallásában is az szerepel, hogy 12.62%-os tulajdonrésze volt tavaly, hanem azért is, mert az ügyvédi iroda jelenlegi tulajdonosairól sehol nem találni nyilvános információt, sem cégadatbázisokban, sem az ügyvédi iroda honlapján. Az iroda ráadásul számos kormányközeli megbízótól kapott megrendelést az elmúlt években.

Ráadásul még egy hazugság kiderült:

Trócsányi írásban állította, hogy 2014 és 2019 között a résztulajdonában lévő Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda “nem vállalt kormányzati megbízásokat”. Ez azonban egyértelmű hazugság, és bizonyítható, hogy 2018-ban a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda a Miniszterelnökséggel kötött szerződést, amely alapján egy paksi bővítésről szóló perben a magyar kormányt képviselte, és jogi tanácsadást is végzett a Miniszterelnökséget vezető miniszternek.

A Momentum EP képviselői megtartva választási ígéretüket mindent megtettek azért, hogy a Fidesz hazugságai kiderüljenek és ne maradjanak következmények nélkül.

Az eredmény innentől várható volt: az EP érintett bizottsága szerint Trócsányit összeférhetetlensége alkalmatlanná teszi, hogy biztos lehessen.

Gulyás és Trócsányi

A miniszterelnökséget vezető miniszter kormányülés után szokásos csütörtöki sajtótájékoztatójának egyik témája természetesen Trócsányi László volt igazságügyi miniszter EU-biztosi jelölése volt.

Az újságírók szóba hozták a Trócsányival kapcsolatos kifogásokat, melyek szerint Trócsányi felelős a jogállamiságnak az Orbán-kormány általi rombolásáért. Gulyás miniszter – miután már a bevezetőben azt volt képes állítani, hogy akik Trócsányi jelölését kifogásolják, azok „bevándorláspártiak” – két dologgal válaszolt.
Az egyik:

minden olyan alkotmányos reform, amelyre 2010 után sor került, a magyar közjogi intézményrendszert egyáltalán nem változtatta meg, mondhatni megerősítette a 89-90-ben létrejött közjogi rendszert”.

A másik:

ezek a változások nem az ő miniszteri időszakára estek”.

Mindkét állítás hamis.

Ismert fideszes érv, hogy Orbánék jogalkotása – ideértve a köztársasági Alkotmány helyébe léptetett alaptörvényt is – lényegében változatlanul hagyta a közjogi rendszert. Megmaradt az Országgyűlés, a kormány, a miniszterelnök, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az ombudsmanok, az ügyészség, a bíróságok, az önkormányzatok, a vegyes választási rendszer.
Igen, a felépítés megmaradt, de a közjogi rendszernek ugyanilyen fontos jellemzője a működés módja.

A köztársaság 1989-ben felépített közjogi rendszerének alapvető jellemzője volt, hogy a folyó kormányzás a mindenkori kormánytöbbség dolga, viszont a közjogi rendszer változtatásához kormánytöbbség és ellenzék megegyezésére van szükség.

A kormánytöbbség ellenzék nélkül nem alkotmányozhat, és nem dönthet a parlamenten és kormányon kívül álló közjogi tisztségek (alkotmánybíróság, ombudsmanok, a Legfelső Bíróság illetve Kúria vezetése) betöltéséről.

Azzal, hogy 2010 óta a fideszes többség ellenzéki egyetértés nélkül dönt minderről, alapjaiban változtatta meg Magyarország közjogi rendszerét.

A fideszesek arra szoktak ezzel kapcsolatban hivatkozni, hogy ők csak élnek a választóktól kapott kétharmados többségükkel. Nemcsak ez történt: míg 2010 előtt nemcsak a képviselők kétharmadának szavazatára volt szükség az alkotmánybírák és a számvevőszéki vezető megválasztásához, de a jelöléséhez is szükség volt a parlamenti frakciók többségének egyetértésére, a Fidesz viszont a jelölésben is a kétharmados többség döntését vezette be, teljesen megszabadulva a konszenzuskényszertől. E változás nagyobb horderejű annál, mintha a választott köztársasági elnök helyére király kerülne, hasonló hatáskörrel. Gulyás miniszter, aki a 2010-ben létrejött kétharmados Fidesz-többségben lett képviselő, és kezdettől ott volt a frakció jogi kabinetjében, nyilván pontosan tisztában van ezzel.

Első ellenvetése tehát aligha tévedés, minden bizonnyal tudatos hamisítás.

Igaz, mindez jóval Trócsányi igazságügy-minisztersége előtt történt. De – és ez a válasz Gulyás második állítására – Trócsányi minisztersége alatt rendületlenül folytatódott. Trócsányi nevéhez fűződik az úgynevezett hetedik alaptörvény-módosítás. Ennek fontos része a közigazgatási bíráskodás szervezeti különválasztása az egyéb bíráskodástól és a Közigazgatási Felsőbíróság felállítása. Ezzel kívánják kormányellenőrzés alá helyezni éppen az állammal folyó jogviták eldöntését.
Az, hogy az Európai Néppárttal folyó egyezkedés jegyében elhalasztották a Trócsányi szívéhez olyannyira közel álló átalakítás bevezetését, nem változtat azon, hogy ez lényegi változás a közjogi rendszerben, s azon sem, hogy miként vélekedhetünk Trócsányi felelősségéről a magyar jogállam felszámolásában.
A hetedik alaptörvény-módosításnak még egy elemét kell feltétlenül kiemelni akkor, amikor az azért felelős korábbi igazságügy-miniszter EU-biztosi kinevezéséről van szó. Minden bizonnyal személyesen neki volt nagy szerepe annak kiötlésében, hogy az alaptörvénybe bekerüljön az „alkotmányos önazonosság” fogalma. A „nemzeti hitvallásba” biggyesztették a következő mondatot: „Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.” A preambulumot követő Alapvetésben az alaptörvénnyel foglalkozó R) cikket pedig kiegészítették a következő (4) bekezdéssel:

Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.”

Ez ad alapot szükség esetén arra, hogy ne érvényesítsék az európai jog elsőbbségét a nemzeti joggal szemben, ha jogalkotási szándékuk szembe kerülne az Unió normáival.
Nos, ha valaki korábban igazságügy-miniszterként ilyen kibúvó alaptörvénybe iktatását kezdeményezte, arra aligha bízható biztosi tisztség az Európai Bizottságban, kiváltképp pedig a bővítési biztos tisztsége.
Aki pedig – és itt persze nem Gulyás miniszterre gondolok – azzal akarna bennünket megnyugtatni, hogy Trócsányié kis jelentőségű portfólió lesz az Európai Bizottságban, mivel a következő öt évben sem terveznek bővítést, annak azt válaszolhatjuk, hogy súlyos félreértés áldozata. Egyrészt, a bővítési biztos a tagjelöltekkel folyó sok-sok évig elhúzódó tárgyalások felelőse, amelyek például Szerbiával már elkezdődtek, és korántsem mindegy, hogy ezeket a tárgyalásokat milyen felfogásban folytatják, még ha a bővítés csak a most kezdődő ciklus után valósul is meg. Ami pedig ennél is fontosabb: a Trócsányinak szánt portfóliót bővítési és szomszédsági politikaként fogalmazzák meg, a szomszédsági politika pedig a Nyugat-Balkán mellett az észak-afrikai országokkal, Törökországgal és a volt Szovjetunió utódállamaival, köztük Oroszországgal, Ukrajnával, Fehéroroszországgal vagy éppen Grúziával és Örményországgal kapcsolatos közös uniós politikát is jelenti. Ezt jelentéktelen portfóliónak nevezni vagy tudatlanságra vall, vagy a közönség félrevezetését jelenti. Sajnos ebben a kérdésben Gulyás miniszternek kell igazat adnunk, aki „fontos, nagy jelentőségű” területnek nevezte azt a sajtótájékoztatón.

FRISS HÍREK

Brutális EU-...

Gyárfás: nem...

Tizenhárommi...

Kis Visegrád...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK