Nem is tudja miért védte eddig Andy Vajnát, és miért nem mondta el az igazi okát annak, hogy a szükséges állami támogatás nélkül kútba esett a Toldi-film – erről beszélt Pálfi György rendező a Hír TV kedd esti műsorában. Pálfi szerint a filmügyi kormánybiztos vállalhatatlan alkut ajánlott neki a Toldi elkészüléséhez szükséges összeg előteremtésére, majd mikor visszautasította azt, Vajna személyes sértettségből tett meg mindent azért, hogy a filmes támogatásokról döntő Magyar Nemzeti Filmalap kihátráljon a projektből.
Kedd este a Hír TV Alinda című műsorának vendége volt Pálfi György a Hukkle, a Taxidermia és a Final Cut alkotója. Első színházi rendezéséről, az Engedj be! adaptációjáról kérdezte Veiszer Alinda, de szóba kerültek a rendező korábbi alkotásai is, elsősorban a Toldi, amelytől hosszas huzavona után 2014-ben megvonta a támogatást a Filmalap.
A műsorvezető felvetette, hogy egyes vélemények szerint Pálfi kompromisszumra való képtelensége és a nyilvánosság bevonása is a kerékkötője lehetett annak, hogy megvalósuljon a rendező évekig dédelgetett, nagyszabású projektje. Pálfi szerint viszont az, amikor 2014 nyarán előállt a problémákkal, már csak az utolsó kétségbeesett kísérlete volt arra, hogy a nyilvánosság erejével rászorítsák a Filmalapot a Toldi támogatására.
Ez végül nem vált be, leszavazták a film támogatását. Ahogy Pálfi most fogalmazott
„Megmutatták, hogy megtehetnek mindent”.
Arról beszélt, hogy már letett több filmet az asztalra, a Toldi kapcsán pedig egy megfelelő forgatókönyvet, de cserébe csak kisstílű veszekedést és bizalmatlanságot kapott. Szerinte csak „duma” volt, hogy nem bíztak abban, hogy megfelelő akciójeleneteket tud rendezni. A háttérben Vajna személyes sértettsége állt, aki különböző szakmai érvek mögé bújva nem engedte megvalósulni a filmet.
Azt is elmondta, hogy még most is szívesen megcsinálná a Toldit, de zavarja, hogy már csak Andy Vajna furcsa „politikai celebritása” miatt érdekes a film. De ennek ellenére úgy döntött, hogy elmondja, amit még eddig soha: hogy mi okozta a valódi problémát, ami miatt szembekerült a filmügyi kormánybiztossal.
Elmesélte, hogy a Toldi támogatása kapcsán a Vajna tulajdonában álló Nobu étteremben találkozott a Filmalap képviselőivel és producerekkel, és arról tárgyaltak, hogy hogyan lehetne összeszedni a film költségvetésének maradék 10 százalékát (az akkori szabályok szerint csak a filmek 90 százalékát finanszírozhatta a Filmalap). Pálfi elmondta, hogy külföldi partnereket Vajna tiltása miatt nem szerezhettek, Magyarországon pedig nem találtak támogatóra, így nehéz helyzetbe kerültek, mert egy ekkora költségvetésű projektnek még a 10 százaléka is rengeteg pénz. Ekkor Pálfi beszámolója szerint Vajna felajánlotta, hogy üzlettársaival együtt egy filmfinanszírozó céget hoz létre a Toldi elkészítésére, és ezzel kipótolják a hiányzó összeget. Cserébe viszont Pálfi megfogalmazása szerint az alkotók összes jogát kérte, ami még maradt volna nekik. A bevételek ebben a konstrukcióban a finanszírozó céghez vándoroltak volna, és ezt a rendező visszásnak tartotta. Ugyanis így
Vajna a Filmalap vezetőjeként egy magáncégen keresztül személyesen profitált volna az állami támogatásból megvalósult projektből.
Pálfi szerint ez egy olyan konstrukció lett volna, amelyet „az egész filmszakma ki kell kérjen magának”, ezért borította az asztalt, és azt mondta, hogy ilyen bűnügyekben ő nem vesz részt.
Ezzel viszont végzetesen magára haragította a filmügyi kormánybiztost. Elmondása szerint hiába dolgozott a Filmalap több tagja is másfél évig azon, hogy kibékítse a köztük lévő ellentétet. Pálfit még arra is rávették, hogy megkövesse Vajnát, és ezt állítólag meg is tette a munkatársai kedvéért, de Vajna visszautasította azzal, hogy nem őszinte a bocsánatkérése.
Pálfi szerint a kormánybiztos ezzel bebizonyította, hogy a Filmalapnál ő az úr, és hiába támogatják más döntéshozók a filmet, és hiába a felkészült szakértői gárda, a Toldi nem valósulhat meg.
A film tehát kútba esett, de
Pálfi nem lehetetlenült el teljesen a Filmalapnál.
Ahogy ő fogalmazott „hátra került a sorban”, de egy új tervvel pályázhatott: a Stanislaw Lem regényéből készült Az Úr hangja című sci-fire végül kapott is 600 millió forint gyártási támogatást. De hozzátette, hogy mivel mindent feltett a Toldira, teljesen összetörte a visszautasítás, ami sokáig rányomta a bélyegét a munkájára.
Három éve kavart nagy vihart, hogy a Filmalap mégsem támogatja a nagyszabású Toldi-projektet, amelyről akkoriban úgy írt a sajtó, hogy az utóbbi idők legdrágább magyar filmje lett volna, és a valaha volt legnagyobb állami támogatást kaphatta volna. Azóta ez az érdem az idén bemutatott Kincsemé, amely kapott is 2 milliárd forintot a Filmalaptól.
Pálfi hosszú évekig dolgozott a Toldin, és habár a film 2013 májusában kapott 900 millió forint gyártási támogatást, a rendező 2014 nyarán többször is arról beszélt, hogy meggyűlik a baja a Filmalappal. Hivatalosan a költségvetéssel voltak gondok, de felmerült problémaként az is, hogy Pálfinak az akciójelenetek megrendezésében nincs tapasztalata, ezért szükség lenne egy társrendezőre. „Pont azokat a jeleneteket vennék így el tőlem, amiért én ezt a filmet meg akarom csinálni” – mondta erről Pálfi egy interjúban hozzátéve, hogy ők egyébként már 2013 októberében készen álltak volna a forgatásra.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Havas Ágnes, a Filmalap vezetője az akkor még létező Origo Filmklubnak erről azt mondta, hogy Pálfi ebben a műfajban elsőfilmesnek számít, így túl nagy kockázatot vállalnának a filmmel, ha önállóan rendezi meg. „A baj az volt, hogy ami a részünkről csupán a technikai tudás megkérdőjelezése volt, azt Pálfi az alkotói szabadság korlátozásának vette” – mondta. De még akkor is úgy tűnt, hogy megvalósulhat a Toldi-film, hiszen Pálfi hajlandó lett volna kompromisszumra, viszont elege lett a huzavonából, és döntést kért a Filmalaptól.
Végül
2014 októberében úgy döntöttek, hogy mégsem támogatják a filmet, annak ellenére, hogy 2013-ban egyszer már megszavazták a támogatást.
Havas Ágnes azt mondta, véget akartak vetni a feszült helyzetnek, viszont nehéz volt a döntés az öt főből álló filmszakmai döntőbizottságnak. Ennek egyébként természetesem maga Vajna is tagja, aki a film ellen szavazott, és ebben még ketten támogatták, míg a maradék két tag a megvalósításra voksolt. Felmerült, hogy Vajna esetleg nyomást gyakorolt a bizottság tagjaira, hogy a Toldi ellen szavazzanak, de ezt az érintettek nem erősítették meg akkor. Az újabb szavazásra egyébként azért volt szükség, mert időközben jelentősen megnőttek a Toldi gyártási költségei – végül már 2,5 milliárdos költségvetéssel számoltak, amelyből 1,7 milliárdot állt volna a Filmalap.
