Azt írja az újság az AC Milan – Ferencvárosi TC 0 : 2 kapcsán, hogy:
„Az olasz sajtó leborult a Ferencváros előtt.”
Az ilyen leborulásokkal persze vigyázni kell, mert akinek a kedvenc csapatát megverik, az szívesen borul le a győztes előtt, ugyanis csak akkor mondható, hogy ilyen zöld-fehér szuperklasszisoktól nem szégyen kikapni senkinek.
Az olasz csapat idei Európa-liga szereplése inkább szégyen, mint nem az, főleg a dicső múlthoz képest. A Milan jelenleg a 36 csapatos tabellán a 28. helyen áll, öt helyre attól, hogy egyáltalán bejutási esélye legyen a legjobbak közé. Három vereség, és csak egy győzelem, utóbbi a Salzburg ellen, amely a tabellán 26.
Az olasz futball nem jelenleg futja csúcsformáját. Valami történhetett, a legvalószínűbb, hogy kevesebb a pénz, így aztán a milánóiak nem Pedrit vették meg, hanem Modrićot, és nyilván minden kiadásuknál mérlegelni kell, hogy mire jut, és mire nem.
Bizony így van ez. A foci a szórakoztatóipar legjövedelmezőbb ága. A sztárokat meg kell fizetni, akkor a sztárokból álló csapatok meccseit sokan nézik, sok reklám, sok szponzor, hatalmas bevétel, satöbbi, satöbbi, hurrá, győzelem! Ez egy önmagát erősítő folyamat, több pénz, több sztár, több fizető néző, több reklám, még több pénz, még több sztár, még több reklám, money makes the world go run, ahogy Abbáék énekelték hajdan, nagyon helyesen.
A sztárok rengeteg pénzt keresnek (csak semmi irigység, kevés kivételtől eltekintve behozzák az árukat), persze kötelezettségeik is vannak, szállítani kell az eredményeket, a gólokat, meg a reklámfilmeket, és nagyon kell vigyázni arra, hogy mit mondanak. Szegény Mbappé nem elég, hogy lemaradt az Aranylabdáról, még hülyeséget is nyilatkozott, mikor megengedte magának a vicces beszólást, miszerint
„Az a mém, amin a legjobban nevetek, az, amelyikben van egy videó egy pasiról… azt hiszem, egy kínai diktátor, akire rámontírozták az én fejemet.”
Mivel a szóban forgó pasi Mao Ce tung, akit a kínaiak nagy többsége máig szentként tisztel (ezt tanulták gyerekkoruk óta az iskolában, a könyvekből, a mindenféle művészeti és politikai irományokból, és ezt adják tovább utódaiknak is), azonnal kitört a botrány, a Real Madrid kínai szponzorai felmondták a klubbal kötött szerződéseket, így aztán a klub meg a játékos azóta nem győz elégszer bocsánatot kérni a hős kínai néptől hős vezére kapcsán. Ilyenkor nem számít, hogy Mbappé jól tudja, Mao tényleg véreskezű diktátor volt, akinek kezéhez sok tízmillió ember vére tapad, nem számít, hogy ő maga nem politikus, hanem futballista, és hogy csak vicceskedett, szentek ügyében a kánon kegyetlenül szigorú, bármelyik vallásról lenne szó.
A fentebb leírt pénzfolyamat jellegzetessége, hogy lefelé is működik: kevesebb pénz, kevesebb sztár, kevesebb fizető néző, rosszabb foci, menekülő szponzorok. Valami ilyesmi lehet egy ideje Olaszországban is. Ebben az évben az olasz válogatott már a harmadik világbajnokságról maradt le, ami eléggé bosszanthatja a tifosikat.
A megoldás egyszerű, több pénz kell a kluboknak, akkor jobbak lesznek az eredmények, nagyobb a bevétel, lehet vásárolni jó játékosokat, ami még jobb eredményeket, még több meccset és tv közvetítést valamint még több szponzort jelent.
A klubok játékosneveldéje is bővül, több tehetséges fiatal olasz játékos kerül a Serie A-ba, ami a válogatottnak tesz majd jót.
A kérdés már csak az, honnan vegyék a pénzt. Olaszországban a sport állami támogatása egy erősen központosított, autonóm sportszervezeti modellen alapul, ahol az állami források elosztását elsősorban az Olasz Olimpiai Bizottság (CONI) és az ahhoz kapcsolódó állami hátterű vállalatok végzik.
Az olasz rendszer alapvetése, hogy mivel a professzionális sportágak, és különösen a labdarúgás jelentős önfenntartó mechanizmusokkal bír, éljenek meg a saját bevételekből, a közvetlen kormányzati források viszont hangsúlyosan az olimpiai felkészülésre, az utánpótlás-nevelésre és az infrastrukturális nagyberuházásokra irányulnak.
Magyarán Olaszországban államilag nem támogatják a focit. Pedig hát Itália igencsak szuverén patrióta nemzetállam, szuverén patrióta miniszterelnöknőjével együtt. És ennek ellenére! Még ilyet!
Kies hazánkban kissé más a helyzet. A labdarúgás Orbánék alatt látványsporttá minősíttetett, mégpedig az ókori „Panem et circenses” uralkodási elv alapján, és bár kenyér az nem volt (illetve volt, de nem mindenkinek), a focit bőkezűen támogatták. A támogatások közül a 2015-től 2025-ig tartó tíz éves periódus alatt a legtöbb pénz a Magyar Labdarúgó Szövetséghez (120,9 milliárd HUF), a negyedik legtöbb pedig a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványhoz (45,4 milliárd HUF) érkezett, utána jött a jégkorong, vízilabda meg egyéb, kevésbé látványos jelentéktelenségek. Ilyenkor az ember elgondolkodik, mekkora szervezet lehet vajon az az Alapítvány hogy évi 4500 millió forintot szippant föl? Vajon mire kell nekik? Száz alkalmazott évi 15 milliós átlagfizetéssel az 1500 millió, a kuratórium meg legyen plusz 250 millió. Hová kell még 2750 millió évente? Le kell fizetni a srácokat, hogy focisták legyenek? Egy gimnáziumra évente átlag 600 millió HUF jut, igaz, az ott tanulókból ritkán lesznek világsztárok, a felcsútiakból viszont… de ezt inkább hagyjuk.
Ha megnézzük a Fradi diadalmas csapatát, a kezdőben három magyar szerepel.
Dibusz, ő Pécsről jött, Osváthot Paksról igazolták, Nagy Ádám egy portugáliai utánpótlás neveldéből érkezett. Sajnos nem úgy néz ki, hogy megfizetnek érte ugyan minket, de a nemzetközi sztárok kinevelésében jók vagyunk. Mert nem vagyunk jók. 16 éves korától Szoboszlai is Salzburgban nevelkedett.
Na de most nem az az érdekes, hanem a focivilág meghódítása. Ha a Ferencváros múlt szezonbeli szereplését nézzük, a következők mondhatók:
- 2025-ben a BL-ben indult, a BL selejtezőből az azeri Qarabağ verte ki [1:3 (o) és 3:2 (i)], ezért a BL-ből visszacsúszott a második vonalat képviselő Európa Ligába.
- Az Európa Liga alapszakaszát jól teljesítette (4 győzelem, 3 döntetlen 1 vereség), 12. lett, és ezzel jogot szerzett a selejtezőre az Európa Liga legjobb 16 csapatába kerüléshez.
- A selejtezőt a bolgár Ludogorec ellen megnyerte [2:0 (o) és 1:2 (i)], ezzel bejutott az Európa Liga legjobb 16 csapata közé.
- A sorsolásban a legjobb 8 közé jutáshoz ellenfélként a portugál Braga következett. A újbóli megmérettetés sajnos már nem sikerült, és bár itthon a zöld-fehérek 2:0 arányban győztek, a Braga otthon egy 4:0 győzelemmel fordítani tudott ellenük.
- Ezzel a Fradi nemzetközi szereplése 2026. március 18-án az Európa Liga legjobb 16 csapata közt véget ért.
Idén a Ferencváros nem lett bajnok, ezért rögtön a második vonalba, azaz az Európa Ligába sorolta az UEFA. A magyar bajnok Győri ETO FC-t a BL selejtező első fordulójában az izlandi Vikingur Reykjavik ejtette ki.
A Ferencváros nagyszerűen kezdett az Európa Ligában.
A múlt évi négy győzelem már meg is van, reméljük, a múlt évi három döntetlen és egy vereség helyett további győzelmek következnek a szlovén Celje, a lengyel Lech Poznan, az olasz Juventus, és a német Hoffenheim ellen, akkor ugyanis a Fradi az első nyolcban végez, azaz selejtező nélkül jut az Európa Liga legjobb 16 csapata közé, és akkor várhatjuk az újabb csodát.
Csak aztán ne a Braga következzen! Még szerencse, hogy leendő ellenfélként biztos nem találkozunk vele, ugyanis idén a Ferencvárost kiverő portugál csapat már csak a legalsóbb osztályban, azaz a Konferencia Ligában szerepel.
Lemaradtak ők is. Hajrá Fradi!
