A brüsszeli vizsgálóbizottság megállapította: a magyar hírszerzés Orbán Viktor kormányzása alatt nemcsak uniós ügyekről tájékoztatta Oroszországot, hanem 2013 és 2016 között megpróbált EU‑tisztviselőket is beszervezni. A jelentés súlyos kérdéseket vet fel a magyar külpolitika oroszbarát fordulatáról, valamint arról, hogy a kormány tagjai átlépték‑e a hazaárulás jogi határát.
A brüsszeli kémelhárító vizsgálat kínos következtetésre jutott: a magyar hírszerzés Orbán Viktor kormányzása alatt nemcsak aktívan jelen volt Brüsszelben, hanem 2013 és 2016 között megpróbált uniós tisztviselőket is beszervezni. A Piotr Serafin vezette vizsgálóbizottság jelentését ugyan még nem hozták nyilvánosságra, de a Politico megszerezte a dokumentumot, amely részletesen bemutatja a magyar szolgálatok tevékenységét.
A jelentés szerint a magyar hírszerzők kezdetben óvatosan mozogtak Brüsszelben, ám 2015 után egyre aktívabbá váltak, és nyíltan léptek fel. A dátum több szempontból is kellemetlen a magyar kormány számára. 2015-ben vette át a brüsszeli uniós nagykövetség vezetését Várhelyi Olivér, aki ma Magyarország uniós biztosa. Ursula von der Leyen ezért kérdezte meg tőle: tudott‑e a magyar hírszerzők brüsszeli aktivitásáról? Várhelyi azt állította, hogy semmiről sem volt tudomása – amit diplomáciai körökben gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartanak.
A másik kínos körülmény, hogy éppen ebben az időszakban következett be a magyar külpolitika látványos oroszbarát fordulata.
Szijjártó Péter külügyminiszterként rendszeresen tájékoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert uniós ügyekről – derült ki azokból a hangfelvételekből, amelyeket nyugati titkosszolgálatok hoztak nyilvánosságra a választási kampány hajrájában. Szijjártó később megkapta a Barátság rendet, Oroszország egyik legmagasabb állami kitüntetését.
Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter szerint mindez akár hazaárulásnak is minősülhet.
A Btk. ugyanis nemcsak a magyar állam titkainak elárulását bünteti, hanem azoknak a nemzetközi szervezeteknek a bizalmas információit is védi, amelyeknek Magyarország tagja – így az EU és a NATO adatait is. Bárándy szerint nemcsak Szijjártó, hanem Orbán Viktor is átléphette ezt a vörös vonalat, amikor Vlagyimir Putyint tájékoztatta olyan uniós ügyekről, amelyek Oroszországot érintették.
A kampány során Buda Péter biztonságpolitikai szakértő úgy fogalmazott: „Orbán Viktor miniszterelnök úgy működik, mint Putyin befolyásoló ügynöke.” Buda, az Információs Hivatal egykori alezredese később Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó csapatának vezetője lett, feladata pedig az volt, hogy kiszorítsa az orosz titkosszolgálatokat Magyarországról.
A brüsszeli vizsgálat ugyanakkor arra jutott, hogy a magyar hírszerzők végül nem tudtak rést találni az Európai Bizottság védelmi rendszerén.
A jelentés megjegyzi: az EU védelmi struktúrája nem éri el a huszonegyedik századi szintet, a NATO viszont jóval fejlettebb eszközökkel rendelkezik. A szövetség így aktívan figyelhette Orbán és Szijjártó kommunikációját Putyinnal és Lavrovval még azután is, hogy Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát.
A magyar kormány eközben egyre nyíltabban szembement a nyugati állásponttal. Orbán idén februárban már Ukrajnát nevezte Magyarország ellenfelének, és folyamatosan akadályozta Kijev uniós támogatását. A kabinet még Ruszin-Szendi Romulusz tábornokot is bírálta, amiért a NATO vezérkari főnökök tanácskozásán „Szláva Ukraini!” köszöntéssel üdvözölte a résztvevőket – a tábornok később honvédelmi miniszter lett.
A magyar-orosz kapcsolatokról Frész Ferenc kibervédelmi szakértő is súlyos állításokat fogalmazott meg. Elmondása szerint az orosz hírszerzés a magyar minisztériumokon keresztül jutott hozzá EU- és NATO-információkhoz. Frész 2014-ig Orbán Viktor megbízásából irányította a magyar kibervédelmet, és olyan eredményeket ért el, hogy a NATO is őket kérte fel az orosz kibertámadások elleni közös védelem koordinálására. Az oroszbarát fordulat után azonban menesztették, és szerinte ezt követően „az orosz hírszerzés minden fontos magyar minisztériumban otthonosan mozgott”.
