Kezdőlap Címkék Információ

Címke: információ

Milyen módszerekkel nyomulnak az informatikai óriások a mesterséges intelligencia gyorsan növekvő piacán?

Vizsgálat az USA-ban, az EU-ban és Nagy Britanniában: öt cégtől vár információkat a Federal Trade Comission Washingtonban: Alphabet-Google, Amazon, Anthropic, Microsoft, és a ChatGPT-t előállító OpenAI.

“A vizsgálat során arról szeretnénk meggyőződni, hogy ezeknek a cégeknek a tevékenysége nem ássa-e alá a tisztességes piaci versenyt és torzítja el az újítások lehetőségét” – nyilatkozta a sajtónak Lina Khan.

Nagy Britanniában a British Competition and Markets Authority ugyanilyen vizsgálatot folytat – írja a londoni Guardian. Különösen az a partner kapcsolat szúrja a hatóságok szemét, amely a Microsoft és az OpenAI között kialakult. Az OpenAI ChatGPT-je arat a mesterséges intelligencia piacán, és ezért a Google és az Amazon az Anthropic-kal kötött hasonló sok milliárd dolláros partner szerződést.

A Microsoft sietett reagálni a vizsgálatra:

“Az Egyesült Államok azért szerzett vezető szerepet a világon a mesterséges intelligencia terén, mert ilyen partner kapcsolatokat alakított ki, fontos amerikai cégek együttműködnek ezen a téren. Az olyan együttműködés, mely a Microsoft és az OpenAI között kialakult – más partneri kapcsolatokhoz hasonlóan hozzájárult az újításokhoz és a piaci versenyhez. Fel is gyorsította az újításokat. Természetesen minden szükséges információt megadunk a vizsgálathoz”

– nyilatkozta Rima Alaily, a Microsoft versenyjogi részlegének alelnöke.

Ezt az amerikai nemzeti érdekre hivatkozó védekezést persze nehéz lenne előadni Brüsszelben, ahol módfelett aggódnak amiatt, hogy az óriások teljes mértékben lenyúlják az európai piacot is megakadályozva a piaci versenyt.

Korábban a Microsoft úgy nyilatkozott, hogy az OpenAI nem áll az ellenőrzése alatt noha 10 milliárd dolláros befektetéssel ők váltak főrészvényessé. A Microsoftnak csak egy szavazati joggal nem rendelkező helye van az OpenAI igazgató tanácsában, ahol az elmúlt hónapokban sok furcsa személyi változásra került sor egyáltalán nem függetlenül a Microsoft vezetőitől – írja a Bloomberg.

A többi érintett cég egyelőre nem nyilatkozott.

Lina Khan, a Federal Trade Comission elnöke nem az üzleti világból érkezett hanem tudós, aki épp a versenyjogot kutatta. 2021-ben nevezte őt ki a Biden adminisztráció, és arra törekszik, hogy felszámolja a törekvéseket, melyek monopóliumok megteremtésére irányulnak a high tech piacon. Az ő javaslatára többször is megbüntették az Amazont, mert megsértette a magánélet szentségét.

A Meta-Facebook ellen vizsgálat indult 2021-ben, mert azzal gyanúsították Mark Zuckerberget, hogy felvásárolja vetélytársait, hogy így biztosítson magának monopol helyzetet a piacon. Épp ennek a vizsgálatnak a hatására a high tech óriások már nem vásárolják meg az ígéretes vetélytársakat hanem partnerszerződéseket kötnek velük.

“A mi vizsgálatunk most arra irányul, hogy kiderítsük: ezek a partnerszerződések nem adnak-e lehetőségeket a piacot uraló cégeknek, hogy jogtalan előnyöket szerezzenek a vetélytársakkal szemben, és ily módon akadályozzák a tisztességes versenyt a mesterséges intelligencia piacán” – hangsúlyozta Lina Khan, a Federal Trade Comission elnöke.

19 milliárd dollár nyomában

Ennyit költött a Microsoft, az Amazon és a Google a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégekre – írja a Bloomberg. Amely rámutat arra, hogy a mesterséges intelligenciát fejlesztő kis startup cégek nagyon is rászorulnak a high tech óriások infrastruktúrájára és pénzére.

Ezért mondta azt Lina Khan egy mesterséges intelligenciával foglalkozó fórumon, hogy

“a high tech óriások nem bújhatnak az újítások mögé, ha megsértik a törvényeket.”

A Federal Trade Commission elnöke hangsúlyozta, hogy a versenyjogi törvények mindenkire vonatkoznak:

”a mesterséges intelligencia nem jelenthet kivételt.”

Közben a Microsoft óriási átalakításokat hajtott végre a saját rendszerében a mesterséges intelligencia segítségével, a Google pedig jelezte, hogy az idén saját mesterséges intelligencia szoftverjét, a Geminit a kísérleti kereső programban hasznosítja majd.

Ami a mesterséges intelligencia piacának ellenőrzését illeti abban az Igazságügyi Minisztérium és a Federal Trade Comission általában megosztja a feladatot: az utóbbi végzi a kutató munkát, melynek alapján azután az igazságügy jogászai felléphetnek a szóban forgó cégekkel szemben. Ez a munkamegosztás nincsen kőbe vésve: a Microsoft legutóbbi versenyjogi ügyét, amely egy játék fejlesztő cég felvásárlására irányult, a Federal Trade Comission vitte végig.

Az Európai Unió is vizsgálódik: kíváncsi arra, hogy milyen szerződéseket kötöttek az informatikai óriások a mesterséges intelligenciát fejlesztő kis cégekkel. Különösen az érdekli Brüsszelt, hogy ezeknek a partner szerződéseknek milyen hatása van a piac dinamikájára- írja a Bloomberg.

A német hírszerzés egyik vezetője Putyinnak dolgozott

Botrány a Bundesnachrichtendienst (BND) szolgálatnál, ahol kiderült: az egyik osztályvezető az oroszoknak olyan információkat adhatott át, melyek döntő fontosságúak lehettek az ukrajnai háborúban.

Carsten L.-t, a BND kulcsfontosságú Technikai Szolgálatának vezetőjét december végén tartóztatták le – írja a Der Spiegel, mely szerint ez a legnagyobb kémbotrány Németországban az elmúlt években. Miért? Mert ennek az osztályvezetőnek a jelentései is hozzájárultak ahhoz, hogy a német hírszerzés folyamatosan alábecsülte az orosz fenyegetést Ukrajna ellen, noha a CIA figyelmeztette erre. A háború megindulása után Németország öt hónapon keresztül még azon az állásponton volt, hogy elítélte az orosz agressziót, de fegyvert nem szállított Ukrajnának. Nem kizárt, hogy ebben is szerepe volt az év végén lebukott osztályvezető jelentéseinek. Még kínosabb: a Technikai Szolgálat feltörte az oroszok információs rendszerét, ezért a hadműveletekről informálni tudta az ukrán hadsereget.

Mit tesz a kínos ügyben a német kormány? Hallgat. Egyetlenegy miniszter szólalt meg, aki megpróbálta sikernek beállítani az áruló osztályvezető lebukását. Marco Buschman igazságügyi miniszter kijelentette:

“nagy csapást mértünk az orosz hírszerzésre ezzel a letartóztatással.”

Sebastian Fiedler, SPD  képviselő a Bundestagban erős túlzásnak minősítette a miniszter szavait. A Der Spiegelnek úgy nyilatkozott, hogy “most láthatjuk mire képes Oroszország a politikában, a gazdaságban, a kormány ügynökségekben Németországban.”

Putyin, aki maga is a titkosszolgálatnál kezdte a karrierjét, az NDK-ban is szolgált alezredesi rangban, egész hálózatot épített ki Nyugaton a politikai-gazdasági rendszer befolyásolására. Berlinben ezt sokan nem akarták észrevenni mondván a kémek háborújának már vége – írja a Der Spiegel.

Pedig voltak figyelmeztető jelek: az FSZB, a KGB utód szervezete, meggyilkolt egy grúz ellenzékit Berlinben. Németország kiutasított néhány orosz diplomatát, de nem fordított különösebb figyelmet arra, hogy az FSZB gyilkos akciót szervezett Németország fővárosában. A berlini kormány nem akarta felingerelni Putyint. Arra gondoltak, hogyha sok orosz diplomatát utasítanak ki az ügyben, akkor Moszkva válaszképpen ugyanennyi német diplomatát nyilvánít nemkívánatosnak Oroszországban. Akkor pedig komolyan károsodott volna a német képviselet Oroszországban, amely Németország legfontosabb energia szállítója volt.

Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár idején kifejezetten leépítették a kémelhárítást hiszen Putyin nagy barátja bízott az oroszokban. Schröder most is Putyin remekül megfizetett embere, akinek kiemelt szerep jutott az Északi Áramlat gázvezeték létrehozásában.

A figyelmeztetések süket fülekre találtak

A CIA korábbi európai és eurázsiai igazgatója elmondta a Der Spiegel tudósítójának, hogy “hiába figyelmeztettem a BND-t, süket fülekre találtam”. Marc Polymeropoulos le is vonta a következtetést:

”az oroszok saját játszótérnek tekintették Európát”.

A BND kioktatta kelet-európai partnereit mondván “mi jobban ismerjük az oroszokat mint ti.”

Csak 2017-ben kapott észbe a német kormány, és akkor kezdték megerősíteni a kémelhárítást. Ez el is fogott néhány kis halat, de nem tűnt fel neki, hogy a BND egyik osztályvezetője az oroszoknak dolgozik!

Erre egy másik nyugati titkosszolgálat figyelmeztette a német kormányt.

Mennyire súlyos az árulás következménye? Sem a kémelhárítás sem pedig a letartóztatott Carsten L. ügyvédei nem nyilatkoztak eddig. Azt sem lehet tudni, hogy miért vállalkozott a BND-nek dolgozó Bundeswehr tiszt az árulásra? Figyelemreméltó, hogy az ügyészség nagyon súlyos vádat fogalmazott meg vele szemben: minősített hazaárulás! Az ügyészség szerint Carsten L

“veszélyeztette Németország biztonságát osztályvezetői állásának kihasználásával szerzett államtitkok elárulásával.”

Ez életfogytiglan börtönbüntetést is jelenthet.

Ilyen súlyos ügye a BND-nek még sohasem volt. 2014-ben letartóztatták Marcus R-t, aki titkos dokumentumokat ajánlott Oroszország müncheni főkonzuljának. A német kémelhárítás azt hitte róla, hogy az orosz hírszerzés embere, de kiderült: valójában a
CIA-nek dolgozott! Nyolc éves börtönbüntetésre ítélték.

Carsten L. a Technikai Hírszerzés főnöke volt a BND-nél tehát nagy sok szigorúan titkos dokumentumhoz férhetett hozzá. A német kémelhárítás egyelőre a sötétben tapogatózik, mert azt sem tudják, hogy Carsten L. mióta dolgozott az oroszoknak?

A vizsgálatot nehezíti, hogy a Technikai Szolgálat Bajorországban működik, nem költöztették Berlinbe. Több mint ezer munkatársa van, akik jórészt Pullachban, Bajorországban működnek. Ők készítik a BND jelentéseinek felét.

Meghatározó szerep az ukrajnai háborúban

A Technikai Szolgálat igen aktív szerepet játszott az ukrán hadsereg támogatásában: az oroszok információs rendszerét fel tudták törni, és az így megszerzett adatokat azonnal eljuttatták Kijevbe!

Érthető, hogy az oroszok rendkívüli mértékben érdeklődtek a BND Technikai szolgálata után. Most, hogy a főnök lebukott nyilvánvalóan nagyszabású átszervezésre van szükség – hangsúlyozza a Der Spiegel, amelynek a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság feje, Konstantin von Notz így nyilatkozott:

”a titkosszolgálatainknak sokkal hatékonyabbaknak, keményebbeknek és gyorsabbaknak kell lenniük, mert erőteljes fenyegetés éri a demokráciát. Kémkedés, propaganda, befolyás szerzés. Ezért nemcsak a hadsereget kell átszerveznünk hanem a titkosszolgálatokat is.”

Nap kérdése – Miért nem kapunk válaszokat?

0

Szinte nem múlik el nap (itt és itt van példa), hogy a sajtó ne kerülne nehéz helyzetbe amiatt, mert nem kap válaszokat a hivatalosan feltett kérdéseire a kormánytól, a miniszterektől, más kormányzati és állami intézmények vezetőitől.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint miért nem válaszolnak sorozatban a kormány és a kormányhivatalok, -intézmények a sajtó által feltett kérdésekre?

Kitört a sajtószabadság

Mostantól tombol a sajtószabadság, semmi nem állhat az információk áramlásának útjába. Visszatért a tékozló fiú, újra a Fidesz kedvére tesz majd a Hír TV. Volt néhány durcás év, amikor egykori gazdája szembefordult az örök és megbonthatatlan vezérrel, de ez csak amolyan rövid kitérő volt, mondjuk úgy, félreértés.

Mostantól majd a Fidesz prominensei is nyilatkoznak a Hír TV-nek. Különböző rendű és rangú politikusai hirdetik majd ott az igét, amiből az állampolgáriok megtudhatják, hogy minden nagyon szép, minden nagyon jó és mindennel meg vannak elégedve.

Más nem is tehetnének: Magyarország épül, sőt, jobban teljesít. Brüsszelt megállítottuk, a migránsok pedig nem veszik el a munkánkat.

Akkor lesz igazán jó nekünk, ha majd már nem lesz, aki valódi híreket mond, és igazi információkat oszt meg az emberekkel. Mert akkor nem fogunk azon bosszankodni, hogy Mészáros Lőrinc már megint vett egy hotelt, strandot, lapkiadót, mikor mi esik útjába. Nem fogunk mérgelődni azon, hogy Rogán Antal a fizetéséhez képest fényűző módon él, és nem leszünk mérgesek amiatt, hogy a miniszterelnök veje miatt milliárdokat kell visszafizetnünk az Európai Uniónak.

Mostantól egy sor olyan elvtársat is láthatunk majd a Hír TV-ben nyilatkozni, akik idáig meg nem szólaltak volna ezen a csatornán. És nem csak nyilatkoznak, de lelkesítenek is bennünket. Elmagyarázzák például, hogy milyen jó nekünk: annyira jó, hogy jobb már nem is lesz.

Tíz éve történt – Tízezer NDK-s kémkedett a nyugatnémet hírszerzésnek

0

2007. szeptember 25-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy az egykori Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) körülbelül 10 ezer embert szervezett be a nyugatnémet hírszerzés, hogy információkat szerezzen a kommunista államban zajló eseményekről, illetve az ott állomásozó szovjet csapatokról.

A Berliner Zeitung keddi számában nyilatkozó Matthias Uhl német történész szerint a nyugat-német titkosszolgálat egyebek között a berlini fal 1961-es felépítéséről is idejekorán tudomást szerzett, de hiába értesítette a politikusokat, azok nem hittek nekik.

A történész egy kollégájával azt vizsgálta meg, milyen módszerekkel dolgozott a szövetségi hírszerzés az 1949 és 1989 között létezett NDK-ban. A két tudós pénteken jelentet meg egy tanulmányt a nyugatnémet titkosszolgálat néhány éve kutatható archívumában talált dokumentumok alapján.

A kutatás szerint 1955-ben már több mint 4 ezer keletnémet kémkedett a Nyugatnak, az ő feladatuk volt a csaknem 500 szovjet katonai létesítmény megfigyelése.

A berlini fal 1961-es megépítéséig a nyugatnémet hírszerzés viszonylag könnyen be tudta szervezni az embereket

– sokat segítettek a korábbi, egységes Németország idején kialakult ismerettségek, barátságok, többek között a Wehrmacht egykori katonái, felettesei vették fel egymással újra a kapcsolatot.

A kommunista NDK negyven éve alatt több mint 10 ezer keletnémet vállalkozott hosszabb-rövidebb ideig arra, hogy kémkedjen; a hírszerzés veszélyes, de jól fizető munka volt.

A Nyugat 50 és 1000 német márka közötti összegeket fizetett az információkért.

Összehasonlításként: az NDK-ba rokonlátogatásra utazó nyugatnémetek maximum 100 márkát, plusz költségtérítést kaptak, ha jelentettek valamit. A keletnémetek kémek levélben tudósítottak, a sorok között láthatatlan tintával írták jelentéseiket.

A berlini fal 1961-es felépítése után már nehezebben ment a beszervezés. A keletnémet állambiztonsági minisztérium fokozottabban figyelte a gyanús embereket, néha szándékosan szivárogtattak ki hamis információkat, hogy tőrbe csalják a kémet.

A lebukott hírszerzők komoly büntetést kaptak,

1977-ben 12 évre ítéltek egy idős tanárt,

aki feleségével együtt másfél évtizeden keresztül jelentett szovjet katonai bázisokról.

A keletnémet titkosszolgálat, a Stasi körülbelül 6 ezer emberrel kémkedett Nyugat-Németországban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!