Kezdőlap Címkék Vizsgálóbizottság

Címke: vizsgálóbizottság

Blinken: a háború után a Palesztin Hatóság kormányozhatná a gázai övezetet

Az Egyesült Államok külügyminisztere egy szenátusi vizsgálóbizottság előtt a  Palesztin Hatóság háború utáni szerepéről beszélt Washingtonban. Antony Blinken többször is tárgyalt az izraeli vezetőkkel Jeruzsálemben azóta, hogy a Hamász terrortámadást hajtott végre Izrael ellen október hetedikén.

Izraelben sem Benjamin Netanjahu miniszterelnök sem pedig a szélsőjobboldal nem ért egyet azzal, hogy a Palesztin Hatóság szerepet játszhatna a válság enyhítésében. Épp ellenkezőleg: a jobboldal és a szélsőjobb egyre inkább gyengíteni törekszik a mérsékelt palesztin szervezetet, melyet Mahmud Abbasz irányít. A fanatikus izraeli telepesek ugyanis minden eszközzel igyekeznek kiszorítani a palesztinokat Ciszjordániából, melyet a Palesztin hatóság irányít.

Blinken külügyminiszter tisztában van azzal, hogy egyáltalán nem könnyű felújítani a párbeszédet Izrael és a palesztinok között a jelenlegi háborús körülmények között. Ezért több lépcsős megoldást javasol:

”Az első lépcsőben be lehetne vonni néhány arab országot is a gázai övezet ellenőrzésébe”

– mondta az USA külügyminisztere, aki ezzel visszatér Ehud Barak egykori baloldali miniszterelnök javaslatához.

Barak a legutóbbi gázai válság idején azt javasolta Egyiptomnak és a Palesztin Hatóságnak, hogy összefogva és néhány más arab állam katonáit is bevonva, vegyék át a gázai övezet irányítását a Hamásztól, amely nem hajlandó elismerni Izrael létét sem, és terrorista eszközöket alkalmaz céljai elérésére.

Ehud Barak ex kormányfő megismételte javaslatát a hamburgi Der Spiegelnek adott interjúban. Rámutatott arra, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök és az izraeli szélsőjobboldal is felelős a jelenlegi válságért, mert ők elutasítják a párbeszédet a palesztinokkal mondván

“nem lehet velük tárgyalni, mert azok terroristák.”

Jellegzetes képviselője az izraeli szélsőjobboldalnak Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter, aki egyben államtitkár a hadügyminisztériumban, ahol a ciszjordániai helyzettel foglalkozik. Szmotrics  úgy döntött, hogy felfüggeszti a 150 millió dollár értékű adóbevételek átutalását a Palesztin Hatóságnak. Ennek következtében a Palesztin Hatóság hamarosan fizetésképtelenné válhat.

Blinken amerikai külügyminiszter a szenátusi vizsgálóbizottság előtt elmondta: az USA sürgeti Izraelt, hogy oldja fel a pénzügyi támogatás befagyasztását a Palesztin Hatóságnak.

Fokozódó feszültség Ciszjordániában

Pár nappal azután, hogy a Hamász terrortámadást hajtott végre Izrael ellen, egy beduin gazdát feleségével és hét gyermekével elüldözték a földjéről Ciszjordániában – számol be a der Spiegel tudósítója. A palesztin falut már február óta fenyegették fegyveres izraeli telepesek. Attól bátorodtak fel, hogy Netanjahu miniszterelnök kinevezte a szélsőjobboldali Itamar Ben-Gvirt nemzetbiztonsági miniszternek. A felfegyverzett izraeli telepesek elfoglalták a forrásokat, és azokat kezdték elzárni a palesztinok elől.

“Ezek zsidó terroristák” – mondja a der Spiegel tudósítójának egy olyan izraeli szervezet aktivistája, mely ellenzi az erőszakos földfoglalást Ciszjordániában. Guy Hirschfeld utal arra a statisztikára, mely szerint október hetedike óta 114 palesztint gyilkoltak meg Ciszjordániában. Nagyobb részüket az izraeli hadsereg kommandósai ölték meg, de van, aki a felfegyverzett fanatikus telepesek áldozata lett.

Mi a fanatikus telepesek célja? “Az, hogy végképp lehetetlenné tegyék egy Palesztin állam létrehozását!” – hangsúlyozza Guy Hirschfeld. Harminc emberi jogi szervezet épp ezért közös felhívást tett közzé, melyben a külvilágot hívják fel arra, hogy

“vessen véget az izraeli kormány által aktívan támogatott felfegyverzett telepesek erőszakos föld foglaló akcióinak.”

A Fidesz csak a „saját” parlamentjével áll szóba

A Házbizottság mai ülésén világossá vált: az Orbán Viktor vezette fideszes kétharmad nem akarja, hogy a magyar emberek pontos képet kapjanak a koronavírus-járvány kezeléséről, a nyomában járó gazdasági válságról vagy éppen a kínai vakcinával kapcsolatos kérdésekről – áll a közlemény bevezetőjében.

Orbánék elutasították, hogy részt vegyenek az ellenzéki pártszövetség által beterjesztett rendkívüli ülésnapon, amely napirendre tűzte volna három vizsgálóbizottság létrehozását. A napnál is világosabb:

hiába a rendkívüli helyzet, az aggasztó heti halálozási és fertőzésszám, a vakcinakáosz, a munkavállalók és az álláskeresők tarthatatlan helyzete, iparágak teljes csődje, az országot irányító fideszes politikusoknak fontosabb a közpénzek kiszivattyúzása, a fölösleges beruházások folytatása, az oligarcháik hizlalása, az ellenzéki önkormányzatokat kivéreztető politikai bosszúhadjárat.

Az ellenzéki pártszövetség vezetői nem kívánnak belenyugodni:

„hétfőn ott leszünk a parlamentben, és folytatjuk azt a munkát, amelynek célja az Orbán-kormány ügyleteinek feltárása, a tiszta kép megteremtése.

Hisszük, hogy hozzájárulhatunk a jövőbeli kihívások sikeresebb kezeléséhez, amellyel több ember életét és megélhetését lehet megmenteni. Semmi sem lehet fontosabb a magyar emberek életének, megélhetésének védelménél, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az ország felkészültebb legyen mind a koronavírus-járvány és a gazdasági válság, mind a jövőbeli hasonló járványok kezelésére.”

Áll a hat párt vezetői által elfogadott közleményben.

Van e itt még parlament?

A kérdésnek látszólag nincs értelme, hiszen nemcsak az épület áll ott a Duna partján, de rendszeresen tartanak benne plenáris és bizottsági üléseket, törvényjavaslatokról szavaznak, az ellenzék interpellációkban faggatja a kormányt – hogyne lenne parlament.

Erre hivatkozva állítják, vitatva az ellenzéki kritikákat, hogy Magyarországon változatlanul működik a demokrácia. Most éppen maguk cáfolják önmagukat.

A magát „demokrata ellenzéki szövetségnek”nevező hat párt bejelentette: három parlamenti vizsgáló bizottság felállítását kezdeményezi (nyilvánvalóan a parlamentben jelenlevő öt párt képviselői és a Momentumhoz kötődő függetlenek aláírásával) „a gazdasági válság kezelésére, a járvány elleni védekezésre és a vakcinabeszerzésekre vonatkozó kormányzati döntések vizsgálatára”. Jól teszik, igazuk van.

A modern parlamentarizmusnak ugyanolyan nélkülözhetetlen eleme a kisebbség által kezdeményezett, a kormány tevékenységét vizsgáló, a kezdeményezők által vezetett és nyilvánosan működő vizsgáló bizottság, mint a parlamenti vita és a többségi döntés.

yugat-Európa és Észak-Amerika parlamentjeiben rendszeresen él ezzel a lehetőséggel a kisebbség, és a többségnek eszébe sem jutna ezt akadályozni.

A magyar Országgyűlésben a kétharmados MSZP–SZDSZ többség kezdeményezésére, az akkori ellenzék egyetértésével 1994 végén jött létre a kisebbség által kezdeményezett és kötelezően megalakítandó vizsgáló bizottság intézménye. Ellenzékben a Fidesz annak idején buzgón használta is ezt a lehetőséget, és le is aratta a politikai hasznokat – emlékezzünk csak a magyar–szovjet olajszállítások, a tb-önkormányzatok működése vagy a Tocsik-ügy vizsgálatára akkoriban létrejött bizottságokra.

Amikor azután a Fidesz volt kormányon, szemrebbenés nélkül megakadályozta minden ellenzéki kezdeményezésű vizsgáló bizottság létrejöttét.

A Fidesz most is nyomban válaszolt: az ellenzék ne vizsgálóbizottságosdit játsszon, hanem, mint Kocsis Máté frakcióvezető sajtótájékoztatóján előadta, „hívják vissza a ’kamuvideós’, szocialista Korózs Lajost az egészségüggyel foglalkozó bizottság éléről, és fejezzék be az egészségügyi dolgozók, a járványügyi hatóságok elleni támadásokat, a védekezésben részt vevők lejáratását, feljelentgetését, sértegetését. Végül, Brüsszelben kezdeményezzenek vizsgálóbizottságot a vakcinabeszerzést érintően”. Csakhogy

a parlamenti többségnek egyszerűen nincs joga bármilyen feltételhez kötni a vizsgáló bizottság felállítását, erről a kisebbség dönt.

Mellesleg az is ellentétes a parlamenti szabályokkal, hogy a fideszes képviselők rendszeresen távolmaradásukkal hiúsítják meg az állandó bizottságok szabályszerűen összehívott üléseinek megtartását, ahogy az tegnap a költségvetési bizottság, más alkalommal a népjóléti bizottság esetében történt. Mindez együttvéve azt mutatja: Magyarországon a parlament csak látszólag működik, valójában nem.

A kérdés csak az: mit tesznek az ellenzéki pártok, ha a fideszes többség megakadályozza a vizsgáló bizottságok felállítását. Mi 2001-ben, az első Orbán-kormány ellenzékében MSZP-s és SZDSZ-es képviselők részvételével, Keller László és az én vezetésemmel rész-vizsgálóbizottságokat hoztunk létre, képviselői jogunkkal élve sokakat meghallgattunk, és jelentést is készítettünk.

A fideszes többség mostani eljárása legalább ilyen súlyú választ kíván.

Az ellenzék három vizsgálóbizottság felállítását követeli

A demokrata ellenzéki szövetség három országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi.

A koronavírus-járvány az egész világot, így hazánkat is kihívások elé állította. A magyar kormány azonban rendkívül későn és rosszul reagált mind a járvány, mind a nyomában kialakult gazdasági válság által előidézett kihívásokra. Ezért a demokrata ellenzéki szövetség parlamenti frakciói kezdeményezik, hogy az országgyűlés a gazdasági válság és a járvány kezelését, valamint a vakcinabeszerzéseket ellenőrző vizsgálóbizottságokat hozzon létre.

A Fidesz a vírus tavaly tavaszi megjelenése óta rengeteg olyan hibás – az egészségügyet és a gazdaságot érintő – döntést hozott, amelyeknek a mai napig súlyos következményei vannak.

Magyarországon, a kormány többszörösen cserben hagyta a magyar vállalkozásokat és a magyar munkavállalókat. Tömegek nem jutnak hozzá a megfelelő támogatásokhoz és egészségügyi ellátásokhoz, miközben a Fidesz sokkal több pénzt juttat állami propagandára, konzultációs levelekre, plakátkampányra, baráti cégek támogatására, mint a magyar munkavállalók és családjaik megmentésére.

Az Orbán-kormány továbbá bizonytalanságban is tartja a lakosságot azzal, hogy a részletes oltási terv helyett csak egy elnagyolt prioritási listának nevezhető kivonatot hozott nyilvánosságra, melynek alapján az emberek továbbra sem tudhatják, hogy a koronavírus elleni oltást mikor és milyen módon kaphatják meg. Ráadásul

a kínai vakcina beszerzéséről úgy döntött a kormány, hogy annak fejlesztője nem is kezdeményezte az oltóanyag engedélyeztetését az Európai Gyógyszerügynökségnél.

Így a kínai vakcinával kapcsolatban a lakosság részéről olyan nagyfokú bizalmatlanság alakult ki, ami indokolttá teszi, hogy a vakcinabeszerzéseket szakértők bevonásával egy önálló parlamenti bizottság is vizsgálja.

A vírus hazai megjelenése óta eltelt csaknem egy évet tragédiák sora kíséri, közel 12 ezer honfitársunkat, családtagokat, barátokat vesztettünk el és tömegeknek került veszélybe a megélhetése a járvány miatt.

Mi, az ellenzéki demokrata szövetség tagjai úgy gondoljuk, hogy semmi sem fontosabb az emberek életének és megélhetésének védelménél. Éppen ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az ország felkészültebb legyen mind a koronavírus-járvány és a gazdasági válság, mind a jövőbeli hasonló járványok kezelésére. Ezért

kezdeményezzük, hogy az országgyűlés három parlamenti bizottságot állítson fel: a gazdasági válság kezelésére, a járvány elleni védekezésre és a vakcinabeszerzésekre vonatkozó kormányzati döntések vizsgálatára.

Úgy gondoljuk, hogy a vizsgálóbizottságok munkája hozzájárulhat a jövőbeli kihívások sikeresebb kezeléséhez, amellyel több ember életét és megélhetését lehet megmenteni. Ez pedig pártállástól függetlenül valamennyiünk közös célja kell, hogy legyen, ezért elvárjuk a kormánypárti képviselők támogatását a három parlamenti vizsgálóbizottság felállításához.
DK
Jobbik
LMP
Momentum
MSZP
Párbeszéd

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!