Hszi Csin-ping minden jel szerint életfogytig tartó hatalmat épít Kínában, ám közben már kijelölte azt az utódot is, aki a mesterséges intelligenciára épülő új pártállami korszakot vezetheti tovább. A kínai vezetés felismerte: a jövő nem az ideológiáé, hanem az informatikáé — és ennek megfelelően alakítja át a hatalmi struktúrát.
Hszi Csin-ping hétfőn ünnepelte 73. születésnapját, és továbbra sem mutatja jelét annak, hogy nyugdíjba készülne. A kínai elnök a jövő évi pártkongresszusra készül, amelyen várhatóan tovább erősíti pozícióját. Bár a hivatalos kommunikáció szerint Hszi hosszú távra tervez, szakértők úgy vélik: kijelölte utódját, mégpedig Cai Qi személyében.
A kínai vezető szeptemberben úgy fogalmazott: „aki a hetvenes éveiben jár, még mindig fiatal — lehet, hogy mi már 150 évig élhetünk.” A mondat jól tükrözi azt a politikai filozófiát, amely szerint a vezető addig marad hivatalban, amíg fizikailag képes rá. Ez éles szakítás Teng Hsziao-ping korábbi szabályával, amely két ciklusban maximálta az ország első számú vezetőjének mandátumát.
Hszi Csin-ping azonban — Mao Ce-tung és Teng Hsziao-ping mintájára — életfogytig tartó hatalmat épít, miközben tudja: ő sem halhatatlan. Ezért kezdte meg az utódlás előkészítését.
Cai Qi: a 70 éves biztonsági főnök lehet Hszi örököse
Cai Qi jelenleg Hszi Csin-ping kabinetfőnöke, és tagja a Politikai Bizottság Állandó Bizottságának, amely a Tiltott Városból irányítja Kínát. A testület ötödik számú vezetője, de a jövő évi pártkongresszuson akár a miniszterelnök, Li Csiang helyére is léphet.
A pártiskola vezetésének átvétele első pillantásra visszalépésnek tűnhet, valójában azonban az utódlás előszobája. A pártiskola a kínai elitképzés központja, és most teljes átalakításon megy keresztül: az ideológia helyét az informatika és a mesterséges intelligencia veszi át.
Cai Qi karrierje szorosan kötődik Hszi bizalmához. 2014-ben a párt állambiztonsági hivatalának helyettes vezetője lett, majd Peking polgármestereként bizonyította lojalitását a Covid-zárlatok idején. Míg Sanghajban tömeges tiltakozások törtek ki, Pekingben szinte teljes volt a fegyelem — ez Hszi szemében komoly érdem.
Miért most zajlik a tisztogatás? A mesterséges intelligencia miatt
A kínai vezetés felismerte, hogy a jövő hatalma nem az ideológiai hűségen, hanem a technológiai fölényen múlik. A párt elitjének átalakítása ezért nem pusztán politikai tisztogatás, hanem stratégiai váltás: a mesterséges intelligencia válik a kormányzás központi eszközévé.
Ez magyarázza, miért hullottak ki a katonai vezetésből Hszi korábbi szövetségesei. A korrupciós vádak csak ürügyek voltak; a valódi ok az, hogy a hadsereg és a pártvezetés nem volt felkészülve az új technológiai korszakra.
A G2 világ: az USA és Kína versenye a mesterséges intelligenciában
Donald Trump pekingi látogatásán feltűnő volt, hogy a szokásos diplomáciai delegáció mellett ott ültek az amerikai informatikai óriások vezetői is — Elon Muskkal az élen. Ez kínai kérésre történt: Peking azt akarta demonstrálni, hogy a mesterséges intelligencia területén csak két nagyhatalom számít: az USA és Kína.
A Tesla legnagyobb gyára Sanghajban működik, és Elon Musk kiváló kapcsolatot ápol Li Csiang miniszterelnökkel. A kínai vezetés célja egyértelmű: nemcsak betörni az elektromos járművek és az AI globális piacára, hanem vezető szerepet szerezni.
A G7 eviani csúcstalálkozója is reagált erre: Macron elnök meghívta a világ legnagyobb AI-cégeinek vezetőit, jelezve, hogy Európa sem akar kimaradni. De a realitás az, hogy a mesterséges intelligencia világát ma két szereplő uralja: Washington és Peking.
A két idős vezető és az új korszak
A mesterséges intelligencia korszakát két olyan politikusnak kellene menedzselnie, akik maguk sem feltétlenül értik a technológia mélységeit: a 73 éves Hszi Csin-pingnek és a 80 éves Donald Trumpnak. A világ jövője azonban azon múlik, hogyan kezelik ezt a versenyt.
