Phenjan új alkotmánya szerint Kim Dzsong-un halála automatikusan nukleáris csapást váltana ki. A világ most azt kérdezi: mit jelent ez a gyakorlatban – és vajon ki meri majd megkockáztatni, hogy letesztelje?
A globális erőegyensúlyt ismét Észak-Korea borította fel. A hermetikusan zárt rezsim új alaptörvénye szerint, ha Kim Dzsong-un élete veszélybe kerül, az ország automatikusan rakétákat indítana „a támadó ellen”. A döntés hidegháborús logikát idéz, mégis korszerűbbnél korszerűbb fegyverek árnyékában született. A diktátor atombombával zsarolja a világot – és védelmi doktrínáját saját személye köré építette.
Phenjan nyíltan tanult a közelmúltból. Moammer Kadhafi és Szaddám Huszein bukása bebizonyította számára, hogy az atomfegyver a legjobb biztosítás egy zsarnok túlélésére. Kim most továbbment: az elrettentés doktrínáját halálbüntetéssé fordította – az egész világ számára.
A kommunista Észak ma már nem a „nép” vagy a „forradalom” védelmében atomozna, hanem a vezérért. Eközben Kim végleg elengedte a dél-koreai újraegyesítés álmát. Az alkotmányból törölték a „nemzeti egység” programját, felismerve, hogy a dél fejlettebb gazdasága és nyugati kapcsolatai egy esetleges egyesülés esetén az északi rendszert egyszerűen elsöpörnék.
De Phenjan önálmában globális játékosnak látja magát. A rezsim állítja: ballisztikus rakétáik elérhetik az Egyesült Államok nyugati partját. A Pentagon kételkedik, de Oroszország – egyre nyíltabban – támogatja az észak-koreai programot. Putyin Phenjanban tett ígérete szerint technológiai segítség fejében Kim katonákat küld az ukrajnai frontra, ahol már több ezer észak-koreai zsoldos halt meg.
Az új hidegháború térképe egyre sötétebb. Washingtonban figyelmeztetnek: Észak-Korea, Irán, Kína és Oroszország új, laza tengelye születőben van, amely a nyugati rendszert egyszerre több ponton próbálja megrendíteni. Miközben Donald Trump a kínai fővárosba készül tárgyalni a világpiac és az iráni válság ügyében, a háttérben egyre élesebben kirajzolódik egy új korszak képe — ahol a béke feltétele már nem a diplomácia, hanem egyetlen ember élete.
Az atomhatalmak korszakában Kim Dzsong-un kimondta a kimondhatatlant: ha ő meghal, másoknak is pusztulniuk kell. Ez nem hadüzenet — ez maga a túlélés doktrínájának végső perverziója.
