A titkosszolgálatok működésének átláthatósága ritkán kerül a politikai viták középpontjába, de amikor felmerül a dokumentumok eltüntetésének gyanúja, az már a demokratikus intézmények alapjait érinti. A választások utáni nyomozások és nyilatkozatok egy olyan rendszer körvonalait rajzolják ki, ahol a nemzetbiztonsági eszközök és a politikai érdekek határai veszélyesen elmosódhattak.
Magyar Péter állítása szerint a külügyminisztériumban Szijjártó Péter utasítására semmisíthettek meg kompromittáló dokumentumokat. Korábban azt is mondta, hogy politikai utasításra titkosszolgálati eszközökkel próbálták meg bomlasztani a Tisza Pártot: informatikai beavatkozással és beépített emberekkel.
A választások után a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálatot indított Szabó Bence rendőr százados feljelentése alapján. Szabó azt állította, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomást gyakorolt rájuk: tartsanak házkutatást a Tisza Párt informatikusainál.
Telkes András dandártábornok, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese szerint a legfontosabb kérdés az, hogyan kerülhetett a névtelen feljelentés a pedofil ügyeket vizsgáló egységhez. Mint mondta:
„Ez azt jelzi, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal előbb tudott a feljelentésről, és presszionálta a nyomozókat, akik végül semmit sem találtak.”
Telkes szerint egyértelmű, hogy a legerősebb ellenzéki párt ellen vetették be a titkosszolgálatokat, ami ellentétes a nemzetbiztonsági törvénnyel. Úgy véli, a rendszer működése inkább állambiztonsági logikát követ, hasonlót az 1990 előtti gyakorlathoz, amikor a szolgálatokat politikai ellenfelek megfigyelésére használták.
A kérdés így az: ki rendelhette meg a Tisza Párt elleni akciót? A szöveg értelmezése szerint a politikai felelősség Orbán Viktor és a titkosszolgálatokat felügyelő Rogán Antal irányába mutathat — bár az is kérdés, hogy a nyomozás eljut‑e idáig.
El lehet-e tüntetni a nyomokat?
Telkes András szerint a titkosszolgálatok zárt rendszerei miatt a dokumentumok eltüntetése jóval nehezebb, mint más állami szerveknél.
„Nagyon nehéz úgy elrejteni iratokat, hogy ne lehessen rájuk akadni”
— mondta.
Szabó Bence azonban arról beszélt, hogy a Tisza Párt informatikusaira vonatkozó vizsgálatot nem iktatták a rendszerbe. Ez Telkes szerint arra utalhat, hogy magán-titkosszolgálatok is részt vehettek az ügyben — ilyen esetben a dokumentumok megsemmisítése jóval egyszerűbb.
Miért nem sikerült megállítani Magyar Pétert?
A szöveg értelmezése szerint két okból: A miniszterelnök kezdetben lebecsülhette a kihívót, ezért nem adott utasítást titkosszolgálati akciókra. Magyar Péter 2024-ben amerikai diplomáciai védelem alatt állhatott, ami visszatarthatta a szolgálatokat a fellépéstől.
A szöveg szerint a proteszt-szavazatok egyesítése döntő szerepet játszott a választási eredményben — hasonló logika működött az amerikai elnökválasztáson is. A szövegben szereplő értelmezés szerint Washington 2022 után dönthetett úgy, hogy a magyar külpolitikai irányváltás miatt változásra van szükség. A nyilatkozatok alapján a nyugati szolgálatoknak jelentős mennyiségű információjuk lehetett a magyar–orosz kapcsolattartásról.
Mi az a „minden”? — Az ügynökakták kérdése
Ruff Bálint, Magyar Péter kancelláriaminisztere elsődleges feladatának nevezte az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. A szöveg értelmezése szerint ez politikai következményekkel járhat, mivel a rendszerváltás előtti titkosszolgálati múlt több szereplő esetében tisztázatlan.
A szövegben idézett ukrán források szerint 2009-ben titkosszolgálati zsarolás is szerepet játszhatott a magyar külpolitikai irányváltásban — ezek az állítások azonban csak akkor nyerhetnek bizonyítást, ha a dossziék valóban nyilvánosságra kerülnek.
A szöveg szerint az akták akár politikai alkuk eszközei is lehetnek: a múlt feltárása vagy elhallgatása egyaránt komoly tétet jelenthet.
