Donald Trump az iráni háború árnyékában olyan lépésre szánta el magát, amely egyszerre rázta meg a Közel-Keletet, Kínát és a globális energiapolitikát: részleges blokád alá vonta a Hormuzi szorost, és ezzel nemcsak Iránt, hanem a világ legnagyobb energiaimportőrét, Kínát is nyíltan fenyegeti. A tét óriási: a világ olajárainak stabilitása, a kínai gazdaság sérülékenysége, az amerikai–iráni tárgyalások jövője és Trump politikai túlélése egyaránt ezen a tengeri átjárón múlik.
Trump Kínát is célkeresztbe vette a Hormuzi blokáddal
A feszültség hétfőn éleződött ki, amikor egy kínai tanker először csak kísérletezett az áthaladással a részben lezárt Hormuzi szoroson, majd kedden már sikeresen áttört a blokádon. A Rich Starry nevű, Sanghajban bejegyzett tanker 250 ezer hordó metanolt szállított, és bár korábban feketelistán volt iráni olajszállítás miatt, most az Egyesült Arab Emírségek Hamirej kikötőjében vette fel rakományát. Trump blokádja ugyanis kizárólag az iráni kikötőkre vonatkozik.
Peking élesen reagált: a kínai külügyminisztérium „felelőtlennek és veszélyesnek” nevezte az amerikai lépést. Trump vasárnap bejelentette, hogy az amerikai hadihajók „tüzet nyithatnak minden hajóra, amely iráni kikötőkből hoz árut”. Három másik tanker is áthaladt a szoroson, de mivel nem Iránból indultak, átengedték őket.
Szaúd-Arábia is közvetít: Trumpot a blokád feloldására próbálják rávenni
A Wall Street Journal szerint Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös személyesen próbálja meggyőzni Trumpot, hogy oldja fel a blokádot, és folytassa a tárgyalásokat Iránnal. J. D. Vance alelnök, aki az amerikai delegációt vezette az iszlámábádi egyeztetéseken, eredmény nélkül tért vissza, de a Reuters szerint a héten újraindulhatnak a tárgyalások.
Vance eközben gazdasági terrorizmussal vádolta Iránt. Az USA katonailag meggyengítette Teheránt, most pedig gazdasági nyomással próbálja térdre kényszeríteni: céljuk az iráni olaj- és gázexport teljes leállítása. A pakisztáni miniszterelnök – a tárgyalások házigazdája – hangsúlyozta, hogy a tűzszünet továbbra is érvényben van, és Islamabad mindent megtesz a diplomáciai folyamat fenntartásáért.
Kína: a világ legnagyobb energiaimportőre nem marad tétlen
Trump blokádja valójában Kínának szóló üzenet is. Peking az iráni olaj legnagyobb vásárlója, és már korábban számított a Hormuzi szoros lezárására: hatalmas stratégiai olajtartalékot halmozott fel, és számíthat az orosz olajra is, amelynek szankcióit az USA az iráni válság miatt részben feloldotta.
Hszi Csin-ping kedden Pekingben fogadta Abu Dhabi trónörökösét, és válságrendezési javaslatot tett. A Fehér Ház korábban elismerte, hogy a kínai diplomácia kulcsszerepet játszott a kéthetes amerikai–iráni tűzszünet létrejöttében. Trump most éppen erre a kínai befolyásra próbál támaszkodni: azt szeretné, ha Peking venné rá Iránt a kompromisszumra.
A Stimson Center kínai szakértője, Sun Yun szerint „az USA Kínán keresztül gyakorolhat nyomást Iránra, mert Peking is érdekelt a blokád megszűnésében”.
Mennyire sérülékeny Kína?
A kínai energiafelhasználásban az olaj aránya már csak 18%, részben az elektromos járművek terjedése miatt. A stratégiai tartalékok három hónapra elegendők, és a pekingi kormány engedélyezte azok felhasználását. Rövid távon tehát nincs ellátási válság, de az árak emelkedése már most érezhető: a dízel ára egy hónap alatt 10%-kal nőtt, a légitársaságok sorra emelik a jegyárakat, a drágulás visszafogja a lakossági fogyasztást, ami gondot okoz a deflációval küzdő kínai gazdaságnak.
A nagyobb veszély azonban a világgazdasági lassulás: a kínai export a kereslet csökkenésével és az új kereskedelmi akadályokkal nézhet szembe.
6,5 milliárd dollárnyi kínai beruházás forog kockán az Öbölben
Kína az elmúlt években hatalmas összegeket fektetett be Iránban, Szaúd-Arábiában, Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben, Ománban és Izraelben. Ezek a beruházások – kikötők, elektromos hálózatok, víztisztítók, finomítók, vegyipari üzemek – mind sérülhetnek egy elhúzódó háborúban.
