Hamis zászló

A hamis zászlós művelet (false flag) egy olyan megtévesztő tevékenység, amelyet egy szervezet úgy hajt végre, hogy azzal másra terelje a gyanút, gyakran politikai vagy katonai célokból.

„Jeszenszky Géza szerint túlzónak tűnnek a magyar kormányfő azon kijelentései, amelyek Ukrajnát Magyarország fenyegetéseként írják le. A volt külügyminiszter a Magyar Hangnak azt mondta: a háborúban álló Ukrajnának „kisebb gondja is nagyobb annál”, mint hogy konfliktust kezdeményezzen egy NATO‑tagállammal, és szerinte csak nagyon tájékozatlanok hihetik el, hogy ilyen forgatókönyv reális lenne. Jeszenszky Géza ezzel kapcsolatban kijelentette: a kormány hisztériakeltő kommunikációja mögött akár az is meghúzódhat, hogy egy hamis zászlós akcióval keltsék azt a benyomást, hogy Ukrajna fenyegeti Magyarországot – ez szerinte sokak félelme.”

A volt külügyminiszter ezt a gyakorlatilag tökéletes helyzetértékelést 42 nappal ezelőtt írta. Bejött neki, ugyanis Szerbiában a magyar határhoz közel robbanószert találtak a mezőn, a Déli Áramlat nevű gázvezetéktől párszáz méterre. Mint azt a jelenlegi külügyminiszterünk lelkesen közölte velünk, ez az ukránok műve.

Szijjártó szerint tehát a ravasz ukránok utálják az egyfelé vívott harcot. Most is, mikor kelet felé azért harcolnak, hogy ne legyenek orosz gyarmat, Orbán Viktor miniszterelnök úr információi szerint Ukrajna ellenségünk lett, és velünk nyugati irányban vív csatát, hogy Magyarország ukrán gyarmat legyen.

Hihetetlenül ostobának kell lenni annak, aki ezt az ellenünk indított ukrán támadást elhiszi. Mivel a Kubatov stáb már sok éve erre a választói tulajdonságra építi a fideszes propagandát, mégpedig hatalmas sikerrel, sajnos nem lehet nagy véleményünk a magyar választókról, bár ehhez a viselkedésükhöz nagyban hozzájárul az egyenlőtlen médiaeloszlás, amelynek révén még a tájékozottabbakat is sokszor sikerül átverni.

Ugyanez a lenézés („a választók mind hülyék”) motiválta a mostani primitív akciót. Mivel Orbán Viktor már február 26-án kormányrendeletet adott ki az energiahálózat védelméről, a gázvezeték elleni „terrortámadás” nem történhetett Magyarországon, az ugyanis hős védőink miatt nagyon veszélyes lenne az ukrán terroristáknak. Jobb ezt egy másik ország zavaros, főként migránsok által bejáratott, mégis néptelen vidékein megszervezni, persze a magyar határhoz közel, hogy mindenki láthassa, nem Szerbia, hanem Magyarhon ellen irányul a gonosz támadás. Ez a helyszín bemutatja azt is, hogy a jól őrzött magyarországi vezeték ellen a gyáva ukránok nem mertek támadást indítani, ugyanakkor a gondatlan, teszetosza Szerbiában ezt könnyedén megtehetik.

Mint az a hírekből ismert, Magyarkanizsa környékén, a gázvezetéktől néhány száz méterre, valahol a mezőn a szerb hatóságok találtak két hátizsáknyi robbanóanyagot, és mellette a robbantáshoz szükséges gyutacsot meg szerszámokat. Hogy ki vagy mi vezette oda a szerb felderítőket a hátizsákokhoz, azt se nagyon sikerült tisztázni. Állítólag hónapok óta jelezte a szerb katonai hírszerzés, hogy „szabotázsakció készülhet a gázinfrastruktúra ellen”, de a figyelmeztetéseket sokáig fenntartásokkal fogadta az államvezetés

A szerb hatóságok súlyos biztonsági incidensként értékelték az ügyet, amely szerintük a szerbiai és a regionális energetikai stabilitást is veszélyeztethette volna. A robbanóanyagon lévő jelölések alapján azokat az Egyesült Államokban gyárthatták, de a szerb katonai biztonsági ügynökség vezetője, Djuro Jovanic szerint a robbanóanyag gyártási helye önmagában nem utal sem a megrendelőre, sem a végrehajtóra. Szerintük az elkövető migráns.

Ha górcső alá vesszük a történteket, először azt kellene tisztázni, hogy ki a fenének juthat eszébe, hogy lenullázza Magyarország orosz gázzal való ellátását. Belgiumnak nem, Kolumbiának nem, Kazahsztánnak nem, Ausztráliának nem, és ha folytatjuk a sort, hamar kiderül, hogy egyedül Ukrajna az, akinek érdeke, hiszen akkor az oroszok nem tudják eladni a gázt, és nem lesz pénz Ukrajna végleges szétrombolására.

Ez eddig rendben is van, de:

• ha fölrobbantják a vezetéket, mindenki azonnal tudná, hogy ki tette, azaz Ukrajna lezuhanna Oroszország morális szintjére, ami az EU csatlakozást tekintve nem valami jó ajánlólevél – mondhatni nagyon ellenkezőleg;
• ha az ukránoknak az az érdeke, hogy az oroszok ne tudják eladni a gázt, akkor nem a magyar határ közelében robbantanák föl, hanem Bulgáriában vagy pláne Törökországban, hogy minél kevesebb fogyasztóhoz minél kevesebb gáz jusson el;
• az ukránoknak az az érdeke, hogy ha már elhatározták (noha ostobaság) tényleg fölrobbantsák a vezetéket, mert ha csak fenyegetnének vele, attól Orbán nem fog megijedni, ráadásul semmilyen hatása sincs az orosz költségvetésre – magyarán, ha ők lettek volna, nem hagyják félbe;
• az ukránoknak van bőven szakembere arra, hogy aki odaviszi a hátizsákot, az föl is tudja robbantani a vezetéket, nem kell megvárni, hogy a szállítási szakértő általi robbanóanyag odaszállítás után a robbantási szakértő egyszer majd valamikor befut, hogy végre robbantson. Különben sem hagynák szanaszét a robbanóanyagukat.

Megállapítható tehát, hogy az ukránok ilyen merényletkísérletet akkor követnének el, ha ügyetlenek és hülyék. Az viszont, hogy úgy tűnjön, föl akarták robbantani, de azért még véletlenül se robbanjon föl, a magyarországi választásokhoz közeledve egyedül Magyarország érdeke, mert az Ukrajna ellen folyamatosan uszító Orbánnak van mibe kapaszkodnia. Szerbia ebből a szempontból közömbös szereplő, mert a hátizsákokat a magyar határtól 10 kilométerre „találták meg”, azaz ha a vezetéket ott fölrobbantják is, az Szerbia gázellátását egyáltalán nem érinti.

Az, hogy Szerbia mégis képbe került, érdekes kérdéseket vet föl, mégpedig abból a szempontból, hogy ha ez az egész sztori kamu, márpedig igen nagy valószínűséggel az, mennyit segítettek benne a szerbek?

• Hagyta Szerbia a magyar álterroristákat dolgozni, vagy aktívan közre is működött?
• Esetleg az egészet ő maga intézte? Az lenne a legegyszerűbb, semmi gond a hátizsákban-robbanóanyagos határátlépéssel, egy határőrt sem kell beavatni (az mindig veszélyes).
• Az feltűnő, hogy Szerbia még a látszatát is el akarta kerülni annak, hogy az ukránokra mutatna bármely bizonyíték, a robbanóanyag amerikai, a tettes migráns, satöbbi. És feltűnő, hogy Szíjjártóval ellentétben Orbán is óvatosan nyilatkozik. Szólt volna neki Vucic a Szijjártó nyilatkozat után?
• Mivel vette rá Orbán Vucicot az akcióra? Jobb, ha támogatja, mert Magyarral esetleg nem lenne olyan jóban, mint vele?
• Ki és hogyan értesítette a szerb elhárítást, hogy robbanóanyaggal töltött hátizsákok hevernek a mezőn?

A HVG készített egy riportot „…a magyarkanizsai gázállomásról, amelynél állítólag robbantást terveztek ismeretlenek.”

A robbantásos akció hátizsákos rekvizitumainak felfedezése utáni(!) képeken a gázállomás annyira néptelen, és annyira nem őrzik, hogy csak na. Az égadta világon senki sincs ott, még egy kutya sem. Rozsdás láncon lakat az egyetlen „biztonsági berendezés”, amiből egyenesen következik, hogy a szerb elhárítás fölöslegesen nem őriz semmit, mert tudja, ha az ő valamelyik ügynökük nem visz oda a közelbe némi robbanóanyagot, akkor senki.

A szerb definíció szerint a történtek minősítése: „súlyos biztonsági incidens”. Aha. És az élet megy tovább, mintha mi sem történt volna. Gondatlanok ezek a szerbek, nagyon gondatlanok. De nem véletlenül.