Jön az Európai Egyesült Államok?

0
161
Facebook

A francia–német vezetésű kezdeményezés új szintre emelheti az európai integrációt: az Európai Unió hat legerősebb tagállama – Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Lengyelország – olyan politikai és gazdasági együttműködést sürget, amely szuperhatalommá teheti Európát az Egyesült Államok és Kína mellett.

A cél világos: gyorsítani az uniós reformokat, egységesíteni a döntéshozatalt, és megakadályozni, hogy az EU végleg leszakadjon a globális versenyben.

Európa a versenyképesség határán

A müncheni biztonságpolitikai konferencián Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár közösen érvelt amellett, hogy Európának „harmadik pólussá” kell válnia a globális erőviszonyokban. A vezetők szerint az unió 450 milliós piaca és gazdasági súlya megteremti az alapot a szuperhatalommá váláshoz, ám a jelenleg széttagolt nemzeti szabályozások és a lassú döntéshozatal miatt Európa nem tudja kihasználni potenciálját.

Merz kancellár a konferencián gazdasági adatokkal támasztotta alá az aggodalmat: az elmúlt két évtizedben Kína évi nyolc százalékos átlagos növekedést ért el, az Egyesült Államok kettőt, míg az EU csupán egyet.

„Ha ez így marad, Európa elveszíti jelentőségét a világgazdaságban” – figyelmeztetett a német vezető.

Az E6-csoport: az új integrációs motor

A brüsszeli Politico szerint Berlin, Párizs, Róma, Madrid, Hága, Varsó és Brüsszel vezetői elhatározták, hogy felgyorsítják az integrációt az úgynevezett E6-csoport keretében. Az együttműködés célja a döntéshozatal egyszerűsítése, a védelmi ipar erősítése és a gazdasági szuverenitás növelése.

- Hirdetés -

Carlos Cuerpo spanyol gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy „nincs tiltott téma az E6-on belül”, vagyis a tagok nyitottan vitatnak meg minden lehetséges reformot – a fiskális politikától az iparpolitikai integrációig. Márciusban konkrét javaslatokat is megvitatnak, köztük a közös katonai beruházásokat és az euró nemzetközi szerepének megerősítését.

A kezdeményezés ugyanakkor feszültséget szülhet a többi uniós tag között. Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyíltan ellenzi a többsebességes Európát, attól tartva, hogy az intézményi reformok háttérbe szorítanák a kisebb országokat. Politikai elemzők szerint azonban Brüsszel és a nagy tagállamok érzik az idő sürgetését, és akár szűkebb körben is készek előrelépni, ha ez biztosítja Európa versenyképességét.

Globális összefüggések – G2 vagy G3 világrend?

A kezdeményezés geopolitikai hátterét a világ új erőegyensúlya adja. Kína és az Egyesült Államok között egyre inkább kirajzolódik egy „G2” struktúra, amelyben két nagyhatalom osztja meg a globális befolyást. Peking hajlandóságot mutat az együttműködésre, míg Washington inkább versenyt lát benne.

Az európai vezetők szerint egy „G3” modell – vagyis a saját szuperhatalmi pozíció kialakítása – biztosítaná az EU stratégiai önállóságát.

Friedrich Merz kancellár hamarosan Kínába látogat, hogy Macronhoz hasonlóan erősítse az európai–ázsiai kapcsolatrendszert, miközben fenntartaná a partnerséget az Egyesült Államokkal is. „Ugyanazt az üzenetet viszem Washingtonba, mint Pekingbe: stratégiai partnerekre van szükségünk, hogy megőrizzük Európa jólétét” – jelentette ki Merz.

A politikai realitás és a gazdasági kihívás

Noha az E6-kezdeményezés lendületet adhat az uniós reformfolyamatnak, önmagában nem garantálja a gazdasági áttörést. Európa továbbra is magas energiaárakkal, lassú innovációval és szigorú szociális kötelezettségvállalásokkal küzd. Ezek mind olyan tényezők, amelyek nehezítik a versenyképesség megtartását Kínával és az Egyesült Államokkal szemben.

Kérdéses, hogy az új politikai együttműködés képes lesz-e valóban kitörési pontot hozni – vagy inkább elmélyíti az „A- és B-liga” közötti szakadékot az Európai Unión belül.

Az Európai Egyesült Államok gondolata ismét napirenden van, ezúttal a hat legnagyobb tagállam szövetségének értelmezésében.

Az európai vezetők célja, hogy megőrizzék a kontinens globális befolyását a gyorsan változó világrendben.

Hogy ez az ambiciózus projekt közös uniós reformfolyamatot, vagy inkább új törésvonalakat eredményez-e – az a következő hónapok diplomáciai és gazdasági egyeztetésein dől majd el.

- Hirdetés -

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .