Epstein‑iratok: Ferenc pápa elleni akciókról és amerikai politikai befolyásról szóló állítások kerültek elő.
Az amerikai igazságügyi minisztérium által közzétett Epstein‑iratokban olyan állítások szerepelnek, amelyek szerint Donald Trump környezetének egyes tagjai már első elnöksége idején is igyekeztek befolyást gyakorolni a Vatikánra, sőt Ferenc pápa megbuktatásán dolgoztak. A dokumentumok szerint Steve Bannon – Trump 2016-os kampányfőnöke és későbbi stratégiai tanácsadója – szoros kapcsolatban állt Jeffrey Epsteinnel, aki évtizedeken át tartott fenn illegális szexuális hálózatot befolyásos ügyfelek számára.
Trump és Ferenc pápa viszonya
A források szerint Donald Trump elnök kezdettől fogva kritikusan viszonyult Ferenc pápához, különösen azt követően, hogy az egyházfő első külföldi útján Lampedusára látogatott, ahol migránsok ezrei kerestek menedéket. A pápa szimbolikus gesztusa – a menekültek melletti kiállás – éles ellentétben állt Trump bevándorláspolitikájával, amely a migrációt az Egyesült Államok gazdasági és társadalmi problémáinak egyik fő okaként jelölte meg.
Az Epstein‑iratok szerint Bannon és Epstein olyan botrány előkészítésén dolgozott, amely alkalmas lehetett volna Ferenc pápa hitelességének megingatására. A tervezett akció részletei nem ismertek, mivel Epstein időközben letartóztatásra került, majd 2019-ben meghalt a börtönben.
Epstein hálózata és az orosz kapcsolat
A dokumentumokban szereplő állítások szerint Epstein hálózatának működésében orosz szereplők is megjelentek. A források Vlagyimir Putyin és az orosz titkosszolgálatok közreműködését említik, valamint Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ-nagykövetének nevét, aki Epstein lebukásának időszakában hunyt el váratlanul. Ezek az állítások nem nyertek hivatalos megerősítést.
Epstein ügyei számos közéleti szereplőt érintettek, köztük András yorki herceget is, akinek neve több tanúvallomásban szerepelt.
Amerikai befolyás a pápaválasztás körül
A beszámolók szerint Donald Trump célja az volt, hogy Ferenc pápa utódjaként olyan egyházi vezető kerüljön a katolikus egyház élére, aki kedvezőbben viszonyul az amerikai kormány politikájához. A források szerint ezért küldte a Vatikánba JD Vance alelnököt, aki Parolin bíborossal – a Vatikán államtitkárával és egyik lehetséges utódjelölttel – folytatott megbeszélést.
A beszámolók szerint Vance arra a következtetésre jutott, hogy Parolin Ferenc pápa irányvonalát folytatná, ezért konzervatív bíborosokat arra ösztönzött, hogy ne támogassák őt a konklávén.
A pápaválasztás során felmerült Erdő Péter bíboros neve is, ám végül egyik jelölt sem kapott elegendő támogatást. A konklávé végül a chicagói érseket választotta meg, aki XIV. Leó néven foglalta el Szent Péter trónját. Az új pápa – a beszámolók szerint – továbbra is kritikus maradt Trump bevándorláspolitikájával szemben, és nem csatlakozott az amerikai elnök által létrehozott alternatív nemzetközi fórumhoz.
Orbán Viktor és a Vatikán viszonya
XIV. Leó pápa hivatalba lépése után fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt és családját. A találkozót Magyarország vatikáni nagykövete, egy Habsburg főherceg szervezte. A főherceg testvére ugyanakkor élesen bírálta a magyar kormány politikáját, különösen az orosz kapcsolatok miatt.
A pápa a magyar püspöki kart is figyelmeztette a választási kampány előtt, hogy a politikai elköteleződés nem egyeztethető össze az egyház tanításával. Székely János püspök körlevélben kérte a papokat a politikai semlegességre, ám egyes egyházi vezetők – köztük Kis Rigó László püspök – mégis részt vettek kormánypárti rendezvényeken.
Magyar Péter és a progresszív katolikus körök
A magyar ellenzék vezetője, Magyar Péter több progresszív katolikus közösséggel is kapcsolatot épített. Ennek eredményeként Pannonhalmán mondhatott beszédet augusztus 20-án, reagálva Orbán Viktor korábbi, Tihanyban elhangzott beszédére. A miniszterelnök felszólalása akkor kedvezőtlen visszhangot váltott ki, mivel a romániai választásokon egy szélsőséges jelölt támogatására buzdította az erdélyi magyarokat. A közösség végül az Európa‑párti Nicușor Dan jelöltségét támogatta.
A Vatikán álláspontja Ukrajnáról és Magyarországról
XIV. Leó pápa – elődjéhez hasonlóan – támogatja Ukrajna önvédelmi háborúját, különös tekintettel a görögkatolikus közösségre, amely a Vatikánhoz kötődik. A magyar kormány Ukrajna‑ellenes retorikája és az Európai Unióval szembeni kritikái nem találtak kedvező fogadtatásra a Szentszékben.
Erdő Péter bíboros 2027-ben tölti be 75. életévét, amikor a kánonjog szerint minden püspöknek fel kell ajánlania lemondását. A Vatikán környezetéből származó jelzések szerint olyan egyházi vezető, aki nyíltan politikai szerepet vállal vagy egy adott kormány mellett köteleződik el, nem számíthat arra, hogy Erdő utódja legyen, illetve bíborosi kinevezést kapjon.
