Közös kölcsönből támogatja az Európai Unió Ukrajnát, és nem a befagyasztott orosz vagyonból – így döntött az egynapos csúcstalálkozó, melyen Magyarország, Csehország és Szlovákia kimaradt, vagyis nem küld pénzt Kijevnek.
Politikailag mindenki veszített, de Brüsszel B terve győzött: vagyis Ukrajna nem marad pénz nélkül.
A belga miniszterelnök sikeresen megfúrta az A tervet, mely a befagyasztott orosz vagyon konfiskálását jelentette volna.
Mario Draghi híres jelentésében eleve ezt javasolta az Európai Uniónak: vegyen fel jelentős összegű kölcsönöket annak érdekében, hogy fokozza versenyképességét és biztonságát. Mario Draghi javaslatának észszerűségét mindenki elismerte kivéve Orbán Viktort, aki a magyar alaptörvényre hivatkozott, melyet az ereszen csüngő Szájer József hozott össze, de politikai támogatást nem sikerült hozzá találni másutt sem: mindenekelőtt olyan fukar államok mint az Európai Unió legnagyobb befizetői: Németország és Hollandia óvakodnak ettől. Ezért is vetette volna rá magát Friedrich Merz kancellár az orosz vagyonra, melyet Putyin Ukrajna ellenes agresszióját követően fagyasztottak be Európában az USA javaslatára. Most sem csak a belga miniszterelnök és Orbán Viktor fúrta meg az orosz vagyon kisajátítását hanem Donald Trump is, aki az amerikai – orosz üzletet kívánja ebből finanszírozni.
Így aztán mindenki pofára esett, de Európa ügye nyert
A 90 milliárd euró épp csak átmeneti támogatást jelent Ukrajnának, melynek egész államapparátusát és hadseregét a Nyugat tartja el. Minthogy Trump kiszállt, ezért minden a Tettrekészek szövetségére marad, itt viszont nincs elég pénz, akkor sem, ha a Távol Keletről Japán és Dél Korea is jelentkezett befizetőnek.
A brüsszeli bizottság, Merz és Macron valódi terve épp a közös kölcsön
Ukrajna támogatása az az ügy, melyre hivatkozva meg lehet teremteni a közös kölcsön felvételének politikai hátországát. Európa biztonságára lehet közös kölcsönt felvenni, amelyre előbb – utóbb az uniós tagállamok hadiiparának is szüksége lesz. Merz és Macron épp a hadiiparral akarja kihúzni a pácból Európa gazdaságát, amely stagnál, és mindinkább veszít a versenyképességéből az USA-val és Kínával szemben.
Orbán, a kerékkötő
“A befagyasztott orosz vagyon felhasználása Ukrajna céljaira, hadüzenetként értelmezhető, azonnal belerántott volna minket egy háborúba. Ettől sikerült megóvni magunkat, ez nagyszerű siker” – értékelte a csúcstalálkozót péntek reggel a magyar miniszterelnök, aki annak is örvendezett, hogy “a V3 együtt szavazott.”
Putyin és Trump is megveregethette Orbán vállát, csak épp a magyar átlagpolgár járt rosszul, aki mind messzebb kerül az európai pénzektől.
Erre pedig nemcsak Ukrajnának, de Magyarországnak is égetően szüksége van. Az Orbán kormány ugyanis sok rövidlejáratú hitelt vett fel magas kamattal – a pénzpiacok ugyanis nem díjazzák a magyar diplomácia Brüsszel ellenes hadjáratát, mert attól tartanak, hogy pénzügyi vészhelyzetben Magyarország nem számíthatna a brüsszeli bizottságra illetve az Európai Központi Bankra. Érzi ezt Orbán Viktor is, ezért kért pénzügyi pajzsot Donald Trumptól, de nem kapott – maga az amerikai elnök közölte ezt a világgal.
Vagyis Orbán pucéran csatázik Brüsszellel miközben 2026-27-ben több mint 2200 milliárd forintos hitelt kell visszafizetnie – egyelőre senki sem tudja, hogy miből, hiszen a magyar gazdaság is stagnál.
Ha Magyar Péter jutna kormányra, akkor számíthatna az uniós eurómilliárdokra plusz arra a garanciára, melyet Brüsszel és az Európai Központi Bank jelent, és amelyet Orbán elpocsékolt miközben maga tudja a legjobban: semmiféle háborús veszély sem fenyegeti Magyarországot!
Mással viszont nem tud érvelni Orbán a választási kampányban, ahol éppúgy pucéran áll a magyar választók előtt, mint Brüsszellel szemben.
