A 38 éves francia közgazdász, Gabriel Zucman szerint a vagyonadó oldhatná meg Franciaország költségvetési válságát, amelybe egyre másra buknak bele a miniszterelnökök. A Tisza Párt gazdasági szakértője, Kármán András is hasonlóképp vélekedik.
20 milliárd eurót hozna minden évben az a vagyonadó, amely a szupergazdagokat sújtaná Franciaországban: azok a családok fizetnék ezt meg, melyek vagyona meghaladja a 100 millió eurót. Ha 2%-os adóval sújtanák őket évente, akkor a költségvetés legkevesebb 20 milliárd euróhoz jutna – számolta ki Gabriel Zucman. Bayrou kormánya azért bukott meg, mert egy csaknem 44 milliárd eurós megszorító csomaggal kísérletezett a költségvetési egyensúly helyreállítására. Ezt sem a baloldal, sem pedig a szélsőjobboldal nem fogadja el Franciaországban, ahol a liberális középnek, melyet Macron elnök vezet, nincsen parlamenti többsége.
A szocialisták, aki döntő szerepet játszottak a Bayrou kormány megbuktatásában, felkarolják Zucman vagyonadóját, melyet ellenez például Európa és Franciaország leggazdagabb embere, Emmanuel Macron fő támogatója, Bernard Arnault, az LVMH főnöke. Macron, és Lecornu, az új kormányfő sem fogadja el a vagyonadót, de…
“A Zucman féle vagyonadó nem önmagában érdekes, hanem azért, mert megszünteti azt az állapotot, mely szerint “semmit sem lehet tenni a költségvetési krízis ellen”
– mondta a brüsszeli Politiconak Pascal Saint-Amans, aki a globális társasági adó élharcosa Franciaországban.
Közgazdász sztárok, akik megváltoztatják a közgondolkodást
Thomas Piketty könyve a Tőke a huszonegyedik században bombasiker lett az Egyesült Államokban is évekkel ezelőtt, mert azt bizonyította számokkal, hogy a globalizáció következtében a tőkejövedelmek sokkal gyorsabban növekednek mint a munkajövedelmek, melyek sokszor inkább csak stagnálnak Európában és Észak Amerikában.
A Zucman féle vagyonadó ugyanilyen bombasiker lehet, hiszen a vagyonkoncentráció minden korábbi mértéket meghalad Európában, éppúgy mint az Egyesült Államokban.
A baloldali demokrata politikusok mint Elizabeth Warren szenátor vagy a veterán Bernie Sanders szenátor, gyakran hivatkoznak Zucman vagyonadó elképzeléseire. Zucman éppúgy mint Piketty Párizsban tanít elsősorban, de rendszeresen tartanak előadásokat a Berkeley Egyetemen Kaliforniában. Mindkét francia közgazdász sztár kiváló a kommunikációban angolul is, ezért népszerűek az egész világon, ahol eddig általában amerikai közgazdászok domináltak.
A két francia közgazdász sztárt sokan túlságosan baloldalinak tartják: az imént említett Bernard Arnault szerint Zucman vagyonadója “egyenesen lerombolná az egész francia gazdaságot!” Miért állítja ezt Európa és Franciaország leggazdagabb embere? Mert úgy gondolja – egyáltalán nem alaptalanul -, hogy amint bevezetik a vagyonadót Franciaországban, megindulna a tőke menekülése az Európai Unió második legnagyobb gazdaságából, amely már így is Európa beteg emberévé vált; államkötvényei immár az olaszokéinál is drágábban kelnek el, vagyis
a Macron rendszer gazdasági teljesítményének megítélése egyre rosszabb a nemzetközi pénzpiacokon.
Emmanuel Macron 2017-ben került hatalomra, és liberális pártja is többséget szerzett a francia parlamentben, de mégsem tudott megvalósítani reform terveiből szinte semmit pedig Mario Draghi előtt tíz évvel jelezte: Európa versenyképtelenné válik, ha minden így megy tovább. Sem Merkel kancellár nem fogadta el Macron reformterveit sem a francia elit, aztán pedig jött a Covid és az ukrajnai háború, ezért a francia elnök most általános gazdasági és politikai krízissel kell, hogy szembenézzen.
Franciaországban népszerű a vagyonadó ötlete hiszen az Égalité – az egyenlőség gondolata itt vált politikai tényezővé a nagy francia forradalom idején. Vigyázó szemét Párizsra veti a Tisza párt is.
A Tisza győzelme esetén Mészáros Lőrinc milliárdos vagyonadót fizetne.
Erről nyilatkozott a többi között a HVG-nek Kármán András, a Tisza mozgalom gazdasági kérdésekkel foglalkozó vezetője. Ő korábban a pénzügyi elemzések igazgatója volt a Magyar Nemzeti Bankban, majd 2010-ben az Orbán kormány államtitkára lett a Nemzetgazdasági Minisztériumban, melyet akkor Matolcsy György vezetett. Nem sokkal később kilépett, és az Európai Beruházási Bankban volt regionális igazgató. Innen igazolt át a magán szektorba: az Erste bank vezetőségében a munkaviszonya augusztus 31-én szűnt meg.
“Ma Magyarországon szélsőségesen magas a vagyoni koncentráció: a legfelső egy százalék a teljes vagyon egyharmadát birtokolja! Ezt nálunk a részvény és ingatlan árak meglódulása mellett az tette lehetővé, hogy a nemzeti együttműködés rendszeréhez kötődő személyek elvtelenül gazdagodtak, és erős volt a korrupció”
– nyilatkozta Kármán András a HVG-nek, majd így folytatta:
”azt várjuk, hogy az olyan oligarchákra kivetett vagyonadó mint Mészáros Lőrinc, Garancsi István vagy Szíjj László, annyi pénz fog hozni a központi költségvetésnek, amely ellensúlyozza az adójóváírást, amely több mint kétmillió adózó polgár helyzetén javít majd. Vagyonadót a terveink szerint 1000-1200-an fizetnének.
Az Orbán kormány osztogató politikája miatt jövő nyáron összeomolhat a költségvetés, mihez kezdene a Tisza, ha kormányra kerülne? – tudakolta Farkas Zoltán, a HVG munkatársa.
“A kormány már egy ideje kétségbeesett választási költekezést folytat, hogy népszerűségének az esését megállítsa.
Azzal is egyetértek, hogy már a következő kormány kontójára költekezik. A következő Tisza kormány feladata lesz: újraindítani a kifulladt növekedést, és megfékezni az államháztartás a tervezettnél nagyobb hiányát. Mit tudunk tenni? Felülvizsgáljuk a költségvetés kiadási oldalát. Sok csökkentési lehetőséget látunk: rengeteg pénz megy el a propagandára, az álságos nemzeti konzultációkra, Rogán Antal tárcájának a működtetésére, az állami médiumokra, a kormányhoz közeli vállalkozások támogatására. Mindezt jobb célokra lehetne fordítani.
Zéró korrupció
A Transparency International szerint Magyarország az Európai Unió egyik legkorruptabb és legszegényebb országa. Ez az eredménye Orbán Viktor 15 éves kormányzásának. Magyar Péter érthetően ezzel kampányol, és azt ígéri, hogy a Tisza győzelme esetében Magyarország belépne az Európai Ügyészségbe, és ily módon lehetővé válna a Brüsszelben befagyasztott uniós támogatások kiutalása a magyar kormány számára. Jelenleg 22 milliárd euró van befagyasztva Brüsszelben, ennek felhasználása megerősíthetné a magyar költségvetés helyzetét, és növelné Magyarország presztízsét a nemzetközi pénzpiacokon, ahol olcsóbban kaphatnánk kölcsönöket.
“A közbeszerzéseknél 30%-os túlárazást vélelmezünk. Jelentős összegeket lehet spórolni, ha zéró toleranciát hirdetünk a korrupcióval szemben.”
A Tisza célként jelölte meg az euró bevezetését is:
”a magyar export döntő többsége az Európai Unióba irányul, a magyar gazdaság az egyik leginkább integrált az eurózónába. Azok egyike vagyunk, akik a legtöbbet tudjuk profitálni az áttérésből a nemzeti valutáról az euróra. Itt a legkisebb kockázata az áttérésnek az euróra. Ha a forintot euróra cseréljük, akkor lemondunk az árfolyamkilengésekről”
– hangsúlyozta Kármán András.
Miért ragaszkodik Orbán a forinthoz? Mert ez lehetővé teszi a permanens leértékelést, ez a szegény országok “csodafegyvere”, melyet a görögök is lelkesen alkalmaztak mielőtt áttértek volna az euróra.
Viszont ez az infláció egyik fő oka: ”Magyarország a múltban nagyon rossz inflációs teljesítményt mutatott fel, következtetésképp alacsony a monetáris politika hitelessége.
A közös európai pénzen importálni tudnánk a hitelességet. Csökkennének a kamatok, és a vállalkozások könnyebben hozzájuthatnának európai tőkéhez. Ha van hiteles euró bevezetési ütemterv, és a piac azt látja, hogy erős mellette a kormányzati elköteleződés, akkor ily módon jelentős összegeket lehetne megspórolni” – mondta Kármán András, aki óvatosan azzal zárta az interjút:
”érhetnek bennünket meglepetések hiszen jelenleg nem látjuk a költségvetés reális állapotát.”
Itt érdemes emlékeztetni arra, hogy Gyurcsány Ferenc nevezetes őszödi beszédét épp a költségvetés állapotára hegyezte ki, mondván: hazudtunk, hazudtunk, hazudtunk!” Ekkor mondta azt Merkel kancellár, hogy “ezt az embert nem akarom többé látni!” Gyurcsány megbukott, és Orbán rájött: soha sem szabad beismerni, hogy rossz a költségvetés helyzete! A miniszterelnök különösen a választások előtt óvakodik ennek beismerésétől: inkább nem beszél róla! Ettől még a helyzet súlyos, különösen, hogy a pénzpiacok azt látják: az Európai Unió nagyhatalmai, Franciaország és Németország Orbán bukását akarják, és ezért támogatják Magyar Péter mozgalmát. Az általános bizalmatlanságnak ebben a légkörében különösen nehéz hiteles gazdaságpolitikát kialakítani Magyarországon: ez más – más okból mind a hatalomnak mind az ellenzéknek szinte lehetetlen.
Csakhogy közben Berend T. Iván, a Los Angelesben élő jeles gazdaság történész joggal állapíthatta meg: míg Magyarország a rendszerváltáskor 1990-ben az első háromban volt benne a kelet-európai egykori szocialista államok között, addig mára az utolsó három közé süllyedt: Bulgáriával és Romániával vetélkedik az utolsó helyért az Európai Unió szegényházában.
