Németország támogatja, hogy az EU a befagyasztott orosz pénzeket Ukrajnának utalja át – Merz kancellár európai ügyekkel foglalkozó tanácsadója tájékoztatta erről a brüsszeli Politicot.
Az uniós tagállamok állam és kormányfői a jövő héten vitatják meg ezt a kérdést. Vajon hogy reagál Orbán Viktor azt követően, hogy Trump is Ukrajna támogatása mellett foglalt állást?
172 milliárd euró értékű befagyasztott orosz vagyonról van szó, melyet az Európai Unió kötvényekre váltana, hogy elkerülje a jogi következményeket.
“Készek vagyunk támogatni azt a jogilag megalapozott tervet, amely a befagyasztott orosz vagyon felhasználására vonatkozik”
– válaszolta írásban Michael Clauss, a német kancellár európai ügyekkel foglalkozó tanácsadója. Aki most a Politico értesülései szerint azzal foglalkozik, hogy körbe telefonálja az uniós tagállamokat: támogassák ők is Ursula von der Leyen elképzelését az orosz pénzek felhasználásáról és eljuttatásáról Ukrajnába.
Michael Clauss, aki korábban Németország nagykövete volt az Európai Unióban arról tájékoztatta a Politicot, hogy a csúcstalálkozónak ez lesz az egyik legfontosabb témája Koppenhágában. Közölte is, hogy miért:
”Az ukránoknak pénzre van szükségük a fegyverek megvásárlására, és nincs túlságosan sok opciónk arra, hogy ezt a pénzt hol találjuk meg.”
Németország jogi alapon korábban ellenezte az orosz pénzek átutalását Ukrajnának, de a Brüsszeli Bizottság terve szerint a vagyon továbbra is orosz marad, de fedezetül szolgál az uniós kötvényekhez. Macron francia elnök is erre utalt egy interjúban, amikor közölte:
”Nemzetközi jogi alapon nem lehet, kisajátítani az Orosz Nemzeti Bank vagyonát!”
A brüsszeli bizottság azért nyúlna ehhez a módszerhez, mert különben nehezen találna forrást Ukrajna támogatásához, amely nélkül viszont az ukránok képtelenek lennének ellenállni az orosz agressziónak.
Az orosz vagyon az Euroclearnél van Belgiumban, és a jogállása nem változna azzal, hogy uniós kötvényeket bocsátanak ki a 172 milliárd eurós vagyonra. Az uniós kötvények lejáratakor lehetne ebből jogi probléma, de erről egyelőre nincsen döntés. A lényeg mindenesetre az, hogy az Európai Uniónak közösen kell vállalnia a felelősséget ezért.
“Szeretném látni a kötelezettségvállalást írásban is, és nem én vagyok az egyetlen”
– hangsúlyozta a tervvel kapcsolatos fenntartásait Christine Lagarde, az Európai Központi Bank főnökasszonya. Bár a kötvénykibocsátás elsősorban az euróövezet államait érinti, de mivel uniós vállalkozásról van szó, ezért a magyar miniszterelnöknek is meg kell nyilvánulnia.
Trump pálfordulása után mit lép Orbán?
Az amerikai elnök találkozott Volodimir Zelenszkijjel az ENSZ székházban, ahol azt mondta az ukrán elnöknek, hogy
“Orbán a barátom, majd szólok neki, hogy álljon le az orosz energiaimporttal.”
A Truth Social oldalon pedig Trump Ukrajna bátor ellenállását méltatta, azét az Ukrajnáét, mely ellen Orbán Viktor választási kampányt folytat. Mit írt Trump?
“Az orosz gazdaság összeomlóban van, és közben az ukrán hadsereg remek munkát végez hiszen a háborút három napra tervezték, és három és félév után most is tart. Sőt Ukrajnának arra is nyílik lehetősége, hogy nyugati segítséggel visszaszerezze a megszállt területeket. Mindezt meg kell köszönni az ukrán katonáknak és mindazoknak, akik támogatták őket.”
Ez nem az a Trump – Putyin paktum, amelyről a magyar miniszterelnök álmodott, és amelyre egész diplomáciáját alapozta. Szijjártó Péter egyelőre úgy reagált, hogy
“a magyar energiaellátást nem lehet biztosítani az orosz energiaszállítások nélkül.”
Csehországnak, amely éppúgy mentességet kapott Brüsszeltől mint Magyarország és Szlovákia, ez már sikerült.
Brüsszel 550 millió euróval veszi meg Orbán pálfordulását?
A Financial Times szerint erről lehet szó, mások ebben kételkednek. Az 550 milliót a brüsszeli bizottság abból a 22 milliárd euróból fizetné ki, melyet azért fagyasztott be, mert az Orbán kormány folyamatosan megsérti a jogállami normákat. Valójában az általános korrupció zavarja Brüsszelt: az uniós pénzek nagy részét lenyúlják Orbán rokonai és üzletfelei, akik vígan gazdagodnak míg az életszínvonal a többség számára stagnálást jelent vagy épp visszaesést az infláció miatt. A másik fő problémája a brüsszeli bizottságnak az Orbán kormánnyal az, hogy oroszbarát politikát folytat annak ellenére, hogy Putyin nyilvánvalóan agressziót követ el Ukrajnával szemben. A magyar kormány gyűlöletkampányának egyaránt célpontja Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.
Most, hogy Trump Ursula von der Leyen asszonnyal paktált le és nem Putyinnal – támogatásáról biztosítva Ukrajnát -, mit lép Orbán?
Talán kiderül az informális uniós csúcstalálkozón, melyet a jövő héten rendeznek meg Koppenhágában.
