Donald Trump közölte a világgal, hogy “Hszi Csin-ping elnök tudatta velem, hogy amíg én vagyok az Egyesült Államok elnöke, Kína nem támadja meg Tajvant!”
Washingtonban a Kína ellenes kampány 2016-ban kezdődött meg amikor Hszi Csin-ping elnök a G 20 csúcstalálkozón Hangcsouban bejelentette: Kína az Egyesült Államokkal egyenrangú szerepet kíván játszani a világgazdaságban! Hszi Csin-ping szándékosan a gazdaságot említette és nem a fegyverkezési versenyt, mert tudta, hogy abban Kína sokkal inkább le van maradva. Tudták ezt Washingtonban is, ezért Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója meghirdette az új amerikai stratégiát, mely szerint Kína és Oroszország immár az USA ellenfele!
Az amerikai külügy azzal vádolta meg Kínát, hogy meg akarja támadni Tajvant. Ez jogilag furcsa vád hiszen Tajvan Kína része – az egy Kína elvet az USA 1972-ben elismerte. Az Egyesült Államok azzal ingerelte Pekinget, hogy támogatja Tajvan függetlenségét, amelyet azután megvédene az amerikai flotta. Biden elnök legutolsó találkozóján Hszi Csin-pinggel letette a nagyesküt, hogy erre nem kerül sor. Most Trump elnök, aki szeretne lepaktálni Kínával, szintén megígérhette Tajvan függetlenné válásának elítélését, és Hszi Csin-ping elnök erre válaszul közölhette: Kína nem támadja meg Tajvant.
Háborús hisztéria, de miért?
Attól tartva, hogy az USA elveszíti a gazdasági versenyt Kínával szemben, Washingtonban úgy döntöttek, hogy fegyverkezési versennyel próbálják meg a maguk javára fordítani a nagyhatalmi vetélkedést. A Szovjetunióval szemben ez bevált: a hidegháborút az USA megnyerte, a Szovjetunió nemcsak, hogy megbukott, de a darabjaira hullott. Washington és Peking gyűjtögető életmódot folytat: begyűjti az egykori szovjet tagállamokat. Az Egyesült Államok Ukrajnát, Azerbajdzsánt és most már Örményországot is míg Kína Kazahsztánt, Üzbegisztánt, Kirgizisztánt és Tadzsikisztán.
A kínaiak gazdaságilag nyomulnak, mert levonták a tanulságot az amerikaiak és az oroszok gyarmati kalandjaiból Afganisztánban és másutt.
A fegyverkezés óriási üzlet, a legfőbb exportőrök az amerikaiak. Trump elnök első külföldi útja Szaúd Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe vezetett, ahol óriási fegyverüzleteket jelentettek be. Trump cserében megígérte, hogy a régió mesterséges intelligencia központját nem Izraelben, hanem az Egyesült Arab Emírségekben építik fel természetesen az arab olajdollárokból. Trumpot az sem zavarta, hogy az Egyesült Arab Emírség belépett a BRICS-be. Az úgynevezett sanghaji együttműködés épp augusztus végén és szeptember elején tartja csúcstalálkozóját Tiencsinben. Trumpnak a vámháborúval sikerült feldühítenie Indiát annyira, hogy Modi miniszterelnök is csatlakozni akar az USA ellenes fronthoz, noha korábban Washingtonban szövetségest láttak a világ legnépesebb demokráciájában.
Politikai paródia Alaszkában
Mind Trump, mind Putyin leszerepelt a csúcstalálkozón, amely után az orosz elnök hosszasan értekezett a katonsírok gondozásáról. Mind az amerikai mind az orosz diplomácia a múlt foglya, ezért szellemi impotenciában szenved.
Területek elfoglalásáról és ásványi kincsek megszerzéséről beszél Trump és Putyin, de ez a tizenkilencedik század, a huszonegyedik század az informatikáról és a mesterséges intelligenciáról szól. Hszi Csin-ping elnök jelezte, hogy 2025-re a mesterséges intelligencia terén felül akarják múlni az Egyesült Államokat. Ez egyáltalán nem biztos, hogy sikerül, de jól mutatja, hogy Pekingben ebben a versenyben akarnak győzni, és nem valamiféle háborúban, mert megfogadják az ókori bölcs Szun Ce mester tanácsát, mely szerint
“a háborúban az jár jól , aki kimarad belőle”.
