Lavrov külügyminiszter így adta elő Moszkva álláspontját most a Magyar Nemzetben: ”NATO bázisok megjelenése Ukrajnában és magának Ukrajnának bevonása a katonai szövetségbe közvetlen veszélyt jelent a nemzetbiztonságunkra nézve. Ez a helyzet számunkra elfogadhatatlan lenne.
Lavrov szerint 2021 végén arra kérték az Egyesült Államokat és a NATO-t, hogy adjanak biztonsági garanciákat Ukrajna elnemkötelezettségének megváltoztatása nélkül. Kezdeményezésünket elutasították, a Nyugat folytatta Ukrajna felfegyverzését.
„Számunkra végül is nem hagytak más választást mint a különleges hadművelet elindítását”
– mondja most a 75 éves Lavrov, akit állítólag meg sem kérdeztek Moszkvában az Ukrajna elleni agresszió elindításáról. Arról a szilovikok, a fegyveres erők vezetői döntöttek a Védelmi Tanácsban, ahol állítólag a vezérkari főnök, Geraszimov tábornok és Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője is ellenezte az akciót. Patrusev tábornok, a Védelmi Tanács titkára szorgalmazta leginkább a háromnapos villámháborút, amely csúfos kudarcba fulladt. Putyin később leváltotta Patrusev tábornokot, és helyébe az egykori hadügyminisztert, az ultralojális Sojgut ültette. Sojgu ugyan négycsillagos tábornok, de nem katona, a katasztrófavédelem főnökeként lett generális.
Putyin utoljára 2021 őszén tárgyalt William Burns-szel Moszkvában. A CIA igazgatója jól ismerte Putyint ,mert korábban az USA moszkvai nagykövete volt. A legutolsó beszélgetésen állítólag arra célzott: ha az ukrajnai agresszió három nap alatt végetér, akkor azt elnézi a NATO Moszkvának éppúgy mint a Krím megszállását. Burns azt nem árulta el, hogy ismerik a villámháború tervét, ezért a Zelenszkij meggyilkolására érkezett orosz elit kommandósokat még a repülőtéren lemészárolták. A villámháború kudarca tehát programozott volt.
Az USA 2021-ben stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, Ukrajnát ennek érdekében a Nyugathoz kívánta csatolni.
Min alapul Orbán és Putyin barátsága?
“Értékeljük a magyar vezetés kiegyensúlyozott politikáját, amely a NATO és az Európai Unió állandó nyomása ellenére pragmatikus irányvonalat követ hazánkkal szemben. Az oroszellenes szankciók ellenére a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődnek. Tervszerűen történik az orosz szénhidrogének szállítása. A zászlóshajó, a Paks 2 atomerőmű építése sikeresen folytatódik, és 2025 végére elkészülhetnek az atomerőmű építési és szerelési bázisának alapjai” – jelentette ki Lavrov külügyminiszter, aki édesanyja orosz nevét vette fel, mert már fiatal diplomataként rájött arra, hogy édesapja örmény nevével aligha csinálhatna karriert az orosz diplomáciában.
David Pressman, aki az USA utolsó nagykövete volt eddig Budapesten, a CNN hírtelevíziónak úgy nyilatkozott, hogy Putyin 2,2 milliárd dollárral támogatta meg Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét a szénhidrogén szállítmányokon keresztül az ukrajnai háború három éve alatt.
Orbán orosz – kínai protektorátussá akarja változtatni Magyarországot
Ezzel vádolja Magyar Péter Orbán Viktor miniszterelnököt, aki jelenleg heves kampányt folytat Ukrajna ellen. A hatalom gyűlöletkampányának célpontja mostanában Ukrajna és az Európai Unió – ez tökéletesen megfelel Putyin érdekeinek. A Patrióták mozgalma az Európai Parlamentben Putyin híveit tömöríti.
Orbán arra alapozhatja számításait, hogy Donald Trump végülis lepaktál Putyinnal és Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Egyelőre ebből semmi sem látszik: Trump csalódását hangsúlyozta legutóbbi telefonbeszélgetése után az orosz elnökkel. Egy napra rá Trump újabb fegyverszállítást ígért Zelenszkij ukrán elnöknek. A magyar miniszterelnök tehát vékony jégen táncol, de ez igaz Trumpra és Putyinra is. Jelenleg mindhárman zsákutcában masíroznak előre: Patrióták egy globalista rendszerben. Egyedül nem megy semmi, de kompromisszumra képtelenek, mert akkor kiderülne, hogy üres blöff a Patrióták mozgalma vagy ahogy Pessoa a nagy portugál költő írta:
Semmiből nem lesz semmi! Nada finca de nada!
