A 68 éves Német László, belgrádi érseket is a bíborosi kollégium tagjának jelölte Ferenc pápa, így egyidőben két magyar főpap is a pápaválasztó közösség tagja lehet.
Szerbiában a katolikus egyház kisebbségben van, elsősorban a magyarok között vannak hívei. A vatikáni szabályok szerint 120 80 év alatti bíboros lehet a pápaválasztó testület tagja. Korábban szinte kizárólag olasz főpapok lehettek pápák, de II. János Pál 1978-as megválasztása óta már nem Olaszország adja Krisztus földi helytartóját. Ferenc pápa előszeretettel nevezi ki a kis katolikus közösségek vezetőit bíborossá míg a nagy egyházak a korábbinál csekélyebb lehetőséget kapnak. A 44 éves Mykola Bichok, az Ausztráliában élő ukrán görögkatolikusok püspöke lesz a legfiatalabb bíboros. Ferenc pápa ezzel is állást foglal az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Ukrajna vatikáni nagykövete üdvözölte a döntést annak ellenére, hogy Kijevben az ottani görögkatolikus érsek kinevezésre gondoltak.
A latin-amerikai kinevezések ezúttal is dominálnak, Észak Amerikának csak egyetlenegy új bíboros jutott: Toronto érseke. Az egyháztörténet első latin-amerikai pápája igyekszik minél több új bíborost kreálni Latin Amerikából abban a reményben, hogy utóda is ebből a közösségből jöhet.
A jezsuita pápa négy új ferencrendi szerzetest nevezett ki bíborossá
Közülük különösen érdekes Teherán érseke hiszen Irán jelen pillanatban háborúban áll Izraellel, a katolikus közösség nem igazán jelentős. Ferenc pápa a mostani 21-el együtt összesen 92 új bíborost nevezett ki, aki pápaválasztó korban van vagyis még nem érték el a nyolcvan éves korhatárt. Elődje, XVI-ik Benedek pápa 24 új bíborost kreált, a lengyel pápa, II. János Pál hatot a pápaválasztó kollégium tagjai közül.
Ferenc pápa nagyon is tisztában van a migráció fontosságával hiszen maga is olasz bevándorlók gyermekeként született Argentínában. A Vatikán migrációért felelős “minisztere” ezért is kapta meg a bíborosi kalapot.
