23 milliárd dollárért vásárolhat F 16-os amerikai vadászgépeket Törökország miután megszavazta Svédország NATO tagságát – jelentették be Washingtonban. Erdogan török elnök tehát elérte azt, amit akart: vehet 40 korszerű amerikai vadászgépet.
Erdogan elnök barátja, Orbán Viktor maradt utolsónak a NATO-ban holott korábban megígérte: Magyarország nem lesz a legutolsó tagállam, amely megvétózza Svédország tagságát. Mégiscsak így történt. Orbán Viktor, hogy mentse az arcát, meghívta Budapestre a svéd konzervatív kormányfőt. A svéd külügyminiszter először közölte, hogy nincs miről tárgyalni, majd a svéd miniszterelnök jelezte: a következő uniós csúcstalálkozón beszélgethetnek Orbán Viktorral.
A rendkívül csúcstalálkozót épp a magyar miniszterelnök miatt hívták össze február elsejére, mert Orbán Viktor legutóbb megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást.
Svédország épp azért adja fel a semlegességet, mert tart Oroszországtól azt követően, hogy Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát 2022 február 24-én.
Az USA tízéves támogatási tervet készít elő
Erről ír a Washington Post kormányzati forrásokra hivatkozva. Eszerint a Biden kormányzat tavasszal állna elő egy tízéves tervvel, mellyel az Egyesült Államok hosszútávra elkötelezné magát Ukrajna támogatása mellett. Jelenleg az USA támogatása a levegőben van, mert a republikánus ellenzék nem szavazta meg a külföldi segélycsomagot, melynek része a 60 milliárd dolláros ukrán támogatás is. Németország 4-ről 8 milliárd euróra növelte a négy évig tartó pénzügyi támogatást Ukrajnának. A Washington Post értesülései szerint Macron francia elnök lesz a következő, aki hamarosan Kijevbe látogat, és ott jelenti majd be Franciaország hosszútávú támogatási tervét. Biden elnök azért tartja fontosnak a hosszútávú támogatási tervet Ukrajnának, mert ellenfelének, aki valószínűleg Donald Trump lesz, esélye lehet a győzelemre novemberben. Donald Trump pedig fogadkozik, hogy napokon belül rendezné az ukrajnai válságot. Hogyan? Minden bizonnyal úgy, hogy Zelenszkij ukrán elnök feje fölött megegyezne Putyin orosz elnökkel. Trump imidzsébe ez belefér, még akkor is, ha tudja jól ezt nem engedhetné meg magának az USA elnökeként. Afganisztánból, Irakból ki lehetett vonulni, attól nem esett csorba az USA vezető hatalmi státuszán. Ma ezt már nem teheti meg.
Politikailag erőt kell felmutatni, gazdaságilag pedig nagyon is hasznos az Egyesült Államok számára a háború.
Az ukrán hadiipari megrendelések csak egy része a hatalmas profitnak, Európa fegyverkezése még sokkal többet hoz a konyhára! Ezt Trump is tudja, – de ha mégsem – vannak a környezetében jónéhányan, akik tudják ezt és nyomást is gyakorolhatnak az elnökre.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nemrég Brüsszelben kijelentette:
“Oroszország a NATO egyetlen tagállamát sem fenyegeti!”
Ugyanezt erősítette meg egy határmenti állam hadseregének vezérkari főnöke Litvániában. A tábornok arra mutatott rá, hogy az orosz csapatok a nyugati hadszíntéren mind le vannak kötve Ukrajnában, ahol a CNN értesülései szerint a csaknem kétéves háborúban a katonáik 87%-át elveszítették. Putyin, aki megindította a megnyerhetetlen háborút Ukrajnában, nyilvánvalóan Trump győzelmére számít – éppen úgy mint Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök sokkal inkább Trump mint Putyin kezére játszik amikor hátráltatja Ukrajna támogatását és Svédország NATO tagságát. Csakhogy
még senki sem tudhatja, hogy Trump amennyiben nyer, milyen diplomácia mellett kötelezi el magát. Bár korábban kijelentette, hogy “a NATO halott”, de nyilvánvalóan blöffölt annak érdekében, hogy az európai szövetségesek minél több amerikai fegyvert vásároljanak.
Az USA – ebben konszenzus van a demokraták és a republikánusok között – nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy magára hagyja Európát. Ha ugyanis így tenne, akkor Európa lepaktálna Putyinnal és a kínaiakkal. Ily módon létrejönne Napóleon császár álma és az angolszász világ rémálma: egy kontinentális birodalom.
Biden elnök épp ezt akarja elkerülni Ukrajna támogatásával.
A probléma az, hogy a választópolgárok sem az Egyesült Államokban sem Európában nem akarnak hidegháborút, és semmiképp sem járulnának hozzá egy nagyszabású katonai költségvetéshez az életszínvonal rovására.
A lecke fel van adva a döntéshozóknak mindenütt, ezért mindenki árgus szemekkel figyeli az európai és az amerikai választási eredményeket 2024-ben.
