Túléltünk egy svéd no-go zónát!

0
1887

Biskopsgården, a Volvo gyárról is ismert svédországi Göteborg szegénynegyede, ahol a legtöbb betelepülő lakik. Rendőrségi besorolás szerint ez az egyike az ország több tucat sebezhető vagy válság negyedeinek. Az utóbbi években egy kézigránátos merénylet és egy lövöldözéses leszámolás miatt került a világsajtóba. Mindkét eset halálos kimenetelű és bandaháború jellegű volt, egy-egy ártatlan áldozattal, akik szintén bevándoroltak voltak.

Vasárnap késő délután hajtunk be Biskopsgårdenbe, stílusosan Volvoval. A magyarországi panel épületeknél gondozottabb, tisztább épületek, rendezettebb környék. Jól észrevehetően szegényesebb azonban mint a belváros vagy az itteni jobb lakótelepek.

A szokatlan májusi meleg miatt talán eseménytelenebb napot fogtunk ki. Több a nem svéd kinézetű ember, de vannak idevalósiak is. Egy idősebb hölgy például, aki békésen baktatott egy bevásárló zacskóval a kezében.

 

Egy Q8-as benzinkútra megyünk. Állítólag a helyi bandák itt gyülekeznek. Tényleg csak bevándorlókat látunk. Ha lenne előítéletünk, akkor most nagyon megzavarodnánk, hiszen a pultnál egy fiatal, hirtelen szőke, nagyon csinos hölgy szolgál ki. Éjszakánként is. De lehet, hogy csak azért nem fél, mert veszély esetén átváltozik kérlelhetetlen amazonná és lesújt minden garázdálkodó migránsra. Vagy egyszerűen csak Soros-bérenc.

 

Az önkiszolgáló mosoda megtelt. Úgy tűnik a bevándorlók is hétvégeken mossák a gépkocsijukat. A legtöbb itt is Volvo.

Odébb egy asztalnál és padnál néhány marcona arc. Dohányoznak veszettül. De rám se hederítenek. Pedig biztosan valami bandaháborút szerveznek.

Közben az eladókisasszonyhoz odamegy fizetni egy nem hirtelen szőke alak, aki azelőtt a gépkocsija (Volvo) abroncsának nyomását ellenőrizte. Kedélyesen elbeszélgetnek. Jellemző, hogy svédül, nehogy megértsem. Lehet, hogy az álcázott amazon is a banda tagja. A multikulturalizmus szellemében.

Nehéz szívvel távozunk Biskopsgårdenből. Még az is bosszúság, hogy egyetlen egy rendőrautót sem láttunk. No-go zóna Polis nélkül?

Útközben a közeli parkba is bemerészkedünk. Itt is vegyes a társaság, nem ritka a közel-keleti öltözék. Egy szerelmes pár bámul a távolba.

Nem kis hiányérzettel megyünk a lakóhelyünkre, Eriksbergbe. Az egykori hajógyár helyén néhány éve alatt egy luxusnegyed épült ki. A luxust nem a szó dubai értelmében kell érteni, hanem a visszafogott, kötelezően szerény, de a végsőkig funkcionális skandináv értelmében.

A valóban szokatlanul meleg májusi estét hangos ordibálás zavarja meg. A helyi homokos röplabda pályán nyolc lebarnult fiatalember kiabálja túl egymást. Na végre, migránsokra akadtunk, akik megzavarják a vasárnap este szent keresztényi csendjét. A fehérek lakta üvegpaloták közvetlen közelében! Aki ilyen helyen csendet háborít, az minden másra is képes. Sajnos, közelebb lépve ismét csalódni kellett. A lármagerjesztő társaság nem arabul vagy más érthetetlen afrikai nyelven hablatyolt, hanem szerbhorvátul (avagy: szerbül, horvátul, bosnyákul stb.). Sovány vigasz, hogy ők is migránsok, de hát nem az igaziak. Mellesleg a leghíresebb svéd, Zlatan Ibrahimović is egy „no-go zónában” nőtt fel, a malmői Rosengårdban.

A barangolást a helyi boltban fejezzük be, ahol az iráni tulajdonos apja szolgál ki (csak vasárnaponként!). Azonnal szóba elegyedik, Budapestet Bukaresttel csak egyszer keveri össze, de azonnal javít is: Ja, az Románia! Nem tetszik neki a svéd időjárás és úgy általában Európa sem. Ezért inkább Amerikában, San Diegoban él. És Las Vegasról mesél elragadtatva.

Már a migránsok sem a régiek.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.