Hasznos

Macron: a Nyugatnak nem kellene Oroszország megalázására törekednie

Franciaország elnöke úgy véli, hogy bár Putyin fatális hibát követett el azzal, hogy megtámadta Ukrajnát, de erre a válasz nem az kellene, hogy legyen: meg kell buktatni Putyint!

A francia elnök ugyanazt hangsúlyozza mint Kissinger ex külügyminiszter, aki Davosban óvta az USA-t attól, hogy a falhoz szorítsa Putyint. Ebben az esetben ugyanis létrejöhet egy szoros orosz-kínai szövetség, melyet az Egyesült Államoknak mindenképp el kellene kerülnie – hangsúlyozta a csaknem százéves Henry Kissinger. Akinek legjelentősebb stratégiai lépése az volt, hogy előkészítette Nixon elnök történelmi paktumát Mao elnökkel 1972-ben. Kissinger – éppúgy mint Macron – azzal érvel, hogy Oroszország része az európai biztonsági rendszernek, ezért az érdekeit figyelembe kellene vennie a nyugati nagyhatalmaknak is.

Ukrán elutasítás

Mind Macron mind pedig Kissinger azon a véleményen van, hogy az ukránoknak el kellene fogadniuk bizonyos területi engedményeket cserébe a háború befejezéséért. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter visszautasította Macron véleményét. Megerősítette: Ukrajna nem mond le területének egyetlen négyzetcentiméteréről sem. Az amerikai demokrata kormányzat – Lengyelországhoz és a balti államokhoz hasonlóan – támogatja az ukrán álláspontot. Legalábbis szavakban. Biden elnök kétértelműen annyit mondott, hogy területi engedményekre sor kerülhet, de csakis akkor, ha maguk az ukránok kezdeményezik ezt. Henry Kissinger a hatalmi mechanizmusok alapos ismeretében arra szólította fel a washingtoni kormányzatot, hogy vegye rá Zelenszkij elnököt a területi engedményekre. Erről egyelőre szó sincs. Az USA hadügyminisztere Kijevből hazatérőben kijelentette: Ukrajna megnyerheti a háborút. Blinken amerikai külügyminiszter pedig azt jósolta, hogy sokáig elhúzódhat a háború Ukrajnában.

Világgazdasági válság lehet a háború elhúzódásának ára

Erre figyelmzetette a világot Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. Jamie Dimon, a JP Morgan főnöke pedig arról beszélt, hogy hurrikán csaphat le a globális gazdaságra. Ha ugyanis elhúzódik a háború, akkor tovább gyengülhetnek a globális szállítási láncok , melyek régebben megakadályozták a magas inflációt. Most viszont az infláció mindenütt galoppozik, és senki sem tudja: miképp lehetne megállítani? Nouriel Roubini, aki megjósolta a 2008-as nagy pénzügyi válságot, most arról ír, hogy beköszönthet a globális stagfláció korszaka vagyis csak az árak emelkednek míg a világgazdaság stagnál. Ezért sürgeti azt Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter, hogy Ukrajna és Oroszország kössön tűzszünetet egy-két hónapon belül. Ellenkező esetben ugyanis olyan világgazdasági válság alakulhat ki, mely megroppanthatja a nyugati világot is.

Magyarország a legnagyobb mézexportőr az EU-n belül

A magyar mézből került a legtöbb az EU piacára tavaly, miközben az unió egyenlege súlyosan negatív. Főképpen a kínai import igen nagy.

Magyarország, Belgium és Spanyolország a legnagyobb mézexportőr az Európai Unióban – derül ki az Eurostat friss kimutatásából. A teljes EU-n belüli kereskedelem 2018-ban 137 ezer tonna volt.

Kis-nagyhatalom vagyunk

Magyarország más EU-tagállamokba 20 ezer tonna mézet szállított, az EU-n belüli export 14 százalékát. Ezzel Magyarország a legnagyobb EU-n belüli mézexportőr, szorosan követ minket Belgium (19 ezer tonna), Spanyolország (18 ezer tonna), Németország (16 ezer tonna) és Lengyelország (15 ezer tonna).

A statisztika kimutatta, hogy óriási a közösség behozatala ebből az áruból, sőt, az EU nettó importőr. Tavaly az EU-tagállamok 452 millió euró értékben 208 ezer tonna mézet importáltak nem uniós tagállamokból. Ezzel szemben mindössze 21 ezer tonna mézet exportáltak az EU-n kívülre, 119 millió euróért.

Tavalyra 2013-hoz képest az EU-n kívüli méz importja 25 százalékkal nőtt. Ugyanezen idő alatt a nem tagállamokba irányuló export súlya 40 százalékkal nőtt.

Németország a méz legnagyobb importőr

Tavaly 60 ezer tonna mézet importált Németország nem EU-tagállamokból (az EU-n kívüli összes bevitel 29 százalékát). Ezzel Németország az EU-n kívüli országokból származó legnagyobb mézimportőr az Egyesült Királyság előtt (45 ezer tonna). Jelentős felvevő piac Belgium (22 ezer tonna), Lengyelország (21 ezer tonna) és Spanyolország (17 ezer tonna).

Kína a legnagyobb beszállító

Az EU-n kívüli országokból származó méz importja elsősorban Kínából származott (80 ezer tonna, vagyis az EU-n kívüli összes behozatal 39 százaléka). Második Ukrajna 41 ezer tonnával, majd Argentína (25 ezer tonna), Mexikó (21 ezer tonna) és Chile (8 ezer tonna) számít még jelentős szállítónak.

Arról nem szól az Eurostat adatsora, hogy ebből a hatalmas mennyiségű importból mennyi a hamisított (elsősorban kínai) áru. Két évvel ezelőtti adat szerint a Magyarországon készült méz 75 százaléka az unió piacára kerül, a kínai méznek pedig mintegy 20 százaléka bizonyítottan hamisított.

Dél-Koreában börtön jár korrupcióért: öt évet kapott a Samsung trónörököse

0

Li Dzse Jong, az alapító unokája alelnöki rangban volt, de valójában ő irányította Dél-Korea legfontosabb vállalkozását miután édesapja, az elnök egy súlyos szívroham után visszavonult. Korrupció miatt ítélték el.

Li Dzse Jong a bíróságon
Fotó: MTI/EPA pool/Csung Szung Dzsun

Az alelnök mindenáron biztosítani akarta, hogy a család kezében maradjon a Samsung, amely egymaga Dél-Korea GDP-jének a 23%-át állítja elő. Ezért

lefizette az elnökasszonyt, hogy a hatalom hunyja be a szemét bizonyos részvénymanipulációk fölött.

43 milliárd wont (32,3 millió eurót) utaltak át az elnökasszony bizalmasának, aki el is intézte az ügyet.

A sikeres ügyintézés eredményeképp a bizalmas, akit a dél-koreai sajtó csak sámánasszonyként emleget, egymilliárd won értékben vett versenylovat a lányának. A lányka sikeres lovas versenyző volt, az olimpiákon is eredményesen képviselte Dél Koreát.

A Samsung-trónörökös ezt a vádat elismerte, mert nem tudta letagadni, de a többi ügyben azt állította: a Samsung vezérkara eltitkolta előle az ügyet. Ezt senki sem hitte el, de

néhány lojális főnök a helyi szokásoknak megfelelően feláldozta magát a trónörökösért.

Aki már előzetesben volt és most öt évig börtönben is marad.

Édesapját is elítélték korábban korrupciós ügyben, de egy napot sem töltött börtönben. Miért? Mert elnöki kegyelemben részesült. Most erre csekély az esély. Ugyanis maga az elnökasszony is előzetesben csücsül számtalan korrupciós vád miatt. A mostani elnök épp azzal nyert választást, hogy megígérte: komolyan fellép a korrupció ellen.

Mi lesz a Samsung élén? A trónörökösnek van egy nővére. Ő a Samsung szállodahálózatát irányítja. Menedzseri tapasztalata tehát van. Csak épp nem ott, ahol az igazán fontos a Samsungnak. Az elektronika adja az erejét a vállalat birodalomnak, és persze a családi vagyonnak.

A trónörökös személyes vagyonát a Forbes 7 milliárd dollárra becsüli.

De a papának minden bizonnyal több van, csak senki nem tudja, hogy hol. A Samsung ettől függetlenül kiváló eladási eredményeket produkált, a profit több mint 80%-al nőtt. Persze volt honnan, hiszen a Note 7 néha kigyulladt, és ez nem tett jót a Samsung presztízsének. A nemrég piacra dobott Note 8 viszont ígéretesnek mutatkozik. Vagyis a Samsung jól megy, de új főnököt kell találnia.

Menedzser fizetések az égben

A szakadék egyre nagyobb az egyszerű munkavállalók és az elnök vezérigazgatók között, mert az utóbbiakat főként részvény opciókkal fizetik az USA-ban – írja a Guardian.

Miért keresnek a nagyfőnökök 350-szer annyit mint a dolgozók?

1.322%-al nőtt a legfőbb döntéshozók jövedelme 1978 óta állapította meg az Economic Policy Institute. Amely arra is rámutat, hogy manapság egy átlagos elnök-vezérigazgató éves jövedelmének 80%-a részvény opció.

A kontraszt óriási: az átlagos munkavállaló jövedelme csak 18%-al lett magasabb 1978 óta!

Ez a jelentés is azt mutatja, hogy a pandémia idején tovább nőtt a szakadék az egyszerű munkavállalók és a szupergazdagok között: 4.000 milliárd dollárral növekedett  a vagyona a 2.365 dollármilliárdosnak Amerikában.

A Guardian szerint elfogadhatatlan, hogy egy átlagos elnök-vezérigazgató 351-szer többet keres mint a dolgozói miközben a különbség csak 15 volt az egyhez 1965-ben.

Ráadásul az infláció évente átlagosan 2%-al csökkentette a munkavállalók keresetének reálértékét.

Jobb munkanélkülinek lenni

Az amerikai munkaerő 25-40%-a ma olyan helyzetben van, hogy jobban jár a munkanélküli segéllyel mintha munkát vállalna. Ezért van olyan sok üres álláshely az Egyesült Államokban – állitja a Guardian.

Kiszámolták a pandémia alatt 300 dollár hetenként a munkanélküli segély miközben azok, akik minimálbéren dolgoznak csak 290 dollárt hozhatnak össze (a minimális órabér jelenleg 7,25 dollár az USA-ban).

A munkaerőhiány most elsősorban azért van, mert a döntéshozók nem emelik az alacsony béreket olyan szintre, hogy érdemes legyen dolgozni.

Megoldás-e az adóemelés?

A Biden kormányzat erre törekszik egyrészt azért, hogy csökkentse a társadalmi különbségeket, de főként azért, hogy feltöltse az államkasszát. 28%-ra akarják emelni a cégek társasági adóját és jobban meg kívánják adóztatni a gazdagokat és főként a szupergazdagokat. Trump pont az ellenkezőképp cselekedett: bár a frusztrált munkavállalók szavazataival került hatalomra, de a társasági adót 35%-ról levitte 21%-ra.

A munkavállalókat nemcsak az alacsony bérek sújtják hanem a diákhitelek is. Biden minden nyolcadik amerikai polgár életszínvonalán javíthatna, ha eltörölné a diákhitelt. De nagy az ellenállás a washingtoni kongresszusban, ahol a republikánusok védelmezik Trump örökségét.

Biden változtatni akar, de neki is figyelembe kell venni azt, hogy támogatói között sok a szupergazdag. Ezért a londoni Guardian úgy véli, hogy Biden betartja választási ígéretét:
„senkit sem büntetünk meg. Senkinek az életszínvonala nem változik, lényegében semmi sem fog megváltozni.”

55 milliárd dollárt az oroszok életszínvonalának emelésére

0

Oroszország gazdasága stagnál – fojtogatják a nyugati szankciók. A nép már korántsem lelkesedik annyira Putyin elnökért , akinek vissza kellett vonnia a nyugdíj reformot , amely 65 évre emelte volna a korhatárt miközben az orosz férfiak általában 62-63 éves korukban meghalnak. Putyin a kiutat a belső fogyasztás növelésében látja. De miből ?

A Nemzeti Vagyonalapot élik fel

A nagy olajválság idején döntött úgy minden oroszok elnöke , hogy nemzeti vagyonalapot kell létrehozni Oroszország biztonsága érdekében. A mintát Norvégia szolgáltatta , mely olaj jövedelmeiből olyan nemzeti vagyonalapot hozott létre , mely időközben a világ legnagyobb befektetője lett. Csakhogy a norvégok nem élik fel a vagyonalapot hanem bölcsen befektetik. Putyin viszont a stagnáló életszínvonalat igyekszik belőle javítani, hogy ily módon növekedésre ösztönözze a gazdaságot és egyúttal növelje saját csökkenő népszerűségét. 55 milliárd dollárt akarnak az oroszok elkölteni , és ennek a lakosság nyilvánvalóan örül majd. A szakértők viszont a fejüket csodálják: a bizonytalan világgazdasági helyzetben a stratégiai tartalékok felélése könnyen bizalomvesztéshez vezethet. Az orosz rubel is megindulhat azon az úton lefelé mint a török líra , mely fél év alatt elveszítette értékének csaknem a felét. Érdogán elnök pedig elveszítette a választásokat Isztambulban, Ankarában és Izmirben vagyis Törökország legnagyobb városaiban.

Pénzmosás német módra – rendőrök rohanták le a Deutsche Bankot

0

170 nyomozó szállta meg a Deutsche Bank frankfurti irodáit, hogy utánajárjon olyan adócsalásoknak, melyeket még a Panama papírok lepleztek le két évvel ezelőtt. Sok újság összefogásával készült a nagy leleplezés az offshore adócsalásokról, melyek még Putyin családját is elérték. Németországban a Süddeutsche Zeitung vett részt az akcióban. De miért most rohanták le a Deutsche Bankot? Két évig miért ültek a Panama papírokon?

Ezt állítja a német pénzügyőrségről a kérdés egyik legjobb szakértője, aki a közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkozott. Markus Mainzer a Tax Justice Network pénzügyi biztonsági osztályát vezeti. Nem egészen érti, hogy mi tartott két évig? A hatóságok azt állítják, hogy mintegy 900 adócsaló adatait keresték a Deutsche Bank frankfurti irodáiban. Az összeg 311 millió euro. Nem épp hatalmas összeg.

A Deutsche Bank 150 milliárd dollár orosz pénzt mosott tisztára

Erre célzott a dán parlament előtt Howard Wilkinson. Ő volt Dánia legnagyobb bankjának, a Danske Banknak a baltikumi igazgatója. Akinek feltűnt, hogy orosz oligarchák dollár milliárdokat mosnak tisztára az ő bankjukon keresztül. 200 milliárd eurót is meghaladta az az összeg, amellyel a Danske Bank baltikumi részlegét gyanúsítják. Nemcsak mi vagyunk sárosak hanem a Deutsche Bank is, amely már korábban is rekord bírságot inkasszált az Egyesült Államokban pénzmosás miatt. Howard Wilkinson ugyan nem említette név szerint a Deutsche Bankot. Csak egy nagy európai bankról beszélt, de pillanatok alatt beazonosították a Deutsche Bankot.

Szomorú sors a német bankvilág egykori sztárjának

Már a vaskancellár, Bismarck megállapította, hogy Oroszország és Németország gazdasága komplementer. A Deutsche Bank ennek szellemében mindig is az együttműködést pártolta. Na de 150 milliárd dollár orosz pénzt áttolni az Egyesült Államokba és néhány adóparadicsomba? Ez mégiscsak túlzásnak látszik. A tekintélyes pénzintézetnek nem hiányzott az ilyenfajta reklám. De hát az orosz adócsaló oligarchák közül sokan szerepelnek a fekete listákon Amerikában. A hétvégén pedig G 20 csúcsot tartanak Argentínában. Merkel kancellár találkozik mind Donald Trumppal mind pedig Vlagyimir Putyinnal. Talán ezért volt olyan sürgős a német rendőröknek, hogy lerohanják a Deutsche Bank irodáit Frankfurtban 900 adócsaló pénzügyi adatait keresve. A listát nem tették közzé, így csak találgatni lehet: mit is kerestek a nyomozók a Deutsche Bankban két évvel a Panama papírok közzététele után?!…

Süketek párbeszéde

Oroszország és Ukrajna hetek óta egymást vádolva a süketek párbeszédét folytatja a kikötők elaknásítása és az ukrán gabonaexport akadályozása ügyében.

Orosz információk szerint jelenleg 16 ország 70 hajója van blokkolva  hat ukrajnai  kikötőben. Az orosz védelmi minisztérium azzal vádolta Ukrajnát, hogy az ukrán ágyúzás és a nagy aknaveszély miatt nem tudja akadálytalanul tengerre bocsátani a hajókat. Ukrajna viszont azt bírálja, hogy Oroszország az ukrán kikötők blokkolásával akadályozza a gabonaexportot, ezzel világszerte élelmiszerválságot okoz.

A z ENSZ hetek óta követeli Oroszországtól, hogy engedélyezze az ukrán gabona exportját. Ukrajna kifogásolja, hogy az orosz haditengerészet blokkolja Fekete-tengeri kikötőit. Mindkét ország a legnagyobb búzaexportőrök közé tartozik, és fontos szerepet játszik a globális élelmezésbiztonságban.

Az ukrajnai gabonaexporttal kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében  a jövő héten török ​​delegáció utazik Moszkvába – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ ügynökséggel.

Határmentén élők lesznek a fő haszonélvezők

A határrégiók mentén élő mintegy 150 millió uniós polgár mindennapi életét hivatott könnyíteni egy új brüsszeli program. A jövő januártól működő határügyi kapcsolattartó pont három konkrét, a közszolgáltatásokhoz és a munkához jutás, valamint a könnyebb vállalkozás területén kíván segíteni. A magyarok is sokat nyerhetnek az ügyön.

Egy magyar-szlovák példával illusztrálja Brüsszel a határrégiók eddiginél kiterjedtebb és mélyebb integrációjának, együttműködésének a szükségességét a sürgősségi betegellátásban, ahol máig állnak a határok: így fordulhatnak elő olyan esetek, mint 2011-ben, amikor a magyar területen bekövetkezett súlyos gépjárműbalesetben megsérült 13 embert nem lehetett átszállítani a közel fekvő szlovákiai kórházakba. De visszafelé is igaz ez, ha például Štúrovo-ban szorul valaki sürgősségi betegellátásra, nem fogadhatja őt az esztergomi kórház, a mentőnek sokkal távolabbi, ámde szlovákiai egészségügyi intézménybe kell őt szállítania.

Magyar-szlovák határrégiós problémák
(sürgősségi betegellátásban)
A mentőautók nem léphetik át oda-vissza a határt a legközelebbi kórházig sem,
Nyelvi akadályok gátolják sokszor a beteg állapotának megfelelő kommunikációját,
Az egészségügyi biztosítási rendszer eltérése miatt a határokat átszelő betegmobilitás akadályokba ütközik.

A brüsszeli válasz

Ezen a rossz, emberéletekre is veszélyes gyakorlaton kíván változtatni Brüsszel: Jean-Claude Juncker múlt heti, az Unió helyzetéről szóló programadó beszédében jelentette be a konkrét tervet: szakértői fórum, úgynevezett határügyi kapcsolattartó pont létrehozását. Ez nem csak a magyar-szlovák példával illusztrált egészségügyi együttműködésre terjedne ki, a cél könnyíteni a hozzáférést az egészségügyi mellett a közlekedési szolgáltatásokhoz, a munkahelyhez jutáshoz, s támogatni a határokon átnyúló üzleti tevékenységek fejlődését.

Nagyon sokakat érint

Nagyon sokakat érint a határrégiók együttműködésének a jobbítása:

a határrégiók az Európai Unió területének a 40 százalékát adják, a lakosságnak pedig mintegy harmadát,

azaz 150 millió ember él ezeken a területeken. Közülük naponta mintegy 2 millióan ingáznak a szomszédos országba, akik közül 1,3 millióan a szomszédos országban dolgoznak, az EU-ban foglalkoztatottak 0,6 százalékát adva. E régiókban állítják elő az EU GDP-jének a harmadát.

Magyarországnak öt uniós határrégiója van – ezek közül az Ausztria mentén elterülő kivételével mind szegénynek számít, amelyen a népsűrűség is ritka, s a lakosok száma általában csökkenő – mint ahogy egy tavalyi tanulmány arra rámutat

A terv

Az Európai Bizottság két évvel ezelőtt egy felülvizsgálat kertében 239 adminisztratív és jogi  akadályt nevesített, amelyek nehezítik a határrégiókban élő 150 millió uniós állampolgár mindennapi életét. Ezeket kategorizálták, mint kiderült, három területen lépnek fel főként: a határon túli munkához jutás, a közszolgáltatások használata és az üzleti életben való részvétel.

Kifejezetten a határrégiókra szabott támogatást és segítséget fog nyújtani az akadályok lebontása érdekében a határügyi kapcsolattartó pont, amelynek felállításáról Juncker is beszélt, s amely 2018 januárjától kezdi meg tényleges működését. A Brüsszelben kiadott közlemény a többi között leszögezi,

a határügyi kapcsolattartó ponton keresztül a bizottsági szakértők szaktanácsot nyújtanak a nemzeti és regionális hatóságoknak, és egy új, az egész Unióra kiterjedő online hálózaton keresztül összegyűjtik és megosztják a bevált gyakorlatokat.

A kapcsolattartó pont létrehozásán kívül a Bizottság kiválaszt legfeljebb 20, olyan innovatív megoldásokat felsorakoztató projektet, amely a határokon átnyúló akadályokkal foglalkozik. A pályázati felhívást még az idén kiírják.

Teendők

A munkahelyhez jutás megkönnyítése. A szakmai képesítések kölcsönös elismerése, a közös tanulmányi vagy vállalkozóknak szóló coaching programok, tanácsadás; a határokon átnyúló foglalkoztatási szolgálatok által alkalmazott bevált gyakorlatokra vonatkozó információk összegyűjtése; az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásának támogatása.

A közszolgáltatásokhoz való megfelelőbb hozzáférés. Feltérképezi a már létező határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokat. Tanulmányozza a belső határok mentén hiányzó vasúti összeköttetéseket, a határokon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások hatékonyabbá tétele érdekében.

Határokon átnyúló üzleti tevékenység. Ösztönzi a határokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó, az online hálózaton keresztül folytatott párbeszédet; szakértői igény esetén támogatást nyújt a vállalkozások létrehozásához szükséges szabályok megfelelőbb összehangolásához; megosztja a más határrégiókban alkalmazott bevált gyakorlatokat és népszerűsíti az online eljárások fokozottabb használatát.

A viszki, a kereskedelmi háború egyik vesztese

Uniós bourbon whiskey-exportjának legalább 35 százaléka fog megdrágulni az USA számára a büntetővám miatt. Három nagy EU-ország tavaly 127,5 millió dollárért vásárolt ebből a fajtából. Magyarország alig 30 ezerért.

Miután az Egyesült Államok kivetette a vámokat az acélra és az alumíniumra, az Európai Unió válaszintézkedést tervez. (Először az EU mentességet kapott hat másik országgal együtt). Az összesen 2,8 milliárd dollárnyi (25 százalékos) büntetővám által érintett termékkör egyike a bourbon whiskey (az egyéb fajták nem). Ennek három legnagyobb uniós importőre Spanyolország, az Egyesült Királyság és Németország, ahogyan azt a statista.com grafikonja mutatja.

Forrás: statista.com

Csak e három állam tavalyi importja ebből az áruból 127,5 millió dollár volt, ami a teljes amerikai bourbon-export 35 százaléka. A pótvámmal sújtott összeg persze ennél nagyobb a maradék 25 országot is belevéve.

Az égetett szeszek kivitelét nyilvántartó amerikai hivatal statisztikája szerint 2017-ben Magyarországra összesen 30,9 ezer dollár (8,37 millió forint) volt, ami hihetetlenül kevésnek tűnik. Különösen úgy, hogy egy évvel korábban 7 és félezer dollár volt ez az érték.

A számokból az is kiderül, hogy

a bourboné a teljes amerikai viszkiexport 47 százaléka,

tehát valószínűleg fájni fog Amerikának ez a trumpi intézkedés.

Olyan világhírű márkák fogják piacuk egy részét elveszteni, mint a Jim Beam, a Jack Daniel’s, a Four Roses és a J&B.

Az ábrából az is kiderül, hogy Európában az egyéb amerikai whisky-fajtákat kedvelik jobban, míg az ausztrálok és a japánok inkább a bourbont isszák.

A sok fiatal munkanélküli gyengítheti a demokráciát Európában

Ezt hangsúlyozta az Európai Központi Bank elnöke, amikor diákokkal találkozott Dublinban. Mario Draghi kiemelte, hogy majdnem minden ötödik fiatalember munkanélküli az Európai Unióban, és ez rossz hatással van a társadalmi kohézióra és a gazdaság megújulására.

Különösen kedvezőtlen a helyzet a dél-európai országokban. Az Európai Unióban általában kétszer magasabb a munkanélküliség a fiatalok között, mint az idősebb generációk esetében.

Hiába csökken a fiatalok munkanélkülisége, nem elég gyorsan.

Spanyolországban és Görögországban a 24 év alatti fiatalok 40 százaléka van munka nélkül. Olaszországban is jóval 30 százalék felett van ez az arány – mutatott rá az Európai Központi Bank elnöke, aki ezúttal nem a pénzügyekről, hanem azok társadalmi hatásáról beszélt Dublinban.

A ThyssenKrupp német acél- és gépipari társaság fiatal dolgozója tüntet a tervezett elbocsátások Bochumban, szeptember 22-én. A ThyssenKrupp bejelentette, hogy összevonja európai acélipari tevékenységét az indiai Tata Steellel. Az új cég székhelyét Hollandiába helyeznék át, ami a 27 ezer embert foglalkoztató ThyssenKrupp kétezer, gyártósoron dolgozó munkatársának elbocsátásával járna, és ugyanennyi alkalmazottal csökkentenék a menedzsmentet is. (MTI/EPA/Friedemann Vogel)

„A fiatalokat kell támogatni és nem a régi elavult szakmákat védelmezni”- mondta Mario Draghi arról, hogy hogyan lehetne csökkenteni a fiatalok munkanélküliségét. Szerinte az Európai Uniónak többet kellene tennie az oktatás fejlesztése érdekében is. Főként az átképzésre kellene koncentrálni, hogy a megszűnő munkahelyekről kikerülő emberek könnyebben találjanak munkát olyan helyeken, ahol korszerű termékeket állítanak elő.

A fiatalokat buzdítani kell az önálló vállalkozásra is.

Ha ezek sikeresek, akkor új embereket vesznek fel, akik többnyire maguk is fiatalok. Ha viszont a fiatal nemzedék túlságosan sokáig várakozik a munkára, akkor az újítási kedv csökkenésére lehet számítani a cégeknél, amelyek így veszíthetnek a versenyképességükből. A dinamikus cégeknek tehát érdekük a fiatalok alkalmazása, mert azok az újításokkal sokat segíthetnek a versenyképesség erősítésében a globális piacon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK