Világ

Az ukrajnai háború próbára teszi Moszkva és Peking kapcsolatát

Azt állítja a pekingi egyetem professzora, aki Lavrov orosz külügyminiszter kínai látogatása kapcsán írta meg a véleményét a londoni Economistban, hogy nem problémamentes az oroszok és a kínaiak kapcsolata.

A professzor minden bizonnyal a pekingi hatalom hozzájárulásával tette közzé cikkét éppen akkor amikor a kínai fővárosban tárgyalt Blinken amerikai külügyminiszter. A State Department vezetője újra figyelmeztette a kínaiakat, hogy sokba kerülhet nekik, ha komolyan támogatják Oroszországot az ukrajnai háborúban. Egyúttal felkínálta nekik egy újfajta együttműködés lehetőségét, melyről korábban Yellen pénzügyminiszter tárgyalt egy héten keresztül a kínai fővárosban. Peking számára az Egyesült Államok sokkal fontosabb mint Oroszország.

Moszkva könnyen elveszítheti az ukrajnai háborút

Legalábbis ezt állítja a pekingi egyetem – Pejta – professzora, aki megírja: változott a kínai vonal Oroszország támogatásában. A háború kitörése után 2022-ben Kína még “korlátlan barátságát” hangsúlyozta Moszkva iránt, de azután előtérbe került a hagyományos kínai benemavatkozási politika:

”elnemkötelezettség, semmilyen konfrontáció és semmiképp sem összefogni senkivel harmadik féllel szemben”.

Mi a következménye ennek a politikának?

“Kína nem csatlakozott ugyan a nyugati szankciókhoz Oroszországgal szemben, de látványosan nem is sérti meg azokat.”

“Kína ugyan több mint 100 millió tonna olajat vásárolt Oroszországtól,  de ennek célja nem az volt, hogy Moszkvát segítsék hanem az, hogy ne emelkedjen az olaj világpiaci ára” – írja a pekingi egyetem professzora az Economistban nagyvonalúan megfeledkezve arról, hogy Peking Oroszország nehéz helyzetét kihasználva 30%-os árengedményt ért el.

“Kína két körben is diplomáciai közvetítéssel próbálkozott az ukrajnai háborúban, egyik sem járt sikerrel, de megmutatta Peking szándékát a közvetítésére.”

A kínai professzor hangsúlyozza: ”míg Oroszország háborús eszközökkel akarja megváltoztatni a világrendet, Kína békés eszközökkel törekszik erre. Egy koreai típusú fegyverszünet esélye távolinak tűnik” – fejtegeti a professzor. Egyben rámutat arra, hogy Putyin rendszere a piramis struktúra miatt nem épp hatékony.

“Az elnöknek és a nemzetbiztonsági tanácsnak nem elég jó az információs rendszere, mert a hírszerzéstől nem kapnak pontos információkat.”

Az utalás a villámháború kudarcára, amely megmutatta az orosz hírszerzés gyengeségét. Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője állítólag nem támogatta az ukrajnai elleni agressziót ahogy a vezérkari főnök Geraszimov tábornok sem, Putyin mégis megindította csapatait, melyek nem tudtak döntő eredményt kicsikarni Ukrajnában.

“Az ukrán hírszerzés hatékonyabb, mert képes arra, hogy korrigálja hibáit” – mutat rá a kínai professzor. Aki szerint

“ha minden így megy tovább, akkor Oroszország elveszítheti a háborút.”

Miért?

1./ A nemzeti egység Ukrajnában fennmaradt a nehézségek ellenére is míg Oroszországban a Prigozsin lázadás megmutatta a vezetés belső ellentéteit.

2./ Ukrajna – Oroszországgal ellentétben óriási külföldi támogatást kap. Az USA-tól 61 milliárd dollárt, az Európai Uniótól 50 milliárd eurót.

3./ Oroszország még mindig azzal küzd, hogy a Szovjetunió bukása után szétesett az ipar és a hadiipar. Kínai katonai szakértők korábban megállapították: az oroszok egy generációval el vannak maradva a fegyverkezésben az USA mögött, mert nem rendelkeznek a digitális hadviseléshez szükséges ipari háttérrel.

4./ Az információs rendszer gyenge Oroszországban, a vezetés nem rendelkezik hiteles információkkal.

Mi jöhet ezután?

“A konfliktus befagyhat Ukrajnában amennyiben nem változik meg Oroszország politikai és ideológiai rendszere. Az ukrajnai konfliktus befagyasztása lehetővé tenné Oroszországnak, hogy másutt háborúzzon”

– figyelmeztet végül a pekingi egyetem professzora.

Az Egyesült Államok „továbbra is biztosítja” az ATACMS-t Ukrajnának

Az Egyesült Államok „továbbra is biztosítani fogja” az ATACMS rakétákat Ukrajnának. A készletek felhalmozására irányuló hónapokig tartó munka azt jelenti, hogy még többet is adnak a hőn áhított nagy hatótávolságú fegyverből, mint eddig jelezték, és ígéretet tesznek rá, hogy folyamatosan biztosítani fogják – mondja a nemzetbiztonsági tanácsadó.

Az Egyesült Államok most abban a helyzetben van, hogy „jelentős számú” nagy hatótávolságú ATACMS rakétát szállítson Ukrajnának – mondta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó csütörtökön újságírók egy kis csoportjának. Azt is állítja, hogy ezeket Ukrajnának lehet adni anélkül, hogy ártana az Egyesült Államok készenlétének.

Ukrajna az ATACMS-t – a hadsereg taktikai rakétarendszereit – Oroszország 2022. februári inváziója óta kéri.

A rakéták hatótávolsága 300 kilométer, ami lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy csapást mérjen a Krím kulcsfontosságú utánpótlási vonalaira, vagy esetleg lehetővé tenné számukra, hogy Ukrajna belső területeiről eltalálják az orosz vonalakat.

Elméletileg azt is megengedhetik Ukrajnának, hogy ukrán területről támadja Moszkvát – ez az egyik oka annak, hogy a Kreml 2022-ben azt mondta, hogy az ATACMS Ukrajnának történő odaítélése vörös vonal átlépése.

Miközben hónapok óta folynak a spekulációk arról, hogy Ukrajnában ATACMS lehet, Sullivan megerősítette, hogy először a március 12-i elnöki lehívási hatósági csomag részeként szállították őket, amely azután jött létre, hogy a Pentagon 300 millió dollár elszámolatlan „költségmegtakarítást” fedezett fel.

„Most Ukrajnában vannak, és már egy ideje Ukrajnában vannak. Még azelőtt megérkeztek oda, hogy a kiegészítés elkészült volna”

– mondta.

De ellentétben sok olyan tétellel, amely felkerül az Egyesült Államok által Ukrajnának biztosított fegyverek listájára, Sullivan szerint az ATACM-ek konkrét számának megadása árthat Ukrajnának a csatatéren.

„Ha megmondanám, hogy hányat, akkor alapvetően az ellenség egyszerűen visszaszámolhatna ebből a számból, és ez előnyöket biztosíthatna számukra” – mondta.

Ellentétben a hagyományos, alacsony technológiájú tüzérségi lőszerekkel, mint például a tarackok 155 mm-es lövedékei, az ATACMS sokkal érzékenyebb képesség, és nem könnyű ugyanabban a mennyiségben előállítani.

Macron óriási belpolitikai kockázatot vállalt : kiállt az ukrajnai háború folytatása mellett

A francia államfő a Sorbonne Egyetemen tartott előadást Európa jövőjéről. Jelen volt az összes uniós tagállam nagykövete is.

Macron a Sorbon Egyetemen elhangzott beszédében hangsúlyozta:

”Európa halandó.”

Majd hozzátette:” Európa be van kerítve, mert olyan hatalmak vannak körülötte, melyek nem osztják az európai értékrendet.”

Mit kell tenni? “Létrehozni egy olyan politikai közösséget, mely egységes európai védelmi rendszert teremt” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

“Az egész világ fegyverkezik, nekünk pedig nincsen közös hadiiparunk az Európai Unióban.”

Ezért létre kell hozni egy uniós hadiipari alapot, melynek költségeit közös kölcsönfelvétellel lehetne megoldani.”

Ezen a ponton az Európai Unió fukar tagállamai sietnek nemet mondani élükön Németországgal, álláspontjukat Ursula von der Leyen asszony is támogatja, aki még öt évet szeretne eltölteni a brüsszeli bizottság elnöki székében. Macron elnök Meloni olasz miniszterelnökkel együtt erre alkalmasabbnak találná Mario Draghi egykori olasz miniszterelnököt, aki jelenleg egy jelentést készít Brüsszel számára az uniós versenyképességről.

Ki fenyegeti Európát?

Macron válasza kettős: gazdaságilag az USA és Kína, katonailag Oroszország és Irán. Ezeket az államokat Macron azzal vádolja, hogy felrúgták a korábbi szabályokat, és így nehéz helyzetbe hozták Európát és benne Franciaországot.

Macron kifejtette:

“Szeretném, ha az Európai Unió öt stratégiai ágazatban világelső lenne 2030-ra: mesterséges intelligencia, kvantum számítógépek, űrkutatás, biotechnológia, és a fenntartható energia – mindenekelőtt a hidrogén hasznosítása.”

Ez így totális nonszensz, semmilyen reális alapja sincsen. Ezzel Macronnak, aki jól ismeri a globális gazdaságot ezzel tisztában kell lennie.

“Beruházási sokkra van szükség, melyet az Európai Központi Bank irányíthatna kölcsönökből” – hangsúlyozza Macron, akinek pontosan kell tudnia, hogy a fukar országok ezt egészen egyszerűen nem fogadják el.

Előremenekülés

Macron elnök, aki 2017-ben nagy reform tervekkel került hatalomra, és pompás politikai többséggel a parlamentben, eddig egyetlenegy tervét sem tudta megvalósítani.

Miért? Részben azért, mert beleütközött a realitásokba, részben pedig azért, mert Németország, az Európai Unió másik vezető állama nem fogadta azt el. 2022-ben Macron elnök már csak alig kerekedett felül Marine Le Pen asszonyon, aki a szélsőjobb nevében másodszor hívta ki. A parlamentben nem sikerült többséget szereznie, mert ott a szélsőjobb és a szélsőbal az úr. Mi van, hogyha összefognak? Marine Le Pen pártja már népszerűbb Franciaországban mint Macron liberális mozgalma. A francia elnök most tálcán kínálja az összefogás lehetőségét a szélsőjobbnak és a szélsőbalnak, melyek mindketten a béke hívei, és elutasítják Macron háborús retorikáját.

Marine Le Pen asszonyt már régóta támogatta Putyin, de törvényt hoztak Franciaországban, hogy csak uniós tagállam támogathat politikai mozgalmat.

Ekkor lépett színre Orbán Viktor, aki a Karmelita kolostorban fogadta Marine Le Pen asszonyt, és elintézett neki egy 10 millió eurós hitelt a választási kampányra. Marine Le Pen asszony így is kikapott 2022-ben, de egyáltalán nem biztos, hogy legközelebb is vereséget szenved a szélsőjobb, melynek két ütőkártyája van: az egyik a bevándorlás, a másik az ukrajnai háború.

A migráció Franciaországban – ellentétben Magyarországgal komoly politikai kérdés hiszen itt él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége.

Oroszország ügyében az Macron elnök problémája, hogy igen kevesen hiszik el Franciaországban: Putyin komolyan fenyegetné őket?!

Lengyelországban és a balti államokban teljes a konszenzus ebben a kérdésben, de Franciaországban nem.

Ezért Macron nagyon nagy  belpolitikai ki kockázatot vállalt háborús beszédével, mert feladta a labdát az ellenzéknek, amely nyugodtan kampányolhat a béke jelszavával a júniusi Európa Parlamenti választásokon.

Az USA betiltja a kínai TikTokot, de az EU nem, miért?

Olaf Scholz kancellár kínai útja előtt demonstratívan belépett a TikTok sok százmilliós táborába noha tudta: nemzetbiztonsági okokra hivatkozva Washington a kínai óriás betiltására készül.

Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, de nemcsak ez motiválhatta a német kancellárt hanem a közelgő európai választások is: a TikTok igencsak népszerű a fiatalok körében.

142 millió felhasználóval büszkélkedhet a TikTok az Európai Unióban, és az európai választások előtt ez elgondolkodtatja Brüsszelt és a tagállamok kormányait. Ráadásul a TikTok, amely folyamatosan tagadja, hogy információkat szolgáltatna a kínai hírszerzésnek, kampányt indított annak érdekében, hogy Brüsszel ne kövesse Washington útját.

A TikTok közzétett egy európai tervet, amely adatközpontok megnyitását ígéri a kontinensen. A Project Clover elnevezésű program arra hivatott, hogy bemutassa a külvilágnak: a TikTok felhasználók adatai védettek, azokhoz nem férhetnek hozzá illetéktelenek. A kínai cég európai szóvivője közölte: írországi adatközpontjukat nemrég átvilágította az NCC Group független kiberbiztonsági vállalkozás.

“Az Európai Uniónak nem szabadna az USA mintájára olyan akcióba fognia a TikTok ellen, amely igazságtalanul ellenséges üzleti légkört teremt. Ehelyett igazságos és nem diszkriminatív helyzetre van szükség az Európai Unión kívüli vállalkozások számára”

– fogalmazta meg a pekingi álláspontot az unión belül működő kínai cégek kereskedelmi kamarájának szóvivője a brüsszeli Politiconak.

Jön Hszi Csin-ping elnök

A kínai elnök májusban először Emmanuel Macront keresi fel Párizsban. A francia elnök régóta jelen van a TikTokon, és a hírek szerint ő tanácsolta Scholz kancellárnak a csatlakozást. A szélsőjobboldali mozgalmak ugyanis mind Franciaországban mind pedig Németországban igen intenzíven használják a Tiktokot nézeteik terjesztésére, és ennek nagy hatása van hiszen a fiatalok jelentős része számára az elsődleges információs forrás. A kínai elnök, aki öt év után jön Európába, Magyarországra is ellátogat. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly járt Pekingben, ahol Putyin orosz elnökkel is parolázott – egyedül az uniós tagállamok vezetői közül azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Pekingnek az a törekvése, hogy az Európai Uniót elválassza az Egyesült Államoktól arra hivatkozva, hogy az európai cégeknek sokkal több vesztenivalójuk van: ha Brüsszel diszkriminálná a kínai vállalkozásokat, akkor Kína hasonlóképp válaszolna.

Jelent-e a TikTok nemzetbiztonsági kockázatot?

Washingtonban egyértelműen úgy vélik, hogy igen. Már Trump elnök be akarta tiltani 2020- ban, majd Biden 2023-ban. Ezeket a kísérleteket a TikTok még túlélte, de most a betiltása benne van abban a csomagban, mely a külföldi támogatásokat tartalmazza a többi között Ukrajnának is. Ez Biden elnöknek szívügye volt vagyis a betiltás immár tény, de a TikTok bírósághoz fordul.

Mi a brüsszeli álláspont?

“Az európai reakció katasztrofális, egészen egyszerűen nem létezik” – nyilatkozta a Politiconak a Prágában működő European Values kutató intézet igazgatója. Jakub Janda szerint hiányzik a politikai stratégia ebben az ügyben minden bizonnyal a júniusi európai választások miatt.

“Hiába figyelmeztetnek a nemzetbiztonsági kockázatra a tagállamokban a titkosszolgálatok, nekik nincsen olyan erős befolyásuk az Európai Unióban mint az USA-ban”

– hangsúlyozza a prágai kutató intézet igazgatója.

“Mi itt az Európai Unióban más helyzetben vagyunk mint az Egyesült Államok, mert nekünk már van egy törvényünk a digitális szolgáltatásokról, ez meghatározza a cégek tevékenységét” – fejtette ki az európai liberálisok véleményét a Politico rendezvényén Dita Charazonvá, aki a párt frakcióvezetőhelyettese az Európai Parlamentben.

Befolyásolhatja-e a TikTok a választásokat? Az USA nemzetbiztonsági igazgatója a washingtoni kongresszus előtt kijelentette, hogy

“Kína a TikTok révén befolyásolta a 2022- es időközi választást az Egyesült Államokban.”

Brüsszel nem indított átfogó vizsgálatot a TikTok ellen, de egy szóvivő elmondta a Politiconak:

”Ideiglenesen felfüggeszthetik a TikTokot vagy más hasonló digitális szolgáltató céget, ha megsértik az adatkezelési törvényt.”

Nemcsak a kínai, de az amerikai digitális szolgáltatók is problémákat vetnek fel: az Európai Bíróság már kétszer is korlátozta az adatforgalmat, mely Európából az USA-ba irányul.

“Meg kell óvnunk az európai társadalmat a dezinformációtól, és meg is vannak a törvényes eszközeink, hogy ezt megtegyük – legyen az a digitális szolgáltató cég kínai vagy amerikai”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Miapetra Kumpula-Natri, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselője.

Letartóztatták a katonai korrupció királyát Moszkvában

Timur Ivanovot katonai egyenruhában mutatta a közszolgálati televízió amint az FSZB emberei a börtönbe kísérik a hadügyminiszter helyettesét. Ki volt ő? A katonai infrastruktúra főnöke, ez pedig szinte korlátlan lopási lehetőséget jelent különösen háború idején.

Mariupol városát Ukrajnában hosszú harc után foglalta el az orosz hadsereg. Timur Ivanov ellenőrizte az ukrajnai város “újjáépítését”. Rubel milliók tűntek el nyomtalanul. Már Putyin elnöknek is feltűnt, hogy hűséges katonái lopnak mint a szarka. Ez nem újdonság: Zsukov marsall, aki elfoglalta Berlint 1945-ben, Németország oroszok által megszállt részéből vonatszám vitte haza a zsákmányt. Putyin utasította az FSZB-t: leplezze le a korrupciót a hadseregben!

Ez nem ígérkezik könnyű feladatnak, de valószínűleg nem is az a cél. Putyin példát akar statuálni. Ezúttal sikerült: Timur Ivanov ugyanis a hadügyminiszter, Sojgu jobbkeze volt. Sojgu pedig a legrégebbi minisztere Putyinnak: 2012 óta hadügyminiszter, előtte a katasztrófavédelem minisztere volt. Ő nem katona hanem ex KGB-s éppúgy mint Putyin, aki tart a hadseregtől. Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke és Nariskin tábornok a külföldi hírszerzés főnöke állítólag nem támogatta az ukrajnai háború ötletét 2022-ben. Ennek ellenére mindketten a helyükön maradtak. Nariskin a hírek szerint rendszeresen egyeztet William Burns-szel, a CIA igazgatójával, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában. Geraszimov tábornok pedig tárgyalt Zaluzsnij akkori ukrán vezérkari főnökkel egy lehetséges fegyverszünetről. Azóta Zaluzsnijt leváltották, jelenleg ő Ukrajna londoni nagykövete.

“Nem sokra megy Ukrajna a 61 milliárd dolláros USA segéllyel”

Sz. Bíró Zoltán az Aréna vendége volt az Inforádióban, ahol kifejtette, hogy nem várhatunk csodákat a hatalmas összegű amerikai támogatástól.

“Ez a csomag, amelynek viszonylag nagy része gyorsan az ukránokhoz, a frontra kerül, valószínűleg alkalmas lehet arra, hogy feltartóztassa az orosz támadást, és megváltoztassa a most már nagyon kritikus helyzetet, amely a front több szakaszán is kialakult. Segítség lehet abban, hogy esetleg bizonyos helyeken az ukránok visszaszerezzék a kezdeményezést, de nagy átfogó támadás indítására az év vége előtt aligha lesz alkalmas”

– hangsúlyozta a jeles Oroszország szakértő.

A háború megnyerhetetlen – ebben a katonai szakértők zöme egyetért. Diplomáciai megoldásra lenne szükség, de erre sem Moszkvában sem Kijevben sem pedig Washingtonban nem mutatkozik semmilyen hajlandóság. Putyin Trumpra vár, aki azt ígérte: egyből tárgyalásokat kezdene az orosz elnökkel az ukrajnai háború lezárásáról.

“Magyarország az Európai Unió legszegényebb országává vált 2023-ban”

0

Azzal a friss statisztikával lepte meg a Nemzeti Bank ex elnöke a Pénzügykutató Intézet Hetényi körének tanácskozását, melynek témája az volt: “A magyar gazdaság felzárkózása és pozíció vesztése az Európai Unióban”, hogy 2023-ban az Európai Unió legszegényebb országává vált Magyarország.

Két közgazdász: Gulácsi Gábor és Kerényi Ádám tanulmánya arra a kínos kérdésre kereste a választ, hogy míg Magyarország az egykori szocialista államok között az élvonalban járt a kilencvenes évekre addig a húszas években az utolsó közé került.

Miért lettünk elsőkből az utolsók?

Sokan úgy vélik, hogy a magas államadósság miatt, de ez nem igaz: Surányi György, aki akkoriban volt a Nemzeti Bank elnöke, elmondta, hogy 1995 és 2001 között úgy növekedett a magyar gazdaság, hogy közben csökkent az államadósság. Azt nem tette hozzá, hogy az életszínvonal is csökkent. Ezért kerülhetett hatalomra 1998-ban a jobboldal Orbán Viktor vezetésével.

A szerzők a lemaradás másik okát abban látták, hogy a gazdaságpolitika kaotikus volt az elmúlt húsz évben. Az államadósság gyorsan nőtt Gyurcsány kormányzása idején. Emiatt a baloldalnak megszorító intézkedéseket kellett elfogadtatnia, és ez jelentős népszerűségvesztéssel járt. Így arathatott a Fidesz kétharmados győzelmet 2010-ben.

A Merkel – Orbán paktum

2012-ben a német kancellár és a magyar miniszterelnök megegyezett egymással azt követően, hogy Angela Merkel elhárította a veszélyt Orbán Viktor feje felől, mert az USA meg akarta buktatni a renitens magyar vezetést, amelyik kipaterolta Magyarországról a Nemzetközi Valutaalapot.

Lengyel László, a Pénzügykutató intézet elnök vezérigazgatója szerint három pontban foglalható össze a német kancellár és a magyar miniszterelnök megállapodása:

1./ Brüsszelben és Strasbourgban Magyarország mindig együtt szavaz Németországgal amennyiben fontos téma kerül napirendre.

2./ Magyarország mindenképp ragaszkodik a szigorú költségvetési politikához: nem engedi elszaladni a költségvetési hiányt és az államadósságot ahogy azt Gyurcsány Ferenc megtette.

3./ A magyar kormány maximálisan támogatja a német tőkebefektetéseket Magyarországon mindenekelőtt a nagy autógyárakat.

A Merkel-Orbán paktum ki is tartott egy darabig annak ellenére, hogy a migráns kérdésben szembekerült a német kancellár és a magyar miniszterelnök, de az orosz kapcsolat fontosságát illetően mindketten egyetértettek abban, hogy az USA nyomása ellenére jó kapcsolatra kell törekedni Putyinnal.

Az Ukrajna  elleni orosz agresszióval ez a modell végképp megroppant, és azóta mind Németország mind pedig Magyarország keresi az utat:

hol van előre?

Mario Draghi: Európa versenyképessége romokban

Az egykori olasz kormányfőt, az Európai Központi Bank ex főnökét a brüsszeli bizottság megbízta: készítsen jelentést az Európai Unió versenyképességéről. A határidő június 30, de Mario Draghi beszédeiben elárult néhány részletet, és az, amit mondott lesújtó:

az Európai Unió folyamatosan veszít versenyképességéből az Egyesült Államokkal és Kínával valamint néhány más ázsiai országgal szemben: Japán, Dél Korea, Tajvan stb.

Az Európai Unió nem használja ki az egységes nagy piac előnyeit, melyek az USA és Kína számára olyan nagy tőkekoncentrációt tesznek

lehetővé a kulcságazatokban, melyekkel Európa a tagozódott nem képes versenyezni.

Míg az Egyesült Államoknak és Kínának van egységes gazdaságpolitikája addig az Európai Unió 27 állam “szuverén” gazdaságpolitikájából áll. Orbán Viktor szuverenista gazdaságpolitikája tökéletes nonszensz a globális gazdaságban. Kis államok csakis úgy lehetnek sikeresek a világgazdaságban, ha maximálisan alkalmazkodnak az új globális trendekhez. Erre jó példa Szingapúr vagy Tajvan.

Ehhez képest az egész Európai Unió elnézte a digitális forradalmat, és messze lemaradt a vetélytársak között. Magyarország ennek a lemaradó Európai Uniónak a szegényházában vetélkedik Bulgáriával és Romániával az utolsó helyért.

A magyar elit mindig elkésik

Kína tíz évvel Magyarország után kezdte meg gazdasági reformját, de sokkal messzebb jutott pedig megmaradt a kommunista párt diktatúrája miközben Európában megtörtént az átmenet a demokráciára. Pekingben a digitális forradalomban látták az esélyt a felzárkózásban míg Európában az iparosítás különböző irányzatairól vitatkoztak. Ma visszaköszönnek a hetvenes évek a magyar gazdaságpolitikában – mondták a tanulmány szerzői, és ezt nem dicséretnek szánták.

“Szomorú látlelet” – állapította meg a tanulmányról Surányi György arra mutatva rá, hogy a gazdaságpolitika nem a felzárkózást szolgálja hanem a hatalom megerősítését.

Ezt Orbán Viktor elsősorban a rokonoknak, barátoknak és üzletfeleknek kiosztott pénzekkel kívánja biztosítani: míg az Európai Unióban 10% lehet az olyan tenderek aránya, ahol csak egyetlenegy pályázó lép színre  addig nálunk ez 40%. Miután nem jön a pénz Brüsszelből, az Orbán kormány rákényszerülhet arra, hogy megígérje az uniónak: betartják a versenyszabályokat. Persze ez csak az uniós pénzekre vonatkozna. A magyar állam pénzeit továbbra is úgy nyúlnák le mint eddig.

Közben pedig folytatná a magyar kormány a Brüsszel ellenes kampányt miközben Magyarország kapta méreteihez képest a legtöbb uniós támogatást az elmúlt húsz évben. Mire költötték el? Fedje ezt jótékony homály – kéri Orbán Viktor, aki tudja, hogy miért nem lép be az európai ügyészségbe. “Ez korlátozná az ország szuverenitását” – mondja a miniszterelnök, aki közben arra gondol, hogy nem lophat szabadon, ha figyeli őt az európai ügyészség.

Így nem csoda, ha Magyar Péter joggal jelenti ki: ”Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa.”  Innen szép nyerni…

Lavrov: célunk Harkiv elfoglalása

0

Ukrajna második legnagyobb városának megszerzése az orosz hadsereg célja – erősítette meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szinte egyidőben azzal, hogy a washingtoni képviselőház megszavazta a 61 milliárd dolláros katonai segélyt Ukrajnának.

Az orosz külügyminiszter elárulta, hogy demilitarizált övezetet akarnak létrehozni a nyugatbarát Ukrajna és Oroszország között, és ebben az övezetben helyezkedne el Harkiv, melynek a háború előtt több mint egymillió lakosa volt. Többségük orosz, de nem kívántak Putyin uralma alatt élni. Oroszország fura ura azonban még emlékezik azokra az időkre amikor Sztálin elvtárs Harkovot jelölte ki Ukrajna fővárosának a “nacionalista” Kijevvel szemben. Sztálin a cárok nyomában el akarta oroszosítani Ukrajnát, és ezt folytatná Putyin is. Az orosz elnök peche az, hogy Ukrajnában az oroszok többsége sem kér rendszeréből. A több mint két éve tartó háború pedig végképp lejáratta Putyint Ukrajnában. Ahol most Zelenszkij elnök lelkesen üdvözölte a washingtoni képviselőház döntését hiszen az amerikai segítség életmentő lehet az ukrán hadsereg számára. Erre figyelmeztette az amerikai honatyákat William Burns, a CIA igazgatója is. Az USA egykori moszkvai nagykövete a szavazás előtt kerek perec kijelentette:

“ha Ukrajna nem kapja meg a támogatást, akkor elveszítheti a háborút.”

Trump a furcsa békeangyal

A The Dispatch szerint az USA ex elnöke, aki szívesen visszatérne a Fehér Házba, felkínálná Putyinnak a Krím félszigetet és a Donyec medencét cserében a tűzszünetért. Ha ezt az ukrán vezetés nem fogadná el, akkor megzsarolná őket azzal, hogy

“többé nem számíthatnak az USA támogatására.”

Putyin épp erre vár hiszen az ukrajnai háború kudarcát így sikerként adhatná el Oroszországban. Ahol egyre nagyobb gondot okoz a háború, mert az országot átállították a hadigazdaságra. Ez nem volt olyan nehéz hiszen a szovjet rendszer is így működött: feláldozta a lakosság életszínvonalát a háborús készülődés oltárán. Putyin tudja, hogy ez zsákutca hiszen ebbe bukott bele a Szovjetunió 1991-ben.

Ráadásul azt is tudja az orosz elnök, hogy a nagy áldozatokkal létrejött orosz haderő nem mérhető Sztálin vagy Brezsnyev hadseregéhez, nem képes Európa fenyegetésére. Ukrajna megmutatta az orosz hadsereg és a titkosszolgálatok gyengeségét, melyet rövid távon nem lehet orvosolni. Hosszabb távon pedig csak úgy, ha Putyin is beáldozza az életszínvonalat mint a szovjet vezetés. Ez bizony zsákutca a javából.

Biden dilemmája: nem túl kockázatos átengedni a szélsőjobbnak a béke ügyét?

Az USA közvéleményét különösebben nem foglalkoztatja a külvilág még az elnökválasztás idején sem, de háborút nem akarnak az amerikaiak. Márpedig Bidennek nincsen béke stratégiája. Emiatt éppúgy szavazatokat veszíthet mint az USA közel-keleti szerepe miatt: nem hagyhatja cserben Izraelt bármennyire is utálja Benjamin Netanjahut.

Európában ugyanez a dilemma: jelenleg a szélsőjobb kampányol a béke jelszavával az európai parlamenti választáson. Orbán Viktor is ezt tűzte zászlajára, mert ily módon egy népszerű témát állít előtérbe, amely segít elfedni az életszínvonal stagnálását és az általános korrupciót, melynek eredményeképp Magyarország az EU legszegényebb és legkorruptabb államává vált az elmúlt tizennégy év nem épp sikeres politikája után.

Moszkvában mulat a német milliárdos , akinek halálhírét költötték hazájában

Karl-Erivan Haub eurómilliárdos német vállalkozó, az OBI és a Kik üzletláncok tulajdonosa 2018-ban az Alpokban síelés közben eltűnt. Napokig keresték kutyákkal és helikopterekkel, nem találtak semmit. Végül a család kérésére halottnak nyilvánították: testvére vette át az üzletláncok irányítását.

A Forbes eltűnésekor 6,8 milliárd dollárra becsülte a vagyonát vagyis 2018-ban Németország leggazdagabb emberei közé tartozott. Felkeltette az orosz hírszerzés figyelmét is: az FSZB a csinos Veronika Ermilovát állította rá. A kapcsolat eredményeképp az FSZB beleláthatott a Tengelmann csoport üzleti és politikai ügyeibe. Németországban igen szoros a kapcsolat az üzleti elit és a politikai vezetés között. Ebben az időben Angela Merkel volt a kancellár, aki felváltva hol oroszul, hol pedig németül beszélgetett Putyinnal, aki KGB szolgálatát Drezdában teljesítette. Merkel elődje, Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár ma is Putyin tanácsadója, akit kiválóan megfizetnek. Ő is Moszkvában él éppúgy mint Haub, aki a csinos orosz kémnővel lakik együtt.

Az alpesi eltűnés nem volt más mint az FSZB mentő akciója: ki akarták hozni Németországból a milliárdos vállalkozót mielőtt lebukott volna. Az orosz hírszerzőket általában az amerikaiak buktatták le Európában abban az időben amikor az együttműködés Oroszországgal hivatalos politikai vonal volt Berlinben, és a hazai kémelhárító szolgálat nem tudhatta, hogy a szóban forgó kém letartóztatása nem ronthat-e el valamilyen fontos üzletet Berlin és Moszkva között.

Az USA célja az ukrajnai háborúval a német – orosz kapcsolat lerombolása volt

Lengyelországban a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlították a német – orosz földgáz egyezményt, amely két tengeralatti földgáz vezetéken szállított volna nyersanyagot Oroszországból Németországba. Merkel kancellár utolsó diplomáciai sikere ezen a téren az volt, hogy leszerelte az USA ellenkezését, és elérte, hogy Washington engedélyezze a második gázvezeték működését. Csakhogy erre sosem került sor. Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínán kívül Oroszországot. Így amikor Putyin parancsára az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát, Washingtonnak már kész szankciós tervei voltak, melyeket a CIA igazgatója hagyott jóvá. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt, és utolsó amerikai vezetőként ő tárgyalt Moszkvában Vlagyimir Putyinnal telefonon 2021 őszén. Miről? Ma sem tudjuk, de az tény, hogy Putyin villámháborús terveit Ukrajna az USA segítségével hiúsította meg. Kijevben pontosan tudták, hogy mikor és hova érkeznek az orosz elitkommandósok, akiknek feladata Zelenszkij elnök elrablása vagy meggyilkolása volt. Az orosz kommandósokat az utolsó emberig legyilkolták Kijev közelében 2022 februárjában.

Mi történt a két tengeralatti gázvezetékkel? Mindkettőt felrobbantották! Kik? Máig rejtély. A Der Spiegel szerint ukrán kommandósok voltak, de kérdés: honnan volt ehhez nekik a megfelelő technikai felszerelésük. Seymour Hersh oknyomozó újságíró az USA-ban nyíltan, CIA forrásra hivatkozva megvádolta Washingtont a parancs kiadásával. Cáfolat nem érkezett. Dánia és Svédország leállította a nyomozást a tettes ismeretlen indoklással.

Eső után köpönyeg

A német ügyészség újra megindította a nyomozást a Haub ügyben. A gyanú szerint ugyanis a család tökéletesen tisztában volt azzal, hogy Haub Oroszországban él. Felbéreltek ugyanis egy izraeli magándetektív szolgálatot, amely egykori Moszad ügynökökből áll, és az kiderítette: eltűnése előtt Haub 13-szor hívta Ermilova kémnőt egyetlen napon. Ma pedig Moszkvában vele osztja meg ágyát. A család mindennek tudatában sürgette a halottá nyilvánítását, mert csakis így juthattak hozzá az óriási vagyonhoz. A halottá nyilvánítás végülis 2021-ben történt meg.

Az 58 éves német milliárdos az USA-ban született és Svájcban végezte tanulmányait. Svájc a kémek paradicsoma hiszen a semleges államban szabadon mozoghatnak. Allen Dulles, a CIA elődjének, az OSS-nek az európai főnöke innen irányította az amerikai hírszerzést egész Európában a második világháború idején.

Haubnak legkevesebb három útlevele van: német, amerikai és orosz.

A New York Post szerint a Tengelmann cég, melynek Haub volt a vezérigazgatója sok millió eurót utalt át Oroszországba 2010 és 2015 között.

A Capital című lapban egy német oknyomozó újságíró azt nyilatkozta, hogy Haub orosz üzletei gyanút keltettek Nyugaton, és ezért kellett eltűnnie a milliárdos vállalkozónak, akit bár halottnak nyilvánítottak Németországban, de vígan él Moszkvában nála húsz évvel fiatalabb orosz barátnőjével, aki a KGB utódszervezetének, az FSZB szex brigádjának munkatársa.

Meloni Orbán nyomában: az olasz kormányfő lenyúlja a közmédiát

0

Az olasz zöldek pártja Brüsszelhez fordult, hogy akadályozzák meg: a RAI, az olasz közmédia az európai választási kampányban teljes mértékben a kormánypártokat támogassa.

Giorgia Meloni több mint egy éve van hatalmon Olaszországban, és elődeinél ügyesebben politizál: sikerült megőriznie népszerűségét miközben jó kapcsolatot épített ki Brüsszellel és mindkét amerikai elnökjelölttel: Joe Bidennel és Donald Trumppal. Minthogy Ursula von der Leyennek szüksége van Giorgia Meloni támogatására ahhoz, hogy újra a brüsszeli bizottság vezetője legyen, ezért aligha vizsgálja majd feltűnő buzgalommal az olasz miniszterelnökasszony elleni vádakat. Miért kell Ursula von der Leyen asszonynak Giorgia Meloni támogatása: mert végső soron a tagállamok vezetői döntenek arról: ki legyen a brüsszeli bizottság elnöke. Ebben számít Orbán Viktor szavazata is. Öt évvel ezelőtt Merkel kancellár győzte meg a magyar miniszterelnököt, hogy támogassa Ursula von der Leyent. Most ez a feladat Giorgia Melonira várhat.

Orbán Viktor már közölte: nem támogatja Ursula von der Leyen újraválasztását de hát a magyar miniszterelnök azt is hangoztatta: nem szavazza meg Ukrajna támogatását.

Majd pedig február elsején percek alatt kapitulált amikor a fontosabb tagállamok vezetői – köztük Giorgia Meloni – tudatták vele: eddig és ne tovább!

Meloni Mussolini és Orbán nyomában

A média lenyúlása kulcsfontosságú a politikai siker szempontjából – hirdette már Benito Mussolini, aki maga is újságíró volt: a szocialisták lapjának, az Avantinak a főszerkesztője. A fasiszta mozgalom alapítója elsőként ismerte fel az első világháború után, hogy a tömegpropaganda megváltoztatta a politikai harc feltételeit. Hitler csodálta Mussolinit, aki nála korábban került hatalomra, és el tudta adni az olasz népnek azt a politikai mítoszt, hogy újra teremti a római birodalmat. Az elképzelésnek semmilyen realitása sem volt: Mussolinit a király leváltotta amint az amerikai csapatok Olaszország földjére léptek 1943-ban. Mindez jól mutatta a propaganda korlátait:

a semmit nem lehet sokáig eladni.

Goebbels azért lehetett sikeresebb, mert a németek világhódító szándékai eleinte eleinte megvalósultak. Mindebből levonta a tanulságot Antonio Gramsci, az olasz kommunista párt vezetője, akit Mussolini börtönben tartott, de hagyott olvasni és írni. Műveire felfigyelt egy magyar egyetemista is. Úgy hívták, hogy Orbán Viktor. A miniszterelnök a Szolidaritás mozgalommal foglalkozott, amely Lengyelországban annyira megerősödött a kommunista hatalommal szemben, hogy létében fenyegette azt. Hogy érte ezt el? Úgy, hogy megnyerte az emberek lelkét, a katolikus Lengyelországot állította szembe a szovjetbarát kommunista rendszerrel. Antonio Gramsci arról írt, hogy egy új irányzatnak mindenekelőtt a kulturális szférában kell befolyást szerezni, hogy azután a véleményvezérek a kívánt irányban befolyásolják a népet. Az olasz kulturális elit szinte teljes egészében kommunista szimpatizánssá vált Mussolini bukása után – 1945 -, és a kommunista párt a legerősebb volt Európa nyugati felén. Az amerikai vétó miatt hatalomra nem kerülhetett csak a Szovjetunió szétesése  után, de befolyását jól mutatja, hogy túlélte a bolsevik rendszer bukását Moszkvában-1991 -, és mindmáig a baloldal vezető erejének számít – más néven – Olaszországban.

Orbán és a közmédia

Első uralkodása idején- 1998-2002 – a fiatal miniszterelnök még jól – rosszul betartotta a demokrácia játékszabályait, melyeket azután 2010 után villámgyorsan felszámolt a közmédiában. Amint véget ért Magyarország elnöksége az Európai Unióban – 2011 június – megindult az egészpályás letámadás: a közmédiában kő kövön nem maradt. Pillanatok alatt kiépült a hatalmi piramis, melynek csúcsán jelenleg Rogán Antal áll. Orbán jobbkeze nem véletlenül irányítja egyszerre a médiát és a titkosszolgálatot. Ez a két szféra már a kommunista rendszerben is átfedte egymást: a média vezetői a titkosszolgálat magasrangú tisztjei voltak. Ma ugyanez a helyzet. Miért? Mert őket egyetlen telefonnal irányítani lehet. Civilek esetleg tiltakoznának a felső döntések ellen, de a titkosszolgálat nem az a szervezet, amelyben szokás lenne a parancs megtagadása.

Orbán problémája ma ugyanaz mint Mussolinié vagy Ceausescué: a propaganda mindinkább a semmit próbálja meg eladni a népnek.

Magyarország a szegényházban vetélkedik Bulgáriával az utolsó helyért az Európai Unióban miközben Brüsszel már csak azokat az euró milliárdokat tartja vissza, melyeket Orbán kormánya mind kétségbeesetten vár. A magyar miniszterelnök olyannyira elrontotta viszonyát Brüsszellel és Washingtonnal, hogy tőlük nemhogy támogatást nem remélhet hanem attól kell tartania: puccsot szerveznek ellene.

Benito Mussolinit és barátnőjét fejjel lefelé felakasztották Milánóban miután agyonlőtték őket a kommunista partizánok 1945-ben. Nicolae Ceausescu és neje a kivégző osztag előtt végezte 1989 karácsonyán.

Ne ily halált adj istenem, ne ily halált adj énnekem – fohászkodhat Orbán Viktor, Magyarország legnagyobb politikai tehetsége a demokrácia 34 évében.

A bérlőket is be akarja vonni a bizniszbe az Airbnb

Ne csak a tulaj, de a hosszútávú bérlő is kiadhassa lakását vagy házát – javasolja az Airbnb, amely aktívan lobbizik ilyen törvényért illetve önkormányzati döntésért.

“A törvények korábban a tulajdonosokra korlátozták a rövid távú ingatlan kiadás jogát” – nyilatkozta a cég alelnöke a CNN gazdasági rovatának. Theo Yedinsky emlékeztetett arra, hogy az Airbnb hőskora is így kezdődött: a két alapító atya, akiknek maguknak sem telt lakásra  San Franciscoban 2007-ben felfújható matracokon fogadtak vendégeket amikor a kaliforniai városban egy design konferenciát tartottak.

Az Airbnb elképzeléseit van ahol lelkesen fogadják, de sok a bírálat is mondván a szomszédok nemigen örülnek neki.

Virginia államban nagy sikert arattak, mert a kormányzó aláírta a törvényt, mely szerint a bérlők is fogadhatnak fizetővendégeket. Ez a törvény Virginia állam első fekete közgyűlési  elnökének szívügye volt.

New York City vezetői viszont úgy vélik, hogy az Airbnb miatt csökken az amúgy is szűkös lakáskínálat, emeli a bérleti díjakat, és a szomszédok sem boldogok igazán a jövés-ménes miatt.

A magas kamatlábak felborítják az ingatlan piacot

Sok fiatal az Egyesült Államokban nem álmodozhat önálló házról vagy lakásról, mert a magas jelzálog kamat akadályozza ezt. Jamie Dimon, a JP Morgan főnöke ugyanakkor azt jósolja, hogy a Federal Reserve Board kamatlába felmehet akár 8%-ra is az újrainduló infláció miatt.

Tovább nőnek emiatt a társadalmi különbségek is: a fehérek és a feketék között ma nagyobb a szakadék e téren mint tíz évvel ezelőtt.

Yedinsky, az Airbnb alelnöke ezért az új elképzelés szociális szempontját is hangsúlyozza: “ez lehetőség a városok szegényebb rétegei számára illetve a szegényebb településeknek, mert az Airbnb ott azt csinálhatja, amihez a legjobban ért: kiadja az ingatlanokat.”

Mi a heiyzet jelenleg San Franciscoban, ahol az Airbnb elindult?

Három éve indult egy Airbnb program a városban, amely lehetővé tette a bérlőknek, hogy lakásukban fizető vendégeket fogadjanak. Egy házaspár, amely a CNN gazdasági rovatának nyilatkozott, elmondta, hogy annak idején alacsony volt a lakbér a pandémia miatt, de most egyre csak nő, ezért kiadják lakásukat az Airbnb-n keresztül, hogy ki tudják gazdálkodni a megemelt lakbért. Az indiai házaspár évente legalább egyszer hazalátogat, és ebben az időszakban a lakás üresen áll. Ezt az időszakot használják ki arra, hogy az Airbnb-n keresztül kiadják, és ezzel egy kis pénzt keressenek. Ennek eredményeképp nem kell kiköltözniük a külvárosba a magas lakbér miatt, így a munkahelyhez közel lakhatnak továbbra is San Franciscoban.

Az indiai házaspárnak természetesen mindehhez engedélyt kellett kérnie és kapnia a ház tulajdonosától.

“A bérelt lakásunk kiadása az Airbnb-n keresztül számunkra igencsak jól működik”

– nyilatkozta az indiai házaspár a CNN gazdasági rovatának San Franciscoban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK