Ilyen lesz a jövő játszótere

0
38

Évente két-három, elsősorban családoknak szóló interaktív kiállítást terveznek az újonnan megnyílt budapesti Andrássy Élményközpontba, amely a Párisi Nagy Áruház épületében kapott helyet. Az impozáns műemléképületben most épp a japán szakemberek által életre hívott Future Park nevű kiállítás látható, amelyet a legmodernebb technológiákat felvonultató tudományos játszótérként jellemeznek a szervezők.

 

Az Andrássy Élményközpontot a Tulipántündér Produkció hozta létre, akik korábban a Millenáris Parkba hoztak el olyan, egyszerre ismeretterjesztő és szórakoztató utazó kiállításokat, mint a Gateway to Space vagy a Living Dinosours. Illés Gabriella, a produkciós iroda vezetője a FüHü-nek elmondta, hogy mindenképpen szerettek volna egy olyan állandó helyet, azaz élményközpontot, amely folyamatosan lehetőséget biztosít az ilyen programok megvalósítására. Így esett a választás a Párisi Nagy Áruház épületére, amelyben legutóbb könyvesboltként működött.

Illés Gabriella arról is beszélt, hogy az olyan kiállítások licencének megszerzéséért, mint az élményközpont indulásaként most látható Future Park, nagy verseny folyik. Azt szerették volna, ha ezekért a színvonalas, egyszerre tudományos jellegű és élményközpontú programokért a magyar családoknak sem kell külföldre menniük.

A tervek szerint az élményközpont programjai néhány hónapig lesznek nyitva attól függően, hogy várhatóan mekkora érdeklődésre lehet számítani a látogatók részéről. Illés Gabriella most úgy tervezi, hogy

évente két-három kiállítást fogad majd be az intézmény.

Szóba került az épület kivételes értékét képviselő Lotz-terem sorsa is, amely jelenleg le van zárva a látogatók elől és üresen áll. Kiderült, hogy ez a tervek szerint a későbbiekben is kávézóként funkcionálna majd, ahogy az átalakítás előtt tette.

Most pedig vissza a Future Parkba, amelyet elsősorban kisiskoláskorú gyereket nevelő családoknak ajánlanak azzal, hogy a felnőtteknek is tartalmas szórakozást nyújthat. A bejárására a szervezők szerint két órát érdemes szánni, ezért az esténként nyolcig nyitva tartó kiállítás kapuit hat óra után be is zárják. A gyerekek valószínűleg még ennél is több időt el tudnak játszani benne, és másfél órát felnőttként is simán elbolyonghat az ember az úgynevezett tudományos játszótéren, amelynek azért inkább a játszótér jellege dominál.

A kiállítás bejárása után úgy tűnt, hogy a fejlesztő hatás hangsúlyozása inkább csak azért fontos, hogy könnyebben el lehessen adni az egészet a családoknak azzal, hogy itt nem csak játszik, hanem tanul is a gyerek. Hiába írják ki minden teremben, hogy mit hivatott fejleszteni, az azért nem volt teljesen világos, hogy hogyan működhetne ez. Persze tagadhatatlan, hogy nagyon ingergazdag és stimuláló a környezet, de mivel mindössze néhány órát töltenek benne a gyerekek, nehéz elképzelni, hogy hatalmas hatást gyakorolna rájuk ilyen szempontból. De az nem is feltétlenül baj, mert tényleg minőségi szórakozásról van szó tanulás ide vagy oda. Ráadásul a Future Park nagyon jól néz ki, és

abszolút megvan a futurisztikus jellege is,

amiért tényleg élvezetes lehet a felnőtteknek is.

Az első terem a természet működésével hivatott megismertetni a nagyvárosi gyerekeket: a sötét falakra és a padlóra színpompás növény- és állatvilágot vetítenek, amely reagál az emberi érintésre és mozgásra. A lábunk nyomán virágok nőnek, a kezünkkel pedig a falakra tudjuk „festeni” a növényzetet, a következő teremben pedig saját élőlényeket is alkothatunk. A kihelyezett madár, gyík, pillangó- és krokodilsablonokat kiszínezve és beszkennelve megelevenednek az általunk kreált állatok, és ők is belevetik magukat a kavalkádba. A gyíkok felmásznak a falra, a madarak elrepülnek, és arra is fel kell készülni, hogy bizony a kisebb állatot bekebelezi a nagyobb. Ez lenne tehát a dolog „tudományos” része, de ettől függetlenül is teljesen jó móka figyelni a megelevenedő lényeket.

A következő részen nagy, világító labdákat dobálhatunk egymásra, amelyek az érintésről változtatják a színüket, és a mozgatásukkal elvileg a hanghatásokat is lehet befolyásolni a teremben. Arra azonban nem sikerült rájönni, hogy ez hogy működik, a gyerekeket pedig jobban izgatta, hogy a labdák között kergetőzzenek és dobálják egymást, mint hogy a kölcsönhatásokat megfigyeljék.

Itt kapott helyet két interaktív asztalszerűség is, amelyen pici emberek masíroznak, akiknek befolyásolni tudjuk az életét és a környezetét az asztal tapogatásával. Küldhetünk rájuk esőt, állíthatunk eléjük akadályokat, mindezt a kezünkkel és néhány kihelyezett tereptárggyal. Tervszerűség helyett azért itt is jellemzőbb volt, hogy a gyerekek – és a felnőttek – csak tapogatták az asztalt, hogy hátha történik majd valami. Igaz, egy apuka, aki láthatóan már a sokadik óráját töltötte a Future Parkban, elég sok trükköt megmutatott. Tudta például, hogy hogyan lehet például tehenet varázsolni és tüzet gyújtani.

A kiállítás emeleti részén is három terem van, ezek közül a legjobb, és talán az egész Future Park legizgalmasabb része az a terem, ahol a falat tapogatva tudunk alkotni. Ez alapesetben szürke, és fekete szimbólumok jelennek meg rajta, amelyek megérintve átváltoznak valamivé: állatokká, növényekké, heggyé, tűzzé, folyóvá, napsütéssé, hóvá… Ezek azután egymásra is hatással vannak: az állatok elkergetik egymást, a víz eloltja a tüzet, a hó megül a fák ágain. Időbe telik, mire az ember rájön, hogy melyik szimbólum mire utal, de úgy is teljesen élvezhető a játék, ha csak megérintünk minden jelet, ami elénk kerül.

Különböző tájakat varázsolhatunk magunk elé és népesíthetünk be élőlényekkel,

amelyek azután néhány percig élnek a falon, majd eltűnnek. Sőt, igazából nem is csak egymásra reagálnak, hanem ránk is: a kutyákat például meg tudjuk simogatni. A folyamatosan változó táj pedig gyönyörűen néz ki. Itt aztán tényleg sok időt el lehet tölteni azzal is, hogy az ember tanulmányozza a kölcsönhatásokat, hiszen mindig más-más történik a falon. A hanghatásokkal kiegészítve ez a terem kifejezetten pszichedelikus élményt nyújt.

Utána megint egy rajzolós rész következik, ahol ezúttal másféle állatokat tudunk beszkennelni és életre kelteni. Úgy tűnt, a gyerekek nehezen unják meg ezt, főleg, hogy az állatok ezúttal táncra is tudnak perdülni a terem falán. Mellette egy interaktív terepasztal kapott helyet, ahol egy városkát tudunk felépíteni, amely aztán a falon kivetítve is életre kel.

Az utolsó játék a kombinatorikai képességeket hivatott fejleszteni, és a zsenik ugróiskolája nevet kapta, ami azért megint merész vállalásnak tűnik. Tulajdonképpen színes alakzatokon kell végigugrálni és elvileg nem mindegy, hogy milyen sorrendben tesszük ezt. A különböző kombinációkkal különböző hatásokat tudunk kiváltani, de felnőttként sem – vagy felnőttként nem? -sikerült rájönni a benne rejlő logikára. Persze lehet, hogy csak mi nem voltunk elég okosak hozzá.

Összességében tehát tényleg nem mindennapi élményt kínál a Future Park, de azért ne követeljük vissza a jegy árát, ha nem lesz tőle okosabb a gyerek.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.