Kezdőlap Címkék Szergej Lavrov

Címke: Szergej Lavrov

Lavrov: célunk Harkiv elfoglalása

ki
-
0
Lavrov: célunk Harkiv elfoglalása

Ukrajna második legnagyobb városának megszerzése az orosz hadsereg célja – erősítette meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szinte egyidőben azzal, hogy a washingtoni képviselőház megszavazta a 61 milliárd dolláros katonai segélyt Ukrajnának.

Az orosz külügyminiszter elárulta, hogy demilitarizált övezetet akarnak létrehozni a nyugatbarát Ukrajna és Oroszország között, és ebben az övezetben helyezkedne el Harkiv, melynek a háború előtt több mint egymillió lakosa volt. Többségük orosz, de nem kívántak Putyin uralma alatt élni. Oroszország fura ura azonban még emlékezik azokra az időkre amikor Sztálin elvtárs Harkovot jelölte ki Ukrajna fővárosának a “nacionalista” Kijevvel szemben. Sztálin a cárok nyomában el akarta oroszosítani Ukrajnát, és ezt folytatná Putyin is. Az orosz elnök peche az, hogy Ukrajnában az oroszok többsége sem kér rendszeréből. A több mint két éve tartó háború pedig végképp lejáratta Putyint Ukrajnában. Ahol most Zelenszkij elnök lelkesen üdvözölte a washingtoni képviselőház döntését hiszen az amerikai segítség életmentő lehet az ukrán hadsereg számára. Erre figyelmeztette az amerikai honatyákat William Burns, a CIA igazgatója is. Az USA egykori moszkvai nagykövete a szavazás előtt kerek perec kijelentette:

“ha Ukrajna nem kapja meg a támogatást, akkor elveszítheti a háborút.”

Trump a furcsa békeangyal

A The Dispatch szerint az USA ex elnöke, aki szívesen visszatérne a Fehér Házba, felkínálná Putyinnak a Krím félszigetet és a Donyec medencét cserében a tűzszünetért. Ha ezt az ukrán vezetés nem fogadná el, akkor megzsarolná őket azzal, hogy

“többé nem számíthatnak az USA támogatására.”

Putyin épp erre vár hiszen az ukrajnai háború kudarcát így sikerként adhatná el Oroszországban. Ahol egyre nagyobb gondot okoz a háború, mert az országot átállították a hadigazdaságra. Ez nem volt olyan nehéz hiszen a szovjet rendszer is így működött: feláldozta a lakosság életszínvonalát a háborús készülődés oltárán. Putyin tudja, hogy ez zsákutca hiszen ebbe bukott bele a Szovjetunió 1991-ben.

Ráadásul azt is tudja az orosz elnök, hogy a nagy áldozatokkal létrejött orosz haderő nem mérhető Sztálin vagy Brezsnyev hadseregéhez, nem képes Európa fenyegetésére. Ukrajna megmutatta az orosz hadsereg és a titkosszolgálatok gyengeségét, melyet rövid távon nem lehet orvosolni. Hosszabb távon pedig csak úgy, ha Putyin is beáldozza az életszínvonalat mint a szovjet vezetés. Ez bizony zsákutca a javából.

Biden dilemmája: nem túl kockázatos átengedni a szélsőjobbnak a béke ügyét?

Az USA közvéleményét különösebben nem foglalkoztatja a külvilág még az elnökválasztás idején sem, de háborút nem akarnak az amerikaiak. Márpedig Bidennek nincsen béke stratégiája. Emiatt éppúgy szavazatokat veszíthet mint az USA közel-keleti szerepe miatt: nem hagyhatja cserben Izraelt bármennyire is utálja Benjamin Netanjahut.

Európában ugyanez a dilemma: jelenleg a szélsőjobb kampányol a béke jelszavával az európai parlamenti választáson. Orbán Viktor is ezt tűzte zászlajára, mert ily módon egy népszerű témát állít előtérbe, amely segít elfedni az életszínvonal stagnálását és az általános korrupciót, melynek eredményeképp Magyarország az EU legszegényebb és legkorruptabb államává vált az elmúlt tizennégy év nem épp sikeres politikája után.

Orbánnak “elévülhetetlen érdemei” vannak az Európai Unió tervezett reformjában

Polonius
-
0
Orbánnak “elévülhetetlen érdemei” vannak az Európai Unió tervezett reformjában

Négy sebességes Európát terveznek Brüsszelben, Berlinben és Párizsban. Az Európai Unió fontos döntéshozói ugyanis arra jutottak, hogy meg kell szüntetni azt a problémát, melyet Orbán Viktor gyakori vétója okoz Brüsszelben. Milyen lenne az új Európai Unió, ha a jövő évi választásokon győznek a mérsékelt középutas erők, és Berlin valamint Párizs kitart az elképzelései mellett?

Az Európai Unió egyértelműen lépést tenne az Európai Egyesült Államok irányában. Az Európai Parlement mindinkább olyan szerepet játszana mint a képviselőház Washingtonban. A szenátus szerepét a Tanács töltené be, melyben a tagállamok állam és kormányfői jelenleg a legfőbb döntéseket meghozzák. Emiatt az Európai Unió szinte döntésképtelen, mert bármelyik tagállam szinte bármikor vétózhat, és ezt a lehetőséget használja ki a magyar diplomácia és személyesen Orbán Viktor.

A négy sebességes Európa ezt a problémát küszöbölné ki: aki ragaszkodik a vétóhoz az csak úgy maradhat az Európai Unió tagja, hogy beéri a harmadik körös tagsággal. Az első körben üldögélnének a magállamok, melyek Franciaország és Németország vezetésével előre akarnak lépni az Európai Egyesült Államok irányában. Ennek következtében elfogadják azt az újítást, hogy a brüsszeli bizottság, melynek létszámát radikálisan csökkentenék egyre inkább úgy szerepelne mint egy európai kormány. Elnöke egyben a Tanács ülésein is elnökölne.

A második körbe azok az uniós tagállamok kerülnének, melyek tagjai az euró zónának, de ragaszkodnak a vétóhoz. A harmadik körbe kerülnének az olyan tagállamok mint Magyarország, melyek nem tagjai az eurózonának, és ragaszkodnak a vétójoghoz. Végül a negyedik körben a tagjelölt országok képviselői kapnának helyet.

Lavrov orosz külügyminiszter: “az uniós diplomata néma levente”

Herman János egykori külügyi államtitkár a Pénzügykutató Intézet Andrássy körében elmesélte, hogy együtt járt Moszkvában a nevezetes diplomáciai főiskolára Szergej Lavrov jelenlegi orosz külügyminiszterrel, akivel egy foci csapatban játszottak. Később egyikük uniós diplomata lett, a másik Putyin külügyminisztere. Ebben a minőségben tudakozódott Szergej Lavrov arról, hogy mi az Európai Unió álláspontja Koszovó ügyben? Herman János kénytelen volt beismerni, hogy nincs közös álláspont vagyis erről hivatalosan nem mondhat semmit sem!

“Az Európai Unió diplomatája  tehát  néma levente”

– állapította meg vigyorogva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Oroszországgal szemben azonban egységes az Európai Unió Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – a magyar diplomáciát kivéve.

Orbán Viktor Trump visszatérésére vár, Brüsszel tart ettől, de hogyha bekövetkezik az America First második verziója, akkor ettől felgyorsulhat az európai integráció, mert a magyar miniszterelnököt kivéve minden európai vezető veszélyként fogja fel Trump külpolitikáját, amely egyszerűen semmibe veszi Európa érdekeit.

Jeszenszky Géza ex külügyminiszter és washingtoni nagykövet arra figyelmeztette az Andrássy kör tagjait, hogy az Európai Uniót éppúgy elveszejtheti a nemzeti önzés mint az Osztrák – Magyar Monarchiát, melyet 11 nemzet alkotott, és ezek torzsalkodását képtelen volt kezelni a Habsburg monarchia – nem utolsósorban a magyar elit szűklátókörű nacionalista politikája miatt. Erre a magyar érdekképviseletre Magyarország rettentően ráfizetett – emlékeztetett az első demokratikusan meg választott magyar kormány külügyminisztere.

Hogy finanszírozza Brüsszel Ukrajnát?

Új forrásokat kell találnia az Európai Uniónak a jövőben, mert a GDP 1%-ának befizetése a közös kasszában nem jelent elegendő anyagi alapot a szükséges reformok végrehajtására, az új tagállamok támogatására. Ukrajna évente mintegy 20 milliárd euróba kerül az Európai Uniónak. Az újjáépítés ennél nyilvánvalóan jóval többe kerülne, de ez egyúttal lehetőség is a beruházásra.

Miután a magyar diplomácia ellenséges Ukrajnával szemben, ezért nagy valószínűséggel kizárják Magyarországot azok közül, akik részt vehetnek az ország újjáépítésében.

Hogy oldhatja meg az Európai Unió a finanszírozás problémáit? Egyrészt a multi óriások – Apple, Microsoft, Meta stb. – megadóztatásával. Brüsszel már kirótt milliárd eurós adókat a multi óriásokra, de azok nem sietnek ezeknek a hatalmas összegeknek a befizetésével. A másik megoldás a közös hitelfelvétel. Merkel német kancellár intézte el az első ilyen közös mega hitelt – 750 milliárd euró. Ebből már minden uniós állam kapott pénzt kivéve Lengyelországot és Magyarországot. Donald Tusk azzal kampányolt Lengyelországban, hogyha nyer, akkor ő megszerzi az uniós eurómilliárdokat. Erre jó esélye is van, ha kormányra kerül. Magyarország így magára maradna, mert Brüsszel példát akar statuálni: Orbán vétóival szemben a pénz fegyvert alkalmazza. Kérdés, hogy meddig bírja a nemzeti együttműködés rendszere az eurómilliárdok nélkül?

A nyugatiak „közvetlenül harcolnak” Oroszországgal Ukrajnában

FüHü
-
0
A nyugatiak „közvetlenül harcolnak” Oroszországgal Ukrajnában

A nyugatiak „közvetlenül harcolnak” Oroszország ellen Ukrajnában – ezzel a váddal állt elő Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton az ENSZ Közgyűlésének margóján tartott sajtótájékoztatón. 

„Hívhatod, ahogy akarod, de harcolnak velük, egyenesen ellenünk. „Hibrid háborúnak” hívjuk, de ez nem változtat a valóságon ” – jelentette ki Lavrov, utalva a nyugati országok pénzügyi segélyeire, fegyverkezésére és „zsoldosaira”.

Az orosz diplomácia vezetőjét az ENSZ New York-i főhadiszállásán tartott hosszú sajtótájékoztatóján az Egyesült Államok részvételéről kérdezték az ukrajnai konfliktusban.

„Az a tény, hogy de facto ellenünk harcolnak az ukrán hadtest felhasználásával, szerintem itt mindenki, akit érdekel az ukrajnai helyzet, nagyon jól tudja, hogy az amerikaiak, a britek és mások azért harcolnak, hogy „minél több fegyvert szállíthassanak

– állította Lavrov.

Az Egyesült Államok és az európai országok, amelyek a 2022. februári orosz invázió óta fegyverrendszereket szállítottak Kijevnek, ragaszkodnak ahhoz, hogy nem háborúznak Moszkvával, hanem segítik Ukrajnát megvédeni magát. Az orosz miniszter az ENSZ Közgyűléséről összegzéseként  beszélt, amelyre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen érkezett és további támogatást kért a nemzetközi közösségtől valaqmint békecsúcs összehívását javasolta a háború befejezését célzó béketerv megvitatására.

Lavrov szerint a javasolt egyezség „teljesen kivitelezhetetlen, megvalósíthatatlan, nem reális„.

Lavrov-Szijjártó: 2030-ra működni fog Paks2

Kenderessy Milán
-
0
Lavrov-Szijjártó: 2030-ra működni fog Paks2

Azzal a meglepetéssel szolgált a magyar külügyminiszter miután – washingtoni és brüsszeli figyelmeztetés ellenére – találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel New Yorkban, ahol jelenleg közgyűlését tartja az ENSZ, hogy az évtized végére működni fog Paks2.

Volodimir Zelenszkij elnök az ENSZ közgyűlésben javasolta, hogy Oroszországot zárják ki a Biztonsági Tanácsból, mert Putyin megsértette a világszervezet alapokmányát azzal, hogy megtámadta a szuverén Ukrajnát, amely éppúgy alapító tagja az ENSZ-nek mint Oroszország.

Szijjártó Péter, akit korábban Lavrov kitüntetett a Barátság érdemrenddel ezt mondta a találkozó után:

”Magyarország energia ellátása tekintetében nyugodtak lehetünk: folyamatos lesz a földgáz és a kőolaj szállítás, a leszerződött mennyiséget az oroszok szállítani fogják. Ugyanígy tesznek a nukleáris fűtőanyagokkal is. Pakson a munkálatok előrehaladása azt a reményt hordozza, hogy 2030-ban működések lesznek az új blokkok.”

Érdemes megemlíteni, hogy az eredeti tervek szerint Paks2 egyik 1200 megawattos blokkjának már az idén áramot kellett volna, a másiknak pedig jövőre kellene működőképes állapotba kerülnie.

Mindkét határidőt elfújta a szél.

Már a kormány is a 2032-es határidőt kezdte emlegetni. Az energiaválság miatt Paks2 építkezését felgyorsították, de szakértők szerint nagyon kétséges a 2030-as határidő.

Az viszont kétségtelen, hogy az orosz földgáz méregdrága, mert Szijjártó Péter rosszkor rossz feltételekkel kötött egyezményt.

Ráadásul hazugságnak bizonyult Putyin ígérete, hogy Magyarország oroszbarát magatartása miatt olcsóbban kaphatja a földgázt. Az orosz költségvetés legfőbb bevételi forrása a kőolaj és a földgáz exportja, a háborúban álló Oroszországnak pedig minden centre szüksége van. A rubel árfolyama így is 100-ra süllyedt a dollárral szemben míg a háború előtt még csak 50 volt.

Miért ilyen oroszbarát a magyar kormány?

Orbán Viktor egyrészt ellensúlyt akar Washingtonnal és Brüsszellel szemben, másrészt pedig tudja: Putyin kezében olyan állambiztonsági dosszié van, melynek nyilvánosságra hozása kínosan befolyásolná politikai karrierjét. A szükségből így próbál erényt csinálni a magyar miniszterelnök, akit mind gyakrabban figyelmeztetnek Washingtonban és Brüsszelben az orosz kapcsolatokat illetően: eddig és ne tovább!

Orbán tovább menetel a zsákutcában, mert abban bízik: az USA végül lepaktál Oroszországgal Ukrajna feje fölött. Erre jelenleg csekély az esély, de az Egyesült Államokban választási kampány van, és néhány konzervatív politikusnak Ukrajna támogatása egyre kevésbé népszerű.

Lavrov szó nélkül távozott

ki
-
0
Lavrov szó nélkül távozott

Szergej, mit akartok valójában? – kérdezte Tony Blinken amerikai külügyminiszter az orosz diplomácia vezetőjét utolsó találkozásuk során Putyin ukrajnai agressziója előtt – számolt be most a Washington Post. Szergej Lavrov válaszul szó nélkül kisétált.

Egy hónappal később megindult az orosz hadsereg Ukrajna ellen noha azt addig mindenki cáfolta az orosz vezetők közül – beleértve az örmény származású külügyminisztert is. Miért nem mondott semmit sem Lavrov? Egyrészt, mert nem hatalmazták fel erre, másrészt pedig lehetséges, hogy még nem volt döntés Moszkvában.

Wallace brit védelmi miniszter  kerek perec megkérdezte akkoriban Szergej Sojgu hadügyminisztert: megtámadja-e Oroszország Ukrajnát? Sojgu a szemébe nézett, és közölte nem! Valószínűleg még akkor sem volt végleges döntés. Azt állítólag hárman hozták meg Moszkvában: Putyin, Sojgu hadügyminiszter és Nyikolaj Patrusev, aki Putyin utóda volt az FSZB élén, most pedig a majd mindenható Védelmi Tanács titkára. Lavrovot előtte meghallgatták, de a véleményét nem fogadták el. A rutinos diplomata nem ajánlotta a katonai akciót.

Zelenszkij szerepe

Az ukrán elnök és közvetlen munkatársai sokáig kételkedtek az amerikai hírszerzés értesüléseiben, melyek szerint küszöbön áll a támadás. A Washington Post szerint azt gondolhatták, hogy az USA csak rájuk akar ijeszteni, hogy azután a fejük fölött megalkudjon Moszkvával. Az orosz támadás megindulása után viszont Zelenszkij pánikba eshetett, és azonnal kérte Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót: kapcsolja Biden elnököt. Zelenszkij segítséget kért és kapott – számolt be a Washington Post, melynek részletes összefoglalója nyilvánvalóan a State Department jóváhagyásával készült csaknem hat hónappal azután, hogy Putyin csapatai megkezdték az agressziót Ukrajna ellen.

Vajon mennyiben hiteles ez a beszámoló?

Ha Zelenszkij elnök szinte az utolsó pillanatig kételkedett az orosz támadásban, akkor hogy sikerült megállítani a villámháborús akciót, melyet Putyin 3-5 napra tervezett?

Valószínűleg az történt, hogy az amerikai hadsereg és a CIA közvetlenül az ukrán partnerekkel épített ki olyan szoros kapcsolatot, hogy azok felkészülten várták az orosz ejtőernyősöket, akiknek el kellett volna foglalniuk Kijevet és meggyilkolniuk Zelenszkij elnököt. Akinek nem a parancs kiadás a feladata hanem a PR, amelyet remekül teljesít is.

A kérdés csak az, hogy miért most tette közzé a részletes beszámolót a Washington Post?

Erdogan török elnök a hírek szerint csúcstalálkozót készít elő Putyin és Zelenszkij között. Mind az ukrán mind az orosz elnök gyakran nyilatkozta azt, hogy a tél beállta előtt be kellene fejezni a harcokat Ukrajnában. A tűzszünethez az kellene, hogy mind Putyin mind Zelenszkij diadal jelentést tudathasson a saját népével.

A koreai háború idején ez még sikerült: 1953-ban Sztálin halála után megkezdődött az enyhülés, és a Nyugat és a Kelet lezárta a három éve folyó háborút, amely borzalmas pusztítást vitt végbe  anélkül, hogy bármelyik fél elért volna bármit is. Mégis mindkét oldal diadal jelentéseket közölt a saját közvéleményével holott a fegyverszüneti vonal pontosan ott húzódott a két Korea között mint a háború kezdetén. Béke megállapodás azóta sincs.

Most sokminden más mellett az a probléma, hogy van internet, ezért a hatalomnak nehéz hitelesen hazudnia. Nehéz, de nem lehetetlen. Lehet, hogy a Washington Post cikk sorozata felhívás keringőre. Ahogy a háború előtt szinte senki sem hitt abban, hogy Putyin meghozza élete legrosszabb döntését és megtámadja Ukrajnát, ma ugyanígy szinte senki sem hisz a tűzszünetben. Annak viszont mindenki örülne, ha katonák helyett diplomaták vennék át a fő szerepet. Végülis Lavrov válaszolhatna úgy az amerikai külügyminiszter kérdésére, hogy békét akarunk! Talán el is hinnék neki…

Szijjártó Moszkvában gázért portyázott, miközben Brüsszel a gázembargót fontolgatja

Polonius
-
0
Szijjártó Moszkvában gázért portyázott, miközben Brüsszel a gázembargót fontolgatja

A magyar diplomácia vezetője csütörtökön Moszkvába látogatott, ahol nem gyakori vendégek mostanság az uniós tagállamok vezetői azóta, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én.

A magyar kormány folytatva hintapolitikáját azzal indokolja az utazást, hogy még 700 millió köbméter földgázt kell vásárolni ahhoz, hogy biztonságos legyen az ország ellátása a téli időszakban is. (Csak mellékesen jegyezzük meg, ha ahazai készlet nincsen meg miért adunk Szerbiának majdnem ugyanennyi földgázt. Gáz lehet ésszerű és hihető magyarázatot adni erre.)

Szijjártó olyan utasítást kapott Orbán Viktortól, hogy bárhonnan beszerezhet földgázt tekintettel a rendkívüli helyzetre. Amikor a magyar miniszterelnök Putyinnal aláírta a földgázegyezményt, akkor szó volt további földgáz vásárlásáról is, de közbeszólt a háború.

Az Európai Unió egyre másra hozta a szankciókat Oroszország ellen. Kezdetben csak a korszerű technológia exportját érintették volna a szankciók illetve a külföldi orosz pénzek befagyasztását. Később amerikai nyomásra az EU az orosz olajembargója mellett döntött. Orbán Viktor ezt megvétózta, így a MOL továbbra is vásárolhat orosz olajat, amely 30%-al olcsóbb a Brent olajnál. A MOL ebből a profitból tudja finanszírozni az üzemanyag ársapkát Magyarországon a hazai autósoknak.

Brüsszel gázembargót is szeretne

Az USA ösztönzésére az Európai Unió az olaj után földgázembargót is szeretne Oroszország ellen mondván ebből Putyinnak óriási jövedelme származik. Csakhogy sok uniós tagállam függése az orosz földgáztól olyan nagy, hogy a téli fűtési szezont veszélyeztetné,  ha a földgázembargót is bevezetnék Oroszország ellen. A magyar kormány hallani sem akar erről, de sok más tagállam is húzódik, ezért a földgázembargó egyelőre lekerült a napirendről Brüsszelben, de nem végleg.

Arra viszont aligha gondoltak az Európai Unió központjában, hogy egy tagállam még plusz orosz földgáz vásárlást tervezne az ukrajnai háború kellős közepén. Márpedig nyilvánvalóan erről van szó. Szijjártó Péter moszkvai tárgyaló partnerei Lavrov külügyminiszteren kívül: Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, az energiaügyek fő kormányzati embere Moszkvában és Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterelnök-helyettes. Arról egyelőre nem lehet tudni, hogy az orosz Barátság Érdemrenddel nemrég kitüntett Szijjártó Pétert fogadja-e maga Putyin elnök is? Egy ilyen fénykép nyilván kihívást jelentene Brüsszelnek, ahol Navracsics Tibor kétségbeesett elszántsággal küzd az uniós eurómilliárdokért – elismerve azt, hogy a bizalmat még meg kell ehhez szerezni.
Ezzel a gesztussal ez aligha sikerülhet.

Békét akarunk az utolsó csepp vérükig

FüHü
-
0
Békét akarunk az utolsó csepp vérükig

Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy az oroszok kivonultak Kijevből, „hogy megteremtsék az Ukrajnával folytatott tárgyalások feltételeit” – jelentette ki egy iráni megbeszélésén Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin azzal vádolta Ukrajnát, hogy nem teljesíti az isztambuli megállapodásokat, de azt nem árulta el, hogy konkrétan melyeket. Kijelentette: mivel Kijev nem hajlandó betartani vállalásait, nem fog találkozni Volodimir Zelenszkijjal.

„E feltételek megteremtése érdekében (a tárgyalásokhoz) csapataink kivonultak Ukrajna központjából, Kijevből. A kijevi hatóságok megtagadták ezeknek a megállapodásoknak a végrehajtását, bár gyakorlatilag megszülettek. Ezért a végeredmény természetesen nem a közvetítőkön múlik, hanem a felek azon vágyától, hogy teljesítsék a megkötött megállapodásokat. Ma már láthatjuk, hogy a kijevi hatóságoknak nincs ilyen vágyuk.”

Ezzel szemben Davyd Arakhamia, az ukrán tárgyalócsoport vezetője előrejelzése szerint augusztus végén folytatódhatnak a tárgyalások Oroszországgal, miután az ukrán csapatok ellentámadásba lendülnek az elfoglalt területeken. Más ukrán tárgyaló szerint Oroszország csak azért javasol tárgyalásokat, mert időt akar kapni az erők átcsoportosítására és egy alattomosabb és brutálisabb offenzíva indítására.

Az elnök, Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy csak akkor folytatnak tárgyalásokat, ha Oroszország bizonyítja a háború befejezésének szándékát és a megszálló csapatok kivonását Ukrajna területéről.

Vlagyimir Medinszkij, a tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője június 16-án azt mondta, hogy még áprilisban küldték el békemegállapodási javaslataikat, de az ukrán fél állítólag figyelmen kívül hagyta azokat.

Szergej Lavrov, az Oroszország külügyminisztere kijelentette, hogy elégedettek az ukrán delegáció által március 29-én Isztambulban bemutatott békemegállapodási javaslattal. Nyikolaj Patrusev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára kijelentette, hogy Oroszország ” a lehető leghamarabb ” szeretne megegyezni Ukrajnával.

Mindezen kijelentések fényében kijelenthetjük: a háború folytatódni fog.

A HÁBORÚ 25. NAPJA – (Folyamatosan frissítjük)

FüHü
-
0
A HÁBORÚ 25. NAPJA – (Folyamatosan frissítjük)

„Apu, a háborúban süt a nap?”

 

11:10 – A Sportdöntőbíróság (CAS) elutasította az Orosz Labdarúgó Szövetség (RFU) azon kérését, hogy függesszék fel a FIFA azon döntését, amely az összes orosz csapatot és klubot kizárja a versenyből.

10:00 – Ismét tüntetések zajlanak az orosz megszállás ellen a Herszon megyei Herszonban és Kahovkában. 

08:50 – A mariupoli városi tanács jelentése szerint a március 19-i támadás egy művészeti iskolát ért el Mariupol Livoberezsnij kerületében, ahol közel 400 nő, gyermek és idős bújt meg. Az épület elpusztult. Az áldozatok száma egyelőre nem ismert.

08:25 – -Brit hírszerző tisztviselők szerint Putyin elszigetelődik egy saját maga által létrehozott buborékban, amelybe nagyon kevés külső információ hatol be, különösen olyan, amely megkérdőjelezi, amit ő gondol. Az elemzők „saját propagandája áldozatának” nevezik.

07:30 – Vang Yi, Kína külügyminisztere szerint országa a „történelem jó oldalán áll”, mivel továbbra is az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók ellen tiltakozik, ugyanakkor nem kíván fegyvereket szállítani Moszkvának.

06:50 – A mariupoli lakosokat „erőszakkal” vittek Oroszországba, ahol „átirányították” őket az ország városaiba – jelentette a mariupoli városi tanács. A tanács közölte, hogy „több ezer mariupoli lakost deportáltak Oroszországba”, akiket „szűrési táborokba vittek, ahol a megszállók ellenőrizték az emberek telefonjait és iratait”.

05:00 – Ukrajna szinte minden régiójában kiadták a légiriadót jelző sziránákat Szumi, Mikolajiv, Ternopil, Poltava, Kirovohrad, Harkov, Zaporizzsja, Kijev, Lviv, Ivano-Frankivszk, Dnyipropetrovszk, Rivne, Volyn, Cserkaszi, Zsitomir, Vinnica, Odesa megyékben.

03:00 – Az Egyesült Államok nem hivatalosan egyeztetett Törökországgal annak lehetőségéről, hogy Ankara orosz S-400-as légvédelmi rendszereket adjon át Ukrajnának. Hivatalosan a török ​​hatóságok nem kommentálták az S-400-as rendszerek Ukrajnába való átadását.

00:15 – Pavlo Kyrylenko, a donyecki közigazgatás vezetője elmondta a Mariupolból  menekülő több ezer lakos éhen halhat a megszállt Manhusi és Melekin területeken mivel az orosz megszálló erők nem hajlandók élelmet és vizet adni, valamint a biztonságos áthaladást.

A Vatikán is közvetítene

FüHü
-
0
A Vatikán is közvetítene

A Vatikán „bármilyen közvetítésre rendelkezésre áll”, hogy segítsen véget vetni az ukrajnai háborúnak. Ezt az European Truth szerint Pietro Parolin vatikáni külügyminiszter a Vatican News-nak adott interjújában mondta.

A vatikáni külügyminiszter megismételte Ferenc pápa azonnali tűzszünetre vonatkozó felszólítását Ukrajnában, amelyet a pápa a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetése során fogalmazott meg.

A pápa „példátlan gesztusa”, amellyel az ukrán invázió másnapján meglátogatta a vatikáni orosz nagykövetséget, egy „személyes lépés” volt, hogy „a moszkvai hatóságok felé kifejezze aggodalmát a háború eszkalációja miatt” – mondta Parolin.

Parolin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna háborúban áll, Oroszország szerint ez csak egy különleges műveletet.

„A szavak fontosak, és „katonai különleges műveletnek” nevezni azt, ami Ukrajnában történik, azt jelenti, hogy nem ismerjük el a tények valóságát.

Olyan háborúval állunk szemben, amely sajnos sok civil áldozatot követel, mint minden háború” – mondta a bíboros.

„Szörnyű képeket látok, amelyek Ukrajnából érkeznek. Áldozatok a civil lakosság körében, nők, idősek, védtelen gyerekek, akik életükkel fizettek a háború ostobaságáért. Az erőszak fokozódik, ha városokat látunk lerombolt házakkal, elektromos áram hiányával, nulla hőmérséklet, élelmiszer- és gyógyszerhiány, valamint menekültek milliói, főleg nők és gyerekek, akik a bombák elől menekültek.Az elmúlt napokban találkoztam egy csoportjukkal, akik Ukrajna különböző pontjairól érkeztek Olaszországba: üres tekintetek, arcok mosoly, végtelen szomorúság nélkül” – tette hozzá.

Megjegyzendő, hogy ugyanakkor a vatikáni államtitkár nagyon óvatosan támogatja Ukrajnát.

Lavrov bejelentette Oroszország kilépését az Európa Tanácsból

FüHü
-
0
Lavrov bejelentette Oroszország kilépését az Európa Tanácsból

Oroszország bejelentette, hogy nem lesz többé tagja az Európa Tanácsnak. Amint arról az orosz TASZSZ is beszámolt, a nyilatkozatot március 10-én tette az orosz külügyminisztérium.

A hírügynökség azzal vádolta az EU- és a NATO-országokat, hogy állítólag visszaélnek többségükkel, és „folytatják az Európa Tanács, valamint a közös európai humanitárius és jogi tér megsemmisítését célzó vonalat”.

„Oroszország nem vesz részt az őket engedelmesen utánzó NATO és az EU, a legrégebbi európai szervezet átalakításában a Nyugat felsőbbrendűségéről és az önimádatról szóló történetek újabb platformjává. Hadd élvezzék a kommunikációt egymással Oroszország nélkül, – közölte az orosz külügyminisztérium.

Az orosz tömegmédia megjegyzi, hogy Oroszországnak az Európa Tanácsban való részvételével moratóriumot vezettek be a halálbüntetésre.

Emlékeztetni kell arra, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború miatt az Európa Tanács  felfüggesztette Oroszország tagságát két testületben  – az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (ETP).

Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság Irodájának tagjai szintén  kezdeményezték Oroszország  képviseleti jogának megszüntetését a bizottságban.

A PACE rendkívüli plenáris ülését március 14-15 -re hirdették meg, a napirend fő témája az Orosz Föderáció agressziójának következményei lesz.

Oroszország jogilag továbbra is tagja marad az Európa Tanácsnak, és részes fele a vonatkozó egyezményeknek, amely fenntartja Oroszország kötelezettségeit, beleértve az Emberi Jogok Európai Egyezményét is. Ez egyben Oroszország elkötelezettségét is jelenti az EJEB határozatainak betartása mellett.

1231. oldal a 3-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan