Kezdőlap Címkék Szergej Lavrov

Címke: Szergej Lavrov

Felélénkül az iszlamista terrorizmus Afganisztánban?

Dusanbeban tartottak találkozót a sanghaji kezdeményezés vezetői, akik az afganisztáni válságot tárgyalták meg elsősorban. Irán is belépett a szervezetbe, így már a térség összes érintett állama egyeztetheti elképzeléseit Afganisztánnal kapcsolatban.

A két fő kérdés:

  • újra az iszlamista terrorizmus hátországa lesz-e Afganisztán?
  • Mi lesz a több millió menekülttel? Pekinget elsősorban azt izgatja: hova mentek az ujgur iszlamisták Afganisztánból?

A tálibok szóvivője exkluzív interjút adott a pekingi Global Timesnak, és ebben azt állította, hogy a Kelet Turkesztáni Iszlamista Mozgalom /ETIM/ embereinek megmondták: el kell hagyniuk Afganisztánt! De hol vannak most? Hányan élnek még mindig Afganisztánban?
– tudakolja a pekingi vezetés angol nyelvű portálja.

Az ujgur iszlamistákkal közöltük, hogy nem használhatják bázisként Afganisztánt külföldi hadműveletekhez – nyilatkozta a Global Timesnak Suhail Shaheen tálib szóvivő. Aki viszont nem közölte: hány ujgur iszlamista hagyta el Afganisztánt és hányan maradtak még ott? Ezt kifogásolta a pekingi külügy szóvivője.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tavaly májusban egy jelentést tett közzé arról, hogy  az ETIM-nek körülbelül 500 harcosa él Badahsan, Kunduz és Taksan tartományban Afganisztán északi részén.

Pakisztáni források szerint 200-300 ujgur iszlamista harcos maradhatott Afganisztánban.

Az amerikai katonák csapást mértek egy táborra Badahsan tartományban 2018-ban, ahol a tálibok az ujgur fegyvereseket képeztek ki.

A sanghaji Fudan egyetem professzora szerint az ETIM emberei szétszóródtak: az iszlamista szervezet legfőbb erői Pakisztánban, Szíriában és Törökországban élnek. Csang Csiatong professzor szerint ma már az iszlamista szervezetnek több tagja él Szíriában mint Afganisztánban. A táliboknak még akkor is nehéz lenne teljesíteni az ígéretüket, melyet Vang Ji külügyminiszternek tettek Tiencsinben még a hatalomátvétel előtt, ha komolyan akarnák hiszen ők maguk is megosztottak és nem ellenőrzik Afganisztán egész területét.

A tálibok Kínától, az ujgur iszlamisták az USA-tól várnak segítséget

Erre az ellentmondásra mutat rá a Global Times, amely megerősíti, hogy a támogatás legfőbb feltétele az, hogy a Kínában terroristának tekintett szervezetet számolják fel Afganisztánban.

Az ETIM azonban élvezi az Egyesült Államok támogatását – hangsúlyozzák a kínai szakértők. Azzal, hogy az USA ilyen villámgyorsan vonult ki Afganisztánból, megnőtt a szomszédos államok terrorfenyegetettsége – hangsúlyozza a Global Times.

Kínai-orosz együttműködés

Tadzsikisztán fővárosában Afganisztánról tanácskoznak a sanghaji együttműködési szervezet tagállamainak vezetői. A kínai és az orosz külügyminiszter: Vang Ji és Szergej Lavrov megerősítették az együttműködési szándékot a terrorizmus ellen. Vang Ji ezenkívül sürgette az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy járuljanak hozzá ehhez – írta a Hszinhua hírügynökség.

A tanácskozáson Dusanbeban részt vett India, Pakisztán és Irán is, melyek mind érintettek az afganisztáni válságban.

Mennyibe kerül az orosz földgáz?

Szijjártó Péter és Szergej Lavrov erről nem tudott megállapodni az orosz gáz áráról Budapesten az orosz külügyminiszterrel folytatott tegnapi megbeszélésein, ezért a magyar külügyminiszter Szentpétervárra utazik, hogy ott tisztázza az új hosszútávú földgáz szerződés feltételeit. Magyarország szempontjából az időzítés nem kedvező, mert a világon emelkedik a földgáz ára.

Ha hideg lesz a tél kevés lehet a földgáz, emelkedhetnek az árak

Mélyponton a gáztárolók feltöltöttsége, és ha októberben is így lesz, akkor az uniós országok úgy mennek neki a télnek, hogy elég lesz egy gixer ahhoz, hogy komoly gondok legyenek az energia szolgáltatásban – írja a brüsszeli Politico.

Az Európai Unió brüsszeli központjában is aggódnak

117 milliárd köbmétert képesek a gáztárolókban tartani az uniós államok, ez az éves fogyasztás egyötöde. Egy évvel ezelőtt a gáztárolók tele voltak, és ez tette lehetővé, hogy az uniós államok átvészeljék a hideg telet, amely óriási gázár emelést eredményezett januárban.

Jelenleg a gáztárolókban a telítettség 60%-os, ezt jelentősen emelni kellene októberig, hogy az uniós államok magabiztosan vághassanak neki a télnek, amely idén is hidegnek ígérkezik.

A pandémia megváltoztatta a játékszabályokat

2020-ban a gáztárolók tele voltak, a gazdaság viszont jelentős részben leállt. Az otthoni fűtés viszont fontosabb lett, mert a távmunka és a távoktatás ezt szükségessé tette. Olyan túlkínálat alakult ki a piacon, hogy a gázár lecsökkent 3 dollárra! (millió British Thermal Unit – BTU). Ezért az uniós államok lemondtak az USA-ból érkező cseppfolyósított földgázról, amely ennél drágább volt.

Csakhogy manapság már a gazdaság újraindult, és a piacon 15 dollár az azonnali szállítás árfolyama. Nemcsak a gazdaság újraindulása növelte meg a gázárat hanem a természeti katasztrófák is, és a hálózati hibák, melyek fennakadást okoztak.

Mit jelentett ez a gyakorlatban?

Például azt, hogy Brazíliában a hőség miatt a vízierőművek kapacitása jelentősen csökkent, ezért rákényszerültek arra, hogy több cseppfolyósított földgázt importáljanak az Egyesült Államokból.

Európa legnagyobb földgáz kitermelő helye, a norvég Troll júliusban leállt, mert nemvárt karbantartási munkálatokra volt szükség.

Augusztus hatodikán a Gazprom is radikálisan csökkentette a földgáz szállítást arra hivatkozva, hogy tűz ütött ki Szibériában egy telephelyen.

Az árak is megugrottak, mert a Gazprom az ukrajnai kapacitásoknak csak egy kis részét kötötte le. Erről is tárgyalt Merkel kancellár Moszkvában és Kijevben. A Gazprom abban bízik, hogy Németországban még az idén engedélyezik az Északi Áramlat 2 földgázvezetéket, amely a Balti tenger alatt szállít földgázt Oroszországból közvetlenül a német partra.

Mindennek következtében nagy a bizonytalanság a gázpiacon

„Van egy kis félelelem attól, hogy bejönnek a felárak (premium prices) a tél közeledtével, és ez olyan mozgásokat indíthat el a piacon, amelyek aránytalanul nagyok lehetnek a valóságos problémához képest” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a Gazprom árpolitikájáról Jack Sharples az oxfordi Energia kutató intézet szakértője.

Rejkjavikban lesz az USA-orosz csúcs?

Tony Blinken amerikai külügyminiszter azt javasolta orosz kollégájának Szergej Lavrovnak, hogy Rejkjavikban legyen a két elnök csúcstalálkozója, miután tárgyalt az izlandi fővárosban orosz kollégájával. Korábban már a két államfő telefonbeszélgetésén szóba került a csúcstalálkozó lehetősége.

A mélyponton levő amerikai-orosz kapcsolatokon ez mindenképp javítana. Washington mindenesetre jelezte, hogy nem alkalmaz szankcióit az ellen a cég ellen, mely az Északi Áramlat II. földgázvezetéket épiti Oroszország és Németország között. Az amerikaiak elszántan fúrják az EU-orosz kapcsolatokat. Az európai ügyeket most az a Victoria Nuland intézi a State Departmentben, aki

az ukrajnai válság idején nőies finomsággal így fogalmazott: fuck the EU!

Magyarország kémparadicsom lesz?

A magyar kormány a NATO és EU tagállamok közül egyedül továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával és Pekinggel miközben Washingtonban mind Oroszországot mind pedig Kínát stratégiai ellenfélnek nyilvánították. A CIA emiatt attól tart, hogy ily módon

Magyarország a kémek paradicsomává válhat, de lehet, hogy már ma is az.

Kérdés persze, hogy ez komolyan aggasztja-e Washingtont hiszen ily módon informális módon maga is kapcsolatot tarthat a két másik nagyhatalommal miközben nem kellene tartania attól, hogy a media ebből kiszaglászik valamit.

Magyarország a kínaiak és az oroszok trójai falova a NATO-ban és az EU-ban

Ez viszont már sokkal jobban aggaszthatja az Egyesült Államokat, mert ily módon olyan információkhoz juthat hozzá Oroszország és Kína, melyeknek stratégiai jelentősége lehet. A NATO-n belül már bizonyos tárgyalásokba nem vonják be a magyar diplomatákat, mert az USA nem lehet biztos benne, hogy az ott elhangzott információk nem jutnak-e el Moszkvába és Pekingbe is. Más kérdés, hogy az orosz és a kínai hírszerzés profi vagyis tudják: olyan állam, mely nyíltan hirdeti orosz vagy Kína barátságát túlságosan is gyanús minden kémelhárítás szemében. Célszerűbb olyan államot választani mint Ausztria, Franciaország vagy Olaszország, ahol a kémkedés gyanúja kisebb.

Az orosz hírszerzést korábban Franciaország akkori hadügyminisztere Francois Léotard tájékoztatta a NATO tanácskozásokról…

Navalnij neje Németországba menekült

Julia Navalnaja Németországba érkezett, ahol férje életét korábban megmentették az orvosok. Az orosz ellenállás vezérét megmérgezték Szibériában, ahol a kórházban majdnem meghalt. (Orvosa most veszítette ott életét). Merkel kancellár kérésére Putyin elnök kiengedte ellenfelét. Navalnij miután megerősödött Németországban, visszatért hazájába. Ahol rögtön letartóztatták. Most börtönbüntetését tölti mondvacsinált vádak alapján.

Putyin palotája és a német titkosszolgálat

Navalnij hazaérkezése után hívei közzétettek egy videót, amely szerintük Putyin elnök fekete-tengeri luxus palotáját mutatja be az ámuldozó oroszoknak. A videót eddig már több mint 110 millióan nézték meg Oroszországban és külföldön. Bár Putyin cáfolta, hogy a palota komplexum az övé lenne, de ennek csak kevesen adnak hitelt Oroszországban, ahol az államfő népszerűsége napról napra csökken.

Támadás Julia Navalnaja ellen

A videó miatt dühbe gurult Putyin elnök és a titkosszolgálat. Kommandósok lepték el Julia Navalnaja lakását, akit átmenetileg őrizetbe is vettek „a járvány szabályainak megsértése miatt.”

Julia Navalnaja ezért utazott Németországba, de hangsúlyozta: „száműzetése nem végleges”.

Közben Putyin emberei villámgyorsan új választási törvényt készítenek elő, amely lehetetlenné tenné, hogy Navalnij induljon a szeptemberi választáson. Az új törvényjavaslat szerint „külföldi ügynökök ” nem indulhatnak a választásokon Oroszországban.

Nyikolaj Patrusev, a titkosszolgálat korábbi főnöke, aki jelenleg a majd mindenható Védelmi Tanács titkára, „külföldi ügynöknek” titulálta Alekszej Navalnijt. Lavrov orosz külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy a videót Putyin palotájáról Navalnij emberei a német titkosszolgálat támogatásával készítették el.

Pompeo: jobb kapcsolatot akarunk Oroszországgal

Szergely Lavrov Whasingtonban közös harcról tárgyalt a terrorizmus ellen, az „ukrán vonósnégyes” dilemmájáról: választás és autonómia vagy autonómia és választás, de szóba került az a szankció is amely forgalombővüléssel „sulytotta” az oroszokat.

Két év óta most először tárgyalt Washingtonban Lavrov orosz külügyminiszter, aki viszonozta Mike Pompeo májusi látogatását Szocsiban. „Jobb, hogyha beszélünk egymással mint hogyha nem” – ezt hangsúlyozta veterán orosz diplomata. Pompeo közölte: az USA jobb kapcsolatot akar Oroszországgal. Mindenekelőtt a terrorizmus ellenes harcban várnak az eddiginél hatékonyabb együttműködést.

Szíria soha többé nem lehet az Iszlám állam központja

Ezt hangsúlyozta az amerikai diplomácia vezetője. Aki megfeledkezett arról  hogy korábban ők segítettek abban, hogy a fanatikus iszlamista milícia helyzetbe kerüljön Szíriában és Irakban. Az USA Iránnal szemben kívánta felhasználni az Iszlám államot, de kudarcot vallott. Ezt követően kezdte el támogatni a kurd milíciát, mely az Iszlám állam elleni küzdelem leghasznosabb tagja volt. Majd az amerikaiak őket is elárulták, és átadták a kezdeményezést a törököknek és az oroszoknak.

Ukrajnáról is szó esett Washingtonban

Az amerikaiak az orosz álláspontot támogatják vagyis a minszki egyezmény betartását sürgetik. Ez azt jelenti, hogy először választásokat kellene rendezni az orosz többségi Kelet Ukrajnában, majd ezt követően döntenének arról, hogy ezek a tartományok milyen autonómiát élvezzenek Ukrajnában és milyen viszonyban legyenek Moszkvával. Az ukrán elnök az ellenkező menetrendhez ragaszkodik: az orosz milíciák először tegyék le a fegyvert Kelet Ukrajnában és ismerjék el azt, hogy a keleti tartományok Ukrajna részei. Ezt követően lehetnének választások, majd megegyeznének az autonómiáról. Párizsban erről tárgyalt az „ukrán vonósnégyes”: Vlagyimir Putyin és Volodomir Zelenszkij valamint Angela Merkel német kancellár és  Emmanuel Macron francia elnök. Előrelépés történt, de áttörés nem.

Az USA megfenyegette Oroszországot

Lavrov látogatásával egyidőben az amerikaik közölték az oroszokkal: amennyiben beavatkoznak jövőre az elnökválasztásba, akkor újabb szankciókkal sújtanak le rájuk. Lavrov orosz külügyminiszter mosolyogva közölte: a szankciók ellenére évi 20 milliárd dollárról 27 milliárd dollárra nőtt az orosz-amerikai kereskedelem.

Putyin sokat veszíthet Venezuelában

0

A legsúlyosabb következményekkel járhat egy amerikai beavatkozás Venezuelában – figyelmeztetette Szergej Lavrov külügyminiszter amerikai kollégáját, aki a Monroe doktrínára hívta fel a figyelmét.

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Mike Pompeo külügyminiszter egymást váltva ismételgetik: Oroszországnak semmi keresnivalója sincsen az amerikai kontinensen! Ahogy azt Monroe elnök még a XIX-ik században megfogalmazta. Csakhogy most a huszonegyedik században vagyunk amikor a globális gazdaság eltüntette a távolságokat. Oroszország pedig igen szoros viszonyt épített ki Venezuelával. Ha bukik Nicolas Maduro populista rendszere, akkor Putyin is pórul járhat.

A Rosznyeft 9 milliárd dollárt ruházott be Venezuelában

Nem véletlenül indította meg most támadását a Maduro rendszer megbuktatására Juan Guaido, az ellenzék vezére, akit Trump elnök nyíltan támogat. Április 28-án lépett életbe az az embargó, melyet az USA mondott ki Venezuela olaj exportjára! Ez újabb koporsószeg a Maduro rendszernek, mely már így is ezer sebből vérzik. A PDVSA, az állami olajvállalat a rendszer legfőbb pénzügyi támogatója. Bankja a Gazprombank Moszkvában. Az oroszok ugyanis jelentős kölcsönöket is nyújtottak Venezuelának, amely a fizetésképtelenséget gyakran csak orosz és kínai pénzekkel kerülte el. 17 millárd dollárra teszik az orosz kölcsönök értékét. Ezek fedezete Venezuela olajkincse, mely a legnagyobb a világon.

Ha Maduro bukik, mi lesz az orosz szerződésekkel?

Putyin sokat veszíthet – hívja fel a figyelmet a londoni Daily Mail, mely riportjában emlékeztet arra: tavaly decemberben orosz szuperszonikus harci gépek szálltak le Venezuelában. Nemrég pedig érkezett egy válogatott kommandós csapat Moszkvából élén egy tábornokkal. Washingtoni tiltakozásra az oroszok közölték: katonai egyezményük van Venezuelával.

Trump opciói kifogyóban vannak

Erre figyelmeztet a Reuters hírügynökség, mely rámutat arra, hogy a katonai beavatkozás nemigen számíthatna támogatókra sem az Egyesült Államokban sem pedig Latin Amerikában. Marad tehát a fenyegetőzés. A kubaikat újabb szigorú szankciókkal akarják rábírni arra, hogy kivonják a fegyveres erőiket Venezuelából. Washington szerint 20-25 ezer válogatott kubai katona őrködik Maduro rendszerének stabilitásán. Havannában ezt természetesen cáfolják.

A politikai káosz közepette tovább folytatódik Venezuela mélyrepülése. Az ország, mely a világ legnagyobb olaj kincsén üldögél, kénytelen volt olajat vásárolni Nigériától. Saját olajipara, melybe oly sok pénzt fektettek az oroszok és a kínaiak egyre inkább működésképtelen. Gyakoriak az áramszünetek és fogyatkozóban a pótalkatrészek. Az USA ily módon akarja megfojtani a Maduro rendszert, melyet viszont Oroszország, Kína, Kuba és Törökország elszántan támogat. Oroszország és Kína egyáltalán nem önzetlenül, hiszen dollár milliárdjaik vannak befektetve Venezuelában, ahol a gazdasági csőd politikai káosszal párosul …

Amerikai-orosz külügyi találkozó lehet a G20-on

0

Május 20-21-én tartják meg a G20 csúcstalálkozót Argentínában, és itt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tárgyalhat frissen kinevezett amerikai kollégájával, Mike Pompeóval.

Ezt maga Lavrov közölte az interfax orosz hírügynökséggel. Minthogy a két állam kapcsolatai a mélyponton vannak, ezért minden találkozó reményt nyújthat a javulásra.

Vlagyimir Putyin elnök, akit most iktattak be újabb hat évre, érvényes meghívóval rendelkezik a Fehér Házba – mondta az orosz diplomácia vezetője. Trump hívta őt meg, miután gratulált választási győzelméhez. Csak Trump ellen épp a túl szoros orosz kapcsolatai miatt folyik vizsgálat, ezért

a csúcstalálkozó időpontja teljesen bizonytalan.

A feszült közel-keleti helyzet miatt mindenképp szükség lenne amerikai-orosz eszmecserére, hiszen a két nagyhatalom vezérkari főnökei csak a konkrét katonai problémákat vitathatták meg nemrég Bakuban. Oroszország olyan rakétavédelmi rendszerrel látja el Szíriát, mely képes lelőni a támadó izraeli gépeket. Izrael hadügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy az izraeli légierő ennek ellenére folytatja a támadásokat, még akkor is, ha a rakétákat kezelő orosz személyzet is veszélybe kerülhet.

Sőt, az egyik izraeli miniszter azt mondta: ha nem állítja meg Iránt, akkor

készek megdönteni Bassár el Aszad szíriai diktátor rendszerét is.

Közben Donald Trump épp készül felmondani az Iránnal megkötött atomalkut. Irán jelenleg Oroszország oldalán áll, miközben az Egyesült Államok Izraellel és Szaúd Arábiával alkot szövetséget. A két oldal között több országban rendkívül kiélezett a helyzet. Lavrov és Pompeo találkozója enyhíthetne ezen, ha valóban létrejön.

Szkripal-ügy: amerikai diplomatákat utasítanak ki az oroszok

0

Folytatódnak a kitiltások a Szkripal-ügyben: Oroszország a szentpétervári amerikai konzulátus bezárásával és amerikaiak kiutasításával válaszolt.

Miután Nagy-Britannia és szövetségesei oroszokat utasítottak ki a volt orosz kém, Szergej Szkripal megmérgezése miatt, az oroszok is hasonlóan válaszoltak. Az intézkedések első hullámát Szergej Lavrov külügyminiszter jelentette be csütörtökön.

Jon Huntsmant, az amerikai nagykövetet is behívatták az orosz külügyminisztériumba. Ott tájékoztatták, hogy 58 embert tiltanak ki a moszkvai nagykövetségről, és kettőt a jekatyerinburgi konzulátusról.

Lavrov elmondta, hogy

a „szemet szemért” akció tovább folytatódik, más, az ügyben Nagy-Britanniát támogató országok is hasonlóra számíthatnak.

Összesen több mint 25 ország 130 diplomata kiutasításáról döntött, hogy szolidaritást vállaljon a britekkel abban az ügyben, amelyet a második világháború óta az első Európa területén elkövetett vegyifegyver-támadásnak tartanak.

Lavrov szerint az intézkedésekkel ezekre az elfogadhatatlan akciókra reagálnak, amelyet Nagy-Britannia rákényszerít a szövetségeseire az „úgynevezett Szkripal-ügyben” – idézi a Guardian. Lavrov arról is beszélt, hogy Londonban viccet csinálnak a nemzetközi jogból. Moszkvában továbbra is tagadják, hogy bármi közük lenne a kettős ügynök Szergej Szkripal és lánya megmérgezéséhez Salisburyben.

Közben Julia Szkripal állapota sokat javult, orvosai szerint már nincs életveszélyben. Apja továbbra is kritikus állapotban van. A hatóságok pedig továbbra is vizsgálják a mérgezés körülményeit, annyit lehet tudni, hogy otthonában mérgezhették meg Szkripalt.

Amerikai-orosz párharc az európiai földgázpiacért

0

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államok azért akarja megfúrni egy új orosz gázvezeték megépítését, mert a saját drága cseppfolyósított földgázát akarja eladni Európának. 

Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy az Északi Áramlat 2 nevű gázvezeték kétszeresére növelné az orosz földgázszállítást Németországba. A Balti-tenger alatt húzódó vezetéken jelenleg 55 milliárd köbméternyi orosz gáz érkezik a nyugat-európai országba. Amennyiben megépülne a második vezeték is, akkor a felére csökkenhetne a tranzit költség. Ráadásul ez az útvonal 2000 kilométerrel rövidebb, mint amelyik jelenleg Ukrajnán keresztül látja el orosz földgázzal az EU néhány tagállamát, köztük Magyarországot is.

Németország, Ausztria és Magyarország helyesli ezt az orosz tervet

állapítja meg a hivatalos moszkvai véleményt tükröző Russian Today internetes weboldala. Ugyanakkor az uniós tagállamok közül  Lengyelország és a három balti állam (Litvánia, Lettország és Észtország) amerikai földgázt akarnak, hogy azzal váltsák fel az orosz földgázt és a jövőben ne függjenek többé Moszkvától. Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) pártelnöke és a lengyel kül- és belpolitika legfontosabb alakítója, korábban

a Molotov-Ribbentrop paktumhoz hasonlította a német-orosz az Északi áramlat vezeték megépítéséről földgázegyezményt 

1939-ben a náci Németország és a kommunista Szovjetunió Lengyelország felosztásáról állapodott meg egymással. Kaczynski nyilvánvalóan túldramatizálja a helyzetet, hiszen a lengyelek hagyományos orosz és németellenességére játszik rá. Az viszont tény, hogy a lengyelek és a balti országok szívesebben várják a távoli amerikai földgázt, mint a közeli oroszt.

Donald Trump amerikai elnök tavaly Varsóban meggyőződhetett arról, hogy mennyire fontos a térség vezetői számára az amerikai földgáz:  mind Lengyelország, mind pedig a balti államok elkötelezték magukat az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) iránt annak ellenére, hogy az minden bizonnyal drágább, mint az orosz. A magasabb ár oka, hogy az LNG-t speciális kikötőkben lehet csak kiszivattyúzni a tankerekből.

Trump számára nemcsak amiatt lenne fontos ez az üzlet, hogy így több amerikai árut adjon el a partnereinek. Ez egyben egy stratégiai játszma is, hiszen a NATO szövetségesek energiafüggését csökkenteni lehet Oroszországtól, ha a tagállamok amerikai földgázt vesznek az orosz helyett. A legújabb washingtoni stratégiai irányelvek szerint Oroszországot Kínával együtt az USA fő ellenfelének neveztek a világban. Az USA számára gazdaságilag távolról sem annyira fontos a földgázexport, de gyengítheti vele Oroszországot, amelynek ez az energiahordozó a fő exportcikke az Európai Unióba.

Orosz külügyminiszter: ketten kellenek a tangóhoz

0

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újra megerősítette: párbeszédre törekszenek az Egyesült Államokkal, de nem hagyják figyelmen kívül, hogy Washington jobban kedveli a szóló breakdance-t mint a tangót, amelyhez partner is kell.

Az orosz diplomácia vezetője a külügyi akadémia évnyitóján mondott beszédet Moszkvában. Közölte:

Oroszország válaszolni fog arra az újabb szankcióra, hogy az USA bezáratta San Francisco-i konzulátusát.

Az amerikaiak csak az utolsó pillanatban tájékoztattak bennünket erről – fejezte ki neheztelését a veterán orosz diplomata.

Mivel indokolta Washington az újabb oroszellenes szankciót? Azzal, hogy korábban Oroszország 455 főben állapította meg az amerikai diplomáciai képviseletek létszámát.Ezt egyébként Trump megköszönte

Emiatt az USA átmenetileg fel is függesztette a vízumok kiadását Oroszországban. Ezenkívül közölte:

a jövőben csakis Moszkvában ad ki vízumokat.

Ez súlyos csapás a hatalmas területű Oroszországban, ahol korábban Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban is lehetett amerikai vízumért folyamodni.

Ez a kis diplomáciai háborúskodás amiatt alakult ki Washington és Moszkva között, mert az Egyesült Államokban a kémelhárítás megállapította: orosz hackerek beavatkoztak az amerikai választási harcba 2016-ban, méghozzá Donald Trump oldalán. Washingtonban most is több vizsgálat folyik, hogy megállapítsák: milyen volt Trump kampánycsapatának a kapcsolata a washingtoni orosz nagykövetséggel.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!