Kezdőlap Címkék MNB

Címke: MNB

Surányi: lejtmenetben a magyar gazdaság

“A tartósan mesterségesen leszorított negatív reálkamat- akár a kormány akár a kormány piactorzító beavatkozására, akár a jegybank ultralaza monetáris politikája révén – a biztos leszakadás felé löki az országot – írja Surányi György a Portfolió portálon.

“Robert Solow, a Nobel díjas amerikai közgazdász hatvan éve bebizonyította, hogy a beruházások magas szintje csak szükséges, de nem elégséges feltétele a gyors növekedésnek.”

Már hatvan évvel ezelőtt sem volt mindegy, hogy mibe fektetnek be pénzt, ma pedig a gyorsan változó világban végképp nem az. A döntéshozók problémája az, hogy mindíg csak utólag derül ki, hogy melyik volt a jó befektetés. Másik kérdés az, hogy kinek jó a befektetés? Kinek hoz hasznot? Ha az állami döntéshozók magánszámlára dolgoznak, akkor a válasz meglehetősen egyértelmű. Érdekes, hogy Surányi György, a Nemzeti Bank ex elnöke erre a nyilvánvaló összefüggésre nem utal. Ehelyett azt a nyilvánvaló tendenciát hangsúlyozza, hogy

“a növekedés forrása a technikai haladás, a termelékenység növelése.”

Valójában persze ez az igazság csakis a centrum országaira igaz, ahol az árak alakítására az érintett döntéshozóknak módjuk van. A periféria országaiban erre semmilyen esély sincsen, ezért az olcsó munkaerő az export alapja nem pedig a növekvő hatékonyság. Jól látható ez Latin Amerikában és Európa szegényebb keleti felén. A magyar export ezért teljesített jól 2023-ban.

“A mesterségesen alacsonyan tartott kamatok, az olcsó pénz a közfelfogással ellentétben az erőforrások pazarlásához, a versenyképesség romlásához, a külső és belső pénzügyi egyensúly felborulásához, inflációhoz és leszakadáshoz vezet. A régiós szintet 3-5%-kal felülmúló beruházási ráta nem vezet a fogyasztás szimmetrikus emeléséhez. Magyarország GDP-je az uniós átlag 76%-a fogyasztás az uniós átlag 71%-a.

Káros a GDP növekedés fetisizálása, ha nem vezet a széles értelemben vett jólét bővüléséhez” – írja Surányi György.

Ne tudná mindezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, akire Orbán Viktor rábízta a gazdaságpolitikát?

Orbán Viktor a szegényház királya

Miközben a nemzeti együttműködés rendszere leküzdötte magát az utolsó előtti helyre fogyasztásban és korrupcióban az Európai Unióban, már csak Bulgária marad mögöttünk, Orbán Viktor politikai hatalma szinte teljes. A hatalom népszerűségét nem tudta megrendíteni a rekord nagyságú infláció, a reáljövedelem csökkenése sem. Közben pedig Orbán Viktor alteregója, Mészáros Lőrinc újra Magyarország leggazdagabb lett, mert a válság évében 150 milliárd forinttal tudta növelni vagyonát. Tiborcz István, a miniszterelnök veje bekerült az 50 leggazdagabb magyar közé a Forbes listáján. Magának Orbán Viktornak a vagyonáról nem tudunk semmit, de Oroszországban Putyin a leggazdagabb oligarcha, ennek mintájára feltételezhetjük, hogy a magyar miniszterelnök sem szűkölködik anyagi javakban az oly sokszor bírált off-shore számlákon.

A nemzeti együttműködés rendszere tehát bizonyított: Orbán és csapata a pénzénél van miközben szinte mindenki másnak az életszínvonala csökkent 2023-ban.

Miért? Orbán Viktor folyamatosan emeli a munkabéreket és a nyugdíjakat miközben az inflációval és a forint leértékelésével továbbra is biztosítja azt, hogy a munkaerő olcsó maradjon a világpiacon. A magyar versenyképesség ugyanis ettől függ, és nem a hatékonyság növelésétől. A magyarországi Audi vagy Mercedes gyárban nem sokkal gyengébb a hatékonyság mint Németországban miközben a dolgozók jövedelme messze elmarad attól, amennyit az anyaországban keresnek. Keresetük Magyarországon kifejezetten jónak számít, ők a munkás arisztokraták – ahogy régebben nevezték ezt a réteget.

A magyar munkavállalót nem a GDP és a versenyképesség érdekli hanem az, hogy mennyit keres.

Orbán gondoskodik róla, hogy forintban a fizetés egyre magasabb legyen. Emlékeztessünk rá, hogy Surányi György amíg a Nemzeti Bank elnöke volt, folyamatosan óvott attól, hogy a bérek kiáramlása veszélyeztesse az egyensúlyt. Orbán Viktort nem ez érdekli hanem az, hogy mindenki tudja Magyarországon: a miniszterelnöktől függ az, hogy mennyit keres? Milyen gazdasági lehetőségekhez juthat? A nemzeti együttműködés rendszere ezt a feudális láncot jelenti, a hierarchikus szisztémát, amelynek élén a vezér áll, aki végső soron mindenről dönt.

A szavazópolgárok döntő többsége azért fogadja el a nemzeti együttműködés rendszerét, mert nem lát alternatívát. Azt gyanítja, egyáltalán nem alaptalanul, hogy amennyiben az ellenzék hatalomra kerülne, akkor megmaradna a nemzeti együttműködés rendszere, csak épp mások működtetnék azt a saját hasznukra.

Egy olyan országban, ahol a havi nettó átlagbér 700 dollár körül jár, az átlagnyugdíj pedig 600 dollár  körül, nem mindegy, hogy ki a vezér, és milyen hazug propagandával vezeti félre a közvéleményt?

Like it or leave it – kedveld vagy hagyd ott – mondja az angol, és a tehetséges fiatalok jelentős része ezért dönt a kivándorlás mellett.

A Baltikumból, Lengyelországból vagy Romániából még sokkal többen emigráltak. Egy lepukkant régióban – éppúgy mint Latin Amerikában – nincsenek sikeres államok, az alternatíva is hiányzik. Ezért tervezhet hosszú távra Orbán Viktor, aki mindig is király akart lenni, igaz, hogy ez neki csak a szegényházban sikerült.

Fórum

„Új kormányzati döntéshozó fórum alakul a fegyelmezett költségvetési gazdálkodásért – jelentette be kedd késő este a Pénzügyminisztérium. Azt is kiemelte: a kormány egyik elsődleges célja, hogy felgyorsítsa az egyensúlyi mutatók javítását, a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését. Ennek érdekében új munkacsoport alakul.”

Az emberben rögtön fölmerül a kérdés, eddig nem volt fegyelmezett költségvetési gazdálkodás? Tényleg? Ehhez fórumot kell létrehozni? Hát…

Én még élénken emlékszem arra, mikor Kósa és Szijjártó egymást erősítve süvöltötték a magyar éterbe, hogy államcsődben az ország! Aki nem tudná, hogy ez mikor történt, annak elárulhatjuk, hogy 2010-ben a választások FIDESZ általi megnyerése után, a nagy kiabálással próbálva igazolni, hogy a Gyurcsány-Bajnai féle illibsik mekkora kárt okoztak az országnak. A világválságot, mint a gazdaság csökkenésének és ezzel a hozzá viszonyított, bruttó adósság növekedésének fő okát, gondosan kihagyták. Akkor még üzemelt a Finkelstein-Habony duó, rendkívül okosan verték át a népet.

Persze nem csak propagandisztikus célt szolgált az előadás, hanem előkészített még valami mást, ami az Orbán kormány első nagy lenyúlása lett. Tárgya a MANYUP. A lenyúlás indokaként a nagy duó „érvein” túlmenően még Selmeczi halálsikolya szolgált, mely szerint a pénztárak csak eltékozolnák a dolgozó nép gyűjtögetett pénzecskéjét, ezért sokkal jobb, ha azt most a kormány zsebreteszi. A tőke helyett minden pénztári tag kap egy ígéretet, hogy ha majd nyugdíjba megy, az akkori kormány fizetni fog neki. Akik pénztártagok akartak maradni, kaptak persze egy fenyegetést is, hogy maradhatnak, de akkor állami nyugdíj nuku. Zsarolásban a FIDESZ nagymenő, így a pénztárakban alig maradt valaki, azaz a MANYUP zsebretétel nagy hőbörgést nem is okozott.

Aki az adatokra kíváncsi: az államadósság a világválság Bajnaiék által való kivédése után (már kivédve!) a GDP 80,4 %-a, a gyakorlatilag csak Gyurcsányék által összehozott MANYUP vagyon pedig a GDP 6,9 %-a, azaz ha az állam a kétezres években nem fizet be egyre növekvő mértékű pénzt 2010-ig a MANYUP-ba, akkor a kormányváltáskori adósságállomány értéke csak 73,5 % lett volna. A fenti folyamat eredménye, hogy ami Gyurcsányéknak nagy kiadást jelentett, abból Orbánék lenyúlása által nagy bevétel lett. Az a plusz, hogy Orbánnak attól kezdve nem kellett fizetni a MANYUP-ba egy vasat sem, már csak hab a tortán.

Összehasonlítás: ha valaki nem tudná, annak eláruljuk, hogy a jelenlegi GDP arányos adósságállományunk 75,2%. Tizenhárom nagyszerű év eredménye. Remekül passzol hozzá a „Gyurcsányék eladósították az országot” szöveg. Ha ezt kiegészítjük azzal, hogy az „elmúltnyócéveseknek” sokkal rosszabb helyzetben kellett gazdálkodniuk, mint az EU pénzekkel igencsak megtámogatott, felívelő világgazdasági környezetben működő, az elődök által már jól kiépített gazdaságot öröklő, 10(!) évig válságtól mentes Orbán kormányoknak, akkor egyértelmű, hogy ritka nagy hülyeségnek, hogy ne mondjam, hazugságnak tűnik, amit az ellenzékről Orbánék 13 éve hablatyolnak.

A fentieken kívül van még egy további, ide kapcsolódó téma is. Miután Orbán csak saját zenére táncol, az IMF meg füttyös egy népség (ha hitelt adott, akkor hozzá mindig kéretlen gazdasági tanácsokat ad, hogy lehetne azt visszafizetni – ezt hívják verbális füttyögésnek), nem nagyon szereti őket. Gyurcsányéknak persze nem volt más választásuk, IMF hitelt kellett felvenniük. Ők azt csinálták, hogy az IMF hitel egyharmadával kedvezőtlenebb kamatozású hiteleket váltottak ki (az adóshelyzetünk javult), egyharmadát betették az MNB-be devizatartaléknak, egyharmadát meg fel sem vették. Ezzel az Orbán kormány által 2010-ben örökölt devizatartalék 39 milliárd EUR értékre nőtt, ami az akkori GDP 29 %-a. Ha tehát a magánnyugdíj pénztárak tőkéjét és az ugyancsak az elődök által Orbánékra hagyományozott MNB devizatartalékot is figyelembe vesszük, a Szijjártó-Kósa féle eladósítási-államcsődös vészkiáltás egyre nagyobb hülyeségnek tűnik.

A sorai közt szakértőket csak csekély mértékben tartalmazó nép ily módon való átverését a nép erre hivatott értelmiségének vezetésével lehetett volna megakadályozni. Lehetett volna. De nem. Az értelmiség nem tett semmit, sőt nagyon örült Orbán kétharmadának, és ami még szomorúbb, azóta sem tett sokat, mert annak, hogy naponta megírják, Orbán rossz, nulla hatása van. Ha pedig hozzáteszik (és bizony sokszor hozzáteszik), hogy az ellenzék is rossz, annak örül csak igazán a jóval több hűséges hívővel bíró FIDESZ!

Az államcsőd kormányzópárti potentátok által való hangoztatásának a nép átverésén túlmenően volt egy kellemetlen következménye is. Amit ők csináltak, annál a hitelminősítőket és a hitelező bankokat illetően az országra nézve rosszabb taktika el sem képzelhető. A hitelminősítőknél a válság elmúlása és az EU pénzek érkezése ellenére egyre rosszabb kategóriába kerültünk, az S&P esetében például a 2010-es BBB-alsó középkategóriából kettőt rontva a befektetésre már nem ajánlott (bóvli) BB kategóriába, és 2014. márciusáig ott is maradtunk. A bóvli kategória azt jelenti, gyakorlatilag senki sem vásárol már államkötvényt, csak a legvadabb spekulánsok, és ők is csak hatalmas kamatfelárral, amit az unokáknak kell majd visszafizetniük. A legszomorúbb az, hogy ennyi jó év után ma, 2023-ben is csak ott vagyunk, ahol a 2010-es kormányváltásnál voltunk (BBB-). Az természetesen magától értetődő, hogy az unokák visszafizetési kötelezettsége Orbán unokáit még marginálisan sem fogja megzavarni. Bezzeg a szegényrétegek szintén szegény unokáit…

Megjegyzendő, hogy a jelenlegi, a 2010-es kormányváltáskori minősítéssel azonos S&P minősítésünkön a Bulgáriával és Romániával a gazdaságilag utolsó hely elkerüléséért való öldöklő küzdelem láttán nincs csodálkozni való. Ez a 13 éves korszak az „Egy tapodtat sem jutottunk előbbre” tipikus esete. Se minősítésben, se államadósságban.

A témához visszatérve, az újság az új fórumról következőket írja:

A költségvetési munkacsoportot a pénzügyminiszter vezeti, tagjai az előterjesztő miniszter mellett a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a miniszterelnök politikai igazgatója. Vagyis Varga Mihály mellett jelen lesz Gulyás Gergely, Rogán Antal és Orbán Balázs…

A határozat értelmében a Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport szükség szerint ülésezik, ülését a Munkacsoport vezetője hívja össze. A Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport ülés tartása nélkül, rövid úton is hozhat döntést, illetve kialakíthat véleményt.

Az új fórum megszervezésének okaként két lehetőség vehető számba.

  • Varga nem volt elég határozottan elutasító, mikor pénzért jöttek hozzá kuncsorogni, és így az ország helyzete pocsék.
  • Varga, lévén az ország helyzete pocsék, túl elutasító, mikor jönnek hozzá pénzért kuncsorogni.

Mindkét esetben Orbán veszi át a döntést, mivel annak meghozása ülés megtartása nélkül is lehetséges. A döntés ettől kezdve majd úgy történik, hogy az Orbán titkárság körlevelet intéz a PÉNZÜGYMINISZTERhez, a MINISZTERELNÖKséget vezető miniszterhez, a MINISZTERELNÖKi kabinetirodát vezető miniszterhez, és a MINISZTERELNÖK politikai igazgatójához, hogy a MINISZTERELNÖK által a levélben említett helyzet döntést igényel, és ő a következő döntést javasolja. A válaszlevelek hamar visszaérkeznek, mivel pedig a MINISZTERELNÖK: PÉNZÜGYMINISZTER arány 4:1 Orbán javára, a javaslatát simán megszavazzák. Még névlegesen sem kell Vargával megküzdenie.

Hogy mi a kormány elsődleges vagy az akárhanyadlagos célja az államadósságot vagy akármi mást illetően, az a francot sem érdekli.

Vili?

Végjáték (a „Lefelé a lejtőn” folytatása)

Amint az az előző írásokból látható, az ország a 2008-as világválság kezdetéhez eléggé megtépázva érkezett. Leginkább politikailag. A demokrácia ugyan normálisan működött, mert egyik fék vagy ellensúly sem volt a kormány által lenyúlva.

Az akkori tolvajok ellen szabályos eljárás folyt, és kaptak börtönbüntetést is, hiába voltak körön belül (pl. Zuschlag 20 milliója), nem úgy mint a 2010. utáni időszakban, mikor a kiválasztottak szabadon távozhattak a pénzzel együtt (pl. Tiborcz 13 milliárdja), és az MTVA sem üvöltötte éjjel-nappal minden csatornán és vonalon, hogy Gyurcsányék milyen szépek és a FIDESZ milyen randa, mert akkor még nem degradálták a közmédiát közpénzből működtetett pártmédiává, de a nép minden itt felsorolt demokratikus normalitás ellenére úgy tudta, hogy Gyurcsány maga az ördög. Erős tudása volt ez a népnek, ami onnan látszik, hogy ma sem tudja másként.

A dolog érdekessége, hogy ezt az ördög mivoltot a nép magától az ördögtől tudja, és akkor hiába nem támasztják alá a tények se azt, hogy hazudott, se azt, hogy elszúrta, az ördög beismerő vallomása minden kételyt elsöpör. Erősebb, mint a tények. Elvégre ő mondta, nem?

További fura jelenség, hogy a nép szó nélkül fogadja el igaznak pont az általa hazudósnak minősített Gyurcsány állításait

(melyet zárt körben, belső használatra, és nem is a népnek mondott), ám a népet illetően jobb, ha semmin sem csodálkozunk.

Az ugyanerre az ördögös álláspontra jutó értelmiségen már annál inkább. De ez van. Kis ország vagyunk, nincs másik értelmiségünk. Nem tudjuk őket leváltani, ahogy az ellenzékből sem létezik másik. Ez alól a FIDESZ kivétel, ők ugyanis bármikor tudnak egyharmadnyi szavazóból kétharmados győzelmet csinálni. Ezért érthetetlen sokak sóhajtozása, hogy sajnos Orbán leválthatatlan, de ez náluk csak a munkából való kiszállás indoka, azaz emberi lustaság, amin változtatni nem lehet.

Szerencsére az elmútnyócéveseknél a gazdaságban kisebb volt a gond. Bár Gyurcsánynak és az MSZP-nek nem adatott meg a négyéves zavartalan kormányzás, de még egy féléves sem, azért kézben tartották a dolgokat. Azt illetően, hogy mire jutott az ország Medgyessyvel és Gyurcsánnyal a világválság kitöréséig, az alábbiak mondhatók:

  • A GDP növekedése 2002. áprilisa és 2008. augusztusa között kb. 20 %.

Itt meg kell jegyezni, hogy az esztelen minimálbér duplázás miatt a tőke beáramlás drasztikusan visszaesett, azaz a növekedési érték bőven magasabb is lehetett volna, ha Orbán a dilettáns kezével nem nyúl bele a gazdaságba. Pláne, ha nem így.

  • A bruttó GDP arányos adósság hat év alatt 55 %-ról 66 %-ra nőtt. A növekedés 11%.

Ez nem meglepetés annak, aki tudja, hogy akkoron a GDP-hez viszonyítva nagyobbak voltak a jóléti kiadások, mégpedig nem is kevéssel:

2010-ben még a GDP 30,7%-a; ma, 2023-ban már csak a GDP 24,3%-a;

Ezen belül az oktatásra költött pénz akkor 5,8%, ma 3,6%, az egészségügyre akkor 4,5%, ma 3,6%, a nyugdíjakra akkor 10,1% (svájci indexálás, 13. havi nyugdíj rendszeres kifizetése), ma 7,1%, a család és gyermektámogatásra akkor 2%, ma 1,2%.

Egyedül az egyéb szociális támogatások nőttek meg mára a 2010-es 0,9%-ról 2,6%-ra.

Ha a legutóbbi esetében valaki a rezsicsökkentésre gondol, igaza van. Ezzel a speciális rendszerrel az állam azokat támogatja leginkább, akik a legtöbbet fogyasztanak, azaz a legkevésbé szorulnak rá. Például a faluvégi Mari néni, akihez se a gáz, se a víz, se a villany nincs bevezetve, semmit sem kap, bár ÁFÁ-t ő is fizet, ráadásul a rezsicsökkentés nem takarékosságra, hanem pazarlásra ösztönöz, plusz belezavar a piaci folyamatokba. Ezektől az apróságoktól eltekintve a nagy FIDESZ találmány kiválóan működik.

A fentiekből látható, hogy akkoriban még a rászorulókat támogatták, ma már a gazdagokat valamint a tehetőseket. Hogy ki lett így az út szélén hagyva, azt mindenki döntse el maga.

Az akkori adósság növekedésébe belejátszott még egy, a jövőt tekintve pozitív folyamat is: a MANYUP tőke Gyurcsányék általi állandó kiegészítése. Össze is gyűjtöttek a leendő nyugdíjasoknak 2700 milliárdot, melyet Orbán lazán zsebre tett, így aztán immár 13 éve befizetni sem kell semmit neki. Egy kiadással kevesebb, amely Gyurcsányéknál növelte a veszteséget.

  • A vizsgált időszakban a Medgyessy – Gyurcsány – Bajnai kormányok komoly EU pénzek nélkül működtek, mert azt, hogy mennyit kapunk, ugyan Gyurcsány tárgyalta le (többet sikerült neki kiverekedni, mint amennyit eredetileg Magyarországnak szántak), de a projektek csak 2008 – 2009-ben indultak el, és miután a végén fizettek, a még a 2010. előtti EU pénz nagy része is Orbánékhoz érkezett. Hogy aztán a kormányváltást követően milyen bőven ömlött hozzánk szintén Orbánékat támogatva, azt már mindenki ismeri.
  • A várható éves hiány 2008. augusztusában 3% volt, a CHF 168 forintot ért (hol vagyunk már attól), és nem voltunk bóvli kategóriában (S&P szerint akkor: BBB-; ma is pont ott vagyunk).

A fentiekből megállapítható, hogy ha a világválság hatásait nem kenjük Gyurcsányékra, akkor mennyire sikerült elszúrniuk. A válasz egyértelmű: semennyire.

Miután bajból sosem elég, 2008. őszén Amerikából jött a nagy pofon. A világválság idején és miatt a bruttó adósságállományunk 15%-kal nőtt. Ebből 7 % a GDP csökkenés, 3% a forint erőteljes romlása, 3,5% pedig a kincstári tartalékképzés miatt. Ha ehhez hozzávesszük az önkormányzatok külföldi hitelből történő 1,5 %-os eladósodását, már ott is vagyunk.

Az első két tételről a kormányzat nem tehet. A harmadik csak névleg növeli az adósságot, mivel a pénz ténylegesen megvan, ugyanis az IMF alacsony kamatozású hitelének egyharmadát az MNB-be tettük tartaléknak, egyharmadával magasabb kamatú hiteleket váltottunk ki, azaz az adóshelyzetünk javult, egyharmadát meg fel sem vettük.

Az MNB devizatartaléka ezzel 38 milliárd EUR értékre nőtt (kb. a GDP 22 – 23%-a), ami a befektetőket megnyugtatta, stabilizálván az állam pénzügyi helyzetét. Ezt kapta Orbán örökségül Gyurcsányéktól. Plusz a MANYUP vagyont.

Az IMF természetesen intézkedéseket várt a hitelért cserébe. Ezt Gyurcsány már nem akarta végrehajtani, és nem is lett volna szerencsés, ha ő hajtja végre, így aztán lemondott, jött Oszkó meg Bajnai, akik a „megszorításokkal” egyenesbe hozták az ország szekerét. Ez lett a vég. A nagy befejezés.

Utána már nem kellett sokáig várni. Az isteni kegyelem jóvoltából győzött Orbán mindenki nagy-nagy örömére, és hogy az öröm még nagyobb legyen, kétharmadot kapott.

Azt, hogy mire használta korlátlan hataimát mostanáig, az ország száz százaléka látja, de csak kis százaléka látja át. Úgy értőlegesen. Ha valami nem tetszene a népnek, és sokan kezdenének nyűgösködni, a GY.F. nevű sötét árny (ahogy eddig többször) a FIDESZ cilinderből rögtön előrántható, akkor a kis százalék kivételével mindenki reszketni kezd, és azt kérdezi, hol lehet Orbánra leszavazni. Az elefánt olyan, hálaisten, amit megtanult, azt nem felejti el.

Más magyarázatot nem mond neki senki. Miért kéne a népet megzavarni, elég a meglévő tudomány.

Hááát… 2036-ig biztosan.

„A harminchatodik nyári olimpiai játékokat megnyitom!” Tus.

Matolcsy menni készül?

“A magas magyar infláció egy gazdaságpolitikai tömegbaleset” – így fogalmazta meg a Nemzeti Bank elnöke a magyar gazdaság legfőbb problémáját Egerben, ahol idén a közgazdász vándorgyűlést tartják.

Matolcsy György szerint az inflációs katasztrófa tanulság lehet

“a következő politikai elitek, miniszterelnökök és kormányok számára, hogy ne ismételjék meg ezt a gazdaságpolitikát.”

Saját magát és az egész Orbán kormány 13 éves teljesítményét búcsúztatta így a jegybank elnöke, aki mintha temetné a rendszert, melynek maga is egyik létrehozója volt. “Matolcsy György a jobbkezem” – mondogatta régebben Orbán Viktor, de aztán a viszony megromlott. Miért? Nyilván személyes okok is közrejátszhattak, de a lényeget Matolcsy akkor mondta ki Egerben amikor közölte nagy felismerését:

”a világban az olcsó pénz politikája végetért.”

A Fidesz egész gazdaságpolitikája  az olcsó pénzen alapult, és Matolcsy előbb vette észre a katasztrófát mint Orbán Viktor, aki meg akarta duplázni a GDP-t 2030-ig.

Most erre a jegybank elnök azt mondta: “ehhez évi 10%-os gazdasági növekedés kellene és ehhez 6-9% os éves infláció járulna. Ezt senki sem akarhatja” – hangsúlyozta Matolcsy Egerben. Orbán Viktor elképzelésének semmifajta realitása sincs, a magyar gazdaság perspektívája várhatóan a stagnálás és az infláció lesz. Vagyis a stagfláció ahogy azt Nouriel Roubini az eurozóna számára megfogalmazta. Az eurozónában rekord magasságú a kamatláb: 4%, de Roubini szerint 5,75% kellene! Vagyis egyre drágább a pénz, és mind kisebb a növekedés esélye. Ha az eurozónában ez várható, akkor az ettől függő Magyarországon még rosszabb a helyzet.

Orbán a piromán tűzoltó

Matolcsy szerint

“a kormány olajat öntött a tűzre amikor állítólag az infláció ellen küzdött.”

Ezzel arra a hatalmas osztogatásra utalt a jegybank elnöke, amellyel Orbán Viktor megnyerte a választásokat. Mi lesz ezután? Orbán állítólag kormányátalakításra készül, és ennek keretében Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, aki korábban az ő tanácsadója is volt, visszaküldené a Nemzeti Bankba immár elnöknek.

Matolcsy Györgynek még nem telt ki az ideje, de ha Orbán meg akar tőle szabadulni, akkor könnyen megteheti hiszen a jegybank elnök szépen feltöltötte a családi kasszát miközben maga is serényen előidézte az inflációs katasztrófát. Orbán egy őszinte pillanatában azt közölte a kissé meglepett magyar közvéleménnyel, hogy hét szűk esztendő következik. Vajon vele vagy nélküle?

Miért járt Meloni Budapesten?

Olaszország első miniszterelnökasszonya puszit küldött Orbánnak, és elmondta a demográfia konferencián, hogy ő keresztény nő és anya. Azzal nem dicsekedett, hogy Olaszország lakossága éppúgy csökken mint Magyarországé.

Meloni PR showja siker lehetett, de a keserű pirulát Orbán Viktornak kellett lenyelnie. Meloni közölte vele az USA és az európai nagyhatalmak ultimátumát: ne számítson egyetlen centre sem, ha nem változtat a politikáján Ukrajna ügyében és Brüsszellel szemben. Magyarországnak olyan fizetési kötelezettségei lesznek hamarosan, hogy uniós pénzek nélkül komoly gondot okozna a kifizetésük.

Újabb kölcsönöket kellene felvenni a régebbiek törlesztésére csakhogy ki ad hitelt egy pénzügyi csőd szélén tántorgó országnak, mely rossz viszonyban áll az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval?

A bankok, ha adnak is hitelt, akkor olyan magas kamatra, amely adósságcsapdát jelent. Giorgia Meloni mindezt belátta, és ezért szélsőjobboldali programját feledve vígan lepaktált Brüsszellel és Washingtonnal. Ahonnan a pénz jön. Nem kétséges, hogy ezt ajánlotta Orbán Viktornak is, aki már annyira elrontotta viszonyát Washingtonnal és Brüsszellel, hogy “megtérését” óriási bizalmatlanság fogadná.

Orbán 2034-ig kormányozni akar, és ezek az évek nem ígérnek gazdasági sikereket. Azok nélkül viszont miből tartaná fenn politikai hatalmát?

A nemzeti együttműködés rendszere a gazdaságban megbukott, de a politikában jól tartja magát.

A káosz vagy én? – kérdezheti Orbán Viktor, aki tudja, hogy a káosztól mindenki tart nemcsak itthon, de Washingtonban és Brüsszelben is. Orbán jobb híján kapitány maradhat a süllyedő hajó fedélzetén. Nem épp irigylésre méltó pozíció, de az egészben Magyarország az igazi vesztes.

Nagy Márton: a magyar gazdaságnak át kell állnia egy uniós forrás nélküli létre

A gazdaságfejlesztési miniszter a kényszerhelyzetből megpróbál erényt csinálni mondván: ”egy bizonyos fejlettségi szint felett nettó befizetővé válunk.” Ez persze nem most van hanem “ közép és hosszútávon magasabb fejlettségi szinten”- mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaságnak.

“Az igaz, hogy az uniós források hiányoznak a magyar gazdaságból, de ezek nem dominánsak a gazdaság finanszírozásában. Könnyen kiváltható forrás” – közli a miniszter, aki persze jól tudja, hogy az uniós pénzek célja nem a gazdaság finanszírozása hanem az infrastruktúra fejlesztése, az olyan szférák támogatása, melyek nem termelnek közvetlenül profitot: oktatás, egészségügy, tudomány stb.

Ezen a területen tehát marad a lemaradás már nemcsak a fejlettebb uniós tagállamok mögött, de mindinkább elhúznak mellettünk az egykori szocialista tagállamok is, melyek megkapják az uniós pénzeket – mint például Románia, amely gyengébb helyzetben startolt, de valóban felzárkózóban van a fejlettebb uniós tagállamokhoz – Magyarországgal ellentétben, amely mindinkább veszít kezdetben előnyösebb pozíciójából. Ebből a szempontból az elmúlt 33 év kudarc – benne a nemzeti együttműködés rendszerének 13 éves korszakával.

20 milliárd euró

Ennyit veszíthet Magyarország Orbán Viktor miatt. Brüsszelben ugyanis nem is nagyon titkolják: nem akarják finanszírozni Orbán Viktor nemzeti együttműködés rendszerét. Nemcsak azért nem, mert az uniós pénzek jelentős részét a hatalom lenyúlja Magyarországon hanem azért sem, mert nem akarnak hasonló rendszereket látni más gyengén fejlett uniós tagállamokban. Orbán Viktor miniszterelnök tisztában van ezzel, ezért is hirdette meg a keleti nyitást: a dél-koreai, japán vagy kínai tőke számára a nemzeti együttműködés rendszere vonzó hiszen ebben az uniós tagállamban alacsonyak a munkabérek, nincsenek erős szakszervezetek, a hatalom olcsón megvásárolható és így a környezetvédelem sem kerül túlságosan sokba. El is büszkélkedik Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azzal, hogy milyen szépen nőnek a közvetlen külföldi beruházások Magyarországon. Azt is elismeri, hogy

“Jobb, ha a piac osztja el a tőkét mintha az állam tenné ugyanezt.” Ez a gazdaságban igaz ugyan, de a tudományban, az oktatásban, az egészségügyben vagy a kultúrában nélkülözhetetlen az állami támogatás. Csakhogy erre nincs pénz!

Itt hiányzik a legjobban az uniós támogatás. Nemcsak, hogy nincs pénz, de a jövőben egyre kevesebb lesz! Miért? Mert Orbán Viktornak egyre többet kell költenie az államadósság törlesztésére. Erre az apróságra Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nemigen veszteget szót pedig ez meghatározó lehet a közeljövőben amikor az uniós pénzekre nem lehet számítani.

A kormány azzal számol, hogy míg idén a GDP 2,8%-át kell az államadósság törlesztésére fordítani, jövőre ez már 3,8% lesz! Ez 1000 milliárd forintot jelent, 2022-höz viszonyítva 2000 milliárdot! Ezek a kormány számai, Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke viszont 4,6%-os GDP aránnyal számol, amely brutális emelkedést jelent.

A magyar költségvetés általános tulajdonsága az, hogy alultervezik. Az idei költségvetést például 1400 milliárdos adósság törlesztéssel tervezték meg, de ma már mindenki örülne, ha ennek csak a duplája valósulna meg! Ez abból is adódik, hogy leállt a GDP növekedése miközben viszont az adósság törlesztéssel nem lehet leállni. Még az a szerencse, hogy nagy a hazai törlesztés aránya vagyis a pénz jelentős része a magyar állampolgároknak jut, és ez javíthatja a fogyasztási mutatókat. Nagy Márton ugyan reálbér növekedést észlelt tavaly, és abban reménykedik az idén is, de ez valószínűleg hiú remény. Az infláció leszorítása semmiképp sem megy olyan gyorsan ahogy azt Orbán Viktor megjósolta. Abban pedig csak kevesen hisznek, hogy jövőre 6% lesz az infláció pedig a magyar kormány ezzel számol.

A Magyar Nemzeti Bank áll az infláció elleni küzdelem élvonalában, de ez tavaly 402 milliárd forintos veszteséget jelentett. Ilyen körülmények között Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kincstári optimizmusa nem látszik megalapozottnak.

Érdekes párhuzam, hogy Törökországban Erdogan elnök olyan pénzügyminisztert nevezett ki, aki vissza akar térni az ortodox pénzügyi politikához. Magyarország még távolról sem áll olyan rosszul mint Törökország, de Erdogan döntése világos figyelmeztetés  Orbán Viktornak is: a gazdasági realitás elől nem lehet elbújni. Ugyanez derült ki Olaszországban, ahol Giorgia Meloni miniszterelnök elődje, a liberális Mario Draghi tanácsaira hallgat ahelyett, hogy Orbán Viktorral kötne politikai szövetséget Brüsszellel szemben.

Matolcsy menni készül?

Nem akarja eljátszani az ügyeletes bűnbak szerepet a Nemzeti Bank elnöke, aki ezt megelőzni kívánva adta elő igen kritikus mondanivalóját a magyar gazdaság válságközeli helyzetéről a parlament gazdasági bizottsága előtt.

Orbán Viktorban először akkor villanhatott fel Matolcsy menesztésének gondolata amikor egy éve a Nemzeti Bank elnöke 2000 milliárd forintos megszorító csomagot javasolt az energiaválság megállítására. Ezt enyhén szólva nem érezte időszerűnek a választások előtti hónapokban Orbán Viktor, aki épp ellenkezőleg költekezésre buzdította mind a Nemzeti Bankot mind pedig a kormányt, hogy ily módon megvásárolják a választók jóindulatát.

Orbán Viktor Matolcsy javaslatára akkor azt mondta, hogy térjünk rá vissza áprilisban a választások után. A siker után Orbán nem érezte úgy, hogy elő lehetne állni egy megszorító csomaggal hiszen ez felidézte volna az őszödi szép napokat amikor kiderült, hogy a miniszterelnök azért  nyert választást, mert félrevezette mind a választókat mind a külvilágot. Ezek után mondta azt Merkel kancellár Gyurcsány Ferencről, hogy “ezt az embert többé nem akarom látni.” Orbán ugyanígy járt a rezsivédelemmel, amelyet el kellett engednie, mert az állam nem képes finanszírozni a földgáz árának hatszorosra emelkedését a világpiacon. Csakhogy a választók ezt joggal értékelhetik becsapásként  éppúgy mint a 13 hónapja tartó benzinársapka villámgyors visszavonását.

Nincs költségvetés

Orbán Viktor kétségbeesetten keres 1500-2000 milliárd forintot. Ennyi kellene a magas energiaszámlák fizetésére és az államadósság egyre drágább törlesztésére. Az Európai Központi Bank közölte a magyar kormánnyal  hogy ők ugyan nem támogatnak egy magyar kötvény kibocsátást, mert a magyar diplomácia meg akarta akadályozni az Ukrajnának nyújtott közös kölcsönt. A Nemzeti Bank persze maga is piacra dobhat államkötvényeket csak épp a feltételek sokkal kedvezőbbek, ha azok mögött ott áll az Európai Központi Bank.

Orbánnak azért kell 1500-2000 milliárd forintot találnia, mert a forint folyamatos leértékelődése egyre drágábbá teszi az energiaszámlát és az államadósság törlesztését. Az inflációban is jelentős részben azért bajnok Magyarország az Európai Unióban, mert

a forint még az amúgy gyengélkedő euróval szemben is folyamatosan veszít az értékéből.

Ki ezért a felelős ? – kérdezi Orbán Viktor, aki rámutathat Matolcsy Györgyre mint ügyeletes bűnbakra. Matolcsy ezért is szerette volna, ha ígéretet kap arra, hogy posztját 2025 és 2031 között is betöltheti, de kérésére egy nemzetközileg jólismert karjelzés volt a válasz. Ehelyett felajánlhatják neki, hogy még 2025 előtt “saját kérésére” távozzon a Nemzeti Bank éléről megromlott egészségi állapotára hivatkozva.”

Ha netán ellenkezne arra hivatkozva, hogy Orbán Viktorral együtt voltak a Nemzeti Együttműködés Rendszerének építőmesterei, akik a forint szisztematikus leértékelését tekintették pénzügyi politikájuk alapjának, akkor

a miniszterelnök emberei felhívhatnák  Matolcsy György figyelmét arra, hogy az újonnan megalakult Integritási Hivatal szívesen foglalkozna ügyeivel – az Európai Unió legnagyobb örömére. Különösen az a kérdés váltana ki nagy érdeklődést, hogy Matolcsy Ádám, a jegybank elnök fia miképp növelte vagyonát 100 milliárd forint fölé?!

Netán rá célzott Matolcsy György amikor a parlament gazdasági bizottsága előtt arról beszélt, hogy itt az idő: a rendszerhű oligarchák is visszaadhatnának pár milliárdot az elmúlt 12 év során megszerzett zsákmányból? Aligha valószínű, hogy Matolcsy György be kívánna számolni családja vagyonosodásának érdekfeszítő történetéről, amely Orbán Viktor famíliájának sikersorozatát idézi. Orbán felajánlhat menekülő utat is egykori jobbkezének: börtön helyett lehet ő a Számvevőszék elnöke vagy nagykövet valahol, ahol nem sok vizet zavar. Matolcsynak ugyanis víziói vannak, de erre a pénz világa nem vevő. A vég mindenképp dicstelen, de Matolcsy még hősi halált halhat egy rendszerért, amely mint régen a kommunista pártok azt kérheti tőle, hogy

vállalja magára a bűnbak szerepét “az Ügy érdekében.”

Matolcsy élesen bírálta az Orbán kormány gazdaságpolitikáját

“Szembe kell néznünk azzal, hogy Magyarország válság közeli helyzetben van” – hangsúlyozta a Nemzeti Bank elnöke, aki a parlament gazdasági bizottsága előtt mondta el a véleményét a magyar gazdaság helyzetéről.

Amely lesújtó: ”a pénzügyi és makrogazdasági mutatók jelenleg az első-második legrosszabbak az Európai Unióban, jövőre már minden bizonnyal az elsők lesznek.
15-18% lesz az infláció, ez pedig a legmagasabb lesz az Európai Unióban. Ha Magyarország folytatja a jelenlegi gazdaságpolitikát és nem hajt végre kétharmados fordulatot, akkor elveszett ez az évtized. Stagnálás, stagfláció következik. Ez most még megelőzhető , de egy év múlva már nem”- jósolta a Nemzeti Bank elnöke. Aki hozzátette : “ pénzügyi szempontból Magyarország a világ negyedik vagy ötödik leginkább sérülékeny országa.” Miért ? Nem az uniós szankciók miatt- ahogy azt a kormány állítja.

“A magyar infláció 80%-át az energia árrobbanás okozta, amely már az ukrajnai háború előtt 2021-ben elkezdődött.”

Matolcsy György nem tagadta, hogy az infláció és a forint leértékelődése között szoros összefüggés áll fenn.

“A forint egy százalékos leértékelődése 0,3%-os inflációt okoz. Tehát egy 10%-os forint leértékelődés 3%-os inflációs többletet okoz.”

Matolcsy György ugyanakkor cáfolta, hogy Magyarország a fizetésképtelenség határán táncolna: ”semmilyen veszély semmilyen fizetésképtelenségre nem áll fönn. Nagyon sajnálom, hogy barátunk, Kaczynski úr a magyar gazdaság összeomlásáról beszélt. A magyar gazdaság egyáltalán nem omlik össze. Bajban vagyunk sok szempontból épp saját döntéseink hiánya miatt, de egész Európa bajban van.”

Matolcsy bírálta az ársapkákat, és követelte, hogy azokat azonnal vezessék ki a rendszerből. A Nemzeti Bank elnöke ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy

“Magyarország az egyetlen olyan ország, amely több benzint és több gázolajat fogyaszt mint az energia válság előtt.”

Az Orbán kormány hallgat

Most állítja össze a jövő évi költségvetést a kormány, amely kétségbeesetten keresi a módját annak, hogy miképp tudná megfékezni az inflációt recesszió nélkül. Orbán Viktor elszántan védelmezi a rezsicsökkentést, mert tudja, hogy ez politikai támogatottságának egyik legfőbb alapja.

”Ez közgazdaságilag lehet, hogy nem helyes, de társadalompolitikai szempontból szükséges” – mondta a miniszterelnök pénteki rádiós interjújában. Orbán zárt ajtók mögött többször is a Nemzeti Bank politikáját tette felelőssé az inflációért és a forint leértékelődéséért. Más kérdés, hogy maga Orbán ösztönözte ezt azokban az időkben amikor az egész világon laza pénzügyi politikát alkalmaztak.

Immár ennek vége van – ezt hangsúlyozza Matolcsy György, aki azt a megbízást kapta Orbán Viktortól, hogy jövő ilyenkorra vigye le az inflációt 10% alá. Matolcsy tisztában van vele, hogy erre jóformán semmi esélye sincsen. Most szigorú pénzügyi és költségvetési politikát sürget a stabilitás érdekében. Orbán viszont előre menekül: úgy akarja leállítani az inflációt, hogy közben a gazdaság ne süllyedjen válságba.

Ezt kellene megoldania Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, aki Matolcsy székére pályázik. A Nemzeti Bank egykori alelnöke sokkal jobban ért a pénzügyekhez mint maga Matolcsy György, de ettől még egyáltalán nem biztos, hogy meg tudja oldani az Orbán Viktor által rábízott feladatot. Neki kellene megmentenie a nemzeti együttműködés gazdasági rendszerét. Csakhogy az az olcsó pénzre és a kedvező nemzetközi feltételekre volt kitalálva. Ezek híján a magyar gazdaság a válság felé tart, ahogy Matolcsy György megjósolta.

Orbán Viktor pedig – mint Münchausen báró – a saját hajánál fogva akar kimenekülni  a krízisből, amely hosszú alkonyt ígér a nemzeti együttműködés rendszerének.

Macron és Scholz szeretné elkerülni a magyar gazdaság bedőlését

A francia elnök és a német kancellár azon van, hogy Magyarország mielőbb kapja meg a befagyasztott eurómilliárdoknak legalább egy részét.

A brüsszeli Politico értesülései szerint a franciák és a németek 12 tagállamból álló szövetséget toboroztak, amely többségi szavazás esetében blokkolhatja a Magyarországnak járó uniós pénzek befagyasztását. A 12 tagállam között van Orbán Viktor két szövetségese: Lengyelország és Olaszország is. Az elképzelés indoka nem politikai hanem gazdasági: amint Matolcsy György önkritikus beszédéből is kiderült, a magyar gazdaság kritikus helyzetbe kerülhet, és ezt az Európai Unió vezető államai szeretnék elkerülni. Ráadásul az energiaszankciók ügyében a magyar diplomácia álláspontját megértően fogadják mind Berlinben, mind Párizsban, mind pedig Rómában. Macron elnök nemrég Washingtonban is felvetette, hogy az amerikai földgáz négyszer annyiba kerül Európában mint az Egyesült Államokban.

Scholz kancellár a Foreign Affairsben fejtette ki, hogy Európának szuverén diplomáciára van szüksége vagyis nem rendelheti magát alá az Egyesült Államok érdekeinek.

Vita Kínáról

Scholz kancellár szerint az önálló álláspont Kína ügyében az európai szuverenitás alapja. Az USA ugyanis azt szeretné, ha európai szövetségesei is szankciókat alkalmaznának Kína ellen. Ezt Macron elnök is elutasította amikor tárgyalt Joe Bidennel Washingtonban.

A nehéz időkben a magyar kormány is fokozottan számít Kínára. A Nemzeti Bank már 2013-ban egyezményt kötött a jegybank szerepét betöltő kínai bankkal /PBOC/ 2,5 milliárd eurós deviza cseréről.

Varga Mihály nemrég eldicsekedett azzal, hogy a magyar állam jüanban kibocsátott 300 millió dolláros zöld kötvényét túl jegyezték. Magyarországon Matolcsy György a kínaiak bizalmi embere, akit emiatt nem is nagyon fogadnak az Egyesült Államokban. Matolcsy állítólag élete végéig a Nemzeti Bank elnöke szeretne maradni, de ezt az elképzelést Orbán Viktor nem támogatja. A miniszterelnök Matolcsy vetélytársát, a Nemzeti Bank korábbi alelnökét, Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert bízta meg a mostani nagy gazdasági válság menedzselésével. Matolcsy bírálatának az éle ezért elsősorban ellene irányult hiszen a Nemzeti Bank elnöke tudja: ha sikeres lesz a válság menedzselés, akkor Nagy Márton lehet az utóda. Ezt Orbán Viktor állítólag meg is ígérte Nagy Mártonnak. Minden bizonnyal jobb pénzügyi szakember mint Matolcsy György, de csodát nem tehet. Bár Matolcsy azt mondta, hogy a magyar gazdaság fizetésképtelenségéről szó sem lehet, de Macron elnök vagy Scholz kancellár távolról sem oly biztos ebben. Ezért engedélyeznék az uniós eurómilliárdok egy részének átutalását nehogy jövőre bedőljön a magyar gazdaság.

A forint megmentése

Zsiday Viktor pénzügyi szakértő, azt javasolja, hogy a forint megmentése érdekében az MNB nyúljon hozzá a devizatartalékhoz és kezdjen erőteljes a forint vásárlásába. Veszélyes, de akár eredményes lépés is lehet a forint további mélyrepülésének megakadályozására.

A XX-ik század elején amikor még nem működött a Federal Reserve Board, a fenyegető pénzügyi válságot J. P. Morgan egyszemélyben oldotta meg. Összehívta a pénzintézetek vezetőit, és felszólította őket, hogy dobjanak össze egy tisztes összeget a válság megoldására. A bankárok makacskodtak: ha befizetünk a válság kasszába, akkor a kötelező tartalékszint alá megyünk! Ekkor hangzott el J. P. Morgan legendás mondata:

Marhák! Hát mire való a tartalék?!

A bankárok összedobták a pénzt, és az USA pénzügyi rendszere megmenekült. Hamarosan létre is jött a Federal Reserve Board, amely a jegybank szerepet tölti be az Egyesült Államokban, amely ily módon nemcsak a pénzügyi válságot küzdötte le, de a világ első számú pénzügyi nagyhatalmává is vált.

Hogy lehet megállítani a forint mélyrepülését?

Hasonló megoldást javasol Zsiday Viktor Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek. A magyar fizetési mérleget lényegében a magas földgáz importár húzza le. Putyin nem adja olcsóbban a gázt – ahogy pedig megígérte. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek sikerült viszont elérnie a halasztott fizetést a Gazpromnál. Csakhogy ez nem állította meg a forint mélyrepülését. Az euró immár 430 forint fölé is ment.

Az MVM forintot vált folyamatosan euróra, és ez állandóan rontja a magyar fizetőeszköz árfolyamát. Mit javasol Zsiday Viktor? Azt, hogy az MVM a Nemzeti Banktól a deviza tartalékból vegye meg az eurót!

Ily módon a deviza tartalék nyilvánvalóan csökkenne, de a piacon enyhülne a nyomás hiszen az MVM nem ott vásárol eurót. A múltban az uniós pénzeket a magyar kormány nem vitte a piacra, de most ezt is megtehetné, hogy ezzel enyhítse a nyomást a forintra. Ehhez persze meg kellene érkeznie az uniós eurómilliárdoknak.

A devizatartalék csökkenése persze nem kockázatmentes: kiválthatja a pénzügyi ragadozók támadását. Zsiday Viktor szerint a Magyar Nemzeti Banknak ezúttal érdemes bevállalni a kockázatot. Miért? Azért, mert a Magyar Nemzeti Bank hagyta elszállni a forint árfolyamát vagyis a kockázat ily módon nem nőne lényegesen. A bizalom ilyenkor nagyon fontos, ezért precízen törleszteni kell az államadósságot. A magyar kormánynak pedig minél előbb alá kell írnia a megállapodást az Európai Unióval! – hangsúlyozza Zsiday Viktor, aki egyértelműen utal arra, hogy az uniós milliárdok nélkül a forint stabilizálása vágyálomnak is gyenge.

Mit keres Szijjártó Moszkvában?

A magyar külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy célja a béke és a földgáz. Eléggé valószínűtlenlennek tűnik, hogy a magyar diplomácia bármilyen szerepet is játszhatna a békefolyamatban, ha megindulnának a tárgyalások. Az Európai Unió kifejezetten kérte Szijjártó Pétert, hogy ne találkozzon Lavrov orosz külügyminiszterrel az ENSZ székházában New Yorkban. A magyar diplomácia vezetője mégiscsak megtette ezt. Újra Moszkvába látogat, noha az ukrajnai háború kezdete óta erre egyetlen más uniós tagállam külügyminisztere sem vállalkozott.

Hogy lesz ebből békülés az Európai Unióval, amelynek pénze nélkül közeleg a pénzügyi csőd?

Orbán Viktornak talán van elképzelése erről, de eddig nem sietett elárulni azt. Találkozott Scholz kancellárral. Végső soron ő mondhatja ki a döntő szót abban, hogy Magyarország mikor és mennyi pénzt kaphat az Európai Uniótól.

A magyar diplomácia gyakran hivatkozik arra, hogy Németország érdekeit is képviseli amikor Moszkvában tárgyal. A németek szemében a földgázellátás a fűtési szezonban minden más szempontot felülír. Orbán azt javasolja, hogy az orosz energia és a magyar technológia Magyarországon találkozzon. Nagy kérdés, hogy mekkora realitása van ennek a javaslatnak? Most mindenki kényszerhelyzetben van: Putyin, Scholz kancellár, Brüsszel és mindenekelőtt maga Orbán Viktor.

Ha elszáll a forint, és nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, akkor itt a rendszerválság, amelyet súlyosbít az is, hogy az infláció és a számla-frász az energiaköltségek láttán megingathatják a nemzeti együttműködés rendszerének alapjait. Magyarország eddig minden válságból jobban jött ki – mondta Orbán Viktor Berlinben, ahol nem véletlenül nem volt közös sajtóértekezlet Scholz kancellárral. Az újságírók ugyanis megkérdezhették volna a magyar miniszterelnököt: ezúttal mire alapozza törhetetlen optimizmusát?

Békesi: a Nemzeti Banknak nincsenek eszközei a forint megvédésére

Új mélypontra süllyedt a forint az euróhoz képest miközben a közös európai valuta sem dicsekedhet az árfolyamával. Immár 425 forintot ér egyetlen euró, és egyáltalán nem kizárt, hogy van még lejjebb is.

Békesi László egykori pénzügyminiszter szerint a nemzeti bank lényegében kapitulált amikor Matolcsy György bejelentette: 13%-on leállítják az alapkamat emelését. Az ex pénzügyminiszter joggal mutat rá arra, hogy a szigorítás nem hozta meg a kívánt eredményt: a forint árfolyama megállíthatatlanul csökken.

Infláció 20% fölött

Békesi László arra is rámutatott, hogy a maginfláció már szeptemberben is 20% körül járt. Az energiaárak ugrásszerűen emelkednek éppúgy mint az élelmiszerek árai. Ennek következtében az éves infláció meghaladhatja a 20%-ot. Varga Mihály pénzügyminiszter 20%-os inflációról beszélt, a Nemzeti Bank már 22%-ról. Mikor lesz ennek vége? A nemzeti bank abban reménykedik, hogy a jövő év közepén megindulhat a csökkenés. Mitől? Talán attól, hogy véget ér a fűtési szezon.

Megélhetési válság

Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter már ezt jósolta – teljes joggal. Míg a rezsi az uniós jóléti államokban csak a jövedelmek maximum 20%-át jelenti addíg Magyarországon ez jóval magasabb az alacsony bérszínvonal miatt. Családok milliói kerülhetnek egzisztenciális válságba miközben a kormánynak nincsen pénze a támogatásra. Miért nincs?

Vodafone vásárlásra miből van?

Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósol. Eddigi politikai sikerei elsősorban azon alapultak, hogy volt elég pénze a választópolgárok megvásárlására. A vezérnek most üres a zsebe.

Egyelőre nem fenyeget államcsőd – hangsúlyozza Békesi László.

Pénz nélkül azonban nem üzemel sokáig a nemzeti együttműködés rendszere.

Honnan szerez pénzt és milyen feltételekkel Orbán Viktor? Egyelőre Brüsszel a cél, a magyar kormány által lankadatlanul bírált Európai Unió. Az uniós euromilliárdok nemcsak a pénzügyi válság miatt fontosak hanem amiatt is, hogy a világ ennek alapján ítéli meg Magyarországot. Brüsszel sem érdekelt Magyarország csődjében, de miért finanszírozzon egy rendszert, melynek vezetője az ő bírálatára építi a politikai karrierjét?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK