Kezdőlap Címkék Magyarország

Címke: Magyarország

Sok hűhó semmiért, avagy impotencia az Európai Parlamentben

Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország sem kapta meg eddig az uniós eurómilliárdokat. Nem kis pénzről van szó: összesen 36 milliárd euróról. Ebből 24 milliárd a támogatás, 12 milliárd az olcsó hitel.

Morawiecki miniszterelnök legutóbb úgy fogalmazott, hogy több engedményre Lengyelország immár nem hajlandó. Glinski miniszterelnökhelyettes fogalmazta meg Varsó alternatív elképzelését: kölcsön felvételt Ázsiában. Netán Kínában?

A lengyel miniszterelnök teljes erővel elítélte az Európai Parlament határozatát, amely bírálta a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, és arra buzdította a brüsszeli bizottságot, hogy ne adjon egy centet sem addig amíg Orbán Viktor meg nem reformálja a azt.

Hahn uniós költségvetési biztos 3000 milliárd forintos összeg befagyasztását javasolta arra az esetre, ha a magyar kormány nem teljesítené az uniós elvárásokat.

Donáth Anna: az EU átutalja az uniós milliárdokat

Navracsics Tibor, aki a Heti Válasznak nyilatkozott, úgy véli, hogy semmiképp sem fordulhat elő, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós eurómilliárdokat, mert mindent megtesz, amit az Európai Unió feltételként megszabott. November 19-ig adott erre határidőt a brüsszeli bizottság. Amely dönthet úgy, hogy leállítja az eljárást Magyarország ellen, de úgy is, hogy a Tanács elé terjeszti azt. Morawiecki lengyel miniszterelnök közölte: semmiképp sem támogat semmilyen elvonást Magyarországtól.

Donáth Anna, a Momentum képviselője – Navracsics Tibor miniszterhez hasonlóan – úgy gondolja, hogy Magyarország megkapja az uniós eurómilliárdokat. Donáth Anna a Facebookon ezt írta: ”az Európai Bizottság bejelentése fenyegetésnek látszó időhúzás, melynek végén a magyar kormány megkapja az uniós pénzeket. A brüsszeli bizottság feltételei teljesíthetőek, nem fogják alapjaiban megrengetni az nemzeti együttműködés rendszerét. A 3000 milliárd forintos büntetés csak a médiának és a közvéleménynek szól: szigorúan veszik a magyar kormány 12 éve tartó lopásait. A valóság az, hogy az uniós támogatások ennek a hercehurcának a befejeztével többé kevésbé hiánytalanul meg fognak érkezni.”

Donáth Anna hozzátette: ”nem az Európai Unió fogja megdönteni helyettünk a nemzeti együttműködés rendszerét. Az viszont lehetséges, hogy a magyar kormány csak a jövő év végén jut hozzá az uniós pénzekhez.”

Nemcsak Lengyelország nem támogatja a Magyarország elleni szankciókat, de Giorgia Meloni szélsőjobboldali olasz politikus sem, aki lehet, hogy hamarosan Olaszország miniszterelnöke lesz. Ezzel erősödnek Orbán Viktor pozíciói az Európai Unióban, ahol kevesen érdekeltek abban, hogy pénzügyi válság alakuljon ki Magyarországon esetleg épp amiatt, hogy nem érkeznek meg az uniós eurómilliárdok.

HAZAI KORONAVÍRUS JELENTÉS – 2022. augusztus 03. szerda

Az összesített adatok szerint az elmúlt héten 21.840 új fertőzöttet  találtak. 

A járvány kezdete óta összesen 1.987.321 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma.

A elmúlt héten Covid 19 fertőzéstől elhunyt 96 beteg, így az elhunytak száma 46.886 főre emelkedett. Az aktív fertőzöttek száma 42.061 fő. 1.593 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, lélegeztetőgépre szoruló fertőzöttek száma 19. Hatósági házi karanténban 2.115 személyről tudnak.

Az első oltását összesen eddig 6.413971-en, a második oltást összesen már  6.200.613 személy kapta meg. A harmadik oltásfelvételére összesen 3.889.453 személy jelentkezett. 320.083 személy a negyedik oltását is felvette.

Van-e gázszolidaritás az Európai Unióban?

A téli szezon ugyancsak próbára teheti ezt a szolidaritást, ezért Brüsszelben takarékossági tervet készítettek: ez 5-20% között csökkentené a földgáz felhasználást a kritikus időszakban.

A hamburgi Der Spiegel értesülései szerint 8%-ban állapodhatnak meg a tagállamok vezetői. A spórolás nem érintené a lakosságot, a kórházakat és az iskolákat hanem az ipart és a kereskedelmet. Legalábbis ezt ajánlja az Európai Unió.

A magyar kormány természetesen nyíltan ellenzi az elképzelést. Miért? Mert viszonylag nagy az ország gáztároló kapacitása vagyis, ha azok feltöltése sikerül, akkor biztonságos lehet a téli szezon. A magyar miniszterelnök ezenkívül abban is bizakodhat, hogy jó kapcsolatokat ápol Putyinnal vagyis Magyarországgal az oroszok kivételt tehetnek. Ez annál is inkább valószínű, mert közös vezetéken vagyunk Szerbiával, melynek támogatása Putyin szívügye.

Orbán Viktor tehát megvétózná az uniós gáztakarékossági tervet, ha tehetné. Scholz német kancellár nemrég hosszú nyilatkozatban fejtegette, hogy véget kellene vetni a vétózásnak a jelenlegi formájában, mert ez akadályozza a döntéshozatalt, amely krízis esetén nem tűr halasztást. Az Európai Unió javaslata minősített többséghez kötné a spórolási tervet vagyis egy állam nem vétózhatna, mert a döntéshez elég kétharmad akkor, ha az érintett államok reprezentálják az unió lakosságának 60%-át.

A brüsszeli bizottság azt szeretné, ha az energetikai miniszterek ezt a javaslatot már jövő kedden megszavaznák rendkívüli tanácsülésen.

Brüsszel jóakarata

Ha a magyar kormány szembemegy az uniós javaslattal, akkor ezzel aligha növeli a bizalmat Brüsszelben, ahol Navracsics Tibor miniszter küzd a magyar költségvetésből nagyonis hiányzó eurómilliárdokért.

“Ma már a politikai akaratban látom a legnagyobb problémát. A magyar kormányban ez megvan. A Bizottság részéről  ezt nem tudom kitapogatni, de igyekszem meggyőzni őket.”

– mondta Navracsics Tibor a Matthias Corvinus Collegium diákjai előtt. Navracsics , aki uniós biztosként jól megismerte Brüsszelt , őszintén elmondta, hogy “nekünk magyaroknak is meg kell tanulnunk az európai játékszabályokat.”

Elég itt arra visszaemlékezni, hogy Magyarország uniós képviselője lemondott azt követően, hogy Kirill pátriárka ügyében kénytelen volt felrúgni az uniós diplomáciai szabályokat, mert erre kapott utasítást Budapestről.

Navracsics bírálta a magyar diplomáciát mondván: “lehet itt kurucosan ajtót csapkodni, és azt mondani, hogy akár a torkát is átdöfnénk a másiknak, de ez nem fog működni.”

A kormányzati propagandát is óvatosan bár, de kritikával illette Navracsics Tibor, aki elmondta:

“Odajött hozzám a Dohány utcában egy enyhén kapatos fiatalember, aki azt kérdezte tőlem: Főnök, lesz pénz ?!”

14 ezer milliárd forintról van szó.

Navracsics Tibor a magyar sajtónak derűlátóan nyilatkozik, de a New York-i Bloombergnek elismerte, hogy ősz előtt aligha lesz megállapodás. Most a Matthias Corvinus Collegium diákjai előtt ugyanezt mondta. Ha nem lesz idén megállapodás, akkor a pénz jelentős része örökre elveszhet. Minél később érkezik pénz Brüsszelből annál tovább húzódik Magyarország pénzügyi krízise hiszen a nemzetközi piacon sasszemmel figyelik a tárgyalásokat. Az uniós eurómilliárdok nélkül nem működhet a nemzeti együttműködés rendszere. Ezért vált engedékenyebbé Orbán Viktor. Brüsszel viszont komoly engedményeket vár tőle. Ursula von der Leyen asszony ellen bizalmatlansági indítványt fontolgatott az Európai Parlament, mert Lengyelország uniós pénzeinek kiutalását engedélyezte. A brüsszeli bizottság vezetője nem akar így járni Magyarország esetében. Ráadásul Orbán Viktor eléggé nyersen utasította el Ursula von der Leyen kérését Budapesten az olajembargó támogatásáról.

Így a brüsszeli jóakarat az eurómilliárdok kifizetésére még várat magára.

Megszégyenítő vereség

Megszégyenítő vereségként értékelte a londoni Daily Mail a magyar futball válogatott 4-0-ás győzelmét Wolherhamptonban.

96 éve nem szenvedett ilyen siralmas vereséget hazai pályán Anglia válogatottja. A szurkolók elsősorban az edzőt okolták a kudarcért.

“Holnap kirúgnak”

– skandálták Gareth Southgate-nek, aki pedig nemrég majdnem megnyerte Angliának az Európa bajnokságot. De az már régen volt.

Most attól a magyar válogatott-tól szenvedtek megalázó vereséget, mely a világon csak a negyvenedik, és az elmúlt évtizedekben adós maradt az emlékezetes produkciókkal. Harmincöt hellyel vannak alattunk a FIFA listáján – írja a brit sport sajtó.

Csak magunkat okolhatjuk a vereségért – hangsúlyozza a Daily Mail.

Mi lesz a VB-n? Még öt hónap hátra van addig – vigasztalják magukat az angolok.

Magyarország nem jutott ki a katari világbajnokságra. A magyarok emlékeztek az 1953-as sikerre Anglia ellen amikor 6-3- ra győztek Hidegkúti Nándor mesterhármasával. Utána a magyarok számára az ezüstérem megszerzése a világbajnokságon 1954-ben kudarcnak számított.

Most Anglia a siralmas vereség után mire számíthat?

Olasz javaslat a tűzszünetre Ukrajnában

0

A jövő heti uniós csúcstalálkozóra készülődve Draghi miniszterelnök azzal az elképzeléssel állt elő, hogy Brüsszelnek azonnali tűzszünetre kellene felszólítania a feleket Ukrajnában. Az olasz elképzelést támogatja Magyarország és Ciprus is.

Az uniós tagállamok többsége – az amerikai elképzelésekhez igazodva – az ukrán kormány maximális támogatása mellett van. Zelenszkij elnöknek az az álláspontja, hogy csakis azután lehet tárgyalni, ha az oroszok kivonultak a megszállt területekről. Morawiecki lengyel miniszterelnök a CNN televíziónak ezért úgy nyilatkozott, hogy a háború sokáig el fog húzódni, de az Európai Uniónak és a NATO-nak kötelessége támogatnia Ukrajnát a végsőkig. Ugyanezt a véleményt fejtette ki Zelenszkij ukrán elnök a davosi világkonferencia előtt.

Morawiecki lengyel miniszterelnököt megkérdezték arról is, hogy jó barátja Orbán Viktor akadályozza az orosz olajembargót. Ezt a lengyel kormányfő elismerte, de hozzátette, hogy sok uniós tagállam örül Orbán szembeszegülésének, mert maga sem akar olajembargót. Földgáz embargót még kevésbé.

Két irány

Soros György Davosban már a harmadik világháborúról beszélt. Kifejtette az amerikai demokrata adminisztráció álláspontját, mely szerint a falhoz kell szorítani Putyint, és a lehetőség szerint végezni vele. Soros György éppúgy mint Morawiecki lengyel miniszterelnök Hitlerhez hasonlították Putyint, akit minden áron meg kell állítani.

Teljesen más álláspontot fejtett ki Davosban Kissinger egykori amerikai külügyminiszter. A veterán diplomata szerint az USA-nak mielőbb tűzszünetre kellene rávennie Zelenszkij ukrán elnök – azon az áron is, ha ez területi engedményeket jelent Putyinnak. A republikánus Kissinger szerint Oroszországra szüksége van az európai békerendszernek, ezért alkut kell kötni Putyinnal. Meg kell akadályozni egy kínai-orosz szövetséget. Lényegében ugyanez a véleménye Draghi olasz miniszterelnöknek, Macron francia elnöknek és Scholz német kancellárnak is. Ehhez az állásponthoz csatlakozik most Orbán Viktor, aki megpróbálja megőrizni kapcsolatait Oroszországgal a háború ellenére is. A két vonal összecsapása várható a jövő heti uniós csúcson. Ursula von der Leyen asszony jelezte: az olajembargót nem vitatják meg, mert nincs konszenzus.

Megtárgyalják viszont azt a brüsszeli javaslatot, mely szerint el kell kobozni az orosz oligarchák mintegy 10 milliárd eurós befagyasztott vagyonát az Európai Unióban. Brüsszel szerint ebből lehetne részben finanszírozni Ukrajna újjáépítését.

Magyarország és Szlovákia részleges felmentést kap az Oroszország elleni uniós olajembargóból

0

Németország kapitulált az amerikai nyomásra, és ezt követően eldőlt: lesz egységes orosz olajembargó. A brüsszeli Politico értesülései szerint ehhez úgy teremthetik meg a politikai konszenzust, hogy az orosz olajtól leginkább függő Magyarország és Szlovákia részleges felmentést kap.

Szlovákia száz százalékban függ az orosz olajtól, Magyarország pedig mintegy kétharmad arányban. Ráadásul Magyarországon az olajfinomítók is orosz olajra vannak beállítva. Átállításuk nyilván nem lenne könnyű feladat. A magyar kormány mindeddig határozottan ellenállt az orosz olaj bojkottjának. A németek pálfordulása után azonban a helyzet megváltozott az Európai Unióban. Zelenszkij ukrán elnök folyamatosan sürgeti az orosz olaj bojkottját hiszen Putyin jelentős részben ebből finanszírozza méregdrága háborúját Ukrajnában.

Mi lesz a magyar benzinnel?

A legnagyobb magyar finomító Százhalombattán működik. A Portfolionak a MOL emberei elmondták, hogy 80%-ban orosz kevert olajat használnak fel.

Minden változás nagyon lassú és költségigényes. A MOL például szívesen használna az orosz uralihoz nagyon hasonló Arab Light közel-keleti olajat, de ennek olyan magas a kén tartalma, hogy ez technikailag lehetetlenné tenné az átállást.

A magyar kormány mindenesetre jelezte Brüsszelben: politikai okból nem ellenzi az embargót. Kizárólag technikai kifogásai vannak. Ennek megfelelően a brüsszeli bizottság szakértői most olyan közös javaslat tervezeten dolgoznak az orosz olajembargó ügyében, amely maximális figyelembe veszi az egyes tagállamok helyzetét. Ily módon akarják megteremteni a konszenzust az orosz olajembargó ügyében az Európai Unión belül.

Hogyan „segíti” Magyarország fegyverekkel Ukrajnát

Josep Borrell EU-fődiplomata azt mondta, de facto minden EU-tagállam katonai segítséget nyújt Ukrajnának, és egyes országokról helytelen mást állítani.

A médiakérdésére válaszolva Josep Borell kijelentette, hogy Bulgária és Magyarország jelenleg is katonai segítséget nyújt Ukrajnának, hoszen az EU-tól kapott fegyverek megvásárlásához mindkét ország befizeti  a rájuk eső hozzájárulás összegét, az viszont igaz, hogy ezen felül saját erőből ez a két ország nem nyújt más, közvetlen kétoldalú katonai segítséget.

„Ezek az országok részt vesznek azoknak a fegyvereknek a finanszírozásában, amelyeket az EU biztosít Ukrajnának. Helytelen lenne azt állítani, hogy nem vesznek részt. Ha nem vennének részt, ez lehetetlen lenne, mert a döntések egyhangúlag születnek… Ők finanszíroznak és így hozzájárulnak. Az, hogy Magyarország nem engedi át a fegyvereket a területén, az egy másik kérdés”

– mondta Josep Borrell.

Mint ismeretes, Budapest hangsúlyozza, hogy távol akar maradni az ukrajnai háborútól, és megtagadta, hogy Ukrajna fegyvert szállítson át a területén. De facto azonban ilyen tranzit megtörténik,   és a „tranzittilalom” csak Magyarország ukrajnai határának áruszállítással történő átlépésére vonatkozik.

Emlékeztetni kell arra, hogy a múlt héten az EU  további 500 millió euró elkülönítését javasolta  Ukrajna fegyvervásárlására  az Európai Békalapon keresztül. Ez egy 5,69 milliárd eurós szükséghelyzeti alap, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy gyorsan finanszírozza a katonai műveleteket, és „megőrizze a békét, megelőzze a konfliktusokat és erősítse a nemzetközi biztonságot”.

Először Ukrajna orosz inváziója után használták. Ennek keretében az EU 1 milliárd eurót különített el Ukrajna számára.

Újabb oroszbarát Orbán vétó

0

Egyedül Magyarország nem szavazta meg azt az uniós határozatot, amely elveti Putyin ötletét arról, hogy április elsejétől az „Oroszországgal szemben barátságtalan államok” ne euróban vagy dollárban hanem rubelben fizessenek.

Az orosz elnök ezzel a rubel árfolyamát akarja erősíteni épp azoknak az uniós államoknak a pénzével, melyek Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben. Putyin többször is tárgyalt a gázüzletről Olaf Scholz német kancellárral, aki szerint Oroszország szerződésszegést követ el. Bár Scholz kancellárnak ebben tökéletesen igaza van, de ez aligha érdekelheti Putyint, aki Ukrajna megtámadásával átlépte a nemzetközi normákat.

Orbán magánya

Miért vállalja a magyar miniszterelnök Putyin barátjának hálátlan szerepét. Putyin olyan mint Piszkos Fred: a barátsága öl! Ezt Orbán Viktor is tudja, és mégiscsak kitart Putyin mellett Európában szinte egyedül. Szerbia, Orbán utolsó szövetségese szintén kitart Putyin mellett, de nem kíván belépni a NATO-ba. Az Európai Unióba igen, de ez még oly távol van, hogy Vucsics elnöknek megéri kockáztatni. Sőt a szerbek profitálni is akarnak az orosz válságból: sok orosz viszi a cégét, a pénzét sőt a családját is Szerbiába.

Sok orosz él Magyarországon is. Szergej Nariskin, a hírszerzés vezetője is nálunk tartja a családját. Az orosz hírszerzők különben is nagyon otthonosan mozognak Magyarországon amint az a külügyminisztérium botránya mutatja. Persze a keleti nyitás nem Orbánnal kezdődött. Medgyessy Péter instruálta úgy a kémelhárítást, hogy az oroszokat és a kínaiakat immár nem kell ellenségnek tekinteni. A tendencia felerősödött Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején. Csúcspontra jutott Orbán Viktor második miniszterelnöki korszakában amikor az orosz hírszerzés emberei beépültek nemcsak a magyar kormányzati rendszerbe, de a nagy állami cégekbe is. A Magyar Nemzeti Bankban évek óta kínai tanácsadók dolgoznak. Mindez aligha kerülhette el az amerikai hírszerzés figyelmét.

Orbán és az USA

A fiatal fideszes politikus az amerikaiak kedvence volt: Bush elnök budapesti látogatása idején ő mutatta meg a magyar fővárost az Egyesült Államok elnökének. Amikor nyugdíjasként Bush elnök visszatért Budapestre, akkor az újságírók előtt erősítette meg, hogy „sokat tanultam ettől a fiatalembertől”. Bush korábban a CIA igazgatója volt és tökéletesen ismerte Orbán dossziéját. Legalább úgy mint Vlagyimir Putyin, aki a KGB-ben megtanulta, hogy a tárgyalópartner dossziéjának alapos ismerete minimum követelmény a nemzetközi kapcsolatokban. Putyin még 2009-ben kötött paktumot Orbánnal Szentpéterváron. Akkor Orbán még ellenzékben volt, de nem kellett nagy jóstehetség ahhoz, hogy 2010 után ő lesz a miniszterelnök. A kínaiak ezt már korábban megérezték amikor Matolcsy Györggyel együtt meghívták Orbán Viktort, az ellenzék vezérét, akit Pekingben már akkor a jövő emberének tartottak.

Mit szól mindehhez az Egyesült Államok?

Trump elnöksége idején Orbán jó kapcsolatot ápolt Washingtonnal. Látogatása idején a közös populista eszmekört hangsúlyozta. Trumpot meg is győzte. Az USA ex elnöke most is jelezte: Orbán Viktort támogatja a választáson. Bident és csapatát nyíltan bírálta az Orbán kormány az USA választási kampánya során. A kormánypárti sajtó ma sem hagy kétséget afelől, Orbán elutasítja a washingtoni diplomáciát. A gáz vitával kapcsolatban a magyar miniszterelnök kijelentette a Kossuth rádióban, hogy „az olcsó orosz gáz helyett itt van nekünk a drága amerikai”. Az Európai Unióban már hozzászoktak Orbán szembenállásához, de akkor még nem volt háború. A NATO-ban nemigen tolerálják a disszonáns hangokat háborús időkben. Azt pedig különösen rossz néven veszik, hogy az orosz hírszerzés hekkerei a magyar külügyön keresztül támadjanak amerikai és európai NATO célpontokat. Minthogy ez már évek óta tart, az Orbán kormány aligha mondhatja azt, hogy nincsen tudomása az ügyről. Magyarország persze nem igazán fontos az amerikai stratégiai szempontjából. Washington két államot tart fontosnak a térségben: Lengyelországot és Romániát. Mindkét ország mintaszerűen teljesít a háborús időkben. Lengyelországon keresztül érkeznek az amerikai fegyverek Ukrajnában. Sőt az ukrán katonák lengyel területen tanulják meg azok kezelését.

Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon keresztül semmiféle komoly fegyver szállítmányt nem lenne érdemes eljuttatni Ukrajnába hiszen Kárpátalja messze van az ukrán hadsereg utánpótlási központjától, Lviv (Lemberg) városától. Orbán Viktor tehát nyugodtan mondhatott volna igent hiszen a NATO aligha akarna bármit is Magyarországon keresztül szállítani Ukrajnába. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, de „karakán” viselkedésével oroszbarát szavazóit állíthatja maga mögé. Meg persze magát Moszkvát. Az orosz sajtó mindig szorgosan jelzi, ha Orbán kiénekel a NATO vagy uniós kórusból. Moszkvában minden uniós államot barátságtalannak nyilvánítottak ugyan, de Magyarországot egyelőre nem értesítették arról, hogy rubelben kell fizetni a gázért.

Orbán kicsinyes játszmája tehát bejöhet, de magánya nem enyhül. Politikában a magányt nemigen ajánlják a hosszú távú karrier biztosítására…

Gyorsabban nőtt a családok jövedelme Romániában mint Magyarországon

136%-al volt magasabb Romániában míg Magyarországon csak 72%-al emelkedett tíz év alatt. Ez persze szegényházi vetélkedő az Európai Unióban, ahol Magyarország és Románia továbbra is a legszegényebb országok közé tartozik.

Magyarország egy főre jutó GDP-je 39%-a volt az unió átlagának 2010-ben, és 2021-re ez nőtt 50%-ra. Románia egy főre jutó GDP-je 62% volt 2010-ben, és 2021-re 69%-ra nőtt – derült ki a Gazdaságkutató intézet tanulmányából. Az egy főre jutó GDP óriási egyenlőtlenségeket takar mind Magyarországon mind pedig Romániában. Ezért a Gazdaságkutató intézet megvizsgált egy-egy átlagos családot is, ahol két kereső és két gyerek van. Románia gyorsan zárkózik fel e téren is: 2010-ben csak 59%-a volt a nettó bevétele egy romániai családnak a magyarhoz viszonyítva, ez mostanra 81%-ra növekedett.

Romániában a nyugdíjak jóval szerényebbek mint Magyarországon, de itt is gyorsan zárkóznak fel: 2010-ben csak 46% volt, 2021-ben 63% a magyar nyugdíjasokéhoz viszonyítva.

Korrupció?

A Gazdaságkutató Intézet szerint Románia gyorsabb felzárkózásának fő oka az, hogy komolyabban veszik a korrupció elleni küzdelmet mint Magyarországon. A 2013 óta működő korrupció ellenes ügyészség fontos szerepet játszott ebben az ügyben. Vezetőjét, Laura Codruta Kövesit ugyan megbuktatták Romániában, de ő lett az Európai Ügyészség vezetője. Jellemző, hogy míg Románia belépett ebbe a szervezetbe, a magyar kormány nem. A Tranparency International kimutatása szerint Bulgáriával együtt Magyarország és Románia az Európai Unió három legkorruptabb állama. Egyben ők a legszegényebbek is.

Mi lesz az uniós támogatással, évi 6 milliárd euróval?

Arról kérdezte a Klubrádióban Csernyánszky Judit az Európai Parlement két zöld képviselőjét, hogy mi lesz a sorsa az évi 6 milliárd eurós uniós támogatásáva. Tineke Strik holland, Daniel Freund pedig német.

Az Európai Bíróság döntéséről, amely visszadobta Magyarország és Lengyelország beadványát, így vélekedtek:

„Az új rendelkezés szerint befagyaszthatják az uniós támogatást, ez Magyarország esetében évi 6 milliárd eurót jelent. Ezt mindaddig befagyasztják amíg Magyarország meg nem reformálja a rendszert. Amíg nem állítja helyre az igazságszolgáltatás és az intézmények függetlenségét, nem számolja fel a korrupciót. Meg kell reformálni a közbeszerzések rendszerét is, mert ott uniós pénzeket is úgy osztanak szét, hogy azokat Orbán Viktor családtagjai és barátai kapják” – mondta Daniel Freund.

Hogy áll most a jogállami vizsgálat?

A brüsszeli bizottság nem akar beavatkozni a választási kampányba, ezért csak április után látna munkához.

„Az Európai Bizottság első reagálása nagy csalódást okozott nekünk. Már egy éve alkalmazhatták volna a jogszabályt, de vártak az Európai Bíróság döntésére. Most már nem lehet kifogás, el kell kezdeniük az eljárást” – jelentette ki Tineke Strik holland zöld képviselő az Európai Parlamentből.

Mi lesz, ha az ellenzék kerül hatalomra áprilisban?

„A folyamat nem visszafordítható hiszen a jogszabályok abban a pillanatban is ugyanolyanok lesznek. Nem tudom például, hogy az ellenzék mihez kezdene a kétharmados törvényekkel? A lehető leggyorsabban vissza kell térni a jogállami keretekhez” – mondta Strik zöld képviselő a Klubrádió stúdiójában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK