Kezdőlap Címkék Kkv

Címke: kkv

Praktikus segítség a közbeszerzés területének megválasztásához

0

Milyen szempontok, ismérvek és számadatok elemzésén keresztül célszerű arról döntést hozni, hogy mely területen induljunk el közbeszerzéseken? A felsoroltakon túl, mit érdemes még számításba venni a döntésnél? A cikkben ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg.

Miként mérhető fel, hogy mely területen célszerű közbeszerzésen indulni?

Azt előre le kell szögeznünk, hogy a kérdés meglehetősen komplex, ennek megfelelően összetett gondolkodást igényel a megközelítése. Célszerű többféle szemszögből mérlegelni a lehetőségeket, majd a kapott eredmények fényében mérlegelni, mely területen indokolt közbeszerzésen indulni.

  • Lényeges szempont például, hogy a kiszemelt területeken mekkora nagyságrendben adottak a lehetőségek az ajánlattételre.
  • Szintén rámutathat az egy-egy területben rejlő potenciál nagyságára, ha a rá vonatkozó közbeszerzések összértékét vesszük alapul.
  • Indokolt lehet továbbá szemügyre venni ágazatonként a közbeszerzések átlag értékét, összevetve ezeket az értékeket a potenciális versenytársak számával. Magyarul a szektorban beérkezett ajánlatok számának átlaga is hangsúlyos.

Ezek tehát a fő szempontjaink. Most vessük össze őket a 2020-as év releváns statisztikáival és adataival!

Legmagasabb összérték, kis verseny

Ebben az összevetésben az energiaforrások területe magasan kiemelkedik a maga mintegy 500 milliárd forintos összértékével. Ebből kiindulva mondhatnánk, hogy a kőolaj és egyéb fosszilis, illetve a megújuló energiaforrások közbeszerzése felé kellene mozdulnunk.

A teljes képhez viszont hozzátartozik, hogy az energia piac zárt szektor. Az új belépők elvétve rúgnak labdába, egy KKV számára pedig nem sok esélye van a próbálkozásnak. A „milyen területen érdemes közbeszerzésen indulni” kérdés megválaszolása kapcsán nem javasolt egyetlen tényező alapján dönteni, a releváns statisztikákon túl az adott iparág specifikus sajátosságait szintén ismerni kell.

A közbeszerzések lehetséges területei, ahol nagyarányú az ajánlattételi lehetőség

Nyilván ott találkozhatunk viszonylag magasabb számú ajánlattételi lehetőséggel, ahol eljárásból és eljárási részből is akad bőven. A 2020-as adatok alapján ebből a szempontból az orvosi felszereléseknél lehet keresnivaló, feltéve, ha ez releváns terület a számunkra.

Ezen felül az élelmiszerek, a laboratóriumi felszerelések, vagy pedig a gépjármű közbeszerzések kapcsán akad nagyobb számú ajánlattételi lehetőség. Utóbbi azért rejthet kiemelt potenciált, mert a tartozékok és alkatrészek is ide sorolandók.

Az ajánlattételi lehetőségek számán túl azt sem árt felmérni, hogy a szóba jöhető területeken mennyire éles versenyhelyzetre számíthatunk.

Az egyes területeken beadott ajánlatok, illetve a piacon lévő szereplők arányának fontossága

Hiteles mutatószáma lehet a versenynek, illetve a versenyben indulók számának az előzetes felméréséhez a beérkezett ajánlatok számára vonatkozó átlagérték. A legtöbb ajánlat az informatikai eszközök, számítógépek és tartozékok kapcsán kiírt közbeszerzésekre érkezik, de hasonlóan éles a konkurencia a bútorokra vonatkozóan is.

Persze ezt a képet is lehet tovább árnyalni úgy, hogy az egyes területen a nyerteseinek az összetételét vizsgáljuk. Értelemszerűen minél több különböző cég pályázott sikerrel egy adott időszakban, annál kedvezőbb lehetőségek mutatkozhatnak az adott szektort tekintve.

Ebből az aspektusból tekintve a lehetőségekre, az ipari gépek és villamos gépek szektora mellett a gépjárművek, számítógépek és a bútorok közbeszerzési piaca mindenképp kedvező lehetőségekkel kecsegtet.

Utóbbi három ráadásul akár kisvállalkozásként, akár új belépőként is reális opciót jelenthet. Ellenben az orvosi eszközök, vagy az energiaforrások területén pontosan az ellenkező tendencia rajzolódik ki. Fontos megjegyezni viszont, hogy míg az energiaforrások piacán a termékek változatossága nagyon szűk, addig az orvosi felszerelések esetén nagyon magas.  Így számos kisebb területen, például olyan fogyóáruk esetén, mint a fertőtlenítők vagy tisztítószerek, védőfelszerelések, munkaruhák a közbeszerzések jó lehetőséget kínálnak sok pályázható felhívással és nagyobb versennyel.

Összegzés

Konklúzióként elmondható, hogy tudatosan megközelítéssel megalapozott választ adhatunk a fentebb taglalt kérdésre. Érdemes olyan területre fókuszálni, ahol sok ajánlattételi lehetőség, de relatív alacsony az ajánlattevők száma. A megfelelő adatok elemzésével egyes iparágakon belül is tovább bontható, hogy milyen területek vagy akár termékcsoportok milyen üzleti lehetőséget kínálnak.

A közbeszerzések adatai nyilvánosak így az elektronikus közbeszerzési rendszerből vagy a közbeszerzési értesítőből is elérhető minden adat, aminek segítségével áttekinthető a piac tagoltsága és a szereplők tevékenységei.

A cikk alapjául szolgáló teljes elemzés: Milyen területen érdemes közbeszerzésen indulni?

Változni fog a KKV-besorolás

0

Várhatóan 2020-tól megváltozik a KKV besorolás feltételrendszere, ami a hazai KKV szereplők számának növekedését fogja eredményezni. A jogszabályváltozással több vállalkozás lehet uniós pályázati források és adókedvezmények jogosultja.

Jelenleg azt még nem tudni, hogy az Európai Bizottság a pénzügyi mutatók és az alkalmazotti létszám megemelésével fogja növelni a KKV-k számát, vagy a besorolási kritériumok teljes újragondolásával, egy rugalmasabb, a gazdaság valós folyamataihoz jobban illeszkedő szabályozást fog kidolgozni. A cél azonban egyértelmű, a KKV-k számának növelésével, minél több cég számára elérhetővé tenni, a különböző támogatásokat és adókedvezményeket – mutat rá az Opten közleménye.

S hogy ez miért érdekes? Mint ismert, az Európai Unió támogatási rendszerében, különös tekintettel a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) felhívásaira, a legtöbb támogatás kedvezményezetti köre a KKV szektor szereplőiből kerül ki. A nagyvállalatok a támogatások jelentős részéből ki vannak zárva, ezért a cégek számára egyáltalán nem mindegy, hogy melyik besorolásba kerülnek. E mellett pedig a hazai támogatások és adókedvezmények jelentős részének is e vállalkozások a címzettjei.

Forrás: Opten

A tervezett jogszabályváltozás arányaiban Nyugat-Európában több céget fog érinteni, mivel ott a KKV aránya kisebb a cégstruktúrában, mint hazánkban. Magyarországon, bár valószínűleg kevesebb cég fogja elveszíteni nagyvállalati státuszát, mivel ezek a cégek számítanak a gazdaság motorjának, nem mellékes, hogy milyen források és kedvezmények nyílnak meg számukra a KKV besorolás megváltozásával.

A mai besorolás
A 2004. évi XXXIV. törvény alapján KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. E kategórián belül a törvény megkülönböztet mikro-  kis-  és középvállalkozási méretet is. Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Mikrovállalkozásnak pedig az a vállalkozás minősül, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Nem minősül KKV-nak az a cég, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni külön vagy együtt eléri a 25%-ot.
Emellett a pénzügyi és létszámadatokhoz hozzá kell számítani a vizsgált cég esetlegesen meglévő partner- és a kapcsolt vállalkozásainak adatait is. Mindezt két egymást követő üzleti évre.

Magyarországon a működő cégek 99,32%-a tartozik ebbe a kategóriába, arányuk az elmúlt 4 évben enyhe csökkenést mutatott. Ezen belül az egyéni vállalkozásokat és az őstermelőket nem számítva, a hazai működő cégek 1,67%-a minősült 2016-ban közép-, 5,52%-a kis-, 92,13%-a pedig mikrovállalkozásnak. A mikrovállalkozások számára a különböző pénzügyi források megszerzése és a kedvezmények igénybevétele biztosíthatja versenyképességük fenntartását, ami hosszú távon egy egészségesebb cégbázis kialakításához vezethet.

Segítség kkv-knak munkahelyteremtéshez 

0

Több mint 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el 262 kis- és közepes vállalkozás. A támogatással mintegy 2100 új munkahely létesítéséhez, s 4400 munkahely megőrzéséhez járul hozzá az állam.

 

A nemzetgazdasági miniszter döntött a „Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása” program pályázatairól. A regionális beruházási támogatás, vagy csekély összegű (de minimis) támogatás jogcímen pályázható munkahelyteremtő támogatás keretében többek között új eszközök, gépek beszerzése, ingatlanvásárlás, bérleti díjak, vagy lízing költségek számolhatók el – áll a tárca közleményében.

A pályázónak 2 éves foglalkoztatási és 3 éves fenntartási kötelezettséget kell vállalnia. A támogatás mértéke nem regisztrált álláskereső személy esetén, új munkahelyenként 1,5 millió Ft, ezen felül a vállalatok kiközvetített álláskereső foglalkoztatása esetén új munkahelyenként 500 ezer forint, vagy 12 hónap alatt kizárólag közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személynél új munkahelyenként 800 ezer forint, és kedvezményezett járásban vagy településen új munkahelyenként további 400 ezer forint kiegészítő támogatást kaphatnak.

A pályázattal a foglalkoztatottak számának növelését, a tartós foglalkoztatás biztosítását célozzák elérni.

A sikeresen pályázók listáját itt taláják.

A számok cáfolják Orbánt

A miniszterelnök szerint „színvonaltalan érvelés” az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését. A kormány által megrendelt jelentésben viszont az áll: e pénz nélkül recesszióban lenne a gazdaság. Az MNB tanulmánya is azt állítja, hogy a kkv-knak adott EU-s pénz sem emelte a termelékenységet.

A Széchenyi kártya programjának 15-ik évfordulóját megünnepelendő Orbán Viktor a magyar gazdaság önerejét méltatta a növekedésről szólván csütörtökön. A kormányfő azt mondta, hogy nem szabad a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítani, az, ahogy ma a magyar gazdaság működik, nem külső segítségnek tudható be, hanem a magyar gazdaság szereplőinek. Ez a mi magyar sikerünk, saját erőfeszítéseinknek köszönhető – mondta.

Pontosítva ezt egyenesen úgy fogalmazott, hogy

„színvonaltalan érvelés”

az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését, hiszen a magyar költségvetés 18 ezer milliárd forint, az uniós támogatások pedig 1000-1500 milliárd forintot tesznek ki.

Az állítások mindegyikét hivatalos adatok, a kormány által rendelt jelentés, nemzeti banki tanulmány megállapításai cáfolják.

Magyarország az elmúlt években az 1000-1500 milliárd forintnál sokkal többet kapott az Európai Uniótól. Amikor a legbővebben ömlött ide a pénz, 2013-2015-ben, évente 1800-2500 forint érkezett támogatásként, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 5,5-7 százaléka. Ha ehhez hozzászámítjuk a ma már 600 ezerre becsült külföldön dolgozó magyar által hazautalt évi körülbelül 1100 milliárdot, akkor levonható a következtetés, hogy

a GDP 8-10 százalékát nem az országban állítják elő.

De álljon itt a miniszterelnökség által megrendelt KPMG-GKI-tanulmány azon megállapítása, hogy 2006-2015 között a GDP 4,6 százalékkal nőtt, az EU pénze nélkül viszont 1,8 százalékkal masszív recesszió lett volna. A részadatok (lakossági fogyasztás, beruházások) mind azt bizonyítják, hogy a közösségi hozzájárulással éppen a víz felszínén maradt a magyar gazdaság, a fejlesztések finanszírozása szinte kizárólag EU-forrásból történik.

Orbán a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára kitalált Széchenyi hitelprogram évfordulóján fejtegette a „saját lábon állás” teóriáját, érdemes hát szembesíteni ezt a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban publikált tanulmányában foglaltakkal. Eszerint a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési támogatást kaptak a hazai vállalkozások, ebből cirka 1700 jutott a legkisebbeknek (kkv-knak). A jegybanki elemzők szó szerint

„a támogatásokra való számottevő ráutaltságról”

írnak: a kis cégek külső forrásainak 63 százaléka uniós támogatás, sőt, 37 százalékuknál az arány 80 százalék.

Az MNB-sek megállapításainak veleje:

a támogatások nem javították a kkv-k termelékenységét

(vagyis egy időegység alatt előállított értéket).

Az uniós pályázatok (hitelek és vissza nem térítendő összegek egyaránt) javították az alkalmazotti létszámot, növelték az árbevételt és a hozzá adott értéket (az árbevétel és a megvett anyagok és szolgáltatások értékének különbözetét).

„A munkatermelékenység azonban egyik esetben sem változott szignifikánsan a támogatások hatására” – e szikár konklúzió azt jelenti, hogy amint kifutnak a támogatási programok, az ezeket igénybe vevő kkv-k eredménye jellemzően visszazuhan a stagnáló hatékonyság miatt.

A vissza nem térítendő támogatások hatását szemléltető ábra megmutatja, hogy a külső pénzzel legegyszerűbben növelhető létszám és árbevétel mellett a kkv-k üzemi eredménye és hozzá adottérték-teljesítménye mérsékelten javult.

Forrás: MNB

Az EU segítsége és a hazai növekedés közvetlen összefüggését igazolja az is, hogy tavaly, amikor az új uniós költségvetésből még alig csordogált a pénz, a hazai gazdaság növekedése azonnal lezuhant két százalék közelébe.

A kkv-k szerepe a gazdaságban óriási. A foglalkoztatásból körülbelül 70 százalékkal veszik ki részüket. Vagyis a hozzájuk öntött ezermilliárdok termelékenységet növelő hatásának elmaradása nem túl jó jel.

Közpénz a multiknak – helyes-e?

0

A multik helyett a hazai kis- és középvállalatokat kellene inkább helyzetbe hozni, az előbbiek az eddigi gyakorlat bizonysága szerint túlzó támogatásokat kapnak, a többi között egyedi kormánydöntésű konstrukcióban, s kedvezményeket élveznek a stratégiai megállapodásokban foglaltak révén is – állítja a Párbeszéd. Nézzük a számokat!

„Én örülök annak, hogy vannak Magyarországon multinacionális cégek, de nem értem miért kellene nekik akár egy forint támogatást is adni, hiszen nincsenek rászorulva.

A multi ellenes szájhősködést meg végképp abba kéne hagyni!”

– írta a legnagyobb közösségi portálon Karácsony Gergely a Párbeszéd elnöke, Zugló polgármestere. Előtte pártja közleményt is kiadott a témában, amely – a  Magyar Nemzet számításaira hivatkozva – azt írja, hogy  tavaly a kormány egyedi kormánydöntések alapján 18 céggel kötött megállapodást és 63,5 milliárd forinttal támogatta a vállalatokat, az új munkahelyek egyenként 11,4 millió forint közpénzből jöttek létre.

A kormány 3,6 évre kifizeti a munkások bérét, és a beruházások negyedét is átvállalja.

Ilyenről a hazai vállalkozások csak álmodhatnak, miközben ugyanennyi támogatásból sokszor ennyi munkahelyet lehetne létrehozni a kis és középvállalkozásoknál – írja a Párbeszéd Magyarországért közleménye.  Az Orbán-vezette, egymást követő kormányok 2011 és 2016 között összesen 164,9 milliárdnyi közpénztámogatást nyújtottak a Magyarországon működő multinacionális cégeknek.

Egy kis összehasonlítás

A FÜHÜ is részleteiben foglalkozott a témával a napokban, s megírtuk, hogy 2010. óta ugyan gálánsabban osztogatják ezeket az egyedi kormánydöntésű kedvezményeket, mégis kisebb eredményeket tudnak felmutatni, mint a megelőző szocialista-liberális kormányok az EKD terén. Hogy plasztikusan látszódjék a különbség, összeállítottunk egy táblázatot is, amelyben egyforma időtávot vettünk. Még egy megjegyzés az alábbi táblázathoz: 20­10 után a 2008-as válság utórezgései még jócskán belejátszottak, ám a megelőző időszakban magával a válság működőtőke-áramlása gyakorolt negatív hatásaival kellett megküzdeni.

A kkv-k-at kellene jobban támogatni

A Párbeszéd szerint túlzás ekkora előnyöket adni a nagyoknak, miközben a kis-és középvállalkozások szektorát ellehetetlenítik, ráadásul az óriáscégeket már ésszerűtlenül sokkal támogatják, stratégiai megállapodásokat kötnek velük, amelyek további előnyöket jelentenek a háttérben, például engedékenységet az adóvizsgálatokban.

Habár az Orbán-kormány kétségtelenül elsőbbséget biztosít a hazai vállalkozásoknak, de csak akkor, ha feltétlenül lojális rokonokról, haverokról van szó, mint Matolcsyék, Tiborczék, vagy akik vállalják a strómanságot, mint Mészáros Lőrinc.

Különben úgy járhatnak, mint Simicska és Spéder – írja a Párbeszéd, amely – ahogy azt a „Mindenki számít!” Programjukban is lefektették – gazdasági modellváltást sürget: a kettészakadó gazdaságszerkezet helyett a bővülő hazai kereslet mellett versenyképessé váló kis- és középvállalkozások működését elősegítő környezet kialakítására, tisztességes versenyre, és a társadalmi-környezeti érdekeknek megfelelően szabályozott piacgazdaságra voksolnak.

 

Csúcson a kkv-k nyereség-várakozása

0

Tizenegy éve a legmagasabb a kkv-k árbevétel- és nyereség-várakozása a K&H Bank felmérése szerint. A legderűsebbek a mikrocégek, egyenesen duplázódást várnak bevételben és nyereségben egyaránt, ezzel szemben a nagy cégek borúsabban látják a jövőt, mint korábban.

Jelentősen megugrottak a hazai kis és közepes vállalkozások (kkv) pénzügyi várakozásai – derül ki a K&H Bank kis és középvállalkozási kutatás adataiból. Átlagosan 8,5 százalékkal több árbevételt és 5,1 százalékkal nagyobb profitnövekedést várnak a következő egy évben.

Ez 2006 óta a legmagasabb előrevetített várakozás.

A 8,5 százalékos árbevétel-növekedés 3 százalékpont ugrás az év eleji reményekhez képest. Ezzel megfordult az eddigi trend, és már nem a stagnáló, hanem a bővülő árbevételre számítók vannak többen: az előző negyedévi 34 helyett a cégek 45 százaléka számít 6 százalék feletti bevétel-növekedésre, miközben 53-ról 40 százalékra csökkent a jelenlegi bevétellel tervezők aránya.

Ezek a számok bőven túlszárnyalják az MNB jövő éves 2,8 százalékos inflációs előrejelzését, tehát várakozásaik szerint jó év elé nézhetnek a vállalkozások

– értékelte az adatokat Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing-főosztály vezetője.

A különböző méretű vállalkozások árbevétel várakozásai ellentétes irányba mozdultak el, és a várt értékek igen eltérőek. Jelenleg a mikrovállalkozások a legoptimistábbak, árbevétel-várakozásaik több mint duplájára, 5,1-ről 10,4 százalékra emelkedtek. Ezzel szemben a középvállalkozásoknál 8,7-ről 7,2 százalékra csökkent a várt bevétel-növekedés nagysága. A kisvállalkozásoknál csupán kismértékű javulás történt, jelenleg 6,3 százalékos bővüléssel számolnak.

A hazai vállalkozások kiugró árbevétel-várakozásai az eredményvárakozásokban is tetten érhetők: 3,5-ről 5,1 százalékra nőtt a várt profit mértéke. Az adatok azt mutatják, hogy minél kisebb a cég, annál nagyobb eredménnyel számolnak. A mikrovállalkozások ebben is a legoptimistábbak, várakozásaik közel a duplájára, 3,3-ről 6,5 százalékra ugrottak év elejéhez képest. A kisvállalkozások gyakorlatilag ugyanolyan eredménynövekedést valószínűsítenek (3,7 százalék),

a középvállalkozások viszont csupán 2,5 százalék profitnövekedést prognosztizálnak, ami erőteljes visszaesés az előző negyedévi 6,9 százalékhoz képest.

A különböző ágazatok igen eltérő mértékű árbevétel-növekedést várnak. Jelenleg az ipari cégek számítanak a leglátványosabb, 12,2 százalékos bővülésre, de a kereskedelem sincs nagyon lemaradva a 9 százalékkal. A szolgáltató és a mezőgazdasági cégek azonban jóval az átlag alatti, 6,7 és 5,4 százalék árbevétel-növekedéssel terveznek a következő egy évben.

A profitvárakozásokat tekintve is hasonló a helyzet: az ipari cégek vannak az élen (7,4), őket a kereskedelmi cégek követik (5,4), míg a szolgáltató és a mezőgazdasági vállalkozások kissé lemaradva, közel azonos mértékű – 3,9 és 3,7 százalék – eredménynövekedést várnak.

Baráti kezekben 750 milliárdos fejlesztési pénz

Összesen 750 milliárd forint fejlesztési forrás lesz elérhető a kibővített MFB Pontok hálózatánál hitelprogramok keretében 2020-ig a kis- és középvállalkozások és a lakosság számára – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a legújabb MFB Pont ünnepélyes átadásán hétfőn Budapesten.

A következő években 750 milliárd forint keretösszegű fejlesztési hitelek lehetősége nyílik meg kis- és közepes vállalkozások, valamint a lakosság számára.

A bejelentéskor Varga Mihály elmondta, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban elérhető, visszatérítendő európai uniós források kihelyezésére jött létre az MFB Pontok hálózata, a hálózat a közbeszerzésen nyertes hitelintézetekkel – Takarékbank Zrt., B3 Takarékszövetkezet, Budapest Bank Zrt., FHB Zrt. – indult, majd az OTP Bank, a Gránitbank, az MKB Bank és az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. konzorciumával egészült ki. Az eddigi 442 MFB Pont az év végére 642-re bővül.

A kormány kiemelt célként határozta meg a 2014-2020-as uniós ciklusban elérhető források kihelyezésénél, hogy a vállalkozások a lehető legszélesebb körben, könnyen elérhető módon, gyorsan és minden eddiginél olcsóbban juthassanak fejlesztési forráshoz, a ciklusban a támogatások több mint 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, szemben a korábbi ciklus 16 százalékánál – húzta alá Varga Mihály.

A fejlesztési keret elosztásában részt vevő pénzintézetek javarészt a kormány közelében, holdudvarában vannak. A Takarékbank és a B3 takarék az ágazat centralizációját kormányzati közreműködéssel irányító takarék-kör legfontosabb részei, az FHB Mészáros Lőrinc közvetett tulajdonában van, az MKB és a Növekedési Hitelbank Matolcsy György jegybankelnök rokonságában, környezetében lévők pénzintézetei, az OTP vezetője, Csányi Sándor pedig harmonikus kapcsolatot ápol a kormánnyal. A Gránitbank és a Budapest Bank vevőre vár, előbbiből az állam száll ki, utóbbit amerikai tulajdonosa adja el.

FüHü/MTI

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK