Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Peking visszavág, ha Brüsszel büntetővámot alkalmaz

Az Európai Unió egyelőre csak regisztrálja a Kínából érkezett elektromos autókat, de Pekingben attól tartanak, hogy visszamenőleg is büntető vámot vethetnek ki rájuk. Közben Pekingben tárgyal a Mercedes főnöke, aki szerint hagyni kellene, hogy a piaci verseny döntsön az európai és a kínai autók között.

“A protekcionizmus rossz út” – hangsúlyozta Ola Källenius, a Mercedes elnöke Pekingben miután tárgyalt a kínai kereskedelmi miniszterrel. Vang Ventao miniszter arra buzdította a Mercedes vezérét, hogy fokozza beruházásait Kínában, ahol a zöld átmenet jegyében az elektromos autók egyre nagyobb szerepet játszanak a  közlekedésben. A kínai miniszter azt javasolta a Mercedes elnökének, hogy küzdjenek együtt a protekcionista politika ellen.

Az Európai Unió múlt ősz óta vizsgálja a kínai elektromos autók exportját, mert az európai autógyárak szerint Peking jelentős összegekkel támogatja ezt az export offenzívát az európai piac megszerzésére.

“Észleltük a brüsszeli döntést a kínai elektromos járművek regisztrálására, amely odavezethet, hogy visszamenőleges vámokkal sújtják exportunkat. Kína elszántan védelmezi cégeinek érdekeit külföldön. Az elektromos járművek piaca dinamikusan bővül Európában is, ebbe illeszkedik a kínai export is. Nincs arról szó, hogy a “kínai elektromos járművek európai importja kiugró eredményeket “ produkált volna. Nem igaz, hogy “a kínai elektromos autók importja “károkat okozna az európai autós piacon” – jelentette ki a kereskedelmi minisztérium szóvivője Pekingben. Hozzátette: ”Kína mindig amellett volt, hogy párbeszéd útján oldják meg a problémákat. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a kereskedelem kölcsönösen előnyös legyen. Épp ezért reméljük, hogy az Európai Unió óvatosságot tanúsít a kereskedelmi intézkedések alkalmazásában a kínai elektromos járművekkel szemben, és ezzel stabil és egészséges alapot teremt az együttműködésre az elektromos autók terén mind Kínában mind pedig az Európai Unióban” – idézi a China Daily a kereskedelmi minisztérium szóvivőjét.

A kínai a világ legnagyobb autós piaca

177 839 kínai elektromos járművet importáltak az Európai Unió tagállamai Kínából 2023 októbere és 2024 januárja között a brüsszeli adatok szerint. Az Európai Unió vizsgálata 2022 októberétől indult. Havonta 11%-os volt a kínai elektromos járművek exportjának növekedése az Európai Unió irányában – írja a pekingi Global Times. Amely rámutat arra, hogy az Európai Unióban tavaly több mint másfél millió elektromos autót adtak el, ez 37%- os növekedés egyetlen év alatt.

Brüsszel azt hangsúlyozza, hogy

“a kínai elektromos járművek nyilvánvaló árelőnyt élveznek az európai piacokon.”

A pekingi Global Times viszont arra mutat rá, hogy a világ legnagyobb autós piacán, a kínain, a hazai elektromos járművek fele annyiba kerülnek mint Európában.

Kínában idén az eladott új autók legkevesebb 40%-a elektromos autó lesz – jósolja a China Daily. Tavaly 9,49 millió elektromos autót adtak el Kínában, ez azt jelenti, hogy csaknem minden harmadik új autó már ilyen környezetkímélő jármű volt – 31,6%. Ouyang Minggao akadémikus, a pekingi Csinghua egyetem professzora érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet: a hibridek eladása még gyorsabban nő mint az elektromos autóké. 2020-ban még csak 170 ezer ilyen autót adtak el Kínában, de tavaly már 1,91 milliót. A pekingi professzor szerint a hibridek részaránya hamarosan megközelíti majd az elektromos járművekét Kínában – írja a China Daily.

Mercedes főnök: versenyben kell legyőznünk a kínai elektromos autókat

Sok európai autógyártó cég azt kéri Brüsszeltől, hogy állapítson meg magas vámot a kínai elektromos autóknak nehogy azok learassák az európai piac az olcsó áraikkal.

A kínaiak hat elektromos autót mutattak be a müncheni autós vásáron, ahol az érintett európai cégek rögtön érezték a vészhelyzetet: eddig Kína export piac volt, de az elektromos járművek korában vetélytárssá válik az európai piacon.

Megkezdődött a lobbizás Brüsszelben, ahol nyitott fülekre találnak a német autós óriások hiszen Ursula von der Leyen maga is német, és igencsak a szívén viseli a hazai ipar ügyét. Németország gazdaságát letaglózta Putyin Ukrajna elleni agressziója, mert megszűnt az olcsó orosz energia import lehetősége. Kína, amely Németország legfőbb kereskedelmi partnere, nem nő olyan dinamikusan mint korábban: maguk a kínaiak spórolnak, mert a Covid pandémia nagyon megviselt mindenkit, és a perspektíváját bizonytalannak látják. A kínai állam hatalmas összegekkel támogatta az elektromos járműgyártást illetve az akkumulátor gyártást. Ezt mutatja a Magyarországon tervezett két óriási üzem is: a CATL akkumulátor gyár Debrecenben és a BYD autógyár Szegeden. A kínaiak nem Magyarországra hanem az Európai Unióba jöttek, így akarják elkerülni a vámokat.

Mercedes főnök: nem emelni hanem csökkenteni kell a kínai elektromos autók vámját

Miért?

“Mert a védővámok miatt az európai autógyártás elkényelmesedik, és ily módon oda juthatunk el, hogy nem leszünk képesek eladni saját autóinkat a világban! Csakis a piaci verseny eredményeképp születhetnek olyan elektromos járművek, amelyek eladhatók a globális piacon”

– magyarázta Ola Källenius, a Mercedes elnök vezérigazgatója ehhez hozzátette:

”Én ellenzem a vámok emelését! Szerintem pontosan fordítva kellene cselekedni, és csökkenteni kellene a vámokat. A kínai elektromos autógyárak nyomulása Európában a verseny része, erre nekünk nem védővámokkal hanem jobb technológiával és egyre jobb autókkal kell válaszolnunk” – fejtette ki álláspontját a Mercedes főnök.

Tegyük gyorsan hozzá, hogy a kínai elektromos járművek nem neki jelentenek igazán nagy konkurenciát, mert a kínaiak az olcsóbb kategóriában nyomulnak előre. A középosztályt és a szegényebb néprétegeket akarják megnyerni nem a luxus kategóriát, ahol a Mercedes olyan szép profitot szerez.

Olaf Scholz német kancellár áprilisban Kínába készül, hogy tisztázza a két gazdasági óriás kapcsolatait.

Peking retorzióval fenyeget arra az esetre, ha az Európai Unió védővámokat alkalmazna a kínai elektromos járművekkel szemben.

A kínai a világ legnagyobb autós piaca, a Volkswagen több autót ad el ott mint hazájában. A Volkswagen már az ötvenes évek vége óta gyárt autókat Sanghajban vagyis Pekingnek sok eszköze van arra, hogy nyomást gyakoroljon Brüsszelre és Berlinre. Az Egyesült Államok arra ösztönzi európai szövetségeseit, hogy lazítsák kapcsolataikat Kínával, de a német kancellár tisztában van azzal, hogy Németország számára létfontosságú ez az együttműködés.

Az elektromos járművek piacán Európában a kínaiak fő vetélytársa nem is a hazai ipar hanem az amerikai Tesla, melynek legnagyobb autógyára Sanghajban működik, és Elon Musk még egyet akar építeni Kína gazdasági fővárosában.

Biden nem bakizott az évértékelő beszédben, de mégiscsak vesztésre áll

Miért népszerűbb Trump mint Biden? Nem azért elsősorban, mert jobb formában van mint ellenfele hanem, mert a választókat érdeklő alapkérdésekben az amerikaiak többsége neki ad igazat.

Mit kérdez Donald Trump az átlag amerikaitól? Jobban éltek mint négy évvel ezelőtt amikor még én voltam az elnök? A többség erre azt válaszolja, hogy nem. És igaza van, mert a Biden kormányzat hiába adott jelentős támogatást a középosztálynak és a szegényeknek a Covid krízis idején és utána is, ezt megette az infláció és a kamatláb emelés. Az átlag hiába emelkedett szerény mértékben, az elmúlt négy évben is az elit gazdagodott igazán, ők profitáltak a válságból. A legfelső egy százalék, melyhez Donald Trump is tartozik, jóval gazdagabb lett míg a többség életszínvonala csökkent vagy stagnált. Ezt nem bocsátja meg a választók többsége a demokrata kormányzatnak, mely érzi a veszélyt: Yellen pénzügyminiszter bejelentette a szupergazdagok megadóztatását, ezt már meg is tárgyalták a G20 miniszterei, de ebből nem lesz valóságos adó csak hosszú évek után, és akkor sem biztos. Sőt, ha Trump lesz az elnök, akkor biztos, hogy nem.

Biztonságosabb lett a világ?

Erre is nemmel válaszol az amerikaiak többsége, és nem alaptalanul: a Biden kormányzat két megnyerhetetlen háborúval néz szembe Ukrajnában és a Közel Keleten. Biden 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot, ezzel veszélyesebbé vált a világ ahogy azt Putyin Ukrajna elleni agressziója bizonyította. A demokrata adminisztráció folytatta Trump kereskedelmi háborúját Kína ellen, ezzel sikerült meggyengítenie ellenfelét anélkül, hogy az USA ebből profitált volna. Ukrajna immár világháborús veszélyforrássá vált, és ezt az amerikai közvélemény egyáltalán nem díjazza. Így Trump eljátszhatja a békegalamb szerepét, ami kicsit furcsa harcias retorikájához de hát dollármilliárdosként az átlag amerikaiak szószólójaként is szerepel, ami pedig még nagyobb ellentmondás.

Mi a megoldás?

Sem Biden sem Trump nem rendelkezik elképzelésekkel az USA és a világ problémáinak megoldására, és az amerikai választópolgárok érzékelik ezt. Ronald Reagan nem volt nagy formátumú politikus, de megállapodott Gorbacsovval, véget vetett a hidegháborúnak. Így jelentős örökséget hagyott utódjára Bushra, akinek idején megbukott a nagy vetélytárs, a Szovjetunió.

Ma viszont Kína és Oroszország mind szorosabb szövetségben az USA ellenfele. Kissinger egykori külügyminiszter álma romokban. Ezért is utazott a veterán diplomata még százéves korában is Pekingbe, hogy mentse ami menthető. Az USA vezető szerepe a világban meggyengült pedig az amerikaiak jóléte jelentős részben ezen alapul. A választópolgárok mindebből a növekvő káoszt érzékelik, és az elit tehetetlenségét a problémák megoldására. Kiváló alkalom ez olyan demagóg politikusok számára mint Donald Trump és Orbán Viktor, akik Floridában találkoznak.

Ők a proteszt szavazatok bajnokai, a bírálatban erősek, produkciójuk enyhén szólva gyenge.

A nemzeti együttműködés rendszere Magyarországot az utolsó helyre vitte az Európai Unióban a jóléti vetélkedésben. Ha jön Trump, akkor semmivel sem lesz jobb Magyarország helyzete. Sőt megkérdezheti Orbán Viktortól: miért is barátkozol te azzal a Kínával, amely az USA legfőbb ellenfele?

Putyin selyemútja: Közép Ázsián és a Kaukázuson keresztül játssza ki a szankciókat Oroszország

Az egykori szovjet tagállamok szép nyereséget vágnak zsebre azzal, hogy felárral adják tovább a szankciós árukat Oroszországnak, amely mindjobban megérzi a modern technológia hiányát.

Az 5,8 milliárd dolláros csúcsról 0,6 milliárdra csökkent az orosz áru import az Egyesült Államokból 2023-ban, ez a szankciók sikerét bizonyítja. Japán exportja 60%-kal, Németországé 70%-kal esett vissza Oroszországban.

Csakhogy ugyanebben az időszakban: a 2019-es csúcs és a tavalyi év között az orosz áru import 20%-kal növekedett!

Ez egyrészt abból adódik, hogy Oroszország külkereskedelme alapvetően megváltozott: Kína átvette a Nyugat szerepét. 2019-ben, az utolsó Covid előtti évben Kína exportja Oroszországba 50 milliárd dollárt tett ki, tavaly viszont már 110 milliárd dollárt. Ez 125%- os növekedést jelent.

A másik ok az, hogy Oroszország eredményesen kerüli ki a szankciókat azzal, hogy harmadik országokon keresztül kereskedik a nyugati világgal. A legnevezetesebb példa Oroszország olajexportja Indiába, ahol az árengedménnyel vásárolt orosz nyersanyagot finomítják, majd eladják a globális piacon – sokszor Európában vagy Amerikában.

Putyin selyemútja Közép Ázsiában és a Kaukázusban

Az USA exportja ezekbe az országokba 2,6 milliárd dollárról 4,1 milliárdra nőtt tavaly. Ez 60%- os emelkedést jelent. Japán ugyanebben az időszakban – 2019-2023 – 67%-kal növelte exportját ebbe a régióba, Németország pedig 72%-kal.

Az Európai Unió exportja 1,5 milliárd dollárról 2,5 milliárd dollárra növekedett.

Kik vesznek részt ebben a szankció megkerülő játszmában? Nyugatról elsősorban az Európai Unió, benne is főként Németország, Olaszország, Lengyelország, Csehország és a három balti állam – írja a Project Syndicate. Közép Ázsiában és a Kaukázusban a reexport Oroszországba elsősorban Örményországra, Georgiára és Kirgizisztánra jellemző. Kazahsztán is nagy játékos volt ezen a téren, de azután külföldről szólhattak a vezetőknek, és az Oroszországba irányuló export visszaesett az ukrajnai háború előtti színvonalra.

Ha tehát a Nyugat érzékelteti a helyi vezetőkkel, hogy nem helyesli a szankciók kijátszását, akkor azok reagálnak. Mindenképp le kell zárni Putyin Selyemútját Közép Ázsiában és a Kaukázusban – hangsúlyozza a Project Syndicate oldalon Robin Brooks, az Institute of International Finanace egykori vezető közgazdásza, a Goldman Sachs stratégiai elemzője  és Simon Johnson, az IMF egykori vezető közgazdásza, a MIT professzora.

Kína 5%-os növekedést tervez,de…

Li Csiang miniszterelnök előterjesztette a 2024-es tervet a nemzetgyűlés előtt Pekingben, ahol tisztában vannak azzal, hogy a nehéz külső és belső helyzetben komoly ösztönzés kellene az 5%-os növekedése eléréséhez, de a kormány mégsem vág ebbe bele, mert nagyon óvatos. Tavaly ugyancsak 5%-os növekedést terveztek, és a hivatalos statisztika ki is mutatott 5,2%-ot, de külföldön sokan kételkednek ennek hitelességében.

Pekingben a statisztika mindig is a politika szolgálólánya volt, és a vezetők nem is nagyon titkolták, hogy többféle statisztika készül: egy nekik, egy másik pedig a külvilág számára.

Mekkora a kínai költségvetés hiánya? Idén ahogy tavaly is 3%-os deficittel számolnak Pekingben. Tavaly végülis 3,8%-ot hoztak ki, mert jelentős hitelfelvétel történt, és ezt idén sem zárják ki a kínai fővárosban. Ahol kettős problémával szembesülnek: az export egyre inkább akadályokba ütközik miután az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és szövetségeseit is arra ösztönzi, hogy mérsékeljék kapcsolataikat a világ második legnagyobb gazdaságával. Emiatt tavaly már Mexikó vált az USA első számú kereskedelmi partnerévé noha húsz évig Kína volt a legfontosabb. Peking a külkereskedelem gondjai miatt a hazai piacban bízott, de csalódnia kellett: az 1,4 milliárd lakosú ország belső kereslete is gyengélkedik, az emberek inkább megtakarítanak.

“Kína ellenállt a külső nyomásnak és elviselte a hazai gondokat“

Így érvelt Li Csiang miniszterelnök a nemzetgyűlés előtt.

“Sok pozitív ötlet volt a kormányfő beszédében, de kevés konkrét javaslat arra, hogy mitől is növekedne Kína?” – fejezte ki kétségeit az Asia Society Kína kutató központjának szakértője. Neil Thomas , aki a New York Timesnak nyilatkozott, arra utalt, hogy a tavalyi 5%-os növekedés, melynek mértékét sokan kétségesnek tartják, úgy jöhetett létre, hogy a bázis a 2022-es év még Covid elzárások által sújtott volt. A mostani 2023-as bázis magasabb, ezért innen ugyancsak nehéz lesz 5%-ot produkálni.

Tudják ezt Pekingben is, ahol a dinamikus ágazatokra akarnak koncentrálni: elektromos járművek, zöld energia, mesterséges intelligencia. A China Daily szerint

Kína tavaly 1,77 millió elektromos járművet exportált, ez évi 67,1% -os növekedést jelent.

Peking nem is titkolja, hogy domináns szerepre törekszik az elektromos járművek terén a világgazdaságban. A napelemek terén ezt már Kína régen elérte: 16 éve vezető szerepet tölt be a világgazdaságban.

A mesterséges intelligencia fejlesztésében Kína lemaradt az Egyesült Államok mögött, mely minden eszközzel akadályozza Peking felzárkózását. Kína együttműködést ajánl, de Pekingben tisztában vannak azzal, hogy akárki lesz az USA elnöke, nemzetbiztonsági okból nem fogja engedélyezni az együttműködést a mesterséges intelligencia terén Kínával.

231 milliárd dolláros katonai költségvetés

Amióta az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, Pekingben dinamikusan nőnek a katonai kiadások. Teng Hsziao-ping idejében ezeket visszafogták, mert a Szovjetunió példáján látták, hogy a hadigazdaság fejlesztése nem a felzárkózás útja. Ebben az időszakban az USA katonai költségvetésnek csak a 10%-át tette ki a kínai, de ma már nem ez a helyzet: 231 milliárd dollárt szánnak katonai célra idén Kínában, és ez már összehasonlítható az USA hadi kiadásaival: 886 milliárd dollár. Ennek a hatalmas összegnek az előteremtése az Egyesült Államoknak sem megy könnyen, ezért is buzdítja Washington NATO szövetségeseit arra, hogy teljesítsék a 2%-os GDP normát.

Kínában a pénzügyi piacot alapvetően meghatározza az ingatlan szektor válsága:

az ország legnagyobb cége az Evergrande látványosan csődbe ment, és a többi ingatlanóriás sem áll sokkal jobban.

Februárban az ingatlan eladások 60%-kal csökkentek Kínában az egy évvel korábbi állapotokhoz képest. Az 1,4 milliárd lakosú országban az ingatlan piac szívta fel a megtakarításokat, ennek következtében legkevesebb 50 millió lakás áll üresen. Olyan hitelpiramisok alakultak ki, melyek nemcsak a kínai, de a globális pénzügyi rendszert is megingathatják.

Mindezek ismeretében nem csoda, hogy a kínai vezetés úgy határozott: a miniszterelnök nem áll a sajtó elé a nagy nemzetgyűlési beszéd után pedig az elmúlt 30 évben ezt mindig megtette, de hát azok sikeresebb évek voltak.

Mit keresnek kínai rendőrök Magyarországon?

Aziránt érdeklődött a brüsszeli Bizottságnál az Európai Parlament egy liberális képviselője Sophia in ‘t Veld, hogy jelenthet e a kínai rendőrök magyarországi jelenléte az egész Európai Unió számára biztonsági kockázatot.

Az ügy előzménye az, hogy februárban Budapesten tárgyalt Kína belügyminisztere, aki több együttműködési szerződést is aláírt Pintér Sándor magyar belügyminiszterrel. Vang Hsziohong belügyminisztert fogadta Orbán Viktor miniszterelnök is. Aki nemrég Pekingben járt, hogy megünnepelje a kínai Új Selyemút program tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból találkozott Putyin orosz elnökkel is, akivel egyetlen uniós tagállam vezetője sem rázott kezet azóta, hogy az orosz csapatok agressziót hajtottak végre Ukrajna ellen.

Mi van az aláírt magyar-kínai belügyi egyezményekben? A Die Welt szerint valószínű, hogy éppúgy mint Szerbiában a Magyarországra telepített kínai rendőrök elsősorban saját honfitársaikat ellenőrzik majd. Magyarországon népes kínai kolónia él, és a számuk minden bizonnyal növekedni fog hiszen olyan hatalmas gyárakat épít Kína mint a CATL Debrecenben – 7,7 milliárd dolláros beruházás  – illetve a BYD autógyár Szegeden. Ezeket a nagy kínai beruházásokat jelentős összegekkel támogatja a magyar kormány, amely elsőként lépett be az Új Selyemút programba az uniós tagállamok közül, de a többiek kihátráltak míg Magyarország maradt. Nemrég Giorgia Meloni – Orbán Viktor politikai szövetségese – döntött úgy Rómában, hogy elhagyja az Új Selyemutat miután washingtoni látogatása során ezt melegen ajánlották neki.

“Orbán Kína hasznos idiótája”

Erről ír a konzervatív The Spectator, amely szerint a magyar diplomácia Kína trójai falovának szerepét vállalja fel az Európai Unióban illetve a NATO-ban. 2021-ben az Egyesült Államok elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és intenzív kereskedelmi háborút folytat ellene. Trump elnöksége idején először barátkozott Kínával, majd megindította a kereskedelmi háborút, melyet Biden még intenzívebbé tett. Most Donald Trump arról beszél, hogy 60%-os vámmal sújtana minden kínai árut, ezzel nyilvánvalóan lehetetlenné tenné a két nagyhatalom közötti kereskedelmet. Kína az elmúlt húsz évben az USA legfontosabb kereskedelmi partnere volt, de tavaly már Mexikó megelőzte. Kína továbbra is az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, de Washington arra ösztönzi európai szövetségeseit, hogy mérsékeljék kapcsolataikat Pekinggel. Ennek ellenére Scholz német kancellár hamarosan Pekingbe utazik, Macron francia elnök pedig Kínából hazatérve nyilatkozott úgy, hogy

“az Európai Unió nem lesz az USA vazallusa.”

Orbán Viktor március 8-án találkozik Donald Trumppal, aki újra vissza akar kerülni a Fehér Házba. Milyen Kína politikát folytatna Donald Trump, ha újra elnök lenne? Ezt valószínűleg még ő maga sem tudja, de a kínaiak hosszú távra játszanak, és ebben fontos európai partner számukra Orbán Viktor miniszterelnök.

Peking tiltakozik, mert az Európai Unió feketelistára tett néhány kínai céget

A WTO szabályainak megsértésével vádolja Kína az Európai Uniót és Nagy Britanniát épp egyidőben a Világkereskedelmi Szervezet közgyűlésével, melyet Abu Dhabiban rendeznek meg.

“Az Európai Unió figyelmen kívül hagyott számtalan figyelmeztetést, mely Kínából érkezett, és szankciókat foganatosított egyes kínai cégek ellen azon a címen, hogy azok támogatják Oroszország háborúját Ukrajnában” – írja a pekingi kereskedelmi minisztérium Brüsszelnek címzett tiltakozó levele. Amely a következőkben azt hangsúlyozza, hogy ez a szankció  “megsérti azt megegyezést, mely Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság elnöke és Hszi Csin-ping kínai elnök között jött létre múlt decemberben.

“Ennek a szankciónak negatív hatása lesz a kínai-európai uniós kereskedelemre és általában a gazdasági kapcsolatokra”

– fenyeget a pekingi levél. Kína évek óta az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, a kínai autós piac a legnagyobb a világon. A Volkswagen több autót ad el Kínában mint Németországban. Olaf Scholz kancellár – amerikai intés ellenére – már felkereste Pekinget azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, és a német lapok szerint áprilisban újra látogatást tesz Kínában. Pekingben azt gyanítják, hogy az Európai Unió az Egyesült Államok nyomására határozott a kínai cégek elleni szankcióról, és megjegyzik, hogy hamarosan Kínába érkezik Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, hogy igyekezzen modus vivendit találni a világ két legnagyobb hatalmának gazdasági kapcsolataiban.

“A Kína-barát Magyarország is aláírta a szankciós csomagot”

Ezt hangsúlyozza a brüsszeli Politico, amely megírja, hogy a szankciós csomagot az ukrajnai háború kezdetének második évfordulójára tették közzé. Ez volt az Európai Unió tizenharmadik szankciós csomagja, melyet Oroszország háborús erőfeszítéseinek megakadályozására hoztak Brüsszelben.

Nagy Britannia is csatlakozott ehhez a szankciós csomaghoz, ezért London is hasonló tiltakozó levelet kapott Pekingből.

A kínai külügyben nyersen megfogalmazták Peking álláspontját: ”A Nyugatnak semmi köze sincs ahhoz, hogy egyre mélyebbek Kína és Oroszország kereskedelmi kapcsolatai” – hangsúlyozta a kínai szóvivő. Hozzáfűzte:

“Kína és Oroszország nem vesz célba harmadik államot vagy szervezetet, és ezek nem tarthatják vissza attól, hogy egymás között Kína és Oroszország kereskedelmi kapcsolatokat fejlesszenek.”

Majd itt is következik a fenyegetés:

”Kína megteszi a szükséges lépéseket, hogy megvédje vállalatainak érdekeit.”

Mennyire súlyosak azok a szankciók, melyeket az Európai Unió egyes kínai cégek ellen alkalmaz amiatt, hogy a kínai áruk segíthetik Oroszország háborús erőfeszítéseit Ukrajnában? Brüsszelben csak a katonai célokra használható árukat vették célba illetve azokat, melyek háborús célokra is felhasználhatóak. Ilyen árukat uniós cégek nem adhatnak el a listán szereplő kínai cégeknek, mert azok esetleg továbbíthatják azokat Oroszországba, melyet a nyugati szankciók közvetlenül sújtanak. Az Európai Unió szankciója nem magukat a kínai cégeket hanem csak azok orosz kereskedését célozza vagyis nincs szó arról, hogy befagyasztanák a szóban forgó kínai vállalkozások bankszámláit vagy bármilyen más módon korlátoznák a tevékenységüket az Európai Unióban.

Kínai szakértők: a NATO csak akkor nyerhet Ukrajnában, ha csapatokat küld oda

0

A NATO csapatok Ukrajnába küldése  felidézné egy nukleáris háború kockázatát, melyet remélhetően a NATO el kíván kerülni – ezt a véleményt fogalmazta meg a kínai vezérkari akadémia professzora, aki jelenleg Szecsuáni Egyetemen vendégprofesszor.

Fan Kaojüe szerint a Nyugat számára egyre nagyobb gondot okoz az , hogy fegyverekkel és lőszerrel ellássa Ukrajnát. A NATO és szövetségesei az elmúlt két év során több mint 80 milliárd dolláros katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának, de ezzel sem tudtak azon az alaphelyzeten változtatni, hogy Oroszország erős, Ukrajna pedig gyenge. Nem következett be az a stratégiai ukrán ellentámadás, amelyben a NATO reménykedett.

A NATO nem engedheti meg magának, hogy elveszítse a háborút Ukrajnában, de nem tudja megnyerni azt – hangsúlyozza a kínai professzor aki szerint NATO csapatok nélkül elképzelhetetlen Ukrajna győzelme.

“A NATO fel is készült erre: hatalmas hadgyakorlatot tart Európában, ahova megérkezett a harmadik gépesített hadosztály és a 101- es légi desszanthadosztály, és ezzel az amerikai csapatok létszáma immár meghaladja a százezer főt Európában.

Ha a NATO csapatokat küldene Ukrajnába, akkor ez kettős következménnyel járna: hagyományos háborúból nukleáris konfliktus lehetne, és helyi háborúból világháború. Csak reménykedhetünk abban, hogy a NATO alaposan megfontolja csapatok küldését Ukrajnába” – hangoztatja a kínai professzor.

Fegyverszünet?

Kína már régóta előállt egy béketervvel, melyet a NATO lesöpört az asztalról azzal, hogy Peking Moszkva szövetségese. Ameddig Nyugaton így gondolkodnak addig nem lesz fegyverszünet Ukrajnában – állítja a sanghaji együttműködési szervezet tanulmányi központjának  helyettes főtitkára. Hsziao Bin arra mutat rá, hogy Oroszország meggyengült a háború következtében, de nem omlott össze, mert az olajár magasan maradt, és az együttműködés Kínával megerősödött. Az előrejelzések szerint a Brent olaj ára 80 dollár fölött marad 2024-ben.

Az orosz olaj ennél olcsóbb, és a szankciók miatt Oroszországnak árengedményt kell adnia, de ennek ellenére elég pénzhez jut a háború folytatásához, és nem kell rontania az életszínvonalat, ezért a lakosság többsége továbbra is támogatja a háborút.

Ukrajnát viszont teljesen tönkretette a háború az elmúlt két évben. Hosszú távon persze Oroszországnak gondot okozhat a háború finanszírozása, de egyelőre ez nem jelent túlságosan nagy gondot Moszkvának – hangsúlyozza a kínai szakértő. Aki rámutat arra, hogy a Nyugat fölfedezte: Kínának fontos szerep juthat a közvetítésben. Csakhogy ezzel párhuzamosan a Nyugat és főként az USA stratégiai fenyegetésnek tekinti Kínát, és annak együttműködését Oroszországgal. A kínai szakértő itt Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó és Vang Ji kínai külügyminiszter tárgyalásaira utal, melyeken fontos szerepet kap az ukrajnai háború is. A kínai külügyminiszter újra megígérte Jake Sullivannek: Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek a nyugati szankciós listákon szerepelnek. Jake Sullivan tudatta kínai partanerével: amennyiben ezt megteszik, akkor Kína is újabb szankciókra számíthat. Janet Yellen USA pénzügyminisztere Pekingbe készül, hogy tisztázza az ellentéteket, és valamiféle modus vivendit találjon a világ két legnagyobb gazdaságának együttműködésére.

Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ameddig ez fennáll, addig nehéz lesz egyezkedni Ukrajnáról.

“Ezért 2024-ben aligha várható tűzszünet Ukrajnában”

– vonja le a következtetést a háború második évfordulóján a kínai szakértő.

Soha ennyit nem fektettek be a németek  Kínában

Bár az Egyesült Államok arra ösztönzi szövetségeseit, hogy csökkentsék függésüket Kínától, melyet Washington stratégiai ellenfélnek tekint, de Németország beruházásai tavaly minden rekordot megdöntöttek – írta a Reuters.

4,3%-kal nőttek a direkt német beruházások Kínában, ahol elérték a 11,9 milliárd eurót. Kína részesedése ily módon meghaladta a 10%-ot a német közvetlen beruházásokban 2023-ban – büszkélkedik a Hszinhua hírügynökség. Amely hozzáteszi, hogy 2014 óta nem volt ilyen magas Kína részesedése a német beruházásokban. Ez azért is figyelemreméltó, mert Ázsiában másutt stagnált a német beruházási kedv.

“A német cégek az elmúlt három év során ugyanannyit fektettek be Kínában mint a megelőző hat év során“

– állapítja meg a Bundesbank jelentése.

A dinamikus növekedés a kínai piacon kontrasztban áll azzal, hogy a német direkt beruházások értéke tavaly jelentősen csökkent: 170 milliárd euróról 116 milliárdra.

Kína nyolc éve Németország legjelentősebb kereskedelmi partnere. Az elmúlt húsz év során az USA is így volt ezzel, de tavaly már Mexikó megelőzte Kínát, mert a kereskedelmi háború szankciói jelentősen visszavetették a kínai exportot.

A Volkswagen Kínából exportál elektromos autókat Európába

“A mi stratégiánk az, hogy Kínában gyártsunk és ott is adjunk el”

– hangsúlyozta Erwin Gabardi, a Volkswagen Anhuj elnök vezérigazgatója, aki a Hszinhua hírügynökségnek nyilatkozott.

Anhuj tartományban nemrég megkezdte működését a Volkswagen elektromos autókat előállító gyára – írja a Hszinhua hírügynökség, amely siet hozzátenni, hogy az autók többségét nem Kínában, a világ legnagyobb autós piacán akarják értékesíteni hanem Európában. A Volkswagen már az ötvenes években autógyárat épített Sanghajban megelőzve ezzel minden külföldi vetélytársát.

30 milliárd jüanból – 4,22 milliárd dollárból – építette fel új gyárát Hofejben, Anhuj tartomány fővárosában a Volkswagen, amely a gyártás mellett a kutatást – fejlesztést is ide telepítette. 1200 szakember dolgozik a Volkswagen kutatás – fejlesztési részlegén Hofejben.

Pekingben a kormány minden eszközzel támogatja az új iparágakat: a BMW akkumulátor gyárat épített Senjang városában, a Siemens nemrég nyitotta meg szoftverkutatási és fejlesztési telephelyét Sencsenben, a Tesla legnagyobb gyára Sanghajban működik.

Elon Musk gyakori látogató Kína legnagyobb városában, ahol siet közölni a sajtóval: nem helyesli azt a kereskedelmi háborút, melyet az Egyesült Államok Kína ellen folytat.

Kínában dinamikusan nőttek  tavaly a direkt külföldi beruházások, melyek értéke meghaladta a 1,13 ezer milliárd jüant – közölte a kereskedelmi minisztérium Pekingben, ahol a döntéshozók pontosan tudják: még nem érték el a Covid pandémia előtti értéket.

Harvard professzor: fordult a kocka

Eddig Kína utánozta az USA-t, most viszont Biden koppintja Kínát. Ezzel a kicsit meglepő gondolattal állt elő Dani Rodrik a Project Syndicate oldalon.

A Harvard Egyetem közgazdász professzora arra mutatott rá, hogy a kínaiak óriási állami támogatással fejlesztették ki az iparukat, melynek olcsó termékeivel elárasztották a világpiacot. Húsz évig az Egyesült Államoknak is Kína volt a legfontosabb szállítója, és ez csak az elmúlt évben változott meg amikor Mexikó ugrott az élre épp a Biden kormány gazdaságpolitikájának eredményeképp.

Hszi Csin-ping elnök a G 20 Kínában megtartott csúcstalálkozóján bejelentette, hogy Peking célja a G 2 világrend vagyis Kína az USA-val együtt akarja kormányozni a világot. Obama amerikai elnök csak mosolygott ezen a kínai bejelentésen, de Donald Trump már megkezdte a kereskedelmi háborút Kínával szemben. Büntetővámokat vezetett be, melyeket utóda Joe Biden nemhogy eltörölt volna, de tovább szigorított. Az USA meg akarja fojtani a kínai chip fejlesztést nehogy ezen a téren a stratégiai ellenfél előnyhöz jusson.

2021-ben az Egyesült Államok elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát.

“Kis udvar magas kerítés”

Ez a Biden kormányzat gazdaságpolitikája, amely éppúgy mint korábban Peking óriási összegekkel támogatja a hazai ipar fejlesztését, és vámokkal védi azt a kínai konkurenciától.

Mi következik ebből?

“Az USA továbbra is gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és nemzetbiztonsági aggályait fogja előtérbe állítani a kínai kereskedelemben, a kínaiak nyilvánvalóan nem adják fel az állam által irányított piacgazdaság modelljét. Nem az együttműködés lesz napirenden, de picit

könnyebbé válhatna a helyzet, ha mindkét nagyhatalom felismerné: gazdaságpolitikájuk nem is tér el oly nagyon egymástól, és nem feltétlenül káros a másik számára“

– írta Dani Rodrik, a Harvard Egyetem közgazdász professzora, ahol arra nem utalt, hogy a kínai gazdasági csodából az amerikai cégek óriási mértékben profitáltak. Most pedig India lett számukra az új Kína. Már Donald Trump is lepaktált Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, akit korábban nem fogadtak Washingtonban mondván véreskezű rasszista politikus, aki pogromokat szervezett a muzulmán kisebbség ellen. Biden elnök már szövetséget is kötött Narendra Modival mondván:

“a világ két legnagyobb demokráciája szövetkezik egymással.”

A Wall Street pedig átállt Kínáról Indiára: a kínai tőzsdék hároméves mélyrepülésben 6000 milliárd dollárt veszítettek miközben India jön felfelé. Tavaly Kína gazdasága 5,2%-kal nőtt, India több mint 7%-kal – hála az USA nagyvonalú támogatásának.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!