ENSZ Archives » Oldal 2 a 9-ből » Független Hírügynökség

Kezdőlap Címkék ENSZ

Mi lesz az ukrán gabonával?

2023-07-22

Putyin felfüggesztette a gabona egyezményt, a szárazföldi szállítást öt uniós állam akadályozza: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária.

Lengyelország nem hajlandó beengedni az ukrán gabonát, de a tranzit szállítást engedélyezi – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki miniszterelnök. Hasonló az álláspontja a másik négy uniós tagállamnak is, mely félti a saját piacát a gyenge minőségű, de olcsó ukrán gabonától. Közben viszont Afrikában és a Közel Keleten várják az ukrán gabonát.

Afrikában hiányzik az ukrán gabona – a tőzsdén 12%-os áremelkedés az áruhiány miatt. Az ENSZ élelmezési alapja Ukrajnában vásárolta meg a gabona felét, amely Putyin döntése nyomán nem juthat el a kikötőkből a rászorulóknak Afrikában és a Közel Keleten. Az orosz döntést az is motiválta, hogy áremelkedést idézzenek elő a gabona világpiacon, ahol Oroszország is jelentős exportőr.

“Leállt a világ élelmezési ütőere” – hangsúlyozta a World Food Program – világ élelmezési program – kelet-afrikai főnöke, aki a Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozott:

”80 millió embernek nincs meg az élelmiszer-biztonsága Afrika keleti részén. Ennek sok oka van: a klímaváltozástól kezdve a helyi konfliktusokig, de eddig segíteni tudtunk, és most ez jóval nehezebb lesz, mert leállnak a gabona szállítmányok Ukrajnából. A helyzet már eddig is szörnyű volt, és most még rosszabb lesz”

– mondta Michael Dunford, a világ élelmezési program kelet-afrikai igazgatója.

A World Food Program a gabona felét Ukrajnában vásárolta meg, ezért is vállalt az ENSZ közvetítő szerepet – Törökország mellett – az ukrán – orosz gabona egyezményben.

Élelmiszer infláció lesz

A chicagói tőzsdén 12%-kal nőtt a búza ára arra a hírre, hogy Putyin felfüggeszti a gabona egyezményt Ukrajnával. Megszólalt Blinken amerikai külügyminiszter is mondván:

”Oroszország fegyverként használja a gabonát épp a leginkább sebezhető országokkal szemben.”

A világélelmezési program szerint jelenleg legkevesebb 70 olyan ország van a Földön, ahol az éhezés társadalmi problémát jelent.

“A szegény országoknak gondot okozhat majd, hogy megfizessék a magasabb gabona árakat”

– hangsúlyozza a Nemzetközi Valutaalap közleménye.

A legrosszabb helyzetben északkelet Afrika van: Szomáliában például egyik percről a másikra duplájára nőtt a búza ára amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Aztán amikor megkötötték a gabona egyezményt, azonnal 25%-kal csökkentek az árak.

Afrika szarván évek óta borzalmas aszály pusztít miközben a lakosság dinamikusan nő. Afrikában körülbelül 350 millió embert fenyeget az éhezés. Szakértők szerint: ha egy százalékkal nőnek az élelmiszerárak, akkor egymillióval nő azoknak a száma, akiket éhezés fenyeget.

Ukrajna, a múlt júliusban érvénybe lépő gabona egyezmény alapján 32,9 millió tonna mezőgazdasági árut tudott exportálni – jórészt a kikötőkből, melyeket most az orosz haderő intenzíven támadott.

A háború előtt Ukrajna 25-30 millió tonna kukoricát és 16-21 millió tonna búzát exportált. Amíg a gabona egyezmény egy évig működött addig Ukrajna exportja 16,9 millió kukorica és 8,9 millió búza volt.

Hogy állnak a globális készletek?

Kukoricából jó a helyzet – legalábbis ez derül ki a washingtoni agrárminisztérium statisztikáiból: ötéves csúcsot érhet el a globális raktár készlet, de búzából gondok vannak illetve lehetnek. Az előrejelzés szerint nyolc éves mélypontra süllyedhet a raktárkészlet.

Putyin meggondolhatja magát?

Az ENSZ főtitkára mindent megpróbál annak érdekében, hogy újra eljuthasson a világpiacra az ukrán és az orosz gabona illetve műtrágya – mondta egy szóvivő az ENSZ székházában.

Erdogan török elnök is bízik abban, hogy jobb belátásra tudja majd bírni Putyin elnököt, aki augusztusban Törökországba látogat. Törökország az orosz gabona legnagyobb vásárlója, aki ukrán búzát is vett, ezért is vállalt szerepet az ENSZ-hez hasonlóan az ukrán – orosz gabona egyezményben.

Az oroszok azt szabják feltételül, hogy a nyugati világ szüntesse meg a szankciókat az orosz gabonával illetve műtrágyával kapcsolatban. A szankciók ellenére az orosz részesedés nőtt a globális gabona exportban: míg a háború előtt 16,6% volt, 2022-ben már 22,3%. Ukrajna részesedése viszont csökkent a búza világexportjában: 9,7%-ról 8,3%-ra, és jövőre a háború előttinek a felére csökkenhet.

BÉKEPÁRTI? PUTYIN-PÁRTI

Bauer Tamás

2023-04-22

Gulyás Gergely az e heti kormány-sajtótájékoztatón kimondta az igazat az Orbán-kormányról. Azt állította: kétféle álláspont van a háborúval kapcsolatban. Az egyik, hogy azonnali tűzszünet és tárgyalás kell, a másik, hogy „a háború addig tartson, ameddig pontosan azok a határok lesznek, amik a háború előtt voltak”.

Szerinte, „aki utóbbi mellett áll ki, az abban érdekelt, hogy a háború még évekig tartson”. Azt hiszem, ilyen nyíltan még nem mondta ki fideszes politikus, hogy amellett van, hogy Ukrajna engedjen át területeket az Orosz Föderációnak, vagyis jutalmazzák meg az agresszort.

A nyugati világ többi országa éppen azért nem híve a tűzszünetnek, azért támogatja Ukrajnát területi integritásának helyreállításában, azért látja el Ukrajnát korszerű fegyverekkel, mert nem akar elfogadni egy olyan precedenst, amely hatályon kívül helyezné az európai biztonságnak az 1975-ös helsinki értekezleten, majd 1990 után újra megerősített, az ENSZ alapokmányára támaszkodó alapelvét, amely elutasítja az államhatárok megkérdőjelezését.

A Szovjetunió felbomlásakor az Orosz Föderáció elismerte a többi volt szovjet köztársaságnak független államként kialakult határait, de mindjárt megsértette Moldova határait Transznyisztria orosz csapatokkal történő leválasztásával, folytatta – már Putyin elnöksége idején – Abházia és Dél-Oszétia leválasztásával Grúziáról, majd a Krím annektálásával és a Donyec-medencei két „népköztársaság” létrehozásával és Ukrajna tavalyi megtámadásával véglegessé tette a szakítást a nemzetközi biztonság alapvető normáival.

A putyini orosz államnak ezt az eljárását honorálná az Orbán-kormány, amikor arra beszélné rá a nemzetközi közösséget, hogy eddigi álláspontjával szemben mondjon le Ukrajna területi integritásáról.

Legutóbb az azonnali kérdések órájában az MSZP képviselője panaszosan azt kérdezte Orbán Viktortól, hogy ugyan miért nevezi őket háborúpártinak, miközben ők a Fidesz „békepárti” határozati javaslatával szemben azt a szöveget nyújtották be az Országgyűlésnek, amit az ENSZ közgyűlésén is elfogadott a tagállamok nagy többsége.

Igazi példája annak, amit én korábbi írásomban „mentegetőző ellenzékiségnek” neveztem. Orbánéknak az ellenzéket és a nyugati világot (amelyhez immár az EU és a NATO új országait is sorolhatjuk Észtországtól Albániáig) háborúpártinak nevező retorikájával szemben nem védekezni kell, hanem támadni.

Rá kell mutatni, hogy valójában Orbánéknak az Ukrajna putyini megtámadását honoráló álláspontja háborúpárti, és az híve a békének, aki kitart az európai béke és biztonság alapvető normája, a határok erőszakos módosításának elutasítása mellett.

Kár, hogy ezt a tavalyi választási kampányban sem és azóta sem mondta ki a demokratikus oldal.

411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése

Polonius

2023-03-26

Közös becslést tett közzé a Világbank, az Európai Unió és Ukrajna kormánya már 411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése. Ez az összeg több mint Ukrajna GDP-jének a két és félszerese. Júniusban a megelőző jelentés még “csak” 349 milliárd dollárral számolt.

14 milliárd dollárra lenne szükség 2023-ban ahhoz, hogy a vészhelyzetet elhárítsák Ukrajnában, melyet tavaly február 24-én támadott meg Oroszország hadserege.

“Hálásak vagyunk a Világbanknak az alapos elemzésért. Ukrajna kormányának idén öt fő célja van: helyreállítani az energiahálózatot, a lerombolt épületeket újjáépíteni, a katasztrófa védelmet megerősíteni, támogatni a gazdaságot és megoldani a humanitárius problémákat”

– nyilatkozta a jelentés közzététele után Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

“Minden nappal súlyos árat fizet Ukrajna népe az orosz agresszióért. A Világbank felmérése abban segíthet, hogy a támogatók tudják: melyik szektorban a legfontosabb a segítség.

Az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajnát, amely immár tagjelölt, minden rendelkezésére álló eszközzel” – jelentette ki Várhelyi Olivér uniós biztos.

Ukrajna tavalyi GDP-jének 2,6 szorosára lenne szükség a helyreállításhoz. Mindenekelőtt az energia hálózatról van szó, melyet az orosz hadsereg tudatosan támad, hogy ezzel megnehezítse a lakosság hétköznapi életét és a gazdaság működését.

“Ukrajnában a helyreállítás és az újjáépítés sok-sok évbe kerül majd, de a jó hír az, hogy a háborús év után is működik az ország, és nem csökken a partner államok támogatási készsége sem. Ha Ukrajnának nyújtunk támogatást, akkor az nemcsak magának az országnak fontos hanem az egész globális gazdaságnak. Az állami támogatások mellett természetesen szükség van és lesz a magántőke részvételére is Ukrajna újjáépítésében”
– hangsúlyozta Anna Bjerde, a Világbank Európával és Közép Ázsiával foglalkozó alelnöke.

Az ENSZ Kijevben dolgozó koordinátora, Denise Brown azt emelte ki, hogy a háború óriási lelki traumát okoz, és ennek a következményeit még el sem kezdték felmérni pedig ez is alapvetően befolyásolja Ukrajna jövőjét.”

135 milliárd dollár

Ennyire becsüli a lerombolt épületek értékét a jelentés, amely rámutat arra is, hogy az újjáépítés már megkezdődött: 500 egészségügyi intézményt részben vagy egészben helyreállítottak – jórészt külföldi segítséggel.

A jelentés foglalkozik az emberek helyzetével is: 7,1 millió ember került a mélyszegénység állapotába a háború következtében. Ukrajnának óriási az ember vesztesége: sokan halnak meg a fronton, és több millió család menekült külföldre.

Ukrajna kormányának plusz 11 milliárd dollárra lesz szüksége az idén ahhoz, hogy a legsürgetőbb problémákat meg tudja oldani.

Amint Hszi Csin-ping kínai elnök, aki Ukrajnáról is tárgyalt az orosz államfővel, elhagyta Moszkvát háromnapos eszmecsere után, Putyin óriási légicsapást rendelt el Északnyugat Ukrajna ellen – jelentette az ukrán hírügynökség.

Globális probléma a vízhiány

2023-03-21

A Földet fenyegető vízhiányra évtizedek óta figyelmeztetnek a tudósok, rendeznek ugyan mindenféle szimpóziumokat, kongresszusokat, készülnek tanulmányok, sőt zöld és kevésbé zöld politikai nyilatkozatok, de vizeink tisztasága, felhasználásának észszerűsítése rendre csak homályba vesző ígéret marad.

40%-kal több víz kellene 2030-ban mint amennyi akkor rendelkezésre áll majd.

Növelni kellene a víz árát és radikálisan csökkenteni az állami támogatást az öntözéshez, mert a víz jórészét elpazarolják – javasolja szakértők egy csoportja hosszú évek óta – köztük a WTO főnök asszonya. Az ENSZ víz világkonferenciát tart, hogy felhívja a figyelmet: ezen a téren azonnal cselekedni kell!

Az eső legfeljebb a felét fedezi a vízszükségletnek, a többit más forrásból kell fedezni – hangsúlyozza a tanulmány, melyet a Project Syndicate portál közölt. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy globális együttműködésre lenne szükség, mert szomszédai nélkül egyetlen ország sem tudja elkerülni a vízhiányt.

“Globális vízválság van, ezt mutatják a tudományos vizsgálatok eredményei. Rosszul használjuk fel a vizet, és szennyezzük azt. Megváltoztatjuk az egész világ vízrendszerét azzal, hogy előidéztük a klímaváltozást” – nyilatkozta a londoni Guardian-nek a tanulmány egyik szerzője. Johan Rockstrom Potsdamban a Klímakutató Intézet igazgatója és társelnöke a Vízgazdálkodás Globális Bizottságának. Rockstrom hangsúlyozza, hogy sok nemzeti kormány nem veszi figyelembe, hogy mennyire függ más országoktól pedig vízkészletének a fele az úgynevezett “zöld” víz eredményeképp töltődik fel. Azért hívják zöld víznek, mert a nagy erdőségekből érkezik, csakhogy ezeknek az erdőknek a területe egyre fogyatkozik.

Rockstrom professzor tényekkel igazolja, hogy egyes gazdag országok jóval több vizet használnak fel mint amennyi a rendelkezésükre áll. Kuvait például 38-szor annyi vízhez jut mint amennyi természetesen rendelkezésére állna, Szaúd Arábia esetében az arány tízszeres.

Víz partnerség

A gazdag államok a közepes jövedelmű és szegény országokkal kössenek víz partner egyezményeket – javasolják a tanulmány szerzői. Ily módon ugyanis lenne pénz a szükséges beruházásokhoz, melyekkel enyhíteni lehetne a globális vízhiányt.

A másik megoldás a vízhiány csökkentésére, hogy mérsékelni kellene az öntözési rendszerek állami támogatását – javasolják a szerzők, akik szerint globálisan 700 milliárd dollárt osztanak szét a kormányok ezen a címen, de ily módon a legtöbb helyen pazarolják a vizet, melynek az árát mesterségesen alacsonyan tartják.

A vízhiány a klímaváltozás következménye, ezért ennek a küzdelemnek a részeként kellene kezelni – érvelnek a szerzők, akik rámutatnak arra, hogy az élelmiszerválság is ehhez kapcsolódik. Az persze nem egészen világos, hogyha azt javasolják a kormányoknak, hogy csökkentsék az öntözési támogatást, akkor hogy lesz több élelmiszer?

Rockstrom professzor arra mutat rá, hogy a fejlődő világban irracionális a vízgazdálkodás különösen a szennyvíz tekintetében.

“Figyelemreméltó, hogy tiszta vizet használunk a vécében, és azután víztisztító berendezésekben kell azt újra használhatóvá tenni. Ezzel a vízzel öntözünk, amely a káros anyagok (nitrogén, foszfor stb.) 30%-át beleviszi a földbe, mert a tisztítás nem elég hatékony. Becsapjuk saját magunkat ezzel a rendszerrel. Újításra van szükség ezen a téren.”

Víz világkonferencia

Március 22-én kezdődik az ENSZ konferencia New Yorkban, melyre állam és kormányfőket hívtak meg, de legjobb esetben is csak miniszterek érkeznek majd pedig nagyon fontos tanácskozásról van szó, amely megpróbálja elkerülni a globális vízhiányt. Az előrejelzések ugyanis azt mutatják, hogy 40%-kal magasabb lesz a kereslet mint kínálat 2030-ban.

Hollandia az egyik szervezője a víz világkonferenciának. A szervező, Henk Ovink elmondta a londoni Guardian tudósítójának, hogy

“ha meg akarjuk oldani a klímaválságot, az élelmiszer és energia krízist, akkor mindenképp foglalkozni kell a vízzel.”

A szakértők hétpontos tervet tesznek le a víz világkonferencia asztalára, hogy ezzel elősegítsék azt: a vizet közös globális értéknek tekintsék mindenütt, és az államok ne egyedül próbálják megoldani a vízhiány problémáját hanem valamiféle közös megoldáson gondolkodjanak.

Élelmezési válság Észak Koreában: már a katonák fejadagját is csökkentették

Polonius

2023-02-15

Élelmezési válság Észak Koreában: már a katonák fejadagját is csökkentették

2000 óta most először fordult elő a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszerben, hogy a hadseregnek sem jut elég élelem. Az ENSZ felmérése szerint már a mostani élelmezési válság előtt is az volt a helyzet a 26 milliós országban, hogy a lakosság körülbelül 40%-a alultáplált volt.

A dél-koreai sajtó nemrég beszámolt arról, hogy egy észak-koreai panelben halva találták meg egy anyát gyerekével. Az orvosok nem tudták megállapítani, hogy a halál oka mi volt: éhen haltak vagy megfagytak? Eddig a hadsereget igyekezett megkímélni Kim Dzsongun, de akkora az élelmiszer hiány, hogy már nekik sem jut. A rendőrök ugyancsak kisebb fejadagot kapnak. Az egyetlen szervezet, melyet nem érint az élelmezési válság az a titkosszolgálat, melyre a diktátor rábízta a gazdaság menedzselését.

Élelem és gyógyszer csak jüanért vagy dollárért

Észak Korea polgárai attól tartanak, hogy új pénzügyi reformmal próbál kimászni a bajból a nemzeti kommunista rendszer. Legutóbb 2008-09-ben volt ilyen reform amikor leértékelték a vont. Akinek hazai pénzben volt a megtakarítása, az gyakorlatilag szinte mindenét elveszítette. Ezek után a bankokban nem bízik senki. Az elit otthonában tart dollár és jüan kötegeket. Amelyeket a titkosszolgálat megpróbál megszerezni, ezért mindenütt rettegnek egy nemvárt látogatástól amikor a családot megfosztják a vagyonától, és tagjait lágerbe küldhetik.

Kim Dzsongun, a nagy pénzosztó, aki megmondja a titkosszolgálatnak: kire kell lecsapnia. Ezért tart tőle mindenki, és üdvözülten nyalják a talpát és egyéb alkatrészeit.

Mit csinál a még mindig ifjú diktátor eközben? Egyrészt az ENSZ-hez fordult élelmezési segélyért. Csakhogy már annyiszor átverték a világszervezetet, hogy az ragaszkodik ahhoz: a helyszínen ellenőrizhesse az élelmiszerek elosztását vagyis nem mindent az elit nyúl le. Kim Dzsongun ezt nem fogadja el bár így kockáztatja a tömeges éhhalált. Utoljára ilyen a kilencvenes évek elején volt amikor elapadt az orosz segély a Szovjetunió bukása után. Akkor 1-2 millió ember halt éhen. A szakértők szerint most fél és egymillió között lehet az éhhalál áldozatainak a száma Észak Koreában.

Mit tesz a katasztrofális helyzetben Kim Dzsongun? Iszik és sír – legalábbis így értesült a dél-koreai hírszerzés. Kim Dzsongun a Bordeaux-i vörös bort kedveli, naponta több palackot is elfogyaszt a méregdrága borból. Apja a delirium tremens határán kapott végzetes szívrohamot. Ő whiskyt ivott, az “amerikai imperialisták” italát.

Ukrajna békecsúcsot javasol

Polonius

2022-12-27

Dmitro Kuleba külügyminiszter nyilatkozott az amerikai AP hírügynökségnek ahol többek között elmondta, hogy Ukrajna békecsúcsot javasol a kialakult helyzet megoldására. Az ukrán diplomácia vezetője szerint az ENSZ főtitkára szervezhetné meg a békecsúcsot.

Az ukrán külügyminiszter által javasolt csúcsértekezleten Oroszország csakis azután csatlakozhatna a többiekhez, hogy egy nemzetközi bíróság elítélte háborús büntetettekért – fogalmazta meg a furcsa előfeltételt Kuleba. Nem csoda, ha az ENSZ főtitkár szóvivője közölte: csakis akkor lenne értelme egy béketárgyalásoknak, ha azon minden érintett részt venne. Az ENSZ már közvetített az ukrán-orosz gabona vitában, és ennek eredményeképp az orosz hadihajók kiengedik a kikötőkből a gabonát szállító ukrán hajókat.

Kuleba úgy nyilatkozott, hogy teljes mértékben elégedett Zelenszkij elnök washingtoni tárgyalásainak eredményével hiszen kapnak egy Patriot rakétavédelmi rendszert. Az amerikaiak megígérték, hogy minél gyorsabban rendszerbe állítják a Patriot rakétákat, melyek megvédhetik Kijevet az orosz rakéták ellen.

Kérte-e az USA Zelenszkijtől azt, hogy üljön tárgyaló asztalhoz Putyinnal ?

Ezt nem kérdezte az AP Kuleba külügyminisztertől, de valószínű, hogy ez a javaslat épp az amerikai kérés eredménye.

Kissinger szerint a nagyhatalmaknak kellene dönteniük

Az amerikai diplomácia 99 éves veteránja úgy véli, hogy egy amerikai-orosz megállapodás nyitná meg az utat a békéhez. Washingtonnak pedig rá kellene vennie Ukrajnát arra, hogy fogadja el az orosz területi követelések egy részét. A Krímben, a donyecki és a luhanszki kormányzóságban a lakosság többsége orosz, ezekről tehát Kijev lemondhatna anélkül, hogy az ukrán nemzeti érzés különösképp sérülne. Az oroszoknak viszont el kellene fogadniuk azt, hogy Ukrajna belép az Európai Unióba, és valamiféle együttműködési egyezményt köt a NATO-val – hangsúlyozza Kissinger, aki szerint mindenfajta béke egyezmény csakis akkor lehet tartós, ha minden érintett fél elfogadja a kompromisszumot.

Kompromisszum orosz műtrágya ügyben az Európai Unióban

2022-12-17

Hosszas vita után megállapodtak a 27 tagállam nagykövetei az orosz műtrágya elleni szankciók ügyében. Ha nem lesz ellenszavazat az utolsó pillanatban, akkor ez már nem akadályozhatja az újabb szankciós csomagot Oroszország ellen.

Két álláspont alakult ki műtrágya ügyben a csúcstalálkozón, ezért az állam és kormányfők visszaküldték a dossziét a nagyköveteknek. Akik szorgos munkával kompromisszumot hoztak létre a keleti és a nyugati álláspont között. A keleti tagállamok – elsősorban Lengyelország és a három balti állam -ragaszkodtak ahhoz, hogy maradjanak a korábbi szigorú szankciók az orosz műtrágya exportjával szemben. Ezt az álláspontot támogatta Ukrajna is. Csakhogy ezzel szemben a nyugati tagállamok azon a véleményen voltak, hogy a világban komoly műtrágya hiány keletkezett hiszen Oroszország és Ukrajna nagyon fontos exportőr volt. Ha kevés műtrágya jut a globális piacra, akkor annak elsősorban a szegény országok isszák meg a levét pedig ezek már amúgyis szenvednek attól, hogy az ukrajnai háború miatt kevesebb gabona érkezik Oroszországból és Ukrajnából.

A kompromisszum kicsapta a biztosítékot Kijevben

“Az egész szankciós rendszerre nagy csapást mérne az a kísérlet, amely lehetővé tenné a műtrágyát előállító orosz oligarcháknak, hogy megkerüljék a már létező szankciókat. Ez aláássa a támogatást Ukrajnának, és gyengíti a közös erőfeszítést, hogy megállítsuk Putyin háborús gépezetét. Ezért határozottan ellenezzük ezt a határozatot, és köszönjük azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek szintén elvetik azt” – írta Twitteren Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Mit válaszolnak erre a nyugat-európai vezetők? Ily módon meg lehet menteni sok afrikai országot az éhezéstől. Ugyanezt mondják Moszkvában is – írja a brüsszeli Politico. Amely emlékeztet arra, hogy a műtrágyaválság már jóval az ukrajnai háború előtt megkezdődött hiszen a földgáz árának emelkedése drágította meg annak előállítását. A mostani enyhítés sem hozna csodát, de olcsóbbá tenné az orosz műtrágyát mind az afrikai mind pedig az európai mezőgazdaság számára.

Szankciós viták Brüsszelben

Az Európai Unióban kezdettől fogva tisztában voltak azzal, hogy komoly problémák állnak fenn a műtrágya globális piacán, és így élelmiszerválság fenyeget. Ezért ezen a téren nagyon óvatosan bántak a szankciókkal. Moszkva – kihasználva a helyzetet – azzal érvel, hogy a meglévő szankciók olyan orosz oligarchák ellen, akik műtrágyát állítanak elő, komolyan ront a helyzeten éppúgy mint az a szankció, mely fekete listára tette Oroszország legnagyobb mezőgazdasági bankját.

Az oroszok erre hivatkozva akartak kiszállni abból a gabona megállapodásból, melyet Ukrajnával kötöttek meg az ENSZ és Törökország közvetítésével. Végül az oroszok nem szálltak ki a gabona megállapodásból, mert az ukrán hajók folytatták a szállítást, és Moszkva rájött arra, hogyha ezt fegyverrel akadályozta volna, az tovább rontotta volna Oroszország amúgyis igencsak megkopott presztízsét.

Nyugat európai kikötőkben viszont ott horgonyoztak az orosz műtrágyát szállító hajók, melyeket a szankciók miatt nem lehetett kirakodni. Bár a szállítmányokra nem vonatkozott egyetlen uniós szankció sem, de a bizonytalan jogi helyzet miatt sok kikötőben mégsem rakták ki az orosz műtrágyát.

A lengyel miniszterelnök azt követelte, hogy ez maradjon is így. Mateusz Morawiecki kifejtette Brüsszelben, hogy

“az élelmiszerbiztonságra hivatkozva nem szabad enyhíteni a szankciókon miközben Ukrajna polgári lakosságát orosz bombák gyilkolják.”

Csakhogy a Vöröskereszt nemrég közzétett egy jelentést arról, hogy jelenleg 145 millió ember éhezik Afrikában, ebből 26 millió helyzete válságos részben amiatt, hogy nem érkezik gabona és műtrágya Oroszországból és Ukrajnából. Az afrikai államok negyven százaléka ezért is nem szavazta meg azt az ENSZ határozatot, mely elítélte Oroszországot ukrán területek megszállása miatt.

Ghána például a műtrágya negyven százalékát Oroszországból importálta az ukrajnai háború előtt.

A legnagyobb probléma az áremelkedés: 2020 májusa óta csaknem 200%-kal nőttek a műtrágya árak a globális piacon. Az Afrikai Fejlesztési Bank szerint ha minden így megy tovább, akkor Afrika élelmiszer termelése 20%-kal csökkenhet.

Afrika viszonylag kevés műtrágyát használ, de a magas árak akadályozzák a mezőgazdaság korszerűsítését.

Oroszország a szankciók ellenére nem jár rosszul hiszen a magas árak kompenzálják azt, hogy tavalyihoz képest 10%-kal csökkent az ország műtrágya exportja. Értékben ugyanakkora a műtrágya kivitel – idézi a moszkvai kereskedelmi minisztérium közleményét a brüsszeli Politico.

A népszavazás paródiája

FüHü

2022-09-21

Emmanuel Macron francia elnök kedden „paródiának” minősítette az oroszok által támogatott népszavazásokat Ukrajna szeparatista régióiban.

Az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán tartott beszéde előtt New Yorkban újságíróknak nyilatkozva Macron kijelentette, hogy az elkövetkező napokban az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai négy régióban tartandó népszavazások nem lesznek törvényesek. következményei a helyi média szerint.

„Azt hiszem, amit Oroszország bejelentett, az paródia” – mondta Macron, hozzátéve: „Még az a gondolat is, hogy népszavazást szervezzenek a háborús elismert és bombázott területeken, a cinizmus ékes bizonyítéka.”

Ukrajna Luhanszk, Donyeck, Herson és Zaporizzsja régiójában szeptember 23-27-én tartanak népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról az oroszok által támogatott regionális meghatalmazottak szerint.

Macron: „imperializmus és a gyarmatok korába való visszatérés”

2022-09-21

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja „az imperializmus és a gyarmatok korába” repítette vissza a világot – hangzott el Macron az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésén mondott beszédében.

„Amit február 24-e óta látunk, az az imperializmus és a gyarmatok korába való visszatérés. Franciaország ezt elutasítja, és elszántan a békéért fog dolgozni”

„Azok, akik ma hallgatnak, bizonyos módon bűnrészesek egy új imperializmus ügyében” – mondta, bírálva azokat az országokat, amelyek semlegesek maradtak az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

„Egyszerű választást kell hoznunk: a háborút vagy a békét választjuk.”

Macron arra figyelmeztetett, hogy Oroszország lépései megnyitották az utat „más háborúk előtt ma Európában és talán holnap Ázsiában, Afrikában vagy Latin-Amerikában”.

A francia elnök kijelentette, hogy a háború kezdete óta folytat párbeszédet Oroszországgal, és ezt folytatni kívánja, mert

„Csak együtt találhatunk békét”

– szögezte le.

Az ENSZ minden megpróbál, hogy az ukrán gabona elérje a világpiacot

Polonius

2022-06-14

Az ENSZ minden megpróbál, hogy az ukrán gabona elérje a világpiacot

Arről beszélt Antonio Guterres főtitkár, hogy mind az ukránokkal, mind az oroszokkal intenzív tárgyalásokat folytatnak az ukrán gabona világpiacra való juttatásáról. Az ENSZ ezzel egy időben kiadott egy jelentést, mely szerint “az orosz agresszió Ukrajna ellen globális megélhetési válságot okozott, melyet már régen nem tapasztalt a világ.”

Ha a döntéshozók nem cselekszenek gyorsan, akkor világméretű gazdasági – társadalmi válság alakulhat ki – hangsúlyozza a világszervezet jelentése. Ehhez a Washington Post hozzáfűzi, hogy az orosz és a török külügyminiszter lényeges tárgyalásokat folytatott arról, hogy korridor jöjjön létre, ahol a gabonát szállító hajók el juthatnának a Fekete tengerre.

Az orosz-török tárgyalásoknak eredménye egyelőre nincsen miközben a globális élelmiszer válság fokozódik. Csádban és néhány más afrikai országban élelmiszer szükségállapotot rendeltek el, mert nem érkeztek meg az ukrán illetve orosz gabona szállítmányok. A Fehér Ház bejelentette: Biden elnök ebben a hónapban Európába látogat, hogy részt vegyen a
G7 és a NATO csúcsértekezleten. Mindkét tanácskozás fő témája az, hogy miképp lehet segíteni Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban- írja a Washington Post.

Megoldaná-e a korridor az ukrán gabona export problémáját? 20 millió tonna gabona vár szállításra Ukrajnából – hivatkozik a FAO adataira a német közszolgálati Deutsche Welle. A fekete-tengeri orosz flotta jelenleg minden exportot megakadályoz. Putyin a szankciók feloldását követelte cserébe azért, hogy kiengedjék az ukrán szállító hajókat. Ezenkívül gondot okoznak az ukrán aknák, melyek közül sok elszabadult. A román és a török haditengerészet már sok ilyen ukrán aknát hatástalanított.

Közben az afrikai és közel-keleti országok nagyon várják az ukrán gabonát, Kijevben meg nagyon hiányzik a bevétel. Vonaton próbálják meg exportálni a gabonát, de ez lassú és nem hatékony. Ukrajna vasúti sávszélessége más, ezenkívül hiány van tehervagonokból hiszen a front elsőbbséget élvez.

ENSZ megoldás

A világszervezet Isztambulban állítana fel irodát, amely ellenőrizné a korridor működését. Ebben az ENSZ képviselőin kívül Oroszország, Ukrajna és Törökország diplomatái vennének részt. A török haditengerészet egy-két hét alatt meg tudná tisztítani az aknáktól a Fekete tengert – mondta a Deutsche Wellenek Yoruk Isik, az isztambuli közel-keleti intézet szakértője.

Kijevnek fenntartásai vannak, mert attól, hogyha az aknák nem védik Odessza kikötőjét, akkor az orosz haditengerészet megpróbálhatja elfoglalni azt. Törökország szerepe ezért lehet fontos: a török haditengerészet biztosítaná a korridort vagyis távol tarthatná az orosz flottát.

Az oroszok a maguk részéről ellenőrizni akarják a korridoron érkező hajókat: nincs-e rajtuk fegyver? Ezt Kijev nem fogadja el. A másik vita kérdés: ki kapja az ukrán gabonáért járó pénzt? A gabona egy része olyan ukrán területekről jön, melyek jelenleg orosz megszállás alatt állnak. Ezért az oroszok maguknak követelik az ottani gabona szállítmányokért járó pénzt. Az ukránok azzal vádolják az oroszokat, hogy lopják a gabonájukat. Kijev szerint az oroszok 400 ezer tonna ukrán gabonát adtak el így jórészt Szíriában, de részben Törökországban is.

A török külügyminiszter a Lavrovval folytatott legutóbbi tárgyalások után azt is megemlítette, hogy “ az orosz gabona exportra vonatkozó szankciók visszavonása jogosnak látszik.”

A FAO szerint 10 hét áll még rendelkezésre a döntéshez. Akkor érkezik ugyanis az idei termés a raktárakba, ahol még a tavalyi várakozik elszállításra Ukrajnában.

123...9 2. oldal a 9-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Címke: ENSZ

Putyin felfüggesztette a gabona egyezményt, a szárazföldi szállítást öt uniós állam akadályozza: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária.

Élelmiszer infláció lesz

Hogy állnak a globális készletek?

Putyin meggondolhatja magát?

A putyini orosz államnak ezt az eljárását honorálná az Orbán-kormány, amikor arra beszélné rá a nemzetközi közösséget, hogy eddigi álláspontjával szemben mondjon le Ukrajna területi integritásáról.

Rá kell mutatni, hogy valójában Orbánéknak az Ukrajna putyini megtámadását honoráló álláspontja háborúpárti, és az híve a békének, aki kitart az európai béke és biztonság alapvető normája, a határok erőszakos módosításának elutasítása mellett.

135 milliárd dollár

Víz partnerség

Víz világkonferencia

Élelem és gyógyszer csak jüanért vagy dollárért

Dmitro Kuleba külügyminiszter nyilatkozott az amerikai AP hírügynökségnek ahol többek között elmondta, hogy Ukrajna békecsúcsot javasol a kialakult helyzet megoldására. Az ukrán diplomácia vezetője szerint az ENSZ főtitkára szervezhetné meg a békecsúcsot.

Kérte-e az USA Zelenszkijtől azt, hogy üljön tárgyaló asztalhoz Putyinnal ?

Kissinger szerint a nagyhatalmaknak kellene dönteniük

Hosszas vita után megállapodtak a 27 tagállam nagykövetei az orosz műtrágya elleni szankciók ügyében. Ha nem lesz ellenszavazat az utolsó pillanatban, akkor ez már nem akadályozhatja az újabb szankciós csomagot Oroszország ellen.

A kompromisszum kicsapta a biztosítékot Kijevben

Szankciós viták Brüsszelben

Ghána például a műtrágya negyven százalékát Oroszországból importálta az ukrajnai háború előtt.

Emmanuel Macron francia elnök kedden „paródiának” minősítette az oroszok által támogatott népszavazásokat Ukrajna szeparatista régióiban.

„Azt hiszem, amit Oroszország bejelentett, az paródia” – mondta Macron, hozzátéve: „Még az a gondolat is, hogy népszavazást szervezzenek a háborús elismert és bombázott területeken, a cinizmus ékes bizonyítéka.”

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja „az imperializmus és a gyarmatok korába” repítette vissza a világot – hangzott el Macron az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésén mondott beszédében.

„Egyszerű választást kell hoznunk: a háborút vagy a békét választjuk.”

ENSZ megoldás

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA