Kezdőlap Címkék Donald Trump

Címke: Donald Trump

„Holnap elszabadul a pokol”

A szövetségi nagyesküdtszék pénteken vádat emelt Stephen K. Bannon, Donald J. Trump volt elnök egykori magas rangú munkatársa ellen. Bannon megtagadta, hogy tájékoztatást adjon januári Capitolium elleni támadás ügyét vizsgáló bizottságnak – néhány napja a New York Times terjedelmes cikkben foglalkozott az üggyel. 

Steven K. Bannon volt Trump-tanácsadót pénteken a szövetségi esküdtszék vád alá helyezte a Kongresszus megvetése miatt, miután nem tett eleget a képviselőház testületének az amerikai Capitolium elleni január 6-i támadást vizsgáló idézésének.

Ha bűnösnek találják, Bannon minden egyes vádpontonként legalább 30 nap és legfeljebb egy év börtönbüntetésre számíthat.

Merrick Garland főügyész azt mondta, hogy ügyészei igazságot szolgáltatnak.

„Első hivatali napom óta megígértem az igazságügyi minisztérium alkalmazottainak, hogy együtt szóval és tettekkel megmutatjuk az amerikai népnek, hogy a minisztérium ragaszkodik a jogállamisághoz, követi a tényeket és a törvényeket, és a törvények értelmében egyenlő igazságot követ. ” – fogalmazott közleményében.

A vádemelés a Demokrata Párt által irányított képviselőház múlt hónapban lezajlott szavazását követi, amelyben bűnvádi vádemelést javasoltak, miután Bannon nem tett eleget a testület idézésének, nem tett tanuvallomást, s megtagadta különböző dokumentumok bemutatását és  átadását.

Donald Trump korábban arra utasította korábbi segítőit és tanácsadóit, hogy hivatkozzanak a mentelmi jogra, és tartózkodjanak olyan dokumentumok átadásától, amelyek a végrehajtói privilégium alapján védettek lehetnek.

Az igazságügyi minisztérium szóvivője elmondta, hogy Bannon várhatóan hétfőn feladja magát a hatóságoknak, és még aznap először megjelenik a washingtoni Szövetségi Kerületi Bíróságon.

Bannon ügyvédje nem válaszolt azonnal a megjegyzéskérésre.

A politikailag és jogilag összetett ügyet széles körben lakmuszpapírnak tekintették, hogy az igazságügyi minisztérium agresszív álláspontot képvisel-e Trump egyik legfőbb szövetségesével szemben, miközben a Ház teljesebb képet kíván kialakítani a volt elnök és segítői tevékenységéről a Capitolium elleni támadást megelőző és az azt követő történésekről.

A bizottság szeptemberben idézést küldött ki Bannon-nak és több olyan személynek, akik kapcsolatban álltak Trump Fehér Házával.

A demokraták által ellenőrzött bizottság szerint okkal feltételezhető, hogy Bannon, aki Trump egykori főstratégája és tanácsadója volt segíthetne a nyomozóknak abban, hogy jobban megértsék a január 6-i merényletet, amelynek céljaegyértelműen arra irányult, hogy leállítsa Biden elnök beiktatását hivatalában.

A jelentés amely azt tanácsolja Háznak hallgassa meg Bannont, hogy tisztázhassák a  2021. január 5-i rádióműsorában tett megjegyzését. Bannon azt ígérte, hogy

„holnap elszabadul a pokol.”

A jelentés bizonyítékként értékeli, hogy „volt némi előzetes ismerete a másnap bekövetkező extrém eseményekről.”

Ezzel összefüggésben rámutat arra a beszélgetésre is, amelyet Bannon december 30-án Trumppal folytatott, ahol sürgette, hogy erőfeszítéseit január 6-ra összpontosítsa.

Bannon és Trump kapcsolata időnként feszült volt, miután Bannon elhagyta a Fehér Házat, de továbbra is közeli szövetségese és kívülről is népszerűsítője maradt Trump politikai krédójának.

Egy másik ügyben a manhattani szövetségi ügyészek tavaly vádat emeltek Bannon ellen és letartóztatták a Trump által szorgalmazott határfal építésének előmozdítására gyűjtött pénzekkel kapcsolatos vádak miatt. De mielőtt bíróság elé állhatott volna, Trump utólsó ténykedéseinek egyikeként kegyelembe részesítette Bannont.

Míg sokan azok közül, akik idézést kaptak, igyekeztek valamilyen szinten együttműködni a bizottsággal, Bannon azt állította, hogy Trumppal  folytatott beszélgetései vezetői kiváltság alá tartoznak, annak ellenére, hogy január idején már évek óta nem dolgozott a Fehér Házban. 

Mielőtt az igazságügyi minisztérium bejelentette Bannon elleni vádemelését, Meadows, a képviselőház egykori észak-karolinai tagja sem tartotta be a péntek délelőtti határidőt a képviselőházi bizottság tájékoztatási kérésének teljesítésére.

Míg Meadows a Fehér Házban szolgált a bizottság által vizsgált időszakban, Bannon 2017-ben elhagyta a Fehér Házat, és magánszemélyként támogatta Trump erőfeszítéseit, hogy megtartsa a hatalmat Joseph Biden  2020-as választási győzelme után is. Az, hogy Bannon hosszú ideig a Fehér Házmunkatársa volt, bonyolította azt a kérdést, hogy hivatkozhat-e arra, hogy végrehajtói kiváltságokkal rendelkezik.

„Steve Bannon vádiratának egyértelműen azt az üzenetet kell küldenie mindenkinek:

senki sem áll a törvények felett”

– mondta a testület vezetője, Bennie Thompson képviselő, Mississippi demokrata képviselő.

Sőt, Liz Cheney, Wyoming republikánus politikus, aki tagja a vizsgáló bizottságnak szintén kifejtette közleményében, hogy „habozás nélkül felhasználjuk a rendelkezésünkre álló eszközöket, hogy megszerezzük a szükséges információkat.”

„Remélem, Donald Trump többi barátai is megkapják az üzenetet, hogy már nem állnak a törvények felett az Egyesült Államokban.”

– mondta Jamie Raskin képviselő, aki szintén tagja a vizsgáló bizottságnak.

Sorban buknak Orbán barátai

Babis cseh miniszterelnök elbukott a választásokon. Két szövetségese kiesett a parlamentből, más pedig nem akar koalícióra lépni vele.

Babis Orbánnal kampányolt: együtt nézték meg a határkerítést Magyarország és Szerbia határán, és együtt szerepeltek Csehországban, ahol kitiltották az ellenzéki újságírókat „helyhiány miatt” a sajtóértekezletükről. A sajtószabadság e populista értelmezése is jól mutatta, hogy Babis milyen irányban kívánta volna folytatni. Persze ő pragmatikus politikus: a Szovjetunióban végezte a tanulmányait és a szocialista Csehszlovákiában alapította meg vállalkozását, mely azután dollár milliárdossá tette.

Korrupciós ügyeit nemrég a Pandora papírok leplezték le.

Mégsem emiatt bukott meg hanem a szakértők szerint a vírusválság kezelése volt az, amely a közvélemény előtt lejáratta őt. Babis kénytelen volt bocsánatot kérni, mert Csehországban a lakossághoz képest a legtöbben haltak bele a koronavírus-járványba. Magyarországgal vetélkedtek e szomorú elsőségért. Csakhogy Magyarországon Orbán Viktor uralja a média nagyrészét, Babis Csehországban nem, pedig neki is van média birodalma.

Orbán barátsága öl

Éppúgy mint piszkos Fred a magyar miniszterelnök sem hoz sok jót barátainak. Először Donald Trump bukott meg azután jött Benjamin Netanjahu Izraelben. Követte őt Salvini Itáliában, Babis Csehországban. Ne feledkezzünk meg Sebastian Kurzról sem. A fiatal osztrák kancellár többször védelmébe vette Orbán Viktort az Európai Néppártban és más európai fórumokon. Most lemondani kényszerült kínos igazságügyi vizsgálat miatt. Lemondása „átmeneti”, de tudjuk, hogy sok hasonló eset bizonyult már véglegesnek.

Ezek után nagy kérdés, hogy Orbán melyik külföldi barátját hívja meg kampányolni tavasszal?

Piszkos Freddel együtt mutatkozni nem épp életbiztosítás …

Peril: Trump őrült vagy a vezérkari főnöke volt áruló?

Először volt „Fear”, akkor ez volt a „ Rage ”, most ez a „Peril”. Nem véletlenül ez a címe annak a nagyon várt harmadik könyvnek, amely Trump elnökről szól Bob Woodward legendás újságírótól, ezúttal Robert Costa társszerzővel, a Washington Post riporterének tolléból. Merthogy peril annyit jelent: „Veszély”.

Mike Milley tábornok, aki januárban erősen aggódott Trump beszámíthatóságát illetően felhívta Li generálist, a kínai vörös hadsereg vezérkari főnökét, és figyelmeztette, hogy Donald Trump háborút fontolgat Peking megrendszabályozására.

A figyelmzetetés miatt Trump hazaárulással vádolta meg az USA fegyveres erőinek vezérkari főnökét. Joe Biden nyomban közölte: ő teljes mértékben megbízik Mike Milley tábornokban. Mindez egy hamarosan megjelenő könyvből derült ki, melynek előzetese a CNN portálon jelent meg. A „Peril” megjelenését szeptember 21 -én tervezik, és alaposan megvizsgálja a 2020 novemberi választásokat, a január 6 -i felkelést és Biden elnök beiktatását övező viharos időt. A kizárólag a CNN által megszerzett részletek szerint a könyvből kiderül, hogy az átmeneti időszak „sokkal több volt, mint egy belpolitikai válság” és „az egyik legveszélyesebb időszak az amerikai történelemben”. Woodward és Costa „soha nem látott anyagokat szerzett titkos parancsokból, bizalmas hívások átiratait, naplókat, e-maileket, megbeszélések jegyzőkönyveit és egyéb személyes és kormányzati nyilvántartásokat.”

Trumpot elnöksége végnapjaiban elzárták az atomfegyvertől.

Woodward bombázó tudósításáról ismert, 2020-ban megjelent „Rage” című könyvében robbanásveszélyes részletekből kiderült, hogy Trump megértette, mennyire fertőző és halálos volt a Covid-19 vírus már jóval azelőtt, hogy az amerikai emberekben ezt tudatosították volna.

Az USA fegyveres erőinek vezérkari főnöke szigorúan titkos művelettel akadályozta meg, hogy a választási vereség után leírhatatlan idegállapotba kerülő Trump esetleg végzetes katonai akciót indítson – írja Peril – Veszély – című frissen megjelent könyvében Bob Woodward és szerzőtársa, Robert Costa.

Két nappal a washingtoni Capitolium ostroma után Mike Milley tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke úgy érezte, hogy eljött a cselekvés órája. Trump híveinek viselkedése, és az elnök reakciói arról győzték meg a tábornokot, hogy mindenképp meg kell akadályoznia  egy esetleges katonai akció megindítását.

Az elnök megőrült? Mike Milley tábornok ettől tartott, mert Donald Trump vég nélkül a választási csalásról adott elő összesküvés elméleteket miközben üvöltözött legközelebbi tanácsadóival is, akik figyelmeztették rá: fantázia világban él!

„Soha nem lehet tudni, hogy az elnöknél mikor szakad el a cérna”

 

– mondogatta munkatársainak 2020 januárjában amikor Donald Trumpon kívül már mindenki tisztában volt azzal, hogy hamarosan Joe Biden költözik be a Fehér Házba.

Mit tett a vezérkari főnök két nappal azután, hogy Trump feldühödött hívei megrohamozták a Capitoliumot Washingtonban?

Ne fogadják el az elnök közvetlen parancsát!

A központi katonai parancsnokság tisztjeit arra utasította Mike Milley vezérkari főnök, hogy csakis akkor teljesítsenek felsőbb parancsot katonai akció indítására, ha ő is jelen van. Miután kiadta a parancsot minden jelenlevő magasrangú tiszthez odalépett, és mélyen a szemébe nézve megkérdezte tőle: megértette-e a parancsot? A vezérkari főnök csak akkor nyugodott meg amikor minden jelenlevő tiszt igennel válaszolt. Milley tábornok ezt olyannak tekintette mintha a tisztek esküt tettek volna – írja Bob Woodward és Robert Costa a Peril című könyvben.

Katonai akció?

200 beszélgetést folytatott a veterán újságíró páros Trump környezetével, és a kép elég vérfagyasztó ami az elnök utolsó napjait illeti a Fehér Házban. Bob Woodward a Watergate ügy leleplezésével szerzett világhírt hiszen ebbe bukott bele Nixon elnök. Ez a harmadik könyve Donald Trumpról, de a leglesújtóbb. Kiderül belőle, hogy Milley vezérkari főnök nem alaptalanul gyanakodott az Egyesült Államok elnökére. Röviddel azután, hogy kiderült: Trump elveszítette a választásokat, a vezérkari főnök hírt kapott egy feljegyzésről, amely elrendelte az összes amerikai csapatok kivonását Afganisztánból január 15-ig! Ezt a feljegyzést Trump két hűséges híve készítette el anélkül, hogy megkérdezte volna a katonákat!

Milley tábornok és más katonai vezetők elsősorban attól tartottak, hogy Trump megpróbálja elterelni a közvélemény figyelmét egy katonai akcióval. Ily módon akart a Fehér Házban maradni a rendkívüli nemzetbiztonsági helyzetre hivatkozva.

A CIA akkori főnöke szerint felmerült egy Irán elleni katonai támadás terve is.

A vezérkari főnök úgy érezte, hogy a Capitolium ostroma után a hadsereg nem bízhat Trumpban, és ezért neki mint a legfontosabb döntéshozó pozícióban levő tisztnek kell megtennie azt, ami korábban elképzelhetetlen volt: elővigyázatossági intézkedéseket kellett hozni az Egyesült Államok elnöke ellen!

A demokraták nevében Pelosi asszony, a képviselőház elnöke figyelmeztette a közelségére Milley tábornokot: „tudja, hogy Trump őrült, már régen az?!” A könyv tanúsága szerint erre a vezérkari főnök katonásan így válaszolt: „Asszonyom mindebben teljesen egyetértek Önnel!”

Ez a telefon adta meg a végső lökést a vezérkari főnöknek, aki ezután elzárta Trumpot az atomfegyvertől, és lehetetlenné tette katonai akció indítását Trump fehérházi végnapjaiban.

Mike Milley tábornoknak egyetlen célja volt: biztosítani a hatalom szabályos átadását a választásokon győztes Joe Bidennek. Ezt mondta Mike Pompeo akkori külügyminiszternek a könyv tanúsága szerint:

„Négymotoros repülőgépünk van, ebből három leállt. Nem működik a leszálló rendszerünk, de mi mégiscsak biztonságosan landolni fogunk!”

Sikerült.

Miért veszített Donald Trump?

„Miért veszített Donald Trump” – ezzel a címmel közölte a CNN vezető elemzője, David Axelrod elemzését, amelyet igen sok amerikai orgánum ismertetett.

A szerző szerint Donald Trump elnök a kampány utolsó szakaszában gyakran változtatta a nagygyűléseket személyi terápia-foglalkozásokká. Októberben Pennsylvaniában például arról beszélt, hogy ő már megnyerte a választást. Természetesen a pandémia az egyik oka annak, hogy miért lett Trump 28 éve az első elnök, akit nem választottak meg újra, de ez a történetnek csak egy része. Akárcsak egy krónikus betegségekkel küzdő beteg esetében, nem a koronavírus okozta Trump politikai halálát, hanem az első valóságshow-elnök háttérben lévő családi, jellembeli és vezetői hiányosságai.

Donald Trumpra Donald Trump mért vereséget

– írta a szerző.

Sok amerikai már a járvány előtt belefáradt Trump műsorába, a napjait – és a mi napjainkat – uraló, látszólag szakadatlan tweet-folyamba; a hisztikbe, és konspirációs elméletekbe; a kicsinyes csatákba, amelyeket a jelek szerint élvezett; a körülötte uralkodó káoszba; a folyamatos hazudozásba, amely a tényfeltárás egész iparágát hozta létre; a mindent beborító nárcizmusába és a mások iránti empátia sokkoló hiányába; abba, hogy láthatóan hiányzik belőle a komolyság és a munkája lényege iránti érdeklődés; a szabályok, törvények és alapvető intézmények jól látható feltűnő megvetésébe, és ami talán a legsúlyosabb; abba, hogy megosztó és ocsmány megnyilvánulásokkal kezelte a rasszizmus és a fehér felsőbbrendűség kérdéseit.

Trump az első elnök a felmérések történetében, aki hivatali idejében soha nem kapott egyértelmű pozitív értékelést,

ami pedig rendszerint egy újraválasztási kampány sikerének jó előrejelzése. Attól kezdve, hogy 2015-ben leereszkedett a Trump Tower aranyozott liftjén, és bevándorlás-ellenes tirádáival belevetette magát a politikába, Donald Trump a faji és kulturális megosztás nyers energiájában látta a hatalomhoz vezető utat. Kedden ennek a gyújtogató politikának a termését aratta le a négy évvel ezelőttihez képest sokkal több szavazattal a vidéki térségekben, de szembekerült Newton harmadik törvényének politikai változatával: a hatás által kiváltott ellenhatás szabályával. Fellelkesítette a saját szavazóit, de az ellenzék erős koalícióját hozta létre, amely véget akart vetni ennek a viharos és megosztó vezetésnek.

Biden kezdettől fogva a szúrós trumpi politika ellenpontjának állította be magát, gyógyítónak és nem megosztónak.

Ezzel több szavazatot szerzett, mint eddig bármely elnökjelölt, és nagy fölénnyel szerezte meg az elővárosokat, amelyek korábban a republikánusok fellegvárának számítottak. A nők, a fiatalok és a kisebbségek erős koalícióját hozta létre, továbbá a mérsékelt katolikus Biden több szavazatot szerzett a férfiak, az idősek és a munkások körében, mint négy éve Hillary Clinton. Mindezek fényében felidézni is nehéz, hogy

az év elején a felmérésekben Trump látszott győzni.

A gazdaság erős volt és növekedett, ami nagyon jó az újraválasztásért küzdő jelöltnek. Megúszta az impeachmentet a szenátus felmentő határozatával, és katonai célokra hatalmas összegeket irányzott elő, miközben a demokraták még csak keresték a jelöltjüket. Azonban lecsapott a járvány, és válságba sodorta az országot. Talán túlélhette volna ezt Trump, ha kezdettől fogva másként kezeli a pandémiát, ha követte volna a tudósok tanácsait, ha tájékoztatta volna a polgárokat a veszélyről és a megkövetelt áldozatokról, ha olyan vezető lett volna a „háborús időkben”, amilyennek márciusban rövid ideig mutatkozott, vagy ha legalább több alázatot és empátiát mutatott volna, amikor felgyógyult a vírusfertőzésből.

Nem tudott azonban ellenállni a kísértésnek, hogy a válságot megint csak a megosztásra használja fel.

A vírus legyőzésére tett erőfeszítéseket az egyszerű amerikaiak – akiket úgymond ő képvisel -, és velük szemben a tudományos elit, valamint a demokraták közötti csatának állította be. Azt mondta, hogy a tudósok és a demokraták feleslegesen „le akarják zárni” az országot, és a saját közegészségügyi szakértői elleni harc élére állt. Nyilván úgy kalkulált, hogy az emberek belefáradnak a szükséges korlátozásokba, és nem akarta magára venni ennek a terhét. Nem akarta fékezni a gazdaságot, amelynek hullámán kampányolni szándékozott. Tudta, hogy a szükséges lépések különösen feldühítenék a kormányellenes bázisát. Így aztán a tavasszal igen vonakodva bevezetett szigorítások után túl korán kinyilvánította, hogy a küldetés teljesült, minderre miért nincs szükség, és vissza lehet térni a normalitáshoz.

A maszkviselés és a távolságtartás kérdését pártüggyé tette, és lázadást sürgetett azon demokrata kormányzók ellen, akik biztonsági intézkedéseket rendeltek el.

A Fehér Házban tartott koronavírus-tájékoztatókat hat héten át – gyakran bizarr – színielőadássá változtatta. A válság világossá tette, hogy milyen ára van a kormányzáshoz való kapkodó, felületes hozzáállásának: az áldozatok száma gyorsan emelkedett, a választás napjára a fertőzések számának sorozatos rekordjait regisztrálták. E válságokhoz társult még egy további is: a videó, amelyen az volt látható, hogy John Floyd afroamerikai állampolgár meghal egy rendőr térde alatt, s ami az egész országban sokkot okozott. A sebek gyógyítása helyett azonban Trump úgy reagált a nagyrészt békés megmozdulásokra, hogy a zavargás és a vandalizmus néhány elszigetelt esetét kiragadva félelmet szított.

Biden, aki azzal lépett be a kampányba, hogy bírálta Trumpot a fehér felsőbbrendűség híveihez közeledése miatt, egyetlen pillanatra sem tért el az egység és a megbékélés üzenetétől.

Ám Biden a vírussal, és – részben a saját vesztesége okozta, érezhető empátiájával – új erőt nyert. Erősségnek bizonyult a mintegy 50 éves kormányzási tapasztalata is, amelyet Trump és stábja sebezhető pontnak tekintett, mégpedig egy olyan pillanatban, amikor az emberek kiéheztek a pandémiára adandó, kompetens válaszokra.

Eljött az elnöki tisztségért folytatott kampányt korábban kétszer is elvesztő Biden órája: az elnök, aki minden tétet a megosztás politikájára tett, elérte mozgásterének végső határait.

Nem a vírus akadályozta meg Trump újraválasztását, hanem ő maga, azzal, hogy az évszázad legsúlyosabb járványa körüli kontárkodásával emlékeztette az amerikaiak többségét arra, hogy mennyire költséges és fárasztó egy valóságshow-elnök – írta a szerző, David Axelrod, aki Barack Obama elnök vezető tanácsadója, valamint Obama két kampányának fő stratégája volt, jelenleg pedig a CNN vezető szemleírója.

Ara-Kovács Attila

Trump a novemberi választás halasztását javasolja

Donald Trump Twitter üzenetben javasolja a novemberi elnökválasztás elhalasztását mindaddig, amíg az emberek nem tudnak „megfelelően és biztonságosan” szavazni. Mondván, hogy a megnövekedett postai szavazás csalásokhoz és pontatlan eredményekhez vezethet. 

Kevés bizonyíték támasztja alá Trump  állításait, aki már régóta fellép a levélben történő szavazás ellen. Ugyanakkor az államok sorra megkönnyítik a postai úton történő szavazást a koronavírus-járvány közegészségügyi aggályai miatt.

New York júniusban megengedte a szavazóknak, hogy postai úton szavazzanak a párt elnöki jelöltjének elsődleges demokratikus szavazásán. De a szavazások megszámlálása hosszú időt vesz igénybe és az eredmények még mindig nem ismertek. Számos másik állam már régóta postai úton szavazott.

A hónap elején hat amerikai állam tervezte novemberben a választás levélben történő engedélyezését: Kaliforniában, Utahban, Hawaii-ban, Colorado-ban, Oregonban és Washingtonban. Más államok fontolgatják a postai szavazási engedélyezését.

Ezek az államok automatikusan postai szavazólapot küldnek minden regisztrált szavazónak, amelyeket aztán vissza kell küldeni, vagy a választási napon le kell azt adni, mert bizonyos korlátozott körülmények között továbbra is rendelkezésre áll a személyes szavazás.

Az Egyesült Államok körülbelül fele megengedi bármely regisztrált választónak, hogy kérésre postai úton szavazzon.

Számos országos és állami szintű tanulmány szerint az évek során semmilyen bizonyíték nem került elő, hogy széles körben elterjedt csalások történtek volna.

Úgy tűnik, hogy Trump mindent megtesz annak érdekében, hogy aláássa a novemberi szavazás hitelességét, amelyben rekordszámú amerikai támaszkodik a levélben történő szavazáshoz a koronavírusnak való kitettség kockázatának elkerülése érdekében.

Többször hamis és félrevezető állításokat tett a levélszavazás megbízhatóságával kapcsolatban, és különböző összeesküvés-elméleteket emlegetett.

Trump csütörtök reggeli tweetje  kísérlet lehetne arra, hogy elterelje a figyelmet az éppen megjelent második negyedéves katasztrofális gazdasági számokról. Április-júniusban 32,9 százalékkal csökkent az amerikai GDP a kereskedelmi minisztérium első becslése szerint. Újraválasztási kampányának nem tesz jót mivel a kilátások rendkívül komornak tűnnek.

Bármi is legyen az ok, a választási késedelemmel kapcsolatos tweettelés nem egy győzelemébe bízó jelöltre utal, sokkal inkább jelezheti a jövőbeni kétségbeesett lépéseket.

Tom Udall, az új mexikói demokratikus szenátor, reagálva Trump javaslatára közölte, hogy „nincs módja” annak, hogy Trump késleltesse a választásokat. „De az a tény, hogy pont ő is ezt sugallja, a demokratizmus elleni súlyos, bűnös támadás. A Kongresszus minden tagjának – és az adminisztrációnak is fel kell emelnie ellene a hangját” – mondta.

Donald Trump nem halaszthatja el a novemberi elnökválasztást Kongresszus nélkül, amelyet mint tudjuk a demokraták ellenőriznek.

Ha Trump nem tudja ezt, akkor valaki majd biztosan elmondja neki.

Megmentették Trumpot

Marad tisztében Donald Trump, miután a szenátus republikánus többsége felmentette az impeachment alól. Lesöpörték az asztalról fontos tanúk meghallgatását.

Az amerikai szenátusban szerda este felmentették Donald Trump amerikai elnököt az ellene folytatott alkotmányos felelősségre vonási eljárás keretében felhozott két vádpont alól. Vagyis a hatalommal való visszaélés és a kongresszus akadályozása bűne alól. Ez azt jelenti, hogy az elnök hivatalában marad. Az elnök elmozdításához kétharmados többséget kellett volna kapnia az erről szóló két indítványnak.

A hatalommal való visszaélés vádpontról tartott szavazáson a Republikánus Párt soraiból egyedül Mitt Romney szenátor szavazott arra, hogy elítéljék Trumpot, akárcsak a demokrata szenátorok egésze. A Republikánus Párt, amelynek többsége van a szenátusban, azonban 52 szavazattal elbuktatta az indítványt. Hasonló sorsra jutott a második vádpont, a kongresszus akadályozása. A szavazásban 53 szavazattal 47 ellenében felmentették az alól a vád alól is Donald Trumpot.

Az elnök ellen

tavaly decemberben a képviselőházban indították az alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment).

Az volt az egyik vád ellene, hogy visszaélt hatalmával, amikor lehetséges politikai vetélytársa, John Biden volt alelnök, jelenlegi elnökjelölti aspiráns elleni vizsgálatra kérve nyomást gyakorolt egy idegen állam vezetőjére, Ukrajna elnökére a 2020-as elnökválasztások előtt. Vagyis azt követelte Volodimir Zelenszkijtől, hogy az indítson büntetőeljárást Biden fia ellen, aki egy ukrán gázcég vezetésében vett részt. Ennek feltételéül szabta az Ukrajnának már a törvényhozásban megszavazott tetemes összegű katonai segély folyósítását.

Egy másik vádpontot is kezdeményeztek ellene, amely szerint akadályozta a kongresszust a történtek feltárásában. Abban, hogy fehér házi tisztviselők tanúként valljanak. Donald Trump végig azt állította, hogy semmi rosszat nem tett.

A képviselőház tehát megállapította Trump felelősségét a „főben járó bűn” alkotmányos előírása alapján. A szenátusnak kellett volna ráütnie a pecsétet erre. Ehhez azonban szükség lett volna olyan tanúvallomásra is, mint John Boltoné. Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója szerint tanúja volt annak, hogy

az elnök megzsarolta Zelenszkijt az ominózus telefonbeszélgetésben.

Az ezt is tartalmazó könyvének e része a múlt héten megjelent a sajtóban.

Miután a republikánusok elutasították az újabb bizonyítékok benyújtásának lehetőségét, bizonyossá vált, hogy nincs esély Trump elítélésének megerősítésére. Vagyis arra, hogy felmentsék tisztéből az elnököt.

Törvényhozók-Trump: 1-0

A vártnak megfelelően a képviselőház demokrata többsége igennel szavazott a Trump elleni elmozdítási eljárásra. Ezután a szenátus jön, ahol viszont republikánus többség van.

Az amerikai képviselőház csütörtökre virradóra megszavazta, hogy Donald Trump elnököt felelősségre vonják az ellene felhozott mindkét vádpontban.

Hatalommal visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása a vád.

A szavazással döntött az elnök elmozdítását célzó alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) lefolytatásáról.

Az amerikai kongresszus alsóháza (képviselőház) csütörtökre virradóan külön-külön szavazott a demokrata törvényhozók által megfogalmazott két vádpontról. Először 230:197 arányban fogadták el, hogy az elnök felelősségre vonható a hatalommal visszaélés miatt, majd 229:198 arányban megszavazták az eljárás lefolytatását a második vádpontban, a kongresszus akadályozása címén is.

A törvényhozók párthovatartozás szerint voksoltak, az első információk szerint csupán egyetlen demokrata párti képviselő, a hawaii Tulsi Gabbard nem szavazott pártjával együtt, az adatok pontosításakor azonban árnyaltabb kép bontakozott ki. Kiderült, hogy két demokrata párti képviselő – Jeff Van Drew New Jerseyből és a minnesotai Collin Peterson – mindkét vádpontban a republikánusokkal együtt voksolt, Jared Golden, Maine állam demokrata párti törvényhozója pedig az első vádpontot megszavazta, a másodikat viszont nem. Elemzők ezzel kapcsolatban megjegyezték: Van Drew, Peterson és Golden

olyan körzetek képviselői, ahol Trump a 2016-os választáson nagy arányú győzelmet aratott.

A voksolást megelőző vita több mint nyolc órán keresztül tartott, történelmi ihletésű magyarázatok és rendkívül heves szócsaták tarkították. A képviselők pártjaik álláspontját ismételve érveltek, és rendszerint nagy tapsvihar tört ki, amikor a republikánusok azt bizonygatták, hogy

az elnök ellen felhozott vádpontok alaptalanok és nem bizonyítottak.

Ezért az egész eljárással a demokraták szerintük a jövő évi választásokat akarják befolyásolni.

A demokraták szerint viszont Trump korrupt módon visszaélt hatalmával, amikor a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében azt akarta elérni, hogy Kijev indítson vizsgálatot a demokraták egyik lehetséges elnökjelöltje, Joe Biden volt alelnök és fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben, ettől téve függővé egy nagy összegű katonai segély folyósítását.

A demokrata törvényhozók állítása szerint az elnök ezzel

idegen hatalmat buzdított arra, hogy beavatkozzék az amerikai választásba,

és egyben veszélybe sodorta az amerikai nemzet biztonságát is.

A demokraták, köztük is például Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának vezetője, úgy vélekedtek, hogy sürgősen lépéseket kellett tenniük az elnök ellen. Jerrold Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke pedig az amerikai demokráciát fenyegető veszélyekről beszélt, részletekbe nem bocsátkozva.

A hatalomról van szó: Donald Trumpnak van hatalma, a demokraták pedig akarják a hatalmat – hangsúlyozta Matt Gaetz floridai republikánus képviselő. Liz Cheney wyomingi republikánus törvényhozó – Dick Cheney volt alelnök lánya – pedig arra figyelmeztetett, hogy a Trump elleni impeachment megszavazása hosszú távon okoz károkat az amerikai demokráciának.

Az elnök elmozdítását célzó alkotmányos felelősségre vonási

eljárás megosztja az amerikai közvéleményt,

ahogyan erről szerdán írtunk. A Gallup közvélemény-kutatása szerint amióta októberben a demokraták formálisan is megindították az impeachment előtti vizsgálatokat, Trump népszerűsége 39 százalékról 45 százalékosra emelkedett, az impeachment támogatottsága pedig 52 százalékról 46 százalékra csökkent.

Nancy Pelosi demokrata párti házelnök a voksolás után tartott sajtótájékoztatóján az Egyesült Államok számára „nagyon szomorúnak”, de az alkotmányosság szempontjából „nagyszerűnek” nevezte az impeachment megszavazását. A házelnök két képviselőházi bizottság vezetőjével, Adam Schiff-fel és Jerrold Nadlerrel közösen tartott sajtótájékoztatót. Ezen Schiff úgy fogalmazott: „most az a kérdés, hogy (Mitch) McConnell szenátor (a szenátus republikánus frakciójának vezetője) lehetővé tesz-e egy tisztességes eljárást a szenátusban”.

A képviselőházi szavazás után ugyanis

az impeachment a szenátusban folytatódik januárban,

ahol szabályszerű tárgyalást folytatnak le. Ennek vezetője az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke, John Roberts lesz. A szenátorok egyszerre látják el az esküdtek és a bírák feladatát. A felsőházban kétharmad kell az eljárás megszavazására, amihez

legalább 20 republikánus képviselőnek kellene átállnia. Erre semmi esély se mutatkozik.

Az elnöki hivatal, a Fehér Ház közleményben reagált a voksolásra. Hangsúlyozta, hogy Donald Trump meggyőződése szerint a szenátus helyreállítja a törvényes rendet, és tisztázza őt a vádak alól. Stephanie Grisham szóvivő a szavazást az amerikai történelem egyik leggyalázatosabb politikai epizódjának minősítette. Szerinte a demokraták egyetlen republikánus szavazat és bűncselekményre utaló egyetlen bizonyíték nélkül keresztülnyomták a képviselőházban az impeachment törvénytelen cikkelyeit.

Trump szerdán este – a szavazás idején – egy michigani kisvárosban tartott nagygyűlést. Ott arra szólította fel híveit, hogy jövőre a félidős választásokon „küldjék a pokolba” Nancy Pelosit. Hangsúlyozta, az ország „jobban áll”, mint valaha, s ő semmi rosszat nem tett.

Elkezdték a vitát Trump sorsáról

Európai idő szerint este elkezdték a vitát Donald Trump esetleges elmozdításáról a képviselőházban. Ez csak az első lépés, utána a szenátus következhet. Az impeachment támogatása pengeélen táncol a közvélemény-kutatások szerint.

Szerdán itteni idő szerint este elkezdték az impeachmentről (alkotmányos felelősségre vonásról) szóló vitát az amerikai képviselőházban. Mivel ez demokrata többségű, valószínű, hogy meglesz a többség. Ha az éjjel várható szavazás eszerint alakul, az ügy a következő év elején a szenátus elé kerül, ahol viszont a republikánusok vannak többségben.

A vád Donald Trumppal szemben az, hogy visszaélt személyes hatalmával, amikor a nyáron megkísérelte rávenni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy az nyomoztasson Trump lehetséges első számú elnökjelölti kihívója, Joe Biden fia ukrajnai üzletelése miatt, korrupciót kutatva. Ennek érdekében visszatartott egy nagy összegű katonai segélyt. Emellett a kongresszus eljárásának akadályozását vetik az elnök szemére (megkísérelte megakadályozni tisztségviselők vallomástételét az előzetes meghallgatásokon).

Az elnök elmozdítása rendkívül megosztja az amerikai politikát és a társadalmat is. Valóságos törzsi szemlélet jellemzi a két tábort. A demokraták által kezdeményezett eljárást támogatóik 85 százaléka támogatja, a republikánusoknak csak 5 százaléka – derül ki a Gallup ma nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából. Ebből kiderül az is, hogy Trump elnöki tevékenységét 51 százalék nem támogatja, 45 százalék igen; a két görbe éppen most, decemberben közelített egymáshoz.

A Gallup adatai szerint jelenleg kisebbségben van az impeachment támogatottsága, de a jelenlegi 46-51-es arány az elmúlt két hónapban fordított is volt, és a különbség szinte hibahatáros.

Forrás: gallup.com

Más mérések pedig fordított véleményt mutatnak. Több kutatásból egy hete jelentetett meg összegzést a statista.com. Itt éppenséggel – szintén rendkívül szűk többséggel Trump elmozdításának támogatását hozták ki.

Az alsóház elnöke, Nancy Pelosi a vitát „ünnepélyesen és szomorúan” nyitotta meg. Az elnököt az Egyesült Államokra nézve fenyegetésnek nevezte. Szerinte az államalapítók köztársasági elképzeléseit most a Fehér Ház fenyegeti, s bizonyított ténynek nevezi, hogy Trump megsértette az alkotmányt. Trump „meggondolatlan cselekedetei szükségessé teszik a vádiratot” – mondta.

A republikánusok természetesen „alávalónak” nevezték az eljárást, és hogy „a demokraták tudják, hogy zéró bizonyíték van az elnök hatalommal történt visszaélésére”. Mike Pence alelnök azt mondta egy rendezvényen, hogy „amikor ez az elnök kiáll a semmittevő demokraták, végtelen vizsgálódásaik és pártosan elfogult impeachmentjük ellen, akkor mi Donald Trump elnök mellett állunk”.

Maga Trump Twitter-bejegyzései egyikében „a radikális baloldal által elkövetett szörnyű hazugságokról” írt. Szerinte az eljárás támadás Amerika, és a Republikánus Párt ellen.

A Trump-vádak hivatalosak

Hivatalosak a Donald Trumppal szembeni törvényhozási vádpontok a bizottsági szavazás után. A szenátusban azonban szinte bizonyosan elbukik az impeachment.

Donald Trump visszaélt hatalmával és akadályozta munkájában a kongresszust: ez az a két vádpont, amelyet az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága 23:17 arányban megszavazott pénteken. Ezek lesznek az elnök alkotmányos felelősségre vonását (impeachment) hivatalosan is elindító eljárás alapja.

A demokrata többségű képviselőház testületében a bizottság párthovatartozás szerint voksolt:

a demokrata párti törvényhozók valamennyien megszavazták a szöveget, a republikánusok pedig egyöntetűen elutasították.

A bizottság alig tíz perc alatt megszavazta a két vádpontot azok után, hogy csütörtökön egész nap vitázott róla, és az éjszakába nyúlóan sem sikerült megállapodásra jutnia és elnapolta a döntést.

A két vádpontról szóló szöveget

a képviselőház egésze elé terjesztik szavazásra,

amit várhatóan jövő szerdán tartják. Szinte bizonyosra vehető, hogy a kongresszus demokrata többségű alsóháza megszavazza az impeachment-eljárás megindítását a republikánus elnök ellen.

Ezután az ügy a szenátus elé kerül,

ahol az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke, John Roberts vezetésével lefolytatják a pert az elnök ellen.

Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője csütörtök este egy televíziós interjújában azt hangoztatta,

„zéró esélye” van annak, hogy elmozdítsák hivatalából Donald Trumpot.

Az elnök alkotmányos felelősségre vonási eljárását a demokrata párti törvényhozók a Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti júliusi telefonbeszélgetés miatt kezdeményezték. Ezen Trump felvetette, hogy korrupciós vizsgálatot kellene indítani Kijevben a demokraták elnökjelölt-aspiránsa, Joe Biden volt alelnök és a fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben. Ezt kötötte feltételként ahhoz, hogy teljesítse a már megszavazott nagy összegű katonai segélyt. Az eljáráshoz vezető képviselőházi meghallgatásokat összegző bizottsági jelentés arra a következtetésre jutott, hogy Donald Trump fehér házi megbeszéléseket, a katonai segélycsomagot és más hivatalos csatornákat is felhasznált, hogy újraválasztásához külföldi segítséget vegyen igénybe.

Megvan a „vádirat” Trump ellen

Hivatali visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása. E két pontban akarják felelősségre vonni a törvényhozásban Donald Trumpot az impechment eljárás keretében.

Hivatali hatalmával való visszaéléssel és a kongresszus munkájának akadályozásával vádolják Donald Trump amerikai elnököt – jelentette be kedden Jerry Nadler, a demokrata többségű képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke és Adam Schiff, a hírszerzési bizottság vezetője. Nadler kijelentette: Trump veszélybe sodorja a demokráciát és a nemzetbiztonságot. A bejelentést a törvényhozók a képviselőházban tették meg Nancy Pelosi házelnök jelenlétében.

Nadler kijelentette:

Trump a törvények felett állónak tekinti magát,

de senki, még az elnök sem áll a törvények felett. Leszögezte, hogy a tét a következő választások tisztasága, és „ezért kell most cselekednünk”. Adam Schiff szerint Donald Trump „nem hagyott számunkra választási lehetőséget”. Hozzáfűzte: ha a demokrata törvényhozók nem tesznek semmit, akkor az elnök cinkosává válnak.

A hatalommal való visszaélés vádpontja arra vonatkozik, hogy a feltételezések szerint Donald Trump nyomást gyakorolt Ukrajnára. Annak érdekében, hogy Volodimir Zelenszkij elnök indítson vizsgálatot politikai riválisa, Joe Biden, a demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa és volt alelnök ellen korrupció gyanújával az ukrajnai üzleti ügyei miatt.

A kongresszus akadályozására vonatkozó vádpont azért teszi felelőssé az elnököt, mert megakadályozta egyes munkatársai részvételét  az impeachment eljárás előtti vizsgálatokban. A két vádpontot a törvényhozók 17 tanú több, mint száz óráig tartó meghallgatása után fogalmazták meg.

Az igazságügyi bizottság várhatóan még a héten szavaz a vádakról, majd a döntést a ház egésze elé terjesztve, a képviselőház voksol az elnök alkotmányos úton történő felelősségre vonásának, azaz felmentési eljárásának a  megindításáról. Pelosi a bejelentés előtt közölte: Trump megpróbálta korrumpálni a soron következő választásokat és az elnök „továbbra is veszélyt jelent nemzetbiztonságunkra”.

Donald Trump szintén a bejelentés előtt a Twitteren azt írta, semmi rosszat nem tett, a két vádpont kihirdetése után pedig boszorkányüldözésről írt.

A republikánus többségű szenátus azonban várhatóan nem szavazza meg az elnök eltávolításához vezethető szavazást. A két házban együttesen kétharmad kellene ehhez.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!