Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9319 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Bréking nyúz, augusztus 23. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Parlamentre kitett kereszt az egyik fő témája ma a kormánypropagandának, de olvashatunk még „tomboló liberális véleményterrorról”, és persze azt is kötelességüknek érezték, hogy megvédjék Donald Trumpot.

A Magyar Idők szerint a kereszt miatt „őrjöng az Összes”

„A kereszt ma: lázadás. Lázadás a korszellem ellen, amely megtagadta a keresztet is, a Dávid-csillagot is, a félholdat is. Illetve a félholdat most éppen ajnározza, mert e jegy alatt özönlik be az idegenség, amit az Összes imád, és amitől hatalma fennmaradását (visszaszerzését) reméli.

E félholdért még a Dávid-csillagot is zárójelbe tette, pedig négy-öt éve ezt még el sem lehetett képzelni. És most az Összes azt hiszi, hogy ha elég félholdas beözönlött, majd azokat is leszoktatja vallásról, hagyományról, önazonosságról, identitásról, majd azokból is csinál olyan liberális-fogyasztó-genderes zombit, mint ő maga. (Ebben is téved!)

A kereszt ma lázadás az Összes ellen. Az Összes ellen, ami egy és ami elviselhetetlen. Ez az Összes tett tönkre mindent, hazát, Európát, ez az Összes fosztotta meg a nyugati embert vallási és nemzeti identitásától, és most készül megfosztani legutolsó identitásától, a nemi identitástól is. Ha az is oda, tényleg nem marad más, csak az Összes. (…)

Egy dolog érdekli az Összest: a permanens forradalom. (Menstruáció! Menstruáció! Na de uram, talán demonstráció? Az mindegy, csak folyjon a vér!) Azt szeretik, a forradalmat, a békétlenséget, a zűrzavart, bár az ő álmaik nem szent zűrzavarok, az ő álmaik süketek, mert régen eladták magukat a disznófejű Nagyúrnak, akit maguk között szabadságnak, egyenlőségnek és testvériségnek becézgetnek. Azt pedig ismerjük.”

A keresztes zászlók a Parlamenten.
MTI Fotó: Illyés Tibor

A Pesti Srácok szerint „honi liberráltjaink minden ünnepünkbe kényszeresen belerondítanak”

„Augusztus 20-án, István király szentté avatásának évfordulóján, amikor a keresztény magyar állam megszületését ünnepeljük, Serner Ádámot zavarja két keresztes zászló a Parlament épületén. Undort érez. Inkább uniós zászlót szeretne ott látni. Szegény hülye Sernernek ezek szerint nem szóltak, hogy az uniós zászló is keresztény ihletettségű képződmény, s mint ilyen, attól is nyugodtan elkezdhetne undorodni. Arsene Heitz maga ismerte el, hogy a zászló tervezéséhez az ihletet az Újszövetségből A jelenések könyve adta számára. Egyébként nagy valószínűséggel a zászló tizenkét csillagának és kék színének alapjául Szűz Mária tizenkét ágú csillagkoronája és kék palástja szolgált.”

Az Origo szerint „tomboló liberális véleményterror”, hogy a Facebook nem engedélyez uszító posztokat

„Lassan nem múlik el nap, hogy ne alkalmazna durva cenzúrát a Facebook vállaltan jobboldali publicisták ellen. Ma először Bencsik Andrásról, a Magyar Demokrata főszerkesztőjéről, majd nem sokkal később a Magyar Idők főmunkatársáról, a balettművész és publicista Apáti Bencéről derült ki, hogy letiltotta a Facebook. (…)

Mivel a saját hivatalos oldalát nem tudja szerkeszteni, nagyon nehéz lesz ezt a 30 napot úgy átvészelnie, hogy ne kezdjék el újra sikerrel jelentgetni az oldalát.

Ilyenkor ugyanis megjelennek a „trollok”, és borzalmas stílusban mocskolódnak. Ő pedig (mivel az adminjogával nem tud élni), nem tudja ezeket eltüntetni. (…)

A liberális véleményterror mostanra minden eddiginél jobban tombol a Facebookon.”

A 888 kötelességének érezte, hogy megvédje Donald Trumpot

Lanny Davisnek volt pofája azt mondani az adásban, hogy segítsenek Cohennek a védelmét finanszírozni, hogy „elmondhassa az igazságot”. A közönség egyszerűen kinevette az ügyvédet. Köztudott ugyanis, hogy Cohen igen vagyonos ember – még ha nem is tartozik a leggazdagabbak közé. (…)

Hihetetlen, de a dollármilliós vagyonban úszkáló Cohen trükkje bejött: egy nap alatt 2255 ember küldött pénzt, összesen több mint 133 ezer dollárt. Ez mintegy 37 millió forintnak megfelelő összeg.

Ez az eset valószínűleg a libsik Trump-fóbiájának a legfurcsább megnyilvánulása. (…)

Amennyiben igaz, hogy Cohennek elfogyott a pénze, akkor az azt is jelenti, hogy könnyen zsarolhatóvá és megvehetővé vált. Ennek folytán pedig a legképtelenebb állításokat pufogtathatja majd a nyilvánosság előtt az elkövetkező hetekben, hónapokban. (…)

Az biztos, hogy az elkövetkező hónapokban az ügy nyomán újabb rágalomhadjárat indul majd az elnök ellen. Ez már a sokadik menet lesz a libsi média és Trump között. Az elnök eddig sikeresen visszavert minden támadást, a kérdés az, hogy ezúttal is sikerrel jár-e.”

Korrupció miatt tartanak házkutatást a volt elnöknél

0

Az argentin szenátus döntött úgy, hogy a vizsgálóbírónak joga van házkutatást tartani a volt elnök, Cristina Fernández de Kirchner villájában.

A korrupciós ügy azzal kezdődött, hogy az újságok közölték: részletes dokumentumok vannak arról, hogy Kirchner kormányzata mennyire korrupt volt. A tervezési minisztérium államtitkárának sofőrje, Oscar Centeno

ugyanis mindent feljegyzett, ez alapján

53 millió dolláros korrupciós ügyről

számolt be a La Nacion című lap.

Centeno 2005 és 2015 között dolgozott sofőrként, argentin lapok szerint azért készített mindenről feljegyzést, mert a katonai elhárítás munkatársa volt.

Az államtitkárt, José Lópezt már két éve őrizetbe vették, miután rajtakapták, hogy zsákokban több mint 2 milliárd forintnak megfelelő készpénzt próbált elrejteni egy kolostorban. Lópeznek kulcsszerepe volt a minisztériumban a hatalmas építési beruházások kivitelezőinek kiválasztásában.

A botrányban egész elit érintett, 15 ember került már előzetesbe. Egyikük Argentína legnagyobb építkezési vállalkozója, ő vádalkut kötött a vizsgálóbíróval és bevallotta:

több millió dollárral vesztegette meg a kormányzat embereit, hogy ő kapja a legjobb üzleteket.

A vizsgálóbíró szerint 12,8 millió dollárt fizetett a kormány embereinek, hogy előnyös szerződésekhez jusson. Az üzletember elismeri a korrupciót, de az összeget sokallja, mert Argentínában minél nagyobb a megvesztegetés, annál hosszabb lehet a börtönbüntetés.

Cristina Fernández de Kirchner (akinek néhai férje, Néstor Kirchner is elnök volt) viszont indulni akar jövőre az elnökválasztáson, és azt mondja, hogy politikai akcióról van szó, amelyet szerinte a jelenlegi elnök, Mauricio Macri szervez, és amelyet az USA és a hadsereg támogat. Szerinte Macri így kívánja elvonni a figyelmet arról, hogy alkut kötött az IMF-fel.

A Nemzetközi Valutaalap vörös posztó sok argentin szemében, hiszen a hitelért cserébe megszorító csomagot kér a kormánytól. Macri mégsem tehetett mást, hiszen

Argentína ismét a pénzügyi csőd határára jutott.

A szomszédos Brazíliában hasonló korrupciós kampány söpörte el az elitet, Lula volt elnök börtönbe is került, utóda lemondott és jelenleg is vizsgálat folyik ellene. A baloldal ott is azzal vádolta az Egyesült Államok nagykövetségét, hogy korrupciós leleplezések segítségével próbálja meg lejáratni az egész kormányzati elitet.

Mind Argentína, mind Brazília tagja a G20-nak vagyis gazdasági nagyhatalomnak számít. Évtizedek óta próbálnak felzárkózni Észak Amerikához – sikertelenül. Az IMF szerint ennek egyik legfőbb oka a korrupció. Csakhogy korrupció Kínában is van, ők mégis gyors ütemben zárkóznak fel az USA mellé.

Egyre keményebben bírálják európai tudósok a magyar kormányt

A tudományos akadémiákat tömörítő európai szervezet most először adott ki politikával foglalkozó közleményt, és az Európai Egyetemek Szövetségének igazgatója is bírálja a magyar kormányt, amiért beavatkozik az egyetemek működésébe és veszélyezteti az akadémia függetlenségét.

Az ALLEA, vagyis az Akadémiák Európai Szövetsége nevű szervezetet 1994-ben alapították, most az Európa Tanács 40 tagországából közel 60 akadémia, kutatóintézet a tagja. Ez számít az egyik legjelentősebb és legbefolyásosabb tudományos szervezetnek Európában.

A Népszava szerint a szervezet története során először a magyarországi fejleményekkel kapcsolatban adott ki politikai tartalmú közleményt.

Még júniusban nyílt levelet írtak Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek, amelyben tiltakoztak azért, mert a kormány akar dönteni az akadémia kutatási keretének nagy részéről. Mostani közleményükben (amely itt olvasható) azt írják: aggasztónak tartják, hogy

a magyar kormány ismételten beavatkozik az egyetemek működésébe, és veszélyezteti az akadémiai függetlenséget.

A társadalmi nemek tanulmánya programok betiltása a szervezet szerint azt jelenti, hogy a kormány megsérti az akadémiai szabadság nemzetközileg elfogadott alapelveit, ez viszont veszélyezteti a magyar tudományos munka nemzetközileg elismert szerepét. Arra szólítják fel a kormányt, hogy garantálja az akadémiai szervezetek autonómiáját, és konzultáljon az érintett felekkel.

A Science Business nevű portál szintén a „genderszakok” betiltásáról ír. A cikkben megszólal Navracsics Tibor uniós oktatási biztos, aki gyakorlatilag a magyar kormány álláspontját visszhangozza, mondván, csak diplomát nem lehet ilyen szakokon adni majd, és félreértik az ügyet. Idézik a kormányt véleményét is, miszerint ilyen szakokra nincs igény (ezt egyébként a CEU néhány napja cáfolta).

Az ALLEA-hoz hasonlóan befolyásos szervezet, az Európai Egyetemek Szövetsége igazgatója, Michael Gaebel azt mondta a lapnak: a kormány egyeztetés, az egyetemek és az akkreditációs bizottság megkérdezése nélkül döntött az ügyben. Őt nem elégíti ki Navracsics és a kormány magyarázata, szerinte

„nincs arra precedens, hogy egy kormány az egyetem akarata ellenére megszüntessen egy képzést”.

A cikkben egyébként írnak a kormánynak a CEU elleni támadásáról, a Figyelő listázásairól, és az MTA elleni akcióról is.

De nem csak Európában tiltakoznak, hanem Amerikában is: Mary Romero, az Amerikai Szociológiai Szövetség elnöke a Bódis József oktatási államtitkárnak küldött levelében felszólította a kormányt, hogy tartsa meg Magyarországon a széles körben elismert társadalmi nemek tanulmánya programokat.

A Független Hírügynökségnek Szűcs Zoltán Gábor politológus, kutató azt mondta: egyértelműen

van nemzetközi visszhangja a történteknek, és ez nem kedvező a kormányra nézve.

Mint mondta, nincs olyan, magát komolyan vevő kutató, aki el tudná fogadni, fel tudná vállalni a kormány terveit. Szerinte két ideológia közti különbségről van szó: az egyik szerint az egyetemi autonómia nem érték, a másik szerint viszont „bárki bármit gondoljon, egy egyetem feladata eldönteni, mi a tudomány”. (Szűcs Zoltán Gábor egyébként ezzel kapcsolatban idézte egy, korábban a Mércén megjelent írását is, amelyben részletesebben kifejti ezt a gondolatot.)

Arról is beszélt, hogy az MTA-val kapcsolatban fenntartja azt, amit két hónapja az Akadémiáért tartott tüntetésen mondott: rossznak tartja az átalakítási terveket. Akkor egyébként azt mondta, a magyar történelemben kétszer fordult elő, hogy a hatalom bele akart szólni, hogy ki mit kutasson: a szabadságharc leverése és a kommunista hatalomátvétel után.

Az ostobácska magyarázat is belefér a vallásszabadságba

0

A vallásszabadságba belefér, hogy bárki ostobácskán magyarázva Isten büntetésének tartsa büntetőügyét is – mondta Gábor György a Fidesz piksziséből kipottyant sikerüzletember Kuna Tiborról a Független Hírügynökségnek. Ennél nagyobb baj szerinte, ha vallási szimbólumot aggatnak a törvényhozás épületére.

Isten két kiadós, nagy pofonnal a helyére rakta azzal, hogy először kirakták a közbeszerzésekből, aztán 245 milliós költségvetési csalással vádolták meg az addig közpénz-milliárdokat elnyert Kuna Tibort. Ezt maga az érintett mondta egy meglehetősen bizarr pünkösdista gyülekezeti beszédben, amelyről a 444.hu tudósított.

Kuna – cégein keresztül – a Rogán-féle politikai propaganda (például a Soros-kampány) egyik kivitelező sztárja volt, tavaly ők készítették a vizes vb reklámfilmjét is, másodpercenként négymillió forintért.

Most letöltendő börtönbüntetés és vagyonelkobzás várhat rá.

Azóta se derült ki, mi vezetett el oda, hogy nem csak teljesen körön kívül került, hanem büntetőeljárás is indult ellene.

Kuna arról beszélt fiatalok előtt, hogy Isten két tálentumot adott neki: nagy rakás pénzt és nagy rakás hatalmat és befolyást. „És én úgy éltem az életemet, hogy ezt a nagy rakás pénzt nagyon jól használtam. Isten szerint nagyon jól használtam” – mondta. De Isten hiába jelezte finoman, hogy új küldetése lenne számára, ő csak azzal a nagy rakás pénzzel foglalkozott, amit elképzelése szerint tőle kapott, de nem volt elég közvetlen a kapcsolata az Úrral.

Kuna szerint a sikerszéria azért szakadt meg most júniusban, mert miközben a közbeszerzéseken nyert pénzből másoknak segített, nem vette észre, hogy Isten más küldetést talált neki.

„Az úgy van, hogy ha a talentumodat nem használod, elásod, én elástam a másikat, azt elvette az Úr. Várt sokáig, évekig. Halkan súgta a fülembe, csak hát kit érdekelt, mert én annyira meg voltam igazulva, hogy én jól csinálom az „A” talemtumomat, hogy a másik a talentumommal nem törődtem semmit, jól elástam, hello, hello, ott van. És mivel Isten azt akarja, hogy ha életet kaptál, szolgálatot is kaptál, nem tenghetsz, lenghetsz, ezért azt mondta:

jól van, fiam, ha nem hallod meg szelíden, akkor meghallod keményen.”

A lelkiismereti és vallásszabadságba ez is bőven belefér, az is, hogy ostobácskán magyarázza a vele történteket, ahogyan másoknak pedig joguk van ezen nevetni – mondta az ismert vallásfilozófus a Független Hírügynökségnek.

Gábor György szerint ennél sokkal súlyosabb történet, az, hogy az augusztus 20-ai ünnepen az Országgyűlés épületére vallási szimbólumot aggattak ki. Olyan vörös színű Szent István-i zászlók voltak láthatók, amelyeken hatalmas kereszt látható (amelyről azóta kiderült, hogy az eredetin nem volt rajta).

A törvényalkotás nem hitelvek alapján történik,

a vallás nem válhat törvényalkotási normatívává

– szögezte le Gábor György. Az állam nem tehet különbséget egyház és egyház között, noha ezt már megtette évekkel ezelőtt, amikor az új egyházi törvényben kénye-kedve szerint ismert el vagy vonta meg ezt a státuszt – fűzte hozzá.

Még ha csupán szimbolikus is a vallási jelkép megjelenése, azt sugallja, hogy a vallás preferált szerephez jut az állam életében. De mindez azután, hogy az alaptörvénybe idén nyáron becikkelyezték, hogy „minden állami szerv kötelessége Magyarország önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme”, ami viszont már nem szimbolikus, hanem valóságos cselekedet a vallásfilozófus szerint.

Ezek az apró lépések felfoghatók úgy is, hogy a kormány fokozatosan akarja

felszámolni az állam és az egyház alkotmányos szétválasztását,

aminek sorában okkal feltételezhető, hogy akár minden közintézményben kitetetik a keresztet.

Egyértelműen ez történik, legitimációs megerősítésre használják a vallást – válaszolta kérdésünkre Gábor György. Szerinte azonban ez éppúgy el fog tűnni, ahogyan annak idején a kötelező orosznyelv-oktatással történt.

Hernádi Zsolt kiadatásáról tárgyalt a bíróság

0

Rövid közleményt kaptunk a Fővárosi Törvényszéktől, szó szerint idézzük:

„A Fővárosi Törvényszéken a mai napon 14.00 órakor kezdik tárgyalni annak a férfinak az átadási ügyét, aki ellen a horvát hatóságok bocsátottak ki európai elfogatóparancsot egy vesztegetés bűntette miatt indult eljárásban.”

A szöveget értelmezve nehéz másra gondolni, mint arra, hogy a bíróság Hernádi Zsolt Mol-vezér kiadatásáról tárgyal. Az ügyről ide kattintva olvashat részletesen.

A közlemény érdekessége amellett, hogy nevet nem tartalmaz, az is, hogy már a tárgyalás megkezdése után érkezett meg szerkesztőségünkbe (és információink szerint máshova is) az email.

Az Index információi szerint valóban Hernádi Zsoltról volt szó, ez kiderült a bíróságon, ahol a tárgyalási jegyzékben már szerepelt a neve. A kiadatási kérelmet elutasította a törvényszék.

Újjáépült Kelet-Európa egyik legnagyobb zsinagógája

0

Az ukrajnai Drohobics városában az állam és egy orosz oligarcha fizette a felújítást.

Ebben a zsinagógában házasodott Menahem Begin későbbi izraeli miniszterelnök 1936-ban. A drohobicsi zsinagóga ekkor már évtizedek óta működött: 1842 és 1865 között épült. Akkor ez volt a legnagyobb zsinagóga Galíciában. Az építkezés kezdeményezője Leiser-Niszán Teitelbaum hászid rabbi volt.

Ebben az időben a térség az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott.

A galíciai kisváros lakóinak a fele zsidó volt.

Az első világháborút követően Drohobics a független Lengyelország része lett. Aztán lerohanták a nácik, akik meggyilkolták a zsidók többségét. A második világháborút követően Drohobics Ukrajna, vagyis a Szovjetunió része lett. Egy ideig sóraktárként használták a zsinagógát, majd bútor- és élelmiszerbolt is működött benne. A függetlenség kikiáltása után visszakerült a zsidó közösséghez, de ismeretlenek kifosztották és felgyújtották.

Drohobics mára zsidó lakosai nagy részét elvesztette. Sokan a Szovjetunió összeomlása után vándoroltak ki. Így aztán nem is a helyi közösség intézte a zsinagóga felújítását, hanem az ukrán állam és egy olyan orosz oligarcha, aki ott született: Viktor Vekszelberg. Ő

egymillió dollárt adományozott a felújításra.

Ukrajna próbálja őrizni a zsidó örökséget, de helyi közösségek pedig egyre kevésbé vannak. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy az innen származó gazdagok támogassák a zsinagógák helyreállítását. Így az ukrán kormányt az sem zavarta, hogy Vekszelberg közel áll Vlagyimir Putyinhoz, és szerepel azon a feketelistán is, amely a Putyinhoz hű oligarchákról készült az Egyesült Államokban. Emiatt be sem léphet Amerikába.

Szolgálati közlemény: Technikai probléma a Facebookon

0

Tisztelt olvasóink,

lapunk Facebook-oldalán technikai problémákat tapasztaltunk, egyelőre nem tudjuk cikkeinket megosztani. A probléma elhárításán dolgozunk, addig is arra kérjük Önöket, hogy friss cikkeinket itt, az oldalon keressék, és ne a Facebookon.

Ennyi titkos határozatot hozott az Orbán-kormány

0

Valamelyest nőtt a titkos kormányhatározatok száma 2010 után az előző négy évhez képest, de messze elmarad a számuk a 2006 előtti időszaktól, írja a Zoom. A Független Hírügynökségnek Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter elmondta, hogy születnek az ilyen titkos határozatok.

96 titkos határozatot hozott az Orbán-kormány 2014 és 2018 között, ezt derítette ki a Zoom, miután közérdekű adatigénylést küldtek a Miniszterelnöki Kormányirodának. Május óta 9 ilyen határozat született. Azt, hogy mi szerepel ezekben a határozatokban, nagyon kevesen tudják, hiszen épp ez a lényegük – még a címük is titkos.

Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter a Független Hírügynökségnek azt mondta, az ilyen titkos határozatok szükségességét általában valamelyik bizottság (állandó vagy ad hoc) szokta felvetni. Ezek után, legalábbis az ő minisztersége idején,

a kormány néhány tagja készítette elő, majd a szakminisztérium dolgozta ki.

Mint mondta, ezek után az Igazságügyminisztérium is véleményezte a titkos kormányhatározatokat, abból a szempontból, hogy alkotmányossági szempontoknak illetve nemzetközi szerződéseknek megfelelnek-e. Ezek után fogadták el őket.

Bárándy Péter szerint a folyamat most is hasonló lehet, attól viszont tart, hogy az utolsó lépcső, az alkotmányossági ellenőrzés kevesebb figyelmet kap.

Példát is mondott arra, hogy milyen ügyekben születhetnek ilyen határozatok:

tipikusan ilyenek a nemzetbiztonsági ügyek,

például, hogy mit kell tenni akkor, ha egy gyanús utasszállító jelenik meg a légtérben. Ezek mind olyan ügyek, amelyek, ahogy fogalmazott, „nem tartoznak a nagy nyilvánosságra”. Ugyanakkor el tudja képzelni, hogy vannak olyan határozatok is, amelyeknél „nem ennyire magyarázható”, hogy miért titkosak, ez viszont alkotmányossági gondokat vethet fel.

A Zoom azt is megnézte, hány ilyen határozat született a korábbi kormányok alatt.

Az elmúlt 28 évben több ezer titkos határozatot hoztak a különböző kormányok,

a legkevesebbet a Gyurcsány/Bajnai-kormány idején (51), ezután jön a második és harmadik Orbán-kormány (72 illetve 96). A legtöbb ilyen határozat az Antall/Boross-kormány idején, vagyis közvetlenül a rendszerváltás után született (2299), ezután jön a Horn-kormány (486), az első Orbán-kormány (380), majd a Medgyessy/Gyurcsány-kormány (339).

Beperelte egy kutató a listázó Figyelőt

0

Bene Márton, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának (MTA TK) munkatársa perelte be a Figyelő kiadóját, mert a lap valótlanságokat állított a tudományos teljesítményéről. A kutatót a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviseli a személyiségi jogi perben.

A Helsinki Bizottság közleménye szerint Bene Márton éppen születésnapján, június 19-én értesült arról, hogy a kormányközeli Figyelő a Bevándorlás, homoszexuálisok jogai és gendertudomány – ezek foglalkoztatják leginkább az MTA munkatársait című összeállításban róla is írnak.

A cikk azt állította, minthogy „az adófizetői pénzekből fenntartott műhelyekben van olyan munkatárs, aki akadémiai keretek között évek óta nem publikált, de az is kiderül, hogy feltűnően népszerű a gendertéma, illetve a homoszexualitás kutatása”. Az írás szerint „az MTA kutatóintézeteiben dolgozó, tudományos fokozattal rendelkező szakemberek tiltakoznak az ellen, hogy a kormánynak és rajta keresztül a közvéleménynek nagyobb rálátása lesz a munkájukra.”

A Helsinki Bizottság közleménye szerint

Bene Mártonnal nem kutatási iránya vagy „liberális elfogultsága” miatt volt gondja a Figyelőnek.

Azért került fel a listára, mert az újság szerint tudományos eredményeiről keveset publikál. A lap szerint a tudós legutóbbi tanulmánya 2016-ból származott, vagyis úgy állították be Bene Mártont, mint aki adófizetői pénzből élve közel két éve semmit csinált. Ehhez képest 2017-ben 8, idén júniusig pedig 4 publikációja is szerepelt a nyilvános akadémiai publikációs adatbázisban (MTMT), amelyet állítólag a Figyelő szerzője áttanulmányozott.

Ráadásul

az összesen 12 tanulmányból 6 nemzetközi folyóiratban jelent meg,

egyik korábbi írásáért 2017-ben elnyerte az MTA TK legjobb publikációjáért járó díjat. Az MTA TK Politikatudományi Intézete egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Figyelő által kipécézett kutatók között van az intézet nemzetközi publikációkban legsikeresebb kutatója is.

A Helsinki Bizottság szerint a kutató tanulmányairól nem csak az MTMT-ből lehetett volna tudni, merthogy ő nyilvános Researchgate, Academia.edu és Google Scholar profillal is rendelkezik, és soha nem tiltakozott az átláthatóság ellen.

A tudós a Facebookon jelezte a valótlanságra alapított manipulációt, és másnap aztán a rá vonatkozó rész eltűnt a portálról, de arra már több honlap átvette az „értesülést”.

A Helsinki Bizottság segítségével ezért Bene Márton a Fővárosi Törvényszékhez fordult, és azt kéri, állapítsák meg, hogy a Figyelő valótlan állításával megsértette a jóhírnévhez fűződő jogát. Azt is szeretné elérni, hogy a bíróság kötelezze a Figyelő kiadóját nyolcszázezer fontos sérelmi díj megfizetésére és a portál címoldalán történő elégtételadásra.

Tóth Balázs, Bene Márton ügyvédje a közlemény szerint azt mondta: „Bene Márton ügye nem egyedi.

A kormányerővel szoros kapcsolatot ápoló revolver-újságírói műhelyek rendszeresen jelentetnek meg hazugságokat.

A kormánypropaganda nincsen tekintettel sem a valóságra, sem a polgárok méltóságára, azokéra sem, akiknek semmi köze a politikai küzdelmekhez. Ezért is tartja fontosnak a Helsinki Bizottság, hogy jogi segítséget nyújtson a saját igazuk mellett bátran kiálló embereknek.”

A Figyelő korábban már „Soros György embereit” is listázta, emiatt a Mérték Médiaelemző Műhely panaszt is tett a Médiatanácsnál, az viszont nem indított eljárást a Schmidt Mária tulajdonában lévő lap ellen.

A NER-ben csak a „csaló bíró” verheti meg a Vidit

0

2-1-re kikapott a magyar csapat az AEK Athéntől a Bajnokok Ligája csoportköréről döntő párharc első meccsén. A görögök akkor rúgták a góljaikat, amikor Huszti kiállítása miatt emberelőnyben voltak.

A Vidi FC (lánykori nevén Videoton, a magyar bajnokságban MOL Vidi FC) nagy bravúrt hajtott végre azzal, hogy erősebb ellenfeleket legyőzve eljutott a Bajnokok Ligája selejtezőjének utolsó fordulójáig, vagyis egy lépésre van a milliárdokat jelentő csoportkörtől – de még ha nem is sikerül továbbjutni, az Európa Liga csoportkörében akkor is folytathatja a csapat.

Mi több, egészen tegnapig veretlen volt a Vidi, tegnap viszont a Groupama Arénában játszott meccsen (a székesfehérvári stadion továbbra sincs kész) 2-1-re kikapott a görögöktől.

Az eredményt jelentősen befolyásolta Huszti Szabolcs butasága:

az első félidő közepén ártalmatlan helyzetben megtaposta ellenfele bokáját, amiért a bíró kiállította. Lehet vitatkozni ennek jogosságán, hiszen nem volt szándékos a mozdulat, inkább óvatlan, de sok esetben láttunk már ilyenért piros lapot. A tegnapi meccsen sem ez volt az egyetlen, szinte ugyanilyen szabálytalanságért állított ki egy görög játékost is az olasz bíró már 0-2-nél.

Ami viszont érdekes, hogy a magyar sajtó hogyan számolt be erről.

Index:

„A 23 percben aztán jött Huszti Szabolcs, aki egy teljesen ártalmatlan helyzetben rátaposott az egyik görög játékos lábára. Élőben nem tűnt annyira durvának az eset, de a visszajátszások alapján egyértelműen nyújtott lábbal taposott Huszti, Gianluca Rocchi pedig rögtön felmutatta a piros lapot.”

24:

„Huszti Szabolcs késett el az egyik labdáról, és jól látható módon letalpalta ellenfelét. A sárga biztos volt, aztán jött a fekete leves: Rocchi azonnali pirossal küldte le a pályáról a magyar játékost.”

444:

„Huszti egy labdáért vívott közelharc után lépett oda Taszosz Bakaszetasz lábfejére, az olasz Gianluca Rocchi pedig azonnal felmutatta a piroslapot. A szabálytalansággal nem lehetett vitatkozni, és bár a kiállítás az első visszajátszás alapján még tűnhetett, a szakmai elemzések végül arra jutottak, hogy mivel a magyar játékos mozdulata sérülésveszélyes volt, járt a piros.”

Hvg:

„A 23. percben emberhátrányba kerül a Vidi, Huszti Szabolcsot azonnali pirossal kiállítják. A középpályán szabálytalankodott, rálépett Taszosz Bakaszetasz lábára, Rocchi egyből pirosat adott.”

Origo:

„Huszti Szabolcsot a 23. percben abnormális piros lappal küldte le Rocchi (…)

Huszti kapott egyből piros lapot – Rocchi úgy ítélte meg, hogy a magyar középpályás szándékosan taposta meg Bakaszetaszt. Nevetséges ítélet volt. (…)

Huszti a visszajátszások alapján jól láthatóan a labdát szerette volna elérni, érthetetlen, hogy egy olyan rutinos játékvezető, mint Rocchi hogy állíthatta ki ezért a magyar játékost.”

Nemzeti Sport:

„Huszti Szabolcs szabálytalankodott Taszosz Bakaszetasszal szemben, az „áldozat” nyomban egy görög dráma főszereplőjévé lépett elő, Gianluca Rocchi pedig olyannyira díjazta az „alakítást”, hogy piros lapot mutatott fel a magyar játékosnak.”

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!