A Fidesz nagy győzelmét nem lehet megkérdőjelezni

1
184

Károsnak, és az ellenzéki szavazók becsapásának, ámításának tartom, hogy a választások elcsalásával próbálják befolyásolni őket – mondja a Független Hírügynökség választási szakértője, Szabó Andrea. Szerinte az ellenzék nem találta meg azt az utat, amellyel megszoríthatta volna a Fideszt, de a kétharmados győzelmet az LMP-vel együttműködve megakadályozhatta volna a baloldal.

Szakértői szempontból lehet-e általános következtetéseket levonni a választások eredményeiből?

Igen. Van a 2018-as választásoknak leszűrhető következtetése.

  1. a Fidesz-MPSZ minden kétséget kizárólag megnyerte a választásokat. Ezzel Magyarországon definíciószerűen új pártszerkezet, az ún. domináns pártrendszer alakult ki a versengő pártszerkezet helyett.

A Fidesz győzelme úgy következett be, hogy 2014-hez képest több szavazatot sikerült begyűjtenie. A közvélemény-kutatók által többször hangoztatott, egyébként az előző választások során ténylegesen működő Fidesz-felülmérés, 2018-ban nem igazolható, a biztos szavazó pártot választók körében mért óriási Fidesz támogatottág valóban szavazatokra váltódott.

A migráns-kampány, az utóbbi évek kisebb-nagyobb béremelései, a gazdasági konjunktúra, meghozták az eredményt.

A Fidesz nagy győzelmét nem lehet megkérdőjelezni, az új kormány legitimációja legalább akkora, mint a 2010-es Orbán-kormányé volt.

Károsnak, és az ellenzéki szavazók becsapásának, ámításának tartom, hogy a választások elcsalásával próbálják befolyásolni őket. A választások lebonyolításával kapcsolatban kétségtelenül érzékelhetők problémák, de semmi sem utal szervezett, központilag irányított csalásra.

  1. A baloldali ellenzék beszorult Budapestre, Szegedre, Pécsre, a nagy egyetemi városokba. Országos választást ilyen támogatottsági szerkezettel nem lehet nyerni. Jelenleg az MSZP – némi jóindulattal – városi középpárt, a DK pedig városi kispárt. Mindamellett, a két, egymással is versengő baloldali párt korfája a legidősebb, tömegméretekben nem sikerült új szavazókat bevonzaniuk.
  2. Az LMP szavazatszámban erősödött a 4 évvel ezelőttihez képest, ugyanakkor nagyvárosi rétegpárti jellegéből nem tudott kilépni. Az ellenzéki pártok tehát hiába rendelkeznek relatíve erős nagyvárosi támogatottsággal, ha szembe menve a választási szisztéma logikájával, külön indulnak, így a szavazatok nem koncentrálódnak, hanem széttartanak.
  3. Elsősorban a hódmezővásárhelyi váratlan ellenzéki győzelem után kialakult Jobbik esélyességi buborék kipukkant. Kiderült, hogy a Jobbik az egyéni mandátumok megszerzésében nem tudott érdemben előrébb kerülni 2014-hez képest. A néppárti jellegű támogatottsági szerkezetet továbbra is inkább elérendő cél, mint valóság.

Végül is a magasabb részvételi arány nem az ellenzék remélt sikerét hozta. Miért?

A választás egyik legérdekesebb tényezője épp ez. Az elemzők többsége úgy vélte a választásokat megelőzően, hogy a magas részvétel elsősorban az ellenzéknek kedvez, mert a kormánnyal szemben álló szavazókat mobilizál. Ahogy arra az április 7-én megjelent írásomban utaltam, ennek a feltételezésnek a gyökerei 2002-ből eredtek, amikor a rendszerváltás óta tapasztalt legmagasabb részvétel mellett az MSZP megverte a toronymagas esélyes Fideszt. A Medián választások előtti hetekben megjelent kutatási eredményei azonban óvatosságra intettek, hiszen arra hívták fel a figyelmet, hogy tévedés lehet a 2002 óta hangoztatott vélekedés. Vizsgálatuk szerint

a választások előtt aktivizálódó szavazók olyan vidéki, alacsony iskolázottságú polgárok, akik a Fideszt támogatják és nem az ellenzéket.

A „migránsoktól” való félelem, a Védjük meg Magyarországot! propaganda erősen hat az itt élő lakosságra, emellett az utóbbi 2–3 évben javult jövedelmi helyzetük.

Igazi ellenzéki összefogás esetén lényeges más eredmények születhettek volna?

A mi lett volna, ha? –  kérdés teljesen tudománytalan ebben az esetben. Vannak feltételezéseink, lehet darabra kiszámolni, összeadni, kivonni a szavazatokat, lehet spekulálni, de a lényegen ez nem változtat. Az ellenzék nem találta meg azt az utat, azt a nyelvet, azt a stratégiát, amellyel legalább megszorította volna a Fideszt. A budapesti eredmények ugyanakkor kétségtelenül azt mutatják, hogy egyetlen módon győzhető le a kormányzópárt: az egy az egy ellen küzdelemben. Ráadásul, véleményem szerint, hamis a koordinált indulás toposza.

Ebben a választási rendszerben a listás szavazatokat koncentrálni szükséges.

Nem véletlen, hogy a választás előtti szombaton megjelent miniszterelnöki interjúban a fideszes szavazók mindkét szavazatát kérte Orbán Viktor. Ha ezt nem látja be az ellenzék, tehát nem egy jelölttel és egy listával indul a következő választáson, akkor újra és újra végig nézheti, ahogy a Fidesz kétharmados győzelmet szerez az aktuális választásokon.

Teljesen egyértelművé vált a főváros és a vidék közötti szakadék?

Az egyéni képviselőjelöltekre leadott szavazatok alapján a Fidesz nem szerepelt jól Budapesten. Ennek oka azonban nem a Fidesz alacsony támogatottsága. Az ellenzéki szavazók a fővárosban értették meg leginkább pártjaik zavaros, helyenként káoszt idéző egyezkedéseinek legfontosabb üzenetét: egyéni jelöltek közül válassza a legesélyesebbet. Ráadásul az inkább egymás legyőzésére berendezkedő ellenzéki pártok szövetségi politikája Budapesten volt még így is a legeredményesebb, itt tudták érdemben csökkenteni az ellenzéki jelölteket.

A pártlistás szavazatok megyei eloszlása azonban azt mutatja, hogy a legerősebb párt a fővárosban is a Fidesz.

Túlzás tehát azt állítani, hogy a Fidesz támogatottságában szakadék tátongana a főváros és a vidék között. Az látszik, hogy vidéken még erősebb, még határozottabb a Fidesz dominanciája, mint Budapesten. Ahol tényleges látszik a támogatottsági szakadék, azok a baloldali pártok: a települési lejtőn lefelé haladva ugyanis csökken, helyenként megszűnik a választottságuk.

Az LMP-nek tényleg kulcsfontosságú szerepe volt abban, hogy az ellenzék ne érjen el jobb eredményt?

Bár az LMP politikusai – elemi túlélési ösztönüknek engedelmeskedve – ezt a tételt váltig tagadják, bizonyítható, hogy a fővárosban legalább kettő, de inkább négy egyéni választókerületet meg tudott volna nyerni az ellenzék, ha megállapodik az LMP és a baloldal. A fővároson túl azonban az LMP szerepe nem olyan jelentős, ami a párt alacsony vidéki támogatottságának köszönhető. A Fidesz kétharmados választási győzelmét azonban a baloldal az LMP-vel együttműködve megakadályozhatta volna.

Kapcsolódó cikkek

1 hozzászólás

  1. Hogy lehetséges az, hogy egy szakértő az egyik legszembeötlőbb hibát, nevezetesen az informatikai rendszer leállását, majd napokon keresztül zajló korlátozott működését szóvá sem teszi? Arról nem is beszélve, hogy az adatbevitel ellenőrzésének a megtiltását sem említi. Alapvető garanciális elemek hiányoztak a választási folyamatból! Ez nem zavar egy választási szakértőt?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.