Az ukrán gabonaimport kapcsán derült ki a magyar mezőgazdaság sok problémája, de alapjában strukturális gondok miatt került zsákutcába az agrárszektor, amelyben körülbelül 200 ezer ember dolgozik jelenleg Magyarországon – mondta Juhász Pál, a Pénzügykutató agrár szakértője a Hetényi körben.
Az Európai Unió is versenyképességi gondokkal küszködik a világpiacon, és ez sokszorosan sújtja a magyar mezőgazdaságot, mely csak késve és részlegesen tért át az ipari agrár termelésre, melyet az USA, Kanada és Ausztrália már évtizedek óta űz eredményesen.
Az Európai Unió elődei védővámokkal oldják meg a versenyképességi problémát vagyis kizárják az olcsóbb agrár árukat a piacról. Az ukrán gabona beáramlása ezért okozott sokkot a közép és kelet-európai államokban, ahol jelentősen mérsékelte az árakat. Sok magyar és más kelet-európai gazda bespájzolt gabonából, mert azt gondolta, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború magasan tartja a gabona árakat, de tévedtek. Az ukrán gabona az európai piacokon, az orosz pedig a világpiacon verte le az árakat.
A jövőben a magyar mezőgazdaságnak valószínűleg le kellene mondania a nagyüzemi gabonatermelésről, és átállni az intenzív mezőgazdaságra mint Dániában vagy Hollandiában.
Ehhez az Európai Unió adna is támogatást, de a gazdák többsége eddig nem érezte az átállás szükségességét. Annál is kevésbé, mert az Európai Unió átállt a földalapú támogatásra vagyis a tulaj mindenképp pénzénél volt miközben a bérlő gondjává vált az agrárgazdaság modernizálása. A magyar jog ugyanakkor kizárja azt, hogy jogi személy is birtokolhasson földet miközben Ukrajnában ez lehetséges. Ott az amerikaiak, nyugat-európaiak sőt a kínaiak is hatalmas gazdaságokban állítják elő a gabonát, ezzel a magyar mezőgazdaság nem tud versenyezni. Az európai fogyasztók viszont örülnek az olcsó ukrán gabonának. Annál inkább, mert azt nem emberek számára hasznosítják hanem az állattenyésztésben. Az orosz és az ukrán gabona a kétes minősége és a magas vegyszertartalma miatt takarmánynak minősül az Európai Unió fejlettebb államaiban. Brüsszel most szankcióval akadályozza az orosz gabona bejutását az Európai Unióba, de ez nem befolyásolja a világpiaci árakat, melyeket letör a hatalmas orosz export.
Miért volt oly magas az élelmiszer infláció Magyarországon?
A kérdésre Juhász Pál kérdéssel válaszolt:
”Ki az a marhatenyésztő Magyarországon, aki itthon értékesíti a marhahúst? Mindenki exportra termel a magyar mezőgazdaságban. A kormány ezért visszaterelte az exportot, és ennek kellett megfizetni az árát”
– mondta az agrárszakértő, akinek válaszából kitűnt, hogy a magyar élelmiszer inflációs rekordot jelentős részben a magyar gazdák számítása okozta. Persze az sem segített, hogy a gazdák is kaptak különadót a magyar kormánytól, amelyik így akarta visszaszedni azt az 1500 milliárd forintot, melyet a 2022-es választásokra elköltött annak érdekében, hogy meghosszabbítsa Orbán Viktor sírig tartó uralmát.
Nem jön ki a matek – észrevételezte Katona Tamás. A Statisztikai Hivatal ex elnöke elemezte a számokat, és olyan kilengést észlelt a magyar mezőgazdaság termelési adataiban, melyet még a Rákosi korszak mélypontján sem jelentett a Statisztikai Hivatal, ahol a tények akkor sem zavarták különösebben a jelentések készítőit, akik tudták, hogy a számok a hatalomnak készülnek, melyet kizárólag a propaganda hatás érdekelt, a valóság sokkal kevésbé. Ez szovjet hagyomány a statisztikában: Gorbacsov, aki fiatal korában mezőgazdasági titkár volt a Szovjetunió kommunista pártjának központi bizottságában vagyis ő volt az első számú felelőse a csődtömegnek, melyet Sztálin állított elő a kényszer kollektivizálással. Miközben az emberek kenyérért álltak sorba a Szovjetunióban, Gorbacsov arra kérte a Szovjetunió első emberét, hogy
“szeretném látni az igazi számokat a szovjet mezőgazdaságról, kedves Jurij Vlagyimirovics”.
A válasz:
“túlságosan is sokat kérsz tőlem”
– mondta Andropov Gorbacsovnak, aki erről azután az emlékirataiban számolt be.
“A magyar kormányzat agrárpolitikájának az a baja, hogy 200 ezer mezőgazdasági dolgozó érdekében figyelmen kívül hagyja a többi magyar polgár érdekeit hiszen éppúgy mint az Európai Unió elárasztja pénzzel ezt a drágán és nem hatékonyan termelő ágazatot“
– fejtegette Surányi György, egykori jegybank elnök, aki szerint évente több mint 1000 milliárd forintot kap az agrárágazat, amely ebből nem gazdálkodik hatékonyan. Ez az egész Európai Unióban probléma:
a gazdasági észszerűség és a politikai népszerűség keresztezi egymást.
A nemzeti döntéshozók és a brüsszeli bizottság pedig sorra meghajol a gazdák érdekérvényesítő akarata előtt miközben mindenki tudja, hogy az agrárszektornak nyújtott támogatás nem hatékony. Ehelyett a kutatást és a fejlesztést kellene támogatni az Európai Unióban, de annak lobbi erejét mindenütt lenyomja az agrár ágazat, amely saját versenyképtelenségével hozzájárul ahhoz, hogy Európa mindjobban elmaradjon vetélytársai: az Egyesült Államok, Kína, Japán vagy épp India mögött.
