Zöld átmenet – zöld finanszírozással

0
827
twitter.com

Jelenleg szinte kizárólag államok finanszírozzák a zéró karbon cél elérését a világon, de be kell vonni a magántőkét is, ha eredményt akarunk elérni ezen a téren – írja Nouriel Roubini és szerzőtársa, Reza Bundy a Project Syndicate oldalon.

Hogy lehet jövedelmezővé tenni a klímaváltozás elleni harcot? Mindenki számára elérhetővé kell tenni a klímaváltozás elleni harc finanszírozását, mert jelenleg ez a nagy részvény alapok kezében van, melyek a többség számára elérhetetlenek. Épp ezért olyan megoldásokat kell találni, melyek likvidek és mindenki számára elérhetőek. ETF alapokat javasolnak a szerzők, mert ezekkel a papírokkal folyamatosan lehet kereskedni a tőzsdéken.

Exchange traded funds – ennek a rövidítése az ETF. Ugyanúgy lehet ezeket a papírokat vásárolni mint a részvényeket, de ezek valamilyen indexhez vannak kötve. A feltörekvő és fejlődő piacokon nagy a szerepe az ETF-nek, néhány ilyen nagy társasága meghatározó szerepet játszik a piacon mint például a Vanguard vagy a Blackrock.

Nouriel Roubini és szerzőtársa azt ajánlja, hogy olyan ETF-eket kellene létrehozni, melyek célja a klímaváltozás elleni harc finanszírozása. Három értékpapír típus kerülhetne be ebbe a portfolióba.

Az első az, amely a klímaváltozásnak ellenálló ingatlan illetve infrastruktúra piacot érinti. Észak Amerika és Eurázsia viszonylag védett a klímaváltozással szemben, ezért az ottani ingatlan és infrastruktúra piac felértékelődik a globális Déllel szemben, melyet meghatározó mértékben sújthat a klímaváltozás.

Jól menedzselt ingatlan alapok és zöldmezős ETF befektetések kellő finanszírozási lehetőséget teremtenének a zöld átalakulásra.

Minthogy a migráció a globális Délről Északra tart – részben a klímaváltozás miatt – ez előnyösen befolyásolná a társadalmi feszültség enyhítését, és új munkahelyeket teremtene.

A második zöld finanszírozási lehetőség azokhoz az árukhoz kapcsolódik, melyek döntő szerepet játszanak a klímaváltozás elleni küzdelemben:

nemcsak olyan ágazatokról van szó mint az energia,  a vízgazdálkodás illetve az élelmiszer ipar hanem a fémek bányászatáról is. Ez nagyon sokféle árut jelent: szója, búza, réz, ritka földfémek stb. Minthogy ezekre az árukra egyre nagyobb szükség lesz, ezért felmerül a zöld infláció veszélye. Éppen ezért növelni kell a termelékenységet ezeken a területeken, hogy csökkenjen ezeknek a létfontosságú áruknak a termelési költsége.

Végül a harmadik finanszírozási lehetőség a kockázati alapok – hedge fund – létrehozása,

melyek a klímaváltozással kapcsolatos kockázatokat kezelnék: például földrengés, árvizek, tűzvészek stb. Ezek a kockázati alapok védelmet jelenthetnének az infláció ellen, ezért például kiterjedhetnének az aranyra is. A kisbefektetők így biztonságban érezhetnék magukat, ezért a kormányoknak kevesebb pénzt kellene költeniük a nyugdíjasok és más kisbefektetők támogatására. Több maradna így a költségvetésükben a zöld átmenet finanszírozására.

1,4 milliárd embernek bankszámlája sincs

Ezt állapította meg nemrégiben a Világbank, amely szerint elsősorban a globális Dél országaiban az emberek jórészének semmiféle befektetési szándékuk sincs, mert örülnek, ha megélnek. Rájuk tehát nemigen lehet számítani a zöld átmenet finanszírozásában viszont őket fenyegeti a legnagyobb veszély. Ezekben az ázsiai, afrikai és közel-keleti országokban olyan digitalizált megoldásokat kellene találni, melyet a helyi lakosság megért és elfogad. Ezeknek a digitalizált rendszereknek viszont csakis akkor lehet reális szerepe a zöld átmenetben, ha mögöttük reális befektetések állnak. Különben fennáll a veszély, hogy zöld kripto pénz keletkezik annak minden kockázatával. Épp ezért fontos, hogy globális vagyis legalábbis regionális megoldások szülessenek, melyek határokon át gyűjtik össze a befektetéseket. A döntéshozóknak az állami szférában éppúgy mint a magánszektorban sürgősen el kell gondolkodniuk a nagyarányú tőke mozgatáson a zöld átmenet érdekében.

A klímaváltozás ára egyre magasabb, ezzel szemben eredményesen  csakis a technológiai és pénzügyi hatékonyság növelésével tudunk.

Hamarosan jön a COP 28 konferencia Dubajban, ott már konkrét elképzelések kellenek, nincs már idő a zöld álmodozásra- hangsúlyozza Nouriel Roubini és szerzőtársa, Reza Bundy, az Atlas Capital Team alapító elnök vezérigazgatója.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .