Kezdőlap Címkék Nouriel Roubini

Címke: Nouriel Roubini

Semmilyen stratégiája sincs a világ pénzügyeit meghatározó Federal Reserve Boardnak

Megszólalt a világ pénzügyeit meghatározó Federal Reserve Board vezetője, részint az érintettek megnyugtatására, másrészt viszont  a fennálló problémákra való figyelem ráirányítására.

Jerome Powell a jegybank szerepet betöltő pénzintézet vezetője őszintén beszélt sajtóértekezletén arról, hogy:

 “az infláció miatt nem csökkenti a kamatlábat a Federal Reserve Board.”

Az infláció nem tart a tervezett 2%-os cél felé – ezzel indokolt a jegybank szerepet betöltő Federal Reserve Board, melynek döntése nem lepett meg igazán senkit sem.

“Az infláció még mindig túlságosan magas” – indokolt Jerome Powell a döntést követő sajtóértekezleten. A Federal Reserve Board elnöke elmondta, hogy

“egyáltalán nem biztos, hogy tovább tudjuk csökkenteni az inflációt. Az előttünk álló út bizonytalan.”

A befektetők már annak is örültek, hogy Powell nem célzott a kamatláb esetleges emelésére, hiszen húsz éve nem állt ilyen magasan a kamat az USA-ban.

A Dow Jones index azonnal 500 pontot ugrott erre a “jó hírre.”

Powell megerősítette: nincsen hosszútávú stratégiájuk. ”Minden ülésen újra megvizsgáljuk a helyzetet, és azután döntünk.”

A mennyiségi szigorítás enyhül

2022 júniusától van érvényben a mennyiségi szigorítás, melynek értelmében havi 95 milliárd dollárt vonhatnak ki az államkötvény piacról. Ezt csökkentették 60 milliárdra, majd pedig júniustól 25 milliárd lesz a felső határ.

A vásárlók az infláció ellenére költekeznek

Powell figyelmeztetett, hogy az inflációnak különösen kellemetlen hatása lehet a szegényebb rétegekre, melyek az áremelkedés ellenére hitelben vásárolnak, és a végén nehéz helyzetbe kerülhetnek. Mekkora az infláció az USA-ban? A Federal Reserve Board célja 2%, de még jóval efölött van: 2,7% – írja a CNBC gazdasági portál. Hozzáteszi, hogy a valós szám sokkal inkább 2,8% hiszen ebben már benne vannak az energia és élelmiszerárak is, melyeket a szezonális ingadozás miatt ki szoktak hagyni a hosszútávú statisztikákból. A baj az, hogy az amerikai gazdaság közeledik a stagfláció felé, melyet Nouriel Roubini, a Végzet Közgazdásza többször is megjósolt. A GDP növekedés ugyanis csak 1,6% volt az első negyedévben annak ellenére, hogy a Biden kormányzat mindent megtett a fellendülés érdekében hiszen választási év van az Egyesült Államokban.

Tovább nőttek a munkabér költségek, mert a Biden kormányzat célja az, hogy újra iparosítsa Amerikát, visszahozza a gyártást Kínából és más országokból, ahova az outsourcing évtizedeiben az amerikai ipar kitelepült.

Nyugi – ez a Federal Reserve Board legfőbb üzenete

Powell és társai mindenkitől türelmet kértek, mert nem akarnak elhamarkodottan dönteni. Nincs egyetértés a döntéshozók között: van, aki kamatláb emelést lát szükségesnek, mások csökkentést. Így született meg a döntés, hogy minden marad a régiben. Mikor lehet kamatláb csökkenés, amiben az egész világon reménykednek hiszen az olcsóbb pénz fokozná a beruházási kedvet? A Federal Reserve Board tagjai igyekeztek mérsékelni a várakozásokat: Atlanta FED elnöke például azt mondta, hogy “egyetlenegy kamatláb csökkentésre számítok, de arra is csak az utolsó negyedévben.”

Jerome Powell elnök sajtóértekezletén hangsúlyozta:

”a politikai helyzetet ki akarjuk zárni a döntéshozatalból!”

Ezzel az elnökválasztási kampányra utalt. Nouriel Roubini viszont azt írta a Project Syndicate oldalon, hogy jelenleg Donald Trump jelenti a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államok és az egész világgazdaság számára.

A Wall Street Journal a napokban megírta: Trump környezetében olyan törvénymódosítást készítenek elő, amely nagyobb szerepet szánna az Egyesült Államok elnökének a Federal Reserve Board döntéseiben. Trump korábban bolondnak nevezte Powellt, mert a Federal Reserve Board emelte a kamatlábat 2018-ban.

Ezzel szemben Jerome Powell elnök, akit egyébként még Donald Trump nevezett ki, és Biden meghosszabbított, sajtóértekezletén most hangsúlyozta:

“mi az egész amerikai népet szolgáljuk.”

Trump jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaságnak- mondja a Végzet közgazdásza

Eddig sem az ukrajnai háború sem a gázai konfliktus sem pedig az USA – Kína kereskedelmi háború nem okozott nagyobb piaci felfordulást, de Trump megválasztása mindent megváltoztathat Nouriel Roubini,  a Végzet közgazdásza szerint.

“A legnagyobb kockázat a globális gazdaság számára az amerikai elnökválasztás, de itt figyelembe kell vennünk, hogy Biden és Trump külpolitikai elképzelései között sok a hasonlóság: mind a demokraták mind pedig a republikánusok keményen támadják Kínát, és ez a tendencia a jövőben is várhatóan fennmarad” – írja Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon. Érdemes megemlíteni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, aki nemrég találkozott Donald Trumppal, úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az ex elnök visszatér a Fehér Házba, akkor megállapodik majd Hszi Csin-ping kínai elnökkel – persze kemény tárgyalások után.

“A legnagyobb különbség Biden és Trump között a NATO megítélésében van, illetve másképp látják az ukrajnai háborút és Európa helyzetét. Sokan attól tartanak, hogy Trump magára hagyná Ukrajnát, és így lehetővé tenné Putyinnak, hogy megnyerje a háborút. Milyen üzenetet küldene ez Kínának Tajvan ügyében?

Ha Trump valóban azt akarja, hogy az európaiak költsenek többet a NATO-ra, akkor hogyha ez valóban bekövetkezik, a NATO fontos lehet nemcsak Oroszországgal, de Kínával szemben is.

A globális gazdaság szempontjából nem ez a legfontosabb hanem az, hogy milyen is lesz Trump gazdaságpolitikája? Nem kétséges, hogy az USA Trump alatt sokkal inkább protekcionista lenne mint eddig. Trump minden importra 10%-os  vámot javasol. Jelenleg ez átlagosan 2%. A Kínából érkező áruk ennél is magasabb vámokra számíthatnának. Ez kereskedelmi háborút válthat ki nemcsak Amerika ellenfeleivel, de a szövetségeseivel is Európában és Ázsiában – Dél Korea és Japán.

Mi lenne egy globális kereskedelmi háború következménye?

“Csökkenne a gazdasági növekedés és fokozódna az infláció. Ez a közeli jövő legnagyobb geopolitikai kockázata. Ez a szétválás – decoupling -, kockázat csökkentés – derisking – azzal járhat, hogy darabokra szakad a globális piac. A nagy ellátó láncok, melyek eddig globálisan működtek immár balkanizálódnak. Megindulhat a leválás a dollárról a globális pénzügyi piacon. Mindez rendkívüli mértékben megnöveli a globális kockázatot. Negatívan befolyásolhatja mind a növekedést mind pedig a globális pénzügyi piacok működését.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy Trump tagadja a klímaváltozást, és ezzel megindíthat egy stagflációs folyamatot a világgazdaságban. Valószínű, hogy Trump lecserélné a Federal Reserve Board elnökét, és Jerome Powell helyébe olyasvalakit keresne, aki készséggel kiszolgálja az ő elképzeléseit. Végül pedig Trump adópolitikája megnövelné a költségvetési hiányt, amely már így is túlságosan nagy. Adócsökkentés következne és közben emelkednének a védelmi és más kiadások. Magasabb kamatot kellene fizetni a kincstárjegyek után. Miután mind a magán mind pedig a közadósság már ma is túlságosan magas, felrémlik egy pénzügyi válság kísértete. Trump gazdaságpolitikája ezért jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaságra nézve – hangsúlyozta Nouriel Roubini, aki előre megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008-ban.

Kaotikus évtizedek jönnek, de a mesterséges intelligencia megmentheti a világot – mondja Roubini

Geopolitikai válság fenyegeti a világot – jósolja a Végzet közgazdásza az ukrajnai háborúra és a gázai konfliktusra utalva, de szerinte az USA és Kína kapcsolata a meghatározó. Márpedig ez “jéghideg” maradt a Biden Hszi Csin ping találkozó után is – írja a Project Syndicate oldalon Nouriel Roubini.

“A hidegháború az Egyesült Államok és Kína között azt jelentheti, hogy egyre inkább darabokra szakad a világgazdaság, a globális ellátási láncok egyre jobban balkáni jellegűek lesznek. A neoliberális szabadkereskedelem kimegy a divatból , és visszatér a nemzeti iparfejlesztés kora. A kereskedés biztonsága válik fontossá. A világ mindinkább kettéválik gazdasági, pénzügyi és technológiai szempontból.”

Nouriel Roubini 10 megatrend, mely fenyegeti a világot  című könyvében azt fejtegette, hogy adósságválság fenyegeti az egész világot:

“A háztartások, a vállakozások, a pénzpiacok és az államok adóssága nem érte el a globális GDP 100%-át a hetvenes években, de 1999-ben már annak 200%-ára emelkedett. Tavaly ez 350% volt. Ne higgyük, hogy ez a jelenség csak a fejlett országokat érinti: náluk 420%, de Kínában is 300%!

Nagyon magas volt az adósság arány szinte mindenütt, de ez addig nem okozott nagy problémát amíg a kamatok alacsonyak voltak. Emiatt és a mennyiségi lazítás következtében sok olyan cég és pénzintézet is túlélte a fizetésképtelenséget, amelyeknek meg kellett volna bukniuk.

A Covid pandémia idején újra nagy hiteleket kaptak, hogy túléljék a fizetésképtelenséget. Ráadásul elkezdtük vásárolni a junk bond kötvényeket, hogy így támogassuk a magángazdaságot. Én zombiknak nevezem ezeket a vállalkozásokat és pénzintézeteket, amelyek túlélték a válságokat, mert mindig defláció következett be. Csakhogy ez végső soron inflációhoz vezetett el, és a hetvenes évek óta először a világgazdaság újra szembekerült ezzel. A zombik számára a kamatláb emelése – az infláció elleni logikus lépés – végzetes lehet. Ennek eredménye

recesszió lehet az Egyesült Államokban jövőre”

– jósolja Nouriel Roubini.

Aki rámutat arra, hogy a jövő évi válság más lesz mint a 2008-as, melyet elsőként jósolt meg. Akkor ugyanis az ingatlan piac omlott össze, és nemcsak az Egyesült Államokban: Izlandon, Írországban, Spanyolországban, Görögországban, részben Olaszországban, és még Dubajban is. A problémát elsősorban az jelentette, hogy a cégeket nem annyira a bankok finanszírozták hanem mindenféle árnyék pénzintézetek, kockázati alapok stb…, de alacsonyak voltak a kamatok, és ezért majdnem mindenki megmenekült. Csakhogy most magas a kamatláb,

“már nem lehet az üres sörös dobozt tovább rugdosni az úton.”

Nagyon sok minden kiválthatja ezért a minden eddiginél nagyobb adósságválságot. “Ezért írom a könyvemben, hogy minden adósságválságok anyja fenyeget. Tételezzük fel, hogy már be is köszöntött a recesszió: mind a háztartások mind a vállalatok jövedelme csökken. A másik oldalon az értékpapírok ára is esik. A készpénz sem nyújt menedéket, mert az infláció azt is megcsapolja. Mindenki belekerülhet a Bermuda háromszögbe: csökken a munka jövedelme, kevesebbet érnek az értékpapírjai, közben viszont fizetni kell nemcsak a számlákat, de törleszteni kell az adósságot is. Emiatt azután a bankok és más pénzintézetek, melyek kölcsönzéssel foglalkoznak, maguk is nehéz helyzetbe kerülhetnek. Akkor aztán közbeléphet az állam, hogy megmentse a magánszektort. Ez azt jelenti, hogy a magánadósság államadóság lesz. Csakhogy az államokat magán bankok és pénzintézetek finanszírozzák.

Az eurozónában ez következett be: az államok megmentették a bankokat. Csakhogy ezzel felmerült az államok fizetésképtelenségének réme, amely azután azokat a bankokat is fenyegette, melyek ezeket az államokat finanszírozták – mondta korábban a McKinsey Forward Thinking adásában az immár nyugdíjas Nouriel Roubini.

A globalizációnak vannak nyertesei és vesztesei

Az adósságválság mellett a globalizáció visszafordulása is fenyegető megatrend lehet a jövőben Nouriel Roubini szerint. A New York mellett élő közgazdász elmondta magáról, hogy ő igazi világpolgár: Isztambulban született perzsa zsidó családban, közgazdasági tanulmányait Itáliában végezte, majd az Egyesült Államokban folytatta, ahol nemrég ment nyugdíjba mint egyetemi professzor. Könyvében rámutat arra, hogy kezdetben a globalizáció ellenfelei azok voltak, akik vesztesnek érezték magukat: a munkások a fejlett világban. Az ő munkahelyeik váltak outsourcing áldozatává hiszen Kínában olcsóbb volt a munkaerő. Persze nemcsak ezért vándorolt ki a termelő tőke Kínába és más fejlődő országokba: a környezetvédelem ott nem prioritás. “Most azután jön a geopolitika” – mondja Nouriel Roubini arra utalva, hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. A szabadkereskedelem helyét elfoglalta a biztonságos kereskedés elve.

A globalizáció visszafordulása már a nagy pénzügyi válsággal megkezdődött. Nem arról van szó, hogy megszűnne a globalizáció hanem lelassul, egyes területeken visszafordul.

A világon az első nagy globalizációs folyamat 1870 és 1914 között ment végbe, ezt a korszakot zárta le az első világháború, amely megindította a nagyarányú deglobalizációt. Ezzel együtt megjöttek a kereskedelmi és valuta háborúk a harmincas években a nagy visszaesés idején. A második világháború után a nagy nemzetközi szervezetek – GATT, WTO szabályozták a nemzetközi kereskedelmet. Most ezt nem szüntetik meg, de a regionális kereskedelem felértékelődik. Miért jelenthet ez óriási fenyegetést a jövőben?

“Ha a biztonságot a hatékonyság elé helyezzük, akkor ezzel drágábban termelünk, és előidézhetünk stagflációs válságot. Ráadásul a kereskedelmi háborúk gyakran nem mások mint proxy háborúk a nagyhatalmak között. Ezért nem szabad alábecsülni a globalizáció visszafordulását”

– hangsúlyozza a Végzet közgazdásza.

Aki szerint stagfláció fenyeget majdnem minden fejlett gazdaságot. A hivatalos inflációs cél ugyanis 2%, és bár szinte mindenütt csökken az áremelkedés üteme, de ettől a céltól még nagyon is messze jár.

Miért magas az infláció?

“Mert a Covid pandémia idején a legtöbb helyen rendkívül laza pénzügyi politikát folytattak. Ezenkívül a világkereskedelmet ellátási sokkok zavarták meg: ilyen volt maga a Covid pandémia is, de azután jött az ukrajnai háború majd pedig a gázai konfliktus. Ezek a tényezők visszafogták a növekedést a gazdaságban viszont inflációt eredményeztek.”

Még egy tényező erősítheti a stagflációt, melyet a Végzet közgazdásza igencsak valószínűnek tart a világgazdaságban: ez pedig az elöregedés általános tendenciája. Ez már nemcsak a fejlett államokat jellemzi, de az olyan országokat is mint Kína vagy Oroszország. Az öregek általában nem termelnek, nem vállalkoznak hanem megtakarítanak. A fiatalok viszont termelnek és vállalkoznak, és emellett félre is tesznek pénzt. Ennek is stagflációs hatása van a világgazdaságra. A munkabérek is emelkedhetnek a fejlett országokban hiszen a migrációt egyre jobban korlátozzák. Ez is inflációs hatású folyamat. A megatrendek ezért a tartós stagfláció irányába mutatnak. Nouriel Roubini szerint ez jellemezhető majd az egész előttünk álló évtizedet is a világgazdaságban.

“Ma más világban élünk mint az 1945 utáni évtizedekben. Mega fenyegetések tűnnek fel a láthatáron. 75 évig béke és prosperitás jellemezte a világot 1945 után, de ennek vége. Ezért az a gondolat, hogy a jövő olyan lesz mint a múlt, elég az extrapoláció valószínűleg téves. Nekünk ugyanis más problémákkal kell szembenéznünk hiszen például a környezetvédelemről korábban szinte nem is hallottunk.“

Mára azonban kiderült, hogy a küzdelem a klímaváltozás ellen igencsak drága.

“Sokan feltételezik, hogy ezek a többezer milliárd dolláros beruházások a klímavédelem elleni harcban gyorsítják a gazdaság növekedését, de ez nem így van. Olyan ez mint a háború utáni helyreállítás. Ráadásul a Nemzetközi Valuaalap és a Világbank becslései szerint a fejlődő államok 60%-a , és a felzárkózó államok 25%-a nem lesz képes az adósságát finanszírozni vagyis annak átütemezésére kényszerül. Emiatt komoly belpolitikai válságok alakulhatnak ki. Latin Amerika nagy részén baloldali populista rendszerek uralkodnak” – írja Nouriel Roubini, aki nyilvánvalóan még az argentin elnökválasztás előtt írta meg cikkét hiszen ott egy Trump követő szélsőjobboldali politikus jutott hatalomra, aki úgy akarja kezelni a 143%-os inflációt és az ország adósságválságát, hogy áttérne a dollárra a pénzügyi életben.

“Ha félünk szembenézni ezekkel a problémákkal és fenyegetésekkel, akkor könnyen végezhetjük úgy mint 1945 előtt amikor a nagyhatalmak ellentétei világháborúhoz vezettek” – hangsúlyozta Nouriel Roubini, aki könyvet adott ki a világot fenyegető tíz legnagyobb fenyegetésről.

A mesterséges intelligencia mentheti meg a világgazdaságot

Drámai mértékben átalakíthatja a világgazdaságot a mesterséges intelligencia, amely egyszerre gyorsíthatja fel a növekedést és a munkahelyek megsemmisítését. “Van olyan forgatókönyv is, amely azt jósolja, hogy a mesterséges intelligencia segítségével elérhető lenne évi 10%-os gazdasági növekedés, de közben a munkanélküliség megközelíthetné akár a 80%-ot is. Ez húsz év múlva realitás lehet.”

Ez önmagában is nyilvánvalóan nagy probléma, de “valószínűleg tovább növekedne az egyenlőtlenség a társadalomban. Ha valóban évi 10%-os lenne a növekedés a mesterséges intelligencia hatására, akkor nagyobb lenne a torta, melyet szét lehet osztani a társadalom tagjai között. Ehhez persze fenn kell tartani azt a vezető szerepet, melyet az Egyesült Államok jelenleg a mesterséges intelligencia terén élvez. A stagflációs hatások középtávon visszafoghatják a gazdasági növekedést, és fokozhatják a fenyegetést a társadalom stabilitására és a geopolitikai ellentétekre. Ezért a mi fő prioritásunk az kell, hogy legyen: éljük túl a következő kaotikus évtizedeket!” – tanácsolja Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon.

Zöld átmenet – zöld finanszírozással

Jelenleg szinte kizárólag államok finanszírozzák a zéró karbon cél elérését a világon, de be kell vonni a magántőkét is, ha eredményt akarunk elérni ezen a téren – írja Nouriel Roubini és szerzőtársa, Reza Bundy a Project Syndicate oldalon.

Hogy lehet jövedelmezővé tenni a klímaváltozás elleni harcot? Mindenki számára elérhetővé kell tenni a klímaváltozás elleni harc finanszírozását, mert jelenleg ez a nagy részvény alapok kezében van, melyek a többség számára elérhetetlenek. Épp ezért olyan megoldásokat kell találni, melyek likvidek és mindenki számára elérhetőek. ETF alapokat javasolnak a szerzők, mert ezekkel a papírokkal folyamatosan lehet kereskedni a tőzsdéken.

Exchange traded funds – ennek a rövidítése az ETF. Ugyanúgy lehet ezeket a papírokat vásárolni mint a részvényeket, de ezek valamilyen indexhez vannak kötve. A feltörekvő és fejlődő piacokon nagy a szerepe az ETF-nek, néhány ilyen nagy társasága meghatározó szerepet játszik a piacon mint például a Vanguard vagy a Blackrock.

Nouriel Roubini és szerzőtársa azt ajánlja, hogy olyan ETF-eket kellene létrehozni, melyek célja a klímaváltozás elleni harc finanszírozása. Három értékpapír típus kerülhetne be ebbe a portfolióba.

Az első az, amely a klímaváltozásnak ellenálló ingatlan illetve infrastruktúra piacot érinti. Észak Amerika és Eurázsia viszonylag védett a klímaváltozással szemben, ezért az ottani ingatlan és infrastruktúra piac felértékelődik a globális Déllel szemben, melyet meghatározó mértékben sújthat a klímaváltozás.

Jól menedzselt ingatlan alapok és zöldmezős ETF befektetések kellő finanszírozási lehetőséget teremtenének a zöld átalakulásra.

Minthogy a migráció a globális Délről Északra tart – részben a klímaváltozás miatt – ez előnyösen befolyásolná a társadalmi feszültség enyhítését, és új munkahelyeket teremtene.

A második zöld finanszírozási lehetőség azokhoz az árukhoz kapcsolódik, melyek döntő szerepet játszanak a klímaváltozás elleni küzdelemben:

nemcsak olyan ágazatokról van szó mint az energia,  a vízgazdálkodás illetve az élelmiszer ipar hanem a fémek bányászatáról is. Ez nagyon sokféle árut jelent: szója, búza, réz, ritka földfémek stb. Minthogy ezekre az árukra egyre nagyobb szükség lesz, ezért felmerül a zöld infláció veszélye. Éppen ezért növelni kell a termelékenységet ezeken a területeken, hogy csökkenjen ezeknek a létfontosságú áruknak a termelési költsége.

Végül a harmadik finanszírozási lehetőség a kockázati alapok – hedge fund – létrehozása,

melyek a klímaváltozással kapcsolatos kockázatokat kezelnék: például földrengés, árvizek, tűzvészek stb. Ezek a kockázati alapok védelmet jelenthetnének az infláció ellen, ezért például kiterjedhetnének az aranyra is. A kisbefektetők így biztonságban érezhetnék magukat, ezért a kormányoknak kevesebb pénzt kellene költeniük a nyugdíjasok és más kisbefektetők támogatására. Több maradna így a költségvetésükben a zöld átmenet finanszírozására.

1,4 milliárd embernek bankszámlája sincs

Ezt állapította meg nemrégiben a Világbank, amely szerint elsősorban a globális Dél országaiban az emberek jórészének semmiféle befektetési szándékuk sincs, mert örülnek, ha megélnek. Rájuk tehát nemigen lehet számítani a zöld átmenet finanszírozásában viszont őket fenyegeti a legnagyobb veszély. Ezekben az ázsiai, afrikai és közel-keleti országokban olyan digitalizált megoldásokat kellene találni, melyet a helyi lakosság megért és elfogad. Ezeknek a digitalizált rendszereknek viszont csakis akkor lehet reális szerepe a zöld átmenetben, ha mögöttük reális befektetések állnak. Különben fennáll a veszély, hogy zöld kripto pénz keletkezik annak minden kockázatával. Épp ezért fontos, hogy globális vagyis legalábbis regionális megoldások szülessenek, melyek határokon át gyűjtik össze a befektetéseket. A döntéshozóknak az állami szférában éppúgy mint a magánszektorban sürgősen el kell gondolkodniuk a nagyarányú tőke mozgatáson a zöld átmenet érdekében.

A klímaváltozás ára egyre magasabb, ezzel szemben eredményesen  csakis a technológiai és pénzügyi hatékonyság növelésével tudunk.

Hamarosan jön a COP 28 konferencia Dubajban, ott már konkrét elképzelések kellenek, nincs már idő a zöld álmodozásra- hangsúlyozza Nouriel Roubini és szerzőtársa, Reza Bundy, az Atlas Capital Team alapító elnök vezérigazgatója.

Roubini: a háború = infláció

Egyre több a háború a világban: van, amit fegyverrel vívnak, van, amit pénzzel. Mindegyik bajjal jár: nő a költségvetés hiánya, egyre drágább az államadósság finanszírozása és végül: elkerülhetetlen az infláció. Nouriel Roubini professzor, akit a Végzet közgazdászaként emlegetnek, emiatt stagflációt jósol a Project Syndicate oldalon.

Mindenütt gyorsan nőtt az infláció a tavalyi évben: a fejlett világban éppúgy mint a fejlődőben. A világ geopolitikai depresszióba zuhant: egyik oldalon ott áll a Nyugat, amely a fennálló  helyzetet védelmezi, a másik oldalon pedig azok az országok, melyek szeretnének változtatni a dolgok menetén: Kína, Oroszország, Irán, Pakisztán és Észak Korea. Ukrajna és Oroszország háborúja tovább folytatódik, és a NATO is belesodródhat. A Közel Kelet időzített bomba. Különösen Izrael és Irán között nagy a feszültség, melybe az Egyesült Államok is belesodródhat Izrael oldalán.

Ki lesz a domináns hatalom Ázsiában? Ez az USA és Kína közötti szembenállás alapja. A sok konfliktus miatt mindenki fegyverkezik. Mindez nagyon sokba kerül minden állam költségvetésének.

Nem olcsó a klímaváltozás elleni globális harc sem. A következő évtizedekben ez több tízezer milliárd dollárba kerülhet. Ki fogja ezt kifizetni? Ugyanez a kérdés merül fel a pandémia ügyében. Minden világjárvány hatalmas összegeket emészt fel. Közben zajlik a világgazdaság robotizálása, amely szintén igen drága folyamat. Végül pedig itt a társadalmi egyenlőtlenség kérdése: az egyre növekvő különbségek eltüntetése is óriási összegeket követel.

Mit tehetnek a kormányok, hogy a költségvetés hiánya ezek miatt a tényezők miatt ne emelkedjen az égig? Emelik az adókat. Csakhogy azok már sokhelyen így is magasak- elsősorban Európában. A magas jövedelmeket egyre nehezebb megadóztatni, mert a globalizáció miatt könnyebb azokat elrejteni az adóhivatal elől.

Azok az államok, melyek a saját valutájukban adósodtak el elsősorban inflációval próbálják megoldani a problémát. Emiatt rosszul járnak a hitelezők és a befektetők, de jól azok, akiknek hiteleik vannak. Mint például az államnak, amely így olcsón szabadulhat az adósságtól. Azok az országok, melyek külföldi valutában adósodtak el, közel kerülhetnek a fizetésképtelenséghez.

A nagy pénzügyi mérséklet kora lejárt – már nincsenek olcsó hitelek-, és beköszöntött a nagy stagflációs adósság válság – jósolja Nouriel Roubini, akinek kincstári pesszimizmusa a legutóbbi nagy pénzügyi válság idején beigazolódott.

Égig érő infláció

Infláció húsz százalék fölött. Ezt jósolta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az Inforádióban.

Őszre következhet ez be amikor megérkeznek az első felemelt rezsi számlák. “Európában még korai arról beszélni, hogy az inflációs hegymenetnek a végén járnánk” – közölte az alelnök, aki arra utalt ezzel, hogy az USA-ban júliusban megállt az infláció.

Sokan reménykednek benne, hogy ez az árak növekedésének a végét jelentheti az Egyesült Államokban. Nem így látja ezt a neves közgazdász Nouriel Roubini. A New York-i egyetem nyugalmazott professzora szerint hosszú stagflációra kell számítani a világgazdaságban vagyis míg a gazdaság stagnál az árak növekednek.

Bokros Lajos szerint államcsőd fenyeget

Az egykori baloldali pénzügyminiszter arra gondol, hogyha nem érkeznek meg az eurómilliárdok Brüsszelből, akkor a nemzeti együttműködés rendszere fizetésképtelenné válhat. 2010 óta Bokros Lajos többször is megjósolta a nemzeti együttműködés rendszerének a csődjét, de eddig ez nem következett be. Az viszont bekövetkezhet, hogyha a hatalomnak fizetési nehézségei támadnak, akkor teljesen felszámolja a rezsicsökkentés rendszerét illetve felszabadítja az olajárakat végképp elengedve ezzel az inflációt.

Virág Barnabás alelnök azt jósolta, hogy az év végéig növekedhet az infláció. Talán akkor megkezdődhet a csökkenés. Mindez azzal a reménnyel függ össze, hogy az Orbán kormány nagyon várja az eurómilliárdokat Brüsszelből. Ha ebből valami megérkezik az nemcsak azért lenne fontos, mert pénz állna a házhoz hanem azért is, mert a magyar gazdaság külföldi megítélése jelentős részben ezen múlik. Ha a forint továbbra is leértékelődési pályán mozog, akkor ez jelentős infláció fokozó tényező lehet. A magyar lakosságnak pedig össze kell húznia a nadrágszíjat éppúgy mint a Bokros csomag idején vagy talán még egy kicsit jobban…

Egyszerre fenyeget stagfláció és globális adósságválság

Arra hívta fel a figyelmet Nouriel Roubini, aki szerint egyszerre fenyeget stagfláció és globális adósságválság ami miatt a jegybankok lehetetlen helyzetbe kerülhetnek, mert az infláció elleni szigorító intézkedések adósságválságot válthatnak ki, melyet egyáltalán nem lesz könnyű kezelni.

Még nincs itt ez a kettős válság, de gyorsan közeledik – fejtette ki a Bloomberg televízióban a Végzet közgazdásza, aki megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008-ban.

Most  nemcsak az okoz gondot az Egyesült Államokban, hogy a vírusválság ellensúlyozására túlfűtötték a gazdaságot, és ez inflációt váltott ki hanem az is, hogy a    nagy globális szállító láncok komolyan meggyengültek. Emiatt a kínálati oldalon komoly problémák merülnek fel. Jól látszik ez a világ energia piacán.

Stagfláció jöhet éppúgy mint a hetvenes években vagyis a gazdaság nem nő, de az árak igen. Ráadásul akkor még jóval alacsonyabb volt mindenütt az államadósság. Most viszont ez sokkal magasabb – jelentős részben amiatt, hogy a jegybankok és az államok pénzzel árasztották el a piacokat és a családokat a vírusválság idején.

Hogy lehet stagfláció amikor a digitális óriások mint a Google, az Apple vagy az Amazon deflációs hatást gyakorolnak a piacokra az egész világon?

“A globalizáció ellenfeleinek a száma nagyon megnövekedett, mert a rendszer nagyon sokakat hátrányosan érintett. Ők a digitális globalizáció ellen vannak” – hangsúlyozza Nouriel Roubini.

“A globalizáció vesztesei ott találhatóak Trump szavazói között, a republikánusoknál, de a demokrata táborban is az USA-ban éppúgy mint a populista mozgalmakban Európában.

Ezek azt követelik, hogy hozzák vissza a gyárakat és a munkahelyeket  Kínából és más hasonló helyekről, ahova épp az alacsony bérek miatt telepítették ki az ipart. ”Negatív tényező az is, hogy a népesség a legtöbb országban egyre öregszik. Ez már nemcsak Európára, az Egyesült Államokra vagy Japánra igaz hanem Kínára, Dél Koreára  is.
Ez is a stagnálás irányába löki a gazdaságokat.

Az amerikai és a kínai gazdaság szétválása (decoupling)

Ez tartós tendenciának bizonyul – hangsúlyozza Roubini, aki arra utal, hogy Trump elnök védővámjait Kínával szemben Biden sem vonta vissza.

Igaz, hogy Yellen pénzügyminiszter asszony javasolta ezt éppen azért, hogy megállítsák az inflációt, de egyelőre nem történt semmi. A republikánus ellenzék ugyanis kitart Trump védővámjai mellett annak ellenére, hogy az olcsó kínai import mérsékelhetné az inflációt az Egyesült Államokban. A kínálati oldal tartós gyengélkedése az infláció növekedése irányába hat miközben az ellene hozott jegybanki szigorító intézkedések olyan adósságválságot idézhetnek elő mint a 2008-as nagy pénzügyi válság idejében. (Lásd Görögország). Akkor  defláció uralkodott a piacokon, most viszont az infláció okoz problémát  párhuzamosan a gazdasági recesszióval.

Balkanizálódás fenyegeti a globális gazdaságot, mert mindenki a saját gazdaságát védi.

A tőke és a munka között változnak az erőviszonyok

A Biden adminisztráció hatalmas összegeket juttatott a leginkább rászoruló családoknak a vírusválság idején (900+1300 milliárd dollár). Ennek következtében a munkavállalók helyzete megerősödött. Míg a korábbi időszakban a pénz a munkavállalóktól a tőke irányába vándorolt, most ez megfordult. A munkavállalók anyagi helyzete megerősödött az Egyesült Államokban, immár megengedhetik maguknak, hogy ne fogadjanak el nekik nem megfelelő munkahelyet – érvelt Roubini a Bloomberg televízióban.

Érdemes megemlíteni, hogy a Standard and Poor’s jóslata szerint a munkavállalók elveszítik ezeket a megszerzett előnyöket a következő években az USA-ban, ahol a munkanélküliség növekedése várható épp a fenyegető  recesszió miatt.

A jegybankok adósság csapdában

A Federal Reserve Boardnak előbb kellett volna megkezdenie  a szigorítást, de akkor növelte volna annak kockázatát, hogy összeomlik a kötvénypiac és utána a tőzsde is, mert a magas adósságállomány miatt a kamatláb emelése csődökhöz vezethet. Most nem olyan recesszióval kell számolnunk mint a korábbi években, hanem olyan nagy válsággal (depresszió) mint amilyen a harmincas években volt az Egyesült Államokban és a világ nagy részén.

“Egyáltalán nem vagyok optimista a jövőt illetően”

– fejezte be interjúját a Végzet közgazdásza, Nouriel Roubini a Bloomberg televízióban.

Galoppozik az infláció – Orbán főtanácsadója tanácstalan

A legfrissebb inflációs adat -4,9%-kal magasabb mint amennyire az elemzők többsége és a Nemzeti Bank is számított. Emiatt most csaknem mindenki azt gondolja, hogy Matolcsy György tovább szigorít majd hiszen a kamatláb emelése megerősítette ugyan a forintot, de az áremelkedés nem állt le. Vagyis nem igazolódott az a hivatalos álláspont, hogy importáljuk az inflációt.

„Az infláció szükséges rossz”

Így fogalmazott Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. A Nemzeti Bank egykori alelnöke szerint épp amiatt ilyen magas az infláció Magyarországon, mert a helyreállítás üteme itt volt a leggyorsabb az Európai Unióban. Lengyelországban hasonló a helyzet: gyors növekedés és gyorsuló infláció – hangsúlyozta Nagy Márton. Aki szerint a Nemzeti Bank helyesen tette, hogy szigorított, a kormány viszont azért önti a pénzt a piacra, hogy támogassa a konjunktúrát. Meglehetősen egyértelmű, hogy épp a kormányzati deficit az, amely felhajtja az árakat. Erre már Rogoff amerikai közgazdász professzor is rámutatott a Project Syndicate portálon, hogy

az infláció sokkal inkább politikai döntés mint gazdasági.

Nagy Márton is hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitikát nem Matolcsy György és nem Varga Mihály, hanem Orbán Viktor csinálja Magyarországon. Ez eddig sem volt titok, de most a miniszterelnök főtanácsadója megerősítette.

Az viszont nem derült ki, hogy szerinte hogy lehetne megállítani az inflációt? Orbán Viktor állítólag Matolcsy Györgyöt tartja felelősnek ezért. A Nemzeti Bank elnöke ezért is kezdett a kormányt bíráló cikksorozatba a Magyar Nemzetben. Nem kizárt, hogy a hatalom is zavarban van: nem tudja, hogy mit csináljon? A választásokig mindenképp vissza kellene fognia az inflációt, mely épp leghűbb szavazó rétegét, a nyugdíjasok millióit sújtja a legjobban. Sem Nagy Márton sem Orbán Viktor nem tudja, hogy miként lehetne végrehajtani ezt a bűvészmutatványt: ha ugyanis pechük van, akkor előidézhetik a stagflációt amikor a gazdaság stagnál, de az áremelkedés nem áll le!

Erre figyelmeztetett nemrég Nouriel Roubini New York-i közgazdász az USA és a globális gazdaság vonatkozásában. Ő a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét. Őt Mr. Doom (Végzet úr)-nak nevezik, mert megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008 előtt.

Ha most is igaza lenne, akkor ez alapjaiban ingathatná meg a nemzeti együttműködés rendszerét.

MATOLCSY GLOBÁLIS ADÓSSÁGVÁLSÁGTÓL TART

A Magyar Nemzeti Bank elnöke egyért „a Végzet Apostolával”, Nouriel Roubinival, aki szerint fennáll egy világméretű stagfláció veszélye. Ez azt jelenti, hogy miközben a gazdaság stagnál az infláció növekszik, és olyan helyzet is előállhat amikor a legfőbb szereplők elveszítik a bizalmukat egymás iránt. Ez Minsky hatás – figyelmeztet Matolcsy György nemzeti bankos oldalán. Mit állít Roubini?

Ha emelkedni kezdenek a kamatlábak akkor adósságválság várható

A nemzeti bankok nagyon sok országban felvállalták az államadósság finanszírozását, és ez – noha szükséges volt a vírus válság idején – súlyos következményekkel járhat akkor, ha egy nagy pénzügyi krízis idején nem lesz elég pénzük a megoldásra mint a 2008-as világválság idején.

A New Yorkban élő Nouriel Roubini megjósolta a 2008-as nagy pénzügyi válságot. Azóta nevezik a Végzet Apostolának. Most arra hívja fel a figyelmet, hogy az államok, a cégek és magánszemélyek adóssága olyan hatalmas hitel piramissá válhat, melyet a nemzeti bankok sem tudnak majd kezelni krízis esetében.

Mit ajánl Matolcsy?

Pénzügyi szigorítást, melyet a nemzeti bank már meg is kezdett Magyarországon, és nemcsak ott. Moszkvában, Pekingben és Prágában hasonlóképp döntöttek. Emelték a bank kamatlábat. Matolcsy mindenkit erre buzdít mondván, hogy jobb fokozatosan emelni mint egyszerre nagy ugrást produkálni a válság idején, mert lehet, hogy akkor már késő lesz.

Nem ez a véleménye Yellen asszonynak. Az amerikai pénzügyminiszter, aki egyébként Pekingbe készül, korábban a Federal Reserve Board főnöke volt. Többször is arra kérte az utódát, hogy ne emelje a kamatlábat, mert az amerikai gazdaságnak szüksége van az olcsó hitelekre. Yellen asszony ugyanerre buzdította az uniós tagállamokat is amikor Európában járt.

Magyarországon Varga Mihály pénzügyminiszter képviseli ezt az álláspontot, amely folytatja a pénzügyi lazítást, mert úgy érzi, hogy erre a magyar gazdaságnak szüksége van. Még nagyobb szüksége van Orbán Viktornak, aki a következő évi választás előtt konjunktúrát akar produkálni. Kerül amibe kerül. Nem neki hanem az országnak.

Depresszió és elhúzódó válság

Tízéves visszaesés követheti a koronavírus járványt: pangás és adósságválság jellemzi majd a következő évtizedet – jósolja Nouriel Roubini, akinek pesszimista előrejelzései gyakran bejöttek eddig.

2008-ban megjövendölte a válságot, és az idei év elején újra jelezte: a koronavírus járvány olyan világválságot okoz, amely magával hozza a többi között Trump elnök bukását is az elnökválasztáson.

„A legutolsó pénzügyi világválság idején három évbe telt amíg gyorsan esni kezdtek a mutatók. Most csak három hét kellett hozzá, hogy minden mutató zuhanni kezdjen”

– nyilatkozta a közgazdász professzor New Yorkból a BBC-nek.

Betűk harca

Míg a Goldman-Sachs előrejelzés szerint a világválság V alakú lesz vagyis nagyon gyorsan megindul a fellendülés addig Nouriel Roubini az U vagy L alakú válságot jósolja. Ez sokkal rosszabb forgatókönyv, mert azt jelenti, hogy a gyors esés után hosszú stagnálás következik a mélyben mielőtt megindulna a felemelkedés. Az U betűnél is rosszabb az L válság, mert ez azt jelenti, hogy a gyors zuhanás után egyáltalán nem lesz fellendülés belátható időn belül!

Az eltűnt munkahelyek nem jönnek vissza

Sem a gazdag sem pedig a szegény országokban nem jönnek létre új munkahelyek azok helyett, melyeket elvitt a válság – jósolja Nouriel Roubini. Vagy hogyha vissza is jönnek, akkor részmunkaidős foglalkoztatás, alulfizetett szerződéses munkahely váltja fel a korábbiakat. Az USA-ban 30 millió, Kínában 80 millió az új munkanélküliek száma. Pekingben ezért le is mondtak arról, hogy az idei évre GDP előrejelzést adjanak. Pedig a Goldman Sachs forgatókönyv épp Kína gyors fellendülésére alapozta optimizmusát.
„Kínában a bevásárló központok csaknem üresek, Németországban kinyitottak az üzletek, de ki akar ott vásárolni?” – teszi fel a kérdést Nouriel Roubini.

Az USA és Kína ellentéte felerősödik

„Ázsia jobban fejlődik mint a világ más részei. Sok országnak választania kell majd az USA és Kína között, melyek a saját 5 G rendszerükhöz ragaszkodnak. A saját mesterséges intelligencia szabványaikat akarják rákényszeríteni más államokra. Megosztottabb lesz a világ.”
Ezt jósolja Nouriel Roubini New Yorkból, de tiltakozik a pesszimista jelző ellen. Realista vagyok – mondta a BBC-nek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK