„Ma Magyarországon a legnagyobb politikai problémát a demokrácia hiánya jelenti, miközben szociális téren nem a bevándorlás, hanem a kivándorlás jelenti a legtöbb gondot” – mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje a cseh Mladá fronta Dnes napilapnak adott interjújában. A politikus elsősorban a magyarországi belpolitikai helyzetről, a bérunióról, az ellenzéki összefogás lehetőségéről beszélt a cseh lapnak.
Csehországban az októberben tartott parlamenti választások tükrében még mindig érdeklődve szemlélik a magyarországi történéseket, különösen a jövő év áprilisában megrendezésre kerülő választásokat. Emiatt gyakran készítenek interjúkat politikai elemzőkkel, szakértőkkel vagy magyarországi értelmiségiekkel, esetleg újságírókkal vagy akár ellenzéki politikusokkal. Most viszont Luboš Palatának, a Mladá fronta Dnes napilap újságírójának nem akárkit sikerült mikrofonvégre kapnia: Vona Gábort, a Jobbik elnökét és miniszterelnök-jelöltjét.
Az újságíró azzal indította a cikkét, ami egyben tükrözi a legtöbb cseh véleményét, hogy Magyarországon a jövő évi választásokon a „radikális jobboldali” – vagy néha „ultrajobboldalinak” nevezett – Jobbik Magyarországért Mozgalom jelenti
Orbán Viktor, illetve a Fidesz legerősebb és igazából egyetlen komoly kihívóját.
Az újságíró úgy látta, hogy a Jobbik hangneme alaposan megváltozott: a párt már egyáltalán nem egy szélsőjobboldali mozgalom retorikáját használja. Ennek köszönhetően nyitottak a kevésbé radikálisok, a Fideszben csalódott jobboldaliak, de még a baloldali szavazók felé is. Így nem véletlen, hogy a magyarországi közvélemény-kutatásokból már hónapok óta az derül ki, hogy Jobbik stabilan a második erő az országban.
Palata első kérdése mindjárt az volt Vonától, hogy lát-e lehetőséget arra, hogy legyőzzék a Fideszt. A Jobbik miniszterelnök-jelöltje elismerte, hogy csupán pár hónap van hátra áprilisig és ezeket a felméréseket egyértelműen a Fidesz vezeti. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a választások előtt a legtöbb magyar „nem szeret színt vallani”, és majd csak az utolsó hetekben döntik el, hogy kire adják le a voksukat. A Jobbik abban bízik,
hogy a magyarok nem ideológiai, hanem szociális okokból és a mostani rendszer iránti elégedetlenségből kifolyólag adják le rájuk a szavazatukat.
Palata meglepődött, amikor a következő kérdésre Vona azt válaszolta, hogy Magyarország számára nem az migráció, hanem az emigráció jelenti a legnagyobb problémát. A Jobbik vezetője elmagyarázta az újságírónak, hogy Orbán folyamatosan azt kommunikálja az ország és a világ felé, hogy a magyarok élete veszélyben van és csak a jelenlegi vezetés tudja őket megvédeni. Ugyanúgy a kormány azt szeretné, ha a migráció lenne a választási kampány egyetlen témája.
Ugyanakkor Vona és a Jobbik úgy véli, hogy az igazi gondot, amelyben nem kis felelőssége van a Fidesznek, a több mint félmillió elvándorolt magyar jelenti, akik Nyugat-Európába, és azon belül is, Nagy-Britanniába, Németországba és Ausztriába költöztek ki. Leginkább fiatalokról van szó, akik szeretnék megalapozni a jövőjüket és kiszámítható munkát keresnek maguknak.
Palata kiemelte, hogy az alacsony bérek kérdése a csehországi parlamenti választások egyik fő témája volt, ugyanúgy ahogyan most a „bérunió” a Jobbik egyik vesszőparipája. Vajon ezt mennyire lehet megvalósítani az egész Európai Unióban?
„Egyenlő munkáért, egyenlő bért”
– hangsúlyozta a válaszában Vona, mivel állítása szerint az unió tagállamai közötti bérkülönbségek az elmúlt tizenöt év óta nem változtak, inkább csak nőttek. A Jobbik vezetője úgy látja, hogy ugyanez a helyzet Lengyelország vagy Litvánia esetében is. Az alacsony bérezés egy rendszerszintű problémára mutat rá az Európai Unióban, amelyet mindenképp meg kell oldani és a bérunió ebben segíthet.
Az újságíró ismét csodálkozva jegyezte meg, hogy korábban a Jobbik erőteljesen pártolta az Európai Unióból való távozást, de most mintha már ez egyáltalán nem képezné a politikai programjuk részét.
„Semmi esetre sem akarunk kilépni az Európai Unióból”
– szögezte le a Jobbik elnöke, hozzátéve, hogy a mostani válságos időszak az Európai Unió nak egyfajta vizsgáját jelenti, amelyen ha keresztülmegy, megerősödve kerülhet ki. Palata ezután a Fidesz nyolc évének kormányázásáról kérdezte az ellenzéki politikust.
„A magyar demokrácia legnagyobb problémája, hogy az csak egy színház”
válaszolta Vona. Habár szerinte minden olyanfajta intézmény, hivatal és állami struktúra létezik Magyarországon, amely egy demokrácia működéséhez kell, de ezek csak
„puszta héjak, bármiféle tartalom nélkül”.
Ezeket az intézményeket vezető emberek egyfajta hamis játékot játszanak, és lényegében mindennek a tetején pedig Orbán Viktor ül. Erre szerinte a legtökéletesebb példa a legfőbb főügyész személye, aki semmit nem tesz semmit a korrupció ellen, miközben ez lenne a legfontosabb feladata.
Az interjú során nem maradhatott ki az ellenzéki összefogás témája sem, hiszen Palata szintén rámutatott arra, hogy a közvélemény-kutatásokból kiindulva a Jobbik önmagában nem lenne képes kormányt alakítani.
Ezen a téren Vona kiemelte, hogy az új politikai pártokat illetően nyitottak és hajlandóak az együttműködésre. Ugyanakkor hozzátette:
„Semmilyen körülmények között nem lépünk koalícióba AZ egyes baloldali Formációkkal, főleg azokkal, amelyek már a múltban is kormányoztak”
Ebbe Vona Gábor Orbán Viktort is beleértette.
