Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke újraválasztása utáni első nyilvános beszédében kifejtette, miért hamisak Orbán felszólításai az ukrajnai ellenségeskedés beszüntetésére.
Az első alkalommal Prágában megrendezésre kerülő GLOBSEC nemzetközi konferencia megnyitóján felszólaló Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy először, miután júliusban jóváhagyták az EB elnöki posztját a következő öt évre, nyilvános beszédet mond, ezért ez a beszéde különösen fontos. Az elnök az Ukrajna elleni háborúval kezdte, mint az európai kontinens kulcseseményét.
Von der Leyen beszédében ismét elismerte Nyugat-Európa tévedését, amely sokáig alábecsülte Putyin agresszív politikájával kapcsolatos figyelmeztetéseket.
„Oly sokáig beszélt nekünk Oroszországról… Nos, többet kellett volna hallanunk Közép- és Kelet-Európáról”
– mondta.
Az EB elnöke azonban anélkül, hogy név szerint megnevezte volna Orbán Viktort, keményen bírálta politikáját és a hivatalos Magyarországot.
„A magyarokat fogja hibáztatni az 1956-os orosz invázióért? Vagy az 1964-es Csehország megszállásáért?”
Von der Leyen Orbán úgynevezett „békekezdeményezéseire” összpontosított, aki az ellenségeskedések beszüntetésére szólít fel, és ellenzi Ukrajna védelmi fegyverek szállítását.
„Azok, akik azt mondják, hogy „a békéért” vannak, valójában az agresszor megbékítése és Ukrajna leigázása mellett állnak… Vannak, akik sokat az ellenségeskedések egyszerű beszüntetésére helyezik a hangsúlyt.
A béke nem csak a háború hiánya. Béke az, amikor háború lehetetlen és szükségtelen.”
– hangsúlyozta.
„A szuverenitás egyetlen nyelven sem egyet jelent a megszállással” – tette hozzá az EB elnöke.
Mint ismeretes, közvetlenül a magyar elnökség kezdete után Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke „béketeremtő körútra” indult, többek között Moszkvába is; az Európai Unióban elhatárolták magukat tetteitől, és hangsúlyozták, hogy Orbán ezeken az utazásokon csak a hazáját képviseli.
Ezzel kapcsolatban Radosław Sikorski, a lengyel külügyminisztérium vezetője július végén úgy fogalmazott, hogy Magyarország egyre inkább elszigetelődött az EU-ban, és helyzete irritálja a többi tagállamot.
