Én láttam néhányat.
Hogy akkor most mondjak legalább egyet a biztató jelek közül. Ez volt ugye a kérdés? Ti engem most provokáltok. Hát ti nem láttátok? Nincs hozzá szemetek, szívetek? Hiszen a vak is látta.
Volt a csapatnak tartása. Nem tarhása! Tisztítsátok ki a fületeket! Tartása. Senki nem esett össze a pályán. Nem roppant össze a felelősség súlya alatt. Mindenki el tudta viselni a terhet, ami rajta volt. Meg még a nyomást is. Pedig a tengerszint fölött voltak a fiúk. Ami szokatlan lehetett nekik. Mi nem szoktunk hozzá a tengerszinthez, mi büszke, erős európaiak vagyunk, nekünk a szobahőmérséklet fekszik.
Azt is a saját szememmel tapasztaltam, hogy mindenki állta a sarat. Más társaság már régen összeroppant volna a helyünkben. Nehogy azt higgyétek, hogy könnyű elviselni, ha mindenki rajtad röhög, és kórusban küldenek el az anyádba. Nemcsak lelkileg, de pszichésen is megviseli az embert az ilyen.
Hogy akkor mondjak még egy biztató jelet? Nektek semmi sem elég?
Jó, ne anyázzatok, már mondom is a másodikat.
Ahogy én láttam, mindenki betartotta a taktikát. Hogy ez a pályán nem látszott? Nem azt mondtam, hogy látszott a pályán, hanem azt, hogy a taktika be lett tartva. Ez is egy biztató jel. Erre már lehet építeni.
Csak még nem ért be a vetés. Cristiano Ronaldo sem úgy kezdte, hogy egyből ő lett a legjobb. A Messi sem.
Úgyhogy most inkább nyugalomra volna szükség. Hidegvér, semmi kapkodás. Kérlek benneteket, ne gúnyolódjatok. Hogy nem kellett volna annyi stadion. Nem a stadionok tehetnek arról, hogy nem tudnak a fiúk focizni. Ha nem lenne ennyi stadion, akkor tudnának?
Kisvasút Felcsúton, alapítványok a Magyar Nemzeti Bankban. Elios.
Bízzatok bennünk, lehet, hogy legközelebb mi nyerünk. Vagy valaki más. Miért kell mindig nekünk nyerni? Olcsóbb lesz attól a kenyér, magasabb a bér? Rövidebb a kórházi várólista?
Ha szombaton megverjük az ausztrálokat, akkor Mészáros Lőrinc kevesebbel vagyonosodik? Garancsi? Vajna Tímea férje? A Nemzet Veje?
Talán jó is, hogy most kikaptunk. Inkább ma egy fájó vereség, mint holnap kettő.
Ezt akarjátok? Hogy legközelebb kétszer kapjunk ki? Hogy még annyi tartásunk se legyen, mint amennyi most volt?
Tessék? Hogy ennél szégyenletesebben már nem lehet alulmaradni?
Mindent lehet. Szokjatok a gondolathoz barátaim!
