Az a kérdés, hogy összekapcsolják e az európai helyreállítási tervből származó források elosztását a jogállamiság tagállami alkalmazásával, megtörte a visegrádi csoport egységét. Sem Csehország sem pedig Szlovákia nem tartja ördöginek, hogy az uniós pénzeket feltételekhez kössék. A történteket Magyarország és Lengyelország elszigetelésével magyarázza – Sylvie Kauffmann, a „Le Monde” rovatvezetője.
A lap egykori főszerkesztője, Sylvie Kaufmann idézi Csehország és Szlovákia külügyminiszterét ezzel kapcsolatban. Nemrég Szlovákia államfője is amellett foglalt állást, hogy teljesen jogos az EU követelése: kössék a jogállami normák betartásához az uniós pénzek kifizetését!
Ezenkívül ne felejtsük el, hogy Vera Jourová uniós biztos, akivel a magyar kormány megszakította a kapcsolatot és akinek az eltávolítását követelte – hiába – cseh! Sőt a miniszterelnök, Babis küldte őt ki Brüsszelbe!
Jellemző az is, hogy Morawiecki lengyel kormányfő, aki önkéntes karanténban van, nem „jóbarátját”, Orbán Viktort bízta meg érdekeinek képviseletével az uniós csúcstalálkozón hanem Andrej Babis cseh miniszterelnököt!
A három másik visegrádi állam nem akar háborúzni Brüsszellel
Erre jó okuk is megvan: kell az uniós pénz! Ez persze Magyarországnak is kell, de Orbán Viktor úgy véli: konfrontatív magatartással érheti el céljainak megvalósítását. A többiek viszont a kompromisszumban hisznek, melyet meg is kötöttek már a német illetve a francia vezetéssel. A magyar kormány kitartó konfrontatív politikájával magára maradhat a visegrádi csoportban is, ahol a többség realistának mutatkozik: mindenképp kompromisszumra törekszik, mert az egyre elhúzódó vírusjárvány nagyon komoly gazdasági válságot okoz mindenütt az Európai Unióban. Az uniós pénzek ezt nemcsak enyhíthetik, de alapot teremthetnek az újrakezdéshez is. Ha viszont késlekednek az uniós pénzek vagy egyáltalán nem érkeznek meg – a jogállami normák megsértése miatt -, akkor erre esélye sincsen egyetlen visegrádi államnak sem.
