Kezdőlap Címkék Babis

Címke: Babis

Visegrád: Orbán elszigetelődhet

Az a kérdés, hogy összekapcsolják e az európai helyreállítási tervből származó források elosztását a jogállamiság tagállami alkalmazásával, megtörte a visegrádi csoport egységét. Sem Csehország sem pedig Szlovákia nem tartja ördöginek, hogy az uniós pénzeket feltételekhez kössék. A történteket Magyarország és Lengyelország elszigetelésével magyarázza – Sylvie Kauffmann, a “Le Monde” rovatvezetője.

A lap egykori főszerkesztője, Sylvie Kaufmann idézi Csehország és Szlovákia külügyminiszterét ezzel kapcsolatban. Nemrég Szlovákia államfője is amellett foglalt állást, hogy teljesen jogos az EU követelése: kössék a jogállami normák betartásához az uniós pénzek kifizetését!

Ezenkívül ne felejtsük el, hogy Vera Jourová uniós biztos, akivel a magyar kormány megszakította a kapcsolatot és akinek az eltávolítását követelte – hiába – cseh! Sőt a miniszterelnök, Babis küldte őt ki Brüsszelbe!

Jellemző az is, hogy Morawiecki lengyel kormányfő, aki önkéntes karanténban van, nem “jóbarátját”, Orbán Viktort bízta meg érdekeinek képviseletével az uniós csúcstalálkozón hanem Andrej Babis cseh miniszterelnököt!

A három másik visegrádi állam nem akar háborúzni Brüsszellel

Erre jó okuk is megvan: kell az uniós pénz! Ez persze Magyarországnak is kell, de Orbán Viktor úgy véli: konfrontatív magatartással érheti el céljainak megvalósítását. A többiek viszont a kompromisszumban hisznek, melyet meg is kötöttek már a német illetve a francia vezetéssel. A magyar kormány kitartó konfrontatív politikájával magára maradhat a visegrádi csoportban is, ahol a többség realistának mutatkozik: mindenképp kompromisszumra törekszik, mert az egyre elhúzódó vírusjárvány nagyon komoly gazdasági válságot okoz mindenütt az Európai Unióban. Az uniós pénzek ezt nemcsak enyhíthetik, de alapot teremthetnek az újrakezdéshez is. Ha viszont késlekednek az uniós pénzek vagy egyáltalán nem érkeznek meg – a jogállami normák megsértése miatt -, akkor erre esélye sincsen egyetlen visegrádi államnak sem.

Orbán ugyanaz

Kevesen emlékeznek már a Horn-kormány és ellenzéke között a földtörvény ügyében kialakult 1997-es konfliktusra. Horn Gyula miniszterelnök a földtörvény olyan módosítását kezdeményezte, amely – szemben ennek az MDF-kormány utolsó törvénye általi megtiltásával – lehetővé tette volna, hogy gazdasági társaságok is földtulajdonhoz jussanak, és ne csak természetes személyek.

Az MDF – akkor már kicsiny ellenzéki párt – népszavazást kezdeményezett a törvényjavaslat ellen, s az ellenzéki pártok – az MDF, a Kisgazdapárt, a KDNP és a Fidesz – rövid idő alatt 300 ezer aláírást gyűjtött össze. A kormány kész volt tárgyalni az ellenzékkel a földtörvény-módosítás kompromisszumos megoldásáról, és Pokorni Zoltánnal, a Fidesz akkori frakcióvezetőjével sikerült is megállapodni. Orbán azonban az ellenzéki pártok közös frakcióülésén mindenkit meggyőzött, hogy nem szabad kompromisszumba belemenni, a kormányt teljes meghátrálásra kell kényszeríteni, meg kell alázni. Így is történt, a kormány visszavonta a törvényt.

Miért idézem ezt fel több mint két évtizeddel később?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke néhány napja bemutatta a Bizottság új, kompromisszumos migrációs koncepcióját. E szerint a déli államokba érkezett menekültek ügyében néhány nap alatt kellene lefolytatni a menekültügyi eljárást, és azokat, akik menedékjogot kapnak, csak azon tagállamok között osztanák el, akik készek őket fogadni. Akik erre nem készek, azoknak a visszautasított menedékkérők kitoloncolását kellene lebonyolítaniuk. Nincs tehát kötelező kvóta, a javaslat tudomásul veszi, hogy a tagországok egy része nem hajlandó menekülteket fogadni.
Orbán – Babiš cseh és Morawiecki lengyel miniszterelnök társaságában – elutazott Brüsszelbe Ursula von der Leyenhez, és azonnal nemet mondott a kompromisszumra

„Hiába nevezik át a kvótát, attól még kvóta marad”

-, mondta a találkozót követő sajtóértekezleten. Nem fogadja el, hogy a menedékkérők egyáltalán beléphessenek az Unió területére, és itt döntsenek a kérelmükről, szerinte a menedékkérelmeket csak az EU határain kívül lehessen benyújtani. Magyarul, az Orbán-kormány mai gyakorlatát kívánja az egész EU-val elfogadtatni.

Orbán ma is ugyanaz, mint huszonhárom évvel ezelőtt. A politikai ellenfelet – akkor a Horn Gyula vezette MSZP–SZDSZ kormányt, ma az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot – teljes meghátrálásra akarja kényszeríteni, nem hajlandó semmiféle kompromisszumra.

Tolvaj miniszterelnökök

0

„Az esetből tanulhatnak mindazok, akik ugyan szívesen lépnének a magyar, illetve a román »erős ember« nyomdokaiba, de immáron láthatják egy ilyen döntés veszélyeit, sőt kilátástalanságát.” – ezzel az idézettel indítja Ara-Kovács Attila szokásos Diplomáciai jegyzetét.

A múlt héten a cseh rendőrség eljuttatott egy lezárt nyomozati anyagot az állami ügyészségre azzal, hogy az indítsa meg a vádemelési eljárást. Az eset fontosságát az emeli ki, hogy a vádlott nem más, mint az ország miniszterelnöke, Andrej Babiš. (Az eset hátterét Bőtös Botond világította meg nemrég megjelent cikkében.)

Betegesen naivnak kell lennie annak, aki Babišért tűzbe tenné a kezét. Csodálkozni sem lehet rajta, hogy találtak egy általa elsikkasztott uniós összeget. Nem egészen 2 millió euróról van szó egyébként, ami – Orbán, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István viselt dolgainak tükrében – aprópénznek számít. Az esetet az teszi figyelemreméltóvá, hogy Csehországban – mint általában azokban az államokban, melyekben még működnek a demokratikus intézmények – senki sem érinthetetlen. A demokrácia igazi próbáját persze az fogja jelenteni, ha a vádemelés tényleg megtörténik, s Babiš elnyeri méltó büntetését. Ha elnyeri…

Mert ez a jelek szerint nem csak a cseh jogszolgáltatáson múlik, hanem az unióson is. Az előbb említett cikk – a legnagyobb ellenzéki erő, a Kalózpárt vezetőjére, Ivan Bartošra hivatkozva – utal rá: Babiš ellen eljárást egy ideje már az EU-hatóságai is folytatnak, de mintha nem siettetnék az ügy tisztázását, s mintha Brüsszel számára lennének olyan szempontok, amelyek a gyors eljárás ellen szólnak. Ha ez így van, mi lehet ennek az oka?

Az ok nagy valószínűséggel az, hogy az uniós intézmények nem akarnak totális frontális támadást indítani valamennyi kelet-európai kormány ellen, minthogy egy ilyen lépés végül még Brüsszel elleni közös dacszövetséget teremtene közöttük.

  • Politikai jellegű eljárás már folyik Lengyelország és Magyarország ellen, amiért a két kormány kisajátítani igyekszik a jogszolgáltatás feletti ellenőrzést.

  • Pártpolitikai eljárás folyik Magyarországgal és Romániával szemben, mely szintén közvetlen kapcsolatban áll a demokratikus intézmények ellehetetlenítésével. Ennek következtében függesztették fel a Fidesz tagságát az Európai Néppártban, illetve a román Szociáldemokrata Pártét (PSD) az Európai Szocialisták Párjában (PES).

  • És ráadásul folyik egy nyomozás Magyarországon és Romániában, melynek minden bizonnyal bűnvádi következményei lesznek, egyik esetben a magyar miniszterelnök vejének üzelmei (Elios) miatt, a másik esetben a román autópálya-építési projektek körül, melyeket szintúgy komoly összegekkel támogatott az Európai Unió, s az összegeket alaposan megcsapolta a kormányhoz közel álló politikai bűnszövetkezet.

Mindezek volumenben messze meghaladják a Babišra most rábizonyítható 1,8 millió eurós tételt. És az sem hagyható figyelmen kívül, hogy Csehország szilárd partner az unió biztonságának védelmét illetően, nem úgy, mint Magyarország, mely egy ideje mindent elkövet, hogy ártson annak. A csehek voltak az elsők, akik külön titkosszolgálati részleget hoztak létre a kínai ipari kémkedés megakadályozására, s Kelet-Európában ők reagáltak elsőként az orosz cyber-támadásokra is.

Ha e feltételezés igaz, a Babiš elleni vád egyelőre megmarad egy olyan lehetőségnek, mely Damoklész-kardként lebeg a miniszterelnök feje fölött.

Nem így a magyar és román kormányok esetében. A brüsszeli bürokrácia ugyanis jól tudja: Orbán és a román kormányt minden tekintetben meghatározó pártelnök, Liviu Dragnea összefogásától nem kell tartani. Bár mindkét politikust hasonló gátlástalanság jellemzi, ráadásul politikai érdekeik is szinte tükörképei egymásnak, a két ország között mégis van egy történelmileg terhelt viszony, mely román részről nem hagyható figyelmen kívül. Dragneanak pedig nyomasztó érdeke fűződik ahhoz, hogy azokat a minimális előnyöket, melyekkel – Orbánnal szemben – rendelkezik, maradéktalanul megőrizze, sőt, ha lehet gyarapítsa. Messze kevésbé rombolta le a demokratikus intézményeket országban, s ennek jelentőségét nem kisebbíti, hogy csak azért nem, mert erre nem volt képes. Másrészt – pártpolitikai szemponttoktól függetlenül – Romániában egyelőre nem létezik olyan jelentős politikai erő, mely ne osztaná a brüsszeli és washingtoni biztonságpolitikai aggodalmakat Oroszországgal és Kínával szemben.

Másrészt egy párhuzamos fellépés a magyar és a román kormánnyal szemben pártpolitikailag is kiegyensúlyozott lenne, épp ezért nem, hogy gyengíti, inkább erősíti a kettős eljárás hitelét, hisz míg a Fideszt a konzervatív EPP függesztette fel, addig a PSD-vel szemben ugyanígy járt a baloldali PES.

Az esetből pedig tanulhatnak mindazok, akik ugyan szívesen lépnének Orbán és Dragnea nyomdokaiba, de immáron láthatják egy ilyen döntés veszélyeit, sőt kilátástalanságát.

Focus: Orbán és a Fidesz nem azt kapta, amit megérdemelne

0

Orbán Viktor és jobboldali-nemzeti pártja nem azt a büntetést kapta, amelyet megérdemel, de nem kizárt, hogy ez okos lépés volt. Csak felfüggesztették, nem golyózták ki – egyelőre még nem. Ez sokat elmond Európa szomorú állapotáról, de talán okos lépésnek bizonyul.

Az Orbán rendszerét illető diagnózis kristálytiszta: ez az ember nem illik az EPP-n belüli kollégáihoz, a Fidesz nem illik a pártcsaládba, és ez a magyar kormány nem illik Európába – írta a szerző, miután előzőleg felsorolt sok mindent, amiért a magyar kormányt bírálják.

Aki tovább átengedi Orbán szabálysértéseit, elkezdhet gondolkodni azon, hogy hogyan akar harcolni az értékek Európájáért: azaz, hogy milyen értékekről beszélünk.

Ideje lenne tehát Orbán kizárásának, sőt, már rég ideje lett volna. Első pillantásra meglehetősen gyávának tűnik, hogy egyelőre csak jégre tették Orbán és pártja tagságát. Az EPP embereinek ez a döntés, amely nélkülözi a végső konzekvenciát, nem fogja megkönnyíteni a választási harcot, és bízvást feltételezhetjük, hogy ez számukra is világos. Manfred Weber és harcostársai azért döntöttek a „csak felfüggesztés” mellett, mert olyan veszélyt látnak, amely drámaibb, mint egy nehéz választási harc: Európában valóban kialakulhat egy kelet-európai frakció.

Katasztrófa lenne az Európai Parlamentben és a Tanácsban egy haladás-ellenes szövetség. A Kelet és Nyugat között megosztott közösség éppen fő feladatára nem lenne képes, nem tudná biztosítani, hogy áthidalja az európai kontinens megosztását. Úgy látszik, az EPP-ben még azt remélik, hogy ezt megakadályozhatják. Ha így nézzük, akkor

az EPP döntése kísérlet arra, hogy megmentsék, ami még menthető, és fenntartsák a kapcsolat minimumát ezzel a budapesti alakkal.

Nagyon szomorú, hogy idáig jutottunk. A hidegháború vége után sokan örömmel tekintettek a keleti országokra. Kiharcolták a szabadságukat, pénzügyi segítséget kaptak, hozzáférést egy modern, liberális világhoz. Ám a fordulat utáni féktelen örömben nem tűnt fel, hogy az új uniós tagállamokban sokan nem is akarják olyan nagyon a globális világ szabadságát. Ennek talán legvilágosabb tünete a menekültek befogadásának megtagadása volt.

Mindez azonban nem csak Budapesten mutatkozik meg: sok helyen állnak olyan emberek az élen, akiknek nem sokat számítanak az európai értékek, és akiknek ezért nincs is keresnivalójuk a magukra valamit is adó pártcsaládokban. A szocialistáknak is lenne kit kigolyózni, például Romániát. A liberálisoknak pedig sürgősen és alaposabban meg kellene nézni Andrej Babiš pártját.

Normális körülmények között őket is száműzni kellene, csak hát az EU-ban éppen nem normálisak a körülmények.

Napjaink legkeserűbb üzenete az, hogy Orbán nincs egyedül – írta a konzervatív-jobboldali hetilap.

Tüntetők követelték a miniszterelnök lemondását… Prágában

Szégyen! Mondjon le! Ezekkel a táblákkal tüntettek Csehországban fővárosában az ország miniszterelnöke ellen. A régóta húzódó korrupciós botrány akár a Babis kormányzat bukását is okozhatja.

Mit keresett a cseh miniszterelnök fia a Krímben? “Elraboltak és a Krímben tartott fogva két orosz. Az egyik korábban a pszichiáterem volt Prágában. Elrablásom kapcsolatba lehetett a Gólya fészek üggyel” – nyilatkozta a Seznam televíziónak az ifjabb Andrej Babis, aki jelenleg édesanyjával Svájcban éldegél.

“Fiam mentális betegségben szenved. Gyógyszereket szed. Saját akaratából távozott Csehországból. Jelenleg az édesanyjával Svájcban él. A Gólya fészek ügyet a rendőrség kivizsgálta és lezárta azzal, hogy bűncselekmény nem történt.” Ezt írta a Facebookon fia furcsa nyilatkozatáról Andrej Babis, Csehország miniszterelnöke.

Az ellenzéki pártok Andrej Babis lemondását követelik. Ezenkívül azt is, hogy a rendőrség vegye elő újra a Gólya fészek ügyet. 2 millió uniós eurót kapott a Gólya fészek. Az OLAF kezdte el vizsgálni a kacifántos ügyet, amely Andrej Babist még nem mint miniszterelnököt, hanem mint Csehország második leggazdagabb emberét érintette. Andrej Babis vagyonát ma a Forbes 3,5 milliárd dollárra becsüli. A vagyon alapja az Agrofort, az a nagy mezőgazdasági vállalkozás, melynek alapjait még 1990 előtt vetette meg a szlovák származású cseh nagyvállalkozó, aki jelenleg Csehország miniszterelnöke. Az Agrofort kapott 2 millió eurót a Gólya fészekre, egy Prága környéki luxus farmra, amely egyben konferencia központ is.

Na, de Kicsoda Andrej Babis? A Pozsonyban született fiatalember Moszkvában végezte tanulmányait, a híres diplomata főiskolán, az IMO-n. Ott kerülhetett kapcsolatba a KGB-vel, és ez igen előnyösen befolyásolta a karrierjét a szocialista Csehszlovákiában. Egy ideig összekötő tiszt volt a KGB és a csehszlovák titkosszolgálat között. Majd a bizniszben kötött ki. A rendszerváltás előtt csehszlovák-marokkói vegyes vállalatot alapított a Marokkóban bányászott foszfát kitermelésre, amely a műtrágya gyártásban volt hasznos alapanyag Csehszlovákiában. Amikor Csehszlovákia kettévált, akkor Andrej Babis Prágát választotta, mert az üzleti érdekeltségei számára ez volt a hasznosabb. Az Agrofort felfutott és számtalan vállalkozásba kezdett. A többi között Gólya fészek néven kongresszusi központot épített Prága közelében. Ehhez 2 millió eurót kapott az Európai Uniótól. Andrej Babis adóelkerülés céljából fiára és lányára íratta a Gólya fészket. Amelyet azután később újra visszavett.

És itt jön a képbe az emberrablás – ahogy azt az ifjabb Andrej Babis nevezi. Az oroszok elvitték a Krímbe, ahol aláírattak vele valamiféle papírokat. A Gólya fészekről volt szó? – kérdezte a riporter. Igen – válaszolta az ifjabb Andrej Babis, aki jelenleg 35 éves és édesanyjával él Svájcban. Azt nem árulta el, mikor történt az emberrablás. A Krím félsziget 2014 óta áll orosz fennhatóság alatt. Ezt sem Ukrajna, sem a világ nem ismeri el. Az oroszok azóta vígan berendezkedtek a Krímben és Andrej Babisnak kiváló orosz kapcsolatai voltak és vannak. Az ifjabb Babis története tehát hihető …

Pénzügyi botrány – politikai bukás? Andrej Babis nagy túlélő. Nemcsak a szocialista Csehszlovákiát élte túl, de számtalan nagy botrányt is, melyek az üzleti vállalkozásaihoz kötődtek. Amikor pénzügyminiszter volt, akkor azért távolította el a miniszterelnök, mert egy korrupciós botrányban nem tisztázta magát. A Gólya fészek ügye is évek óta kísérti Andrej Babist. Aki sokak szerint azért lépett a politika porondjára, hogy megóvja üzleti érdekeit. Jelentős sajtó birodalmat épített ki. Korábban még a Népszabadság iránt is érdeklődött. A sajtó birodalom egyáltalán nem vált a kárára amikor Ano néven politikai pártot alapított. Miután a választást megnyerte nagy nehezen koalíciós kormányt alakított. A kormányban partnere az egykori vetélytárs, a nagymúltú szociáldemokrata párt. De ketten együtt sem elég erősek ahhoz, hogy szembeszálljanak egy ellenzéki bizalmatlansági indítvánnyal. Ehhez a kommunisták csendes támogatása is kell. Andrej Babis megszerezheti a szükséges támogatást, de mindennek ára van.

Fia botrányos nyilatkozata mindenképp meggyengíti Csehország miniszterelnökének pozícióját, de Andrej Babis a moszkvai egyetemi évek óta annyi mindent látott már, hogy nyugodtan túlélheti saját fia vádját is, mely szerint az oroszok apja megbízásából elrabolták és a Krímbe vitték. Ahol aláírattak vele mindenféle papírokat, melyek a cseh miniszterelnök híres Gólya fészek botrányát érintik …

120 perc – 2018. január 29. 14:00

0

Nemzetbiztonsági Bizottsági ülés lesz jövő csütörtökön a szocialista elnök, Molnár Zsolt kezdeményezésére.

Szatmáry Kristóf cégének valószínűsíthető csalásai ügyében az adó- illetve az adatvédelmi hatósághoz fordul az Együtt.

Az  adatvédelmi hatóság tanulmánykötetet készített a kisgyerekek biztonságos internetjelenlétéről.

A 3-as metró teljes akadálymentesítését célzó népszavazási aláírásgyűjtés ezen a héten elkezdődhet.

Hány bűnöző kapott magyar állampolgárságot – teszi fel írásos kérdését a DK a belügyminiszternek.

Az EU kész reagálni az esetleges amerikai kereskedelmi korlátozásokra – reagált az uniós szóvivő Trump szavaira.

A menekültkérdésben nem sikerült megegyezni a németországi koalíciós tárgyalásokon a hat órás ülésen.

Alekszej Navalnij nem jelent veszélyt a márciusi választásokra – állítja a Kreml a bojkottot hirdető ellenzékiről.

Andrej Babis cseh kormányfő a szociáldemokratákkal és a kommunistákkal alakítana kormány.

A BRICS-országok saját független internetének a kiépítését támogatja az oroszok 58 százaléka.

Az iráni hatóságok szabadon engedték azt  a nőt, aki egy decemberi tüntetésen levette a fejkendőjét.

Bomba jó éve volt a világ leggazdagabb 500 emberének

0

Mintegy 1000 milliárd dollárral nőtt a Bloomberg Billionaires Index 500 tagjának vagyona az idén – elsősorban a tőzsdei árfolyamok emelkedése miatt. Ki járt jól és ki járt rosszul?

Jeff Bezos, az Amazon társtulajdonosa és menedzsere a világ leggazdagabb embere lett: november végére elérte a 100 milliárd dolláros vagyont. Ez mostanra egy kicsit csökkent, de így is van mit a tejbe aprítania. Az eddigi első helyezett, Bill Gates rendszeresen nagy összeget utal át a Bill és Melinda Gates Alapnak, ezért elveszítette az első helyet. Hasonló a helyzet Soros Györggyel is, aki 18 milliárd dollárt adott a Nyílt Társadalom alapnak. Emiatt vissza is esett a Bloomberg Billionaires Index 195. helyére – 8 milliárd dollárral.

Bár Mark Zuckerberg is nagy összeget utalt át különböző alapítványoknak, de a Facebook alapító elnöke így is kiváló évet zárt: 22,6 milliárd dollárral nőtt a vagyona vagyis egyetlen évben 45%-ot nyert.

A nagy nyertesek közé tartoznak az ázsiai és ezen belül is a kínai milliárdosok. Most először fordult elő, hogy lefőzték az Egyesült Államokat. A 38 kínai dollármilliárdos 177 milliárd dollárral növelte a vagyonát, vagyis egyetlen évben 65 százalékkal.

A legnagyobb vesztes kétségkívül a leggazdagabb arab: Al-Valid bin Talál herceg Szaúd-Arábiából. A herceget sivatagi búvóhelyéről hurcolta el a korrupcióellenes különleges rendőri kommandó, mely a trónörökös, Mohamed bin Szalman herceg utasításait követte. A nagy modernizációs álmokat szövögető herceg pénzszűkében szenved, hiszen az olaj ára távol van a régi csúcsoktól, ráadásul az OPEC tagjai önkéntesen mérsékelik a kitermelést és az exportot. Ezért egyszerű megoldást eszelt ki a trónörökös: begyűjtötte az oligarchák egy részét. Csak azután engedte őket szabadon, hogy vagyonuk jelentős részéről lemondtak. A Bloomberg úgy értesült, hogy Al-Valid Talál herceg olcsón szabadult: 1,9 milliárd dollárt kellett befizetnie az államkasszába. Így is maradt neki 17,8 milliárd dollárja. Más források szerint a leggazdagabb arab csak 7 milliárd dollár lefizetése után nyerte vissza a szabadságát.

A közép-kelet-európai térség nemigen van jelen a Bloomberg Billionaires Index listáján, de azért az ínyenceknek feltűnt, hogy Csehország második leggazdagabb embere, Andrej Babiš lett az ország miniszterelnöke, akinek a vagyonát a Forbes magazin 4 milliárd dollárra becsülte.

Csehország segítene a migránsválság megoldásában – de csak Csehországon kívül

0

Csehország új miniszterelnöke szerint a migránsok befogadása a kötelező kvóta szerint csakis a populista pártok népszerűségét növelné.

Csehországban októberben rendeztek választásokat, ahol előretörtek a populista pártok és leszerepelt az addig vezető kormánypárt, a szociáldemokraták csak a negyedik helyet szerezték meg. Andrej Babis pártja, az ANO (Igen) is sokak szemében populistának számít.

Az új cseh miniszterelnök, aki egyébként 4 milliárd dolláros vagyonával Közép Kelet Európa egyik leggazdagabb embere,

és első vállalkozását Marokkóban alapította, a Pravo című újságban fejtette ki a véleményét. Arra kérte az Európai Unió brüsszeli bizottságát, hogy vonja vissza beadványát, melyet az európai bírósághoz intézett.

Ebben a beadványban három tagállam: Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen emelt panaszt a brüsszeli bizottság, mondván, hogy ez a három ország nem hajlandó beengedni egyetlen menekültet sem!

Babis megerősítette: továbbra is ragaszkodik álláspontjához, hogy Csehország területére ne érkezzen egyetlen menekült sem.

Ugyanakkor kompromisszumot javasolt az Európai Uniónak: ha a brüsszeli bizottság visszavonja beadványát az európai bíróságon, akkor Csehország más formában hozzájárulna a migráns probléma megoldásához: anyagilag támogatná a közös határvédelmet, illetve a migránsok elhelyezését a menekült táborokban – Csehországon kívül!

Brüsszel fél az új keleti tömbtől

0

Az EU-nak cselekednie kell, ha meg akarja őrizni a hitelességét, ezért nem kizárt, hogy a támogatások felfüggesztésével reagál.

Ezt állapítja meg a Spiegel liberális német hetilap brüsszeli tudósítója. Andrej Babiš csehországi választási győzelme nyomán attól tart, hogy egy keleti jobboldali populista tömb – esetleg Ausztria támogatásával – mélyíteni fogja az EU megosztottságát. Múlt vasárnap, a csehországi választások óta Szlovákia a V4 legkisebb, és most már egyetlen tagja, ahol nem jobboldali populista áll az élen. Magyarország és Lengyelország után Babiš személyében immár Csehországban is jobboldali populista miniszterelnök vezeti az országot. Nem kizárt az sem, hogy a jövőben Ausztria is erősíti majd a visegrádi csoportot. Babiš már a választás estéjén kijelentette, hogy a menekültügyben egyeztetni fog Sebastian Kurz majdani osztrák kancellárral.

Az EU fennmaradó része számára mindez a lehető legrosszabbkor jön. A populisták nemrég szenvedtek vereséget Franciaországban és Hollandiában, az EU Bizottsága elérkezettnek látja az időt a reformokra, Emmanuel Macron francia elnök egyenesen „újraalapításról” beszél:

a képbe nagyon nem illene bele egy kelet-európai fundamentális ellenzék.

A szerző Werner Weidenfeld müncheni politológust idézi, aki szerint már régen megfigyelhető, hogy a visegrádi csoport a laza formációból „stratégiai csoporttá” alakulóban van, és Babiš megválasztása erősíti a csoport relevanciáját.

„A V4 ugyan nem tudja aláásni az EU-t, de sok szavazáson keresztbe fekszik majd, és ez kellemetlen lesz”

– mondta. Közben úgy tűnik, hogy különösen Franciaország és Németország erősen elszánt a reformokra, szükség esetén a „készségesek koalíciójával”, és emiatt Kelet-Európában attól tartanak, hogy egy kétsebességes Európában a lemaradók között lesznek. Weidenfeld azonban nem látja a hosszú távú megosztottság veszélyét. Szerinte, ha egy ilyen projekt sikeres, a többiek is be akarnak szállni. Addig azonban súlyos konfliktusok várhatók, például az unió alapvető értékeinek kérdésében.

Az EU testületeiben már többször hallatszottak olyan hangok, amelyek a strukturális támogatások folyósítását az alapvető értékek, valamint az Európai Unió Bírósága ítéleteinek tiszteletben tartásához kötné.

Magyarország és Lengyelország a legnagyobb támogatások nettó kedvezményezettje, és a pénzek elmaradása ott katasztrófával érne fel.

A politológus szerint az EU-nak cselekednie kell, ha meg akarja őrizni a hitelességét, ezért nem kizárt, hogy a támogatások felfüggesztésével reagál. Még az egyesült V4 is kicsi lenne ahhoz, hogy megakadályozza a miniszterek tanácsában minősített többséggel meghozható döntéseket, például a menekültek ügyében.

Ezen azonban Babiš szövetségesek szerzésével változtatni akar.

„Szükségünk van Ausztriára, Szlovéniára, Horvátországra és talán másokra is”

– mondta. Megállapította azonban: Orbán, Kaczyński és Babiš többnyire csak két kérdésben ért egyet: nem akar befogadni migránsokat, és az EU pénzét akarja. Egyéb kérdésekben azonban hamar megmutatkoznak az eltérések: példa erre a Donald Tusk megválasztása körüli bohózat.

A héten még egy számukra valóban fontos kérdésben: a kiküldött munkavállalók ügyében sem tudtak közös irányvonalat képviselni. Ami pedig Ausztriát illeti, sokak szerint aligha áll fenn a veszély, hogy Ausztria az új kormány alatt közeledne a visegrádi táborhoz. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben kijelentette: teljesen világos, hogy Kurz Európa-barát kormányt akar alapítani. Az Osztrák Szabadságpárt koalíciós részvételével kapcsolatban pedig Brüsszelben már rég nem kelt olyan aggodalmat, mint 2000-ben, amikor emiatt Ausztria egy időre az EU páriájává vált. Weber azt mondta: a bécsi koalíciós tárgyalásokat majd a tartalmuk alapján ítélik meg.

Spiegel

Ezért kell félni Babištól

0

„A kérdés az, hogy várhatunk-e jót egy olyan embertől, aki a kommunista párt tagja volt, a pártállami titkosszolgálat ügynöke, vagyonának alapjait a Mečiar-korszak privatizációja során alapozta meg, ahogy akkor a többség, csalással.”

A pozsonyi Új Szóban Gál Zsolt rajzolta meg a győztes cseh párt elnökének portéját:

„Többszörös összeférhetetlenség áll fenn az esetében, mint nagyvállalkozó (Csehország második leggazdagabb embere) és politikus (pénzügyminiszter, és ezentúl alighanem kormányfő), és mint politikus és médiamágnás között. Pártja első kongresszusán a küldöttek 99%-a szavazott arra, hogy ő legyen a pártvezér. ANO nevű mozgalma valójában a korábban a közvetlenül tulajdonában álló cégre (Agrofert holding) emlékeztet, nem egy politikai pártra, és így is kezeli. Több céges alkalmazottja rendre feltűnt pártjában, a (cégei és a közszféra közötti) forgóajtó miniszterelnöksége esetén alighanem rakétarajtot vesz. Csalás (az ún. Gólyafészek-ügy) miatt nyomoz ellene a cseh ügyészség és vizsgálódik az unió csalásellenes hivatala (OLAF) is. Szóval mi jót várhatunk egy ilyen politikus-nagyvállalkozótól? Alighanem semmit.”

A pozsonyi lap publicistája szerint Babiš valószínűleg populista társai példáját fogj követni:

„Paranoid világképében hasonlít az összes többi térségbeli populista, autoritatív hajlamokkal rendelkező vezetőre. Valószínűleg pontosan azt próbálja majd tenni, amit ők. Megpróbál leszámolni ellenfeleivel, leállítani az ellene folyó vizsgálatokat, büntetlenséget biztosítani magának, kiiktatni a vele szemben kritikus újságírókat. Ugyanúgy, mint a többiek, az igazságszolgáltatás, a közmédia és a független médiák elfoglalásával, ellehetetlenítésével. És ezzel ugyanúgy alááshatja a demokrácia alapjait Csehországban, mint történt a többi szomszédos országban. Hogy ez mennyire sikerül, az nem az ő akaratától függ, hanem az ellenállás (koalíciós partnerek, ellenzék, intézmények, civil társadalom) erejétől.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK