Kezdőlap Címkék Babis

Címke: Babis

Hírszerző tábornok az új cseh államfő

0

Két magasrangú hírszerző tiszt csatája volt az elnökválasztás Csehországban, ahol mindkét jelölt korábban a csehszlovák hírszerzés ásza volt.

A vesztes Babis, a Szovjetunióban végezte tanulmányait, és ott kötelezte el magát nemcsak a csehszlovák, de a szovjet titkosszolgálat mellett is. Hazatérve összekötő tisztként szolgált a csehszlovák és a szovjet titkosszolgálat között. Ennek köszönhette, hogy még a nyolcvanas években csehszlovák-marokkói vegyes vállalatot alapíthatott az észak-afrikai foszfát kincs kiaknázására. Ilyen lehetősége csakis a titkosszolgálat embereinek volt a kommunista diktatúra éveiben Csehszlovákiában. Az immár dollár milliárdos Babis aztán pártot alapított, és Csehország kormányfője lett. Aztán elbukott a választáson pedig együtt kampányolt vele Orbán Viktor is (vagy talán éppen azért! 🙂  ). Babis éppúgy mint Orbán Putyin barát nyilatkozatokkal vétette észre magát. Ezzel szemben Petr Pavel tábornok, Csehország új államfője, mindig hitet tett NATO hűsége mellett. Pavel szolgált is a NATO-ban, ahol kivívta az amerikaiak bizalmát. Ez katonáknál háborús időkben különösen fontos. Blinken, amerikai  külügyminiszter ugyanis cordon sanitaire-t szervez Oroszország megfékezésére. Finnországtól Bulgáriáig ebben sok állam benne szerepel. A nagy kivétel Magyarország, amelynek pedig van közös határa a háborúban álló Ukrajnával.

Orbán csehül áll

Minthogy mind Lengyelország mind Csehország és Szlovákia támogatja a Blinken tervet, ezért Orbán keresztet vethet a visegrádi együttműködésre.

A magyar miniszterelnök attól tart, hogy a demokrata adminisztráció Washingtonban szeretné levenni őt a sakktábláról. Valójában azonban a választások után az amerikaiak újra értékelhették a magyar helyzetet, és meggyőződtek róla: Orbán igazat mond amikor azzal zsarolja a Nyugatot, hogy vagy én vagy a káosz! Milyen következtetésre juthattak Washingtonban: Orbánt negligálják! A cordon sanitaire Magyarország nélkül is működhet. A magyar hadsereg jelentősége a NATO-ban elenyésző.

Orbán úgy jár mint Ferenc József császár a Svejkben: arcképét leszarják a legyek.

FH

A magyar miniszterelnököt le se szarja az amerikai diplomácia, mert nem oszt és nem szoroz még a regionális politikában sem. Ehhez képest Orbán Viktor középhatalmi álmokkal áltatja híveit. A cseh elnökválasztás végképp megmutatta ennek irrealitását. Magyarország polgárai pedig abban reménykedhetnek, hogy Orbán Viktor csak árulja a középhatalmi álmot, de maga sem hiszi el. Mert, ha igen, akkor még nagyobb baj van.

Orbán és a szlovák függetlenség

Novák Katalin köztársasági elnök nem ment el az ünnepségre, melyet a független Szlovákia megalakulásának 30-ik évfordulóján rendeztek Pozsonyban. Ehelyett Orbán Viktorral együtt Rómában tisztelgett XVI-ik Benedek pápa koporsója előtt. Visegrád ezzel nagy pofont kapott, de Orbán Viktor most korrigált.

Heger szlovák miniszterelnök a hétvégén gála estet rendezett a szlovák államiság ünnepe alkalmából, és erre meghívta a visegrádi négyes kormányfőit feleségükkel együtt. Orbán Viktor Lévai Anikóval együtt meg is jelent Pozsonyban. A visszautasítás ebben az esetben olyan kihívást jelentett volna, amelyre Orbán Viktor nem mert vállalkozni. Hazai nacionalista és irredenta híveinek eljátssza ugyan Trianon ellenfelét, de a valóságban tisztában van azzal, hogy ez üres illúzió. Másrészt viszont komolyan akadályozza nemcsak a két állam együttműködését hanem ezen túl a visegrádi szövetség értelmét is.

Austerlitz egyre fontosabb

Napóleon császár itt aratott fényes győzelmet a Habsburg és szövetséges csapatok fölött. Három állam ebben a kisvárosban tartja diplomáciai egyeztetéseit: Ausztria, Csehország és Szlovákia. A jövőben ez felértékelődhet hiszen hasonlóképp látjuk  az ukrajnai háborút – fejtegette a szlovák diplomácia vezetője finoman arra célozva, hogy a magyar diplomácia Putyin barátsága Pozsonyban sem számíthat elnézésre.

Jön Babis?

Az egykori cseh kormányfő – Orbán barátja – államfő szeretne lenni Prágában. Ez megerősíthetné Orbán pozícióját a visegrádi négyesben, ahol orosz barátsága egyre inkább szemet szúr. A Pozsonyban született szlovák Babis, akinek édesanyja magyar volt, Orbánban fedezte fel politikai szövetségesét. Együtt kampányoltak Csehországban – sikertelenül. Orbánt egyáltalán nem zavarja Babis múltja: a cseh államfőjelölt Moszkvában végzett, és állítólag ott belépett a KGB-be is. Babis természetesen cáfol, de Orbán számára Putyin egykori kollégája távolról sem okoz problémát.

Babis dollármilliárdos és igen pragmatikus politikus. Számára evidencia, hogy Csehország a Nyugathoz tartozik. Nem táplál illúziókat Oroszországot illetően. Valószínűleg Orbán sem. A magyar miniszterelnök számára Moszkva ellensúlyt jelent Washingtonnal és Brüsszellel szemben, semmi többet. Persze Orbán is igen pragmatikus politikus: Putyintól tanulni lehet azt, hogy miképp is működik egy rendőrállam 2023-ban? Mesterről tanulni sohasem szégyen …

Prága – búcsú Visegrádtól?

Csehország új kormánya egészen más viszonyt akar Brüsszellel és Washingtonnal mint Orbán Viktor. A brüsszeli Politico arra mutat rá, hogy ellentétben a magyar és a lengyel kormánnyal, Csehország új vezetése egyértelműen nyugatbarát.

Miközben a magyar és a lengyel kormány több fronton is hadakozik Brüsszellel és Washingtonnal addig az új cseh külügyminiszter elkötelezte magát a Nyugat mellett. A 36 éves Lipavsky mérsékelni akarja az orosz és a kínai befolyást a térségben. Ellenezte azt, hogy Oroszország vagy Kína építsen atomerőművet Csehországban.

Még kellemetlenebb Orbán Viktor számára, hogy az új cseh külügyminiszter nincs nagy véleménnyel a visegrádi együttműködésről. Ehelyett Nyugat Európával és az USA-val szeretné erősíteni a kapcsolatokat mondván: ebből Csehország sokkal inkább profitálhat! Zeman elnök, aki Moszkva és Peking barátjának számít Prágában sokáig akadályozta a külügyminiszter kinevezését, de végülis kapitulálnia kellett.

Babis cseh miniszterelnök választási kampánya során Magyarországon megnézte a határ kerítést, Csehországban pedig Orbán Viktorral együtt kampányolt. Veszített a választáson – méghozzá az USA és az EU hatékony támogatásával. Egyrészt közzétettek információkat a dollár milliárdos miniszterelnök offshore ügyeiről, másrészt pedig a nagykövetségek meggyőzték az ellenzéki pártokat: ne kössenek koaliciót Babissal!

Miért kellene szembenállni Brüsszellel és Washingtonnal?

Ezt a kínos kérdést teszi fel az új cseh diplomácia a visegrádi szövetségben. Pozsonyban nyitott kapukat dönget, mert a Fico rendszer bukása után a szlovák  kormányzat józan Európa-barát diplomáciát folytat. Budapesten és Varsóban viszont nemigen örülnek a cseh fordulatnak, amely mögött – egyáltalán nem alaptalanul – felfedezik az amerikai és uniós támogatást. A baj az, hogy Budapesten és Varsóban épp erre a szembenállásra építi politikáját a hatalom. Brüsszel és Washington bírálatán kivül nemigen van más mondanivalója. Varsóban ehhez járul még Moszkva bírálata is. Bűnbak tehát van bőven, de ebből nem lehet megélni. A visegrádi négyek legfejlettebb államának elitje erre a nyilvánvaló igazságra jött rá. Nem a visegrádi szövetségtől akar búcsúzni Prága hanem olyan együttműködést akar a négy ország között, amely nem áll szemben Brüsszellel és Washingtonnal. Ez meglehetősen ésszerű elképzelés, amellyel szemben a magyar diplomácia kissé tanácstalan, mert nehéz megmondani: miért háborúskodunk egy nálunk erősebb ellenféllel, amely együttműködni akar velünk nem pedig legyőzni minket?!…

Amerika nyeri a magyar választásokat

A Financial Times olvasóit azzal lepte meg a Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, hogy az USA bele kíván szólni a magyar választásokba. Véleménye szerint Washingtonban már meg is találták az eszközt.

Létezik egy törvény ami lehetővé teszi a beleszólást  az Egyesült Államoknak mégpedig ez a Magnyitszkij törvény. Magnyitszkij egy olyan orosz ügyvéd volt, aki komolyan védte ügyfeleit Putyin rendőr államában és ezért az életével fizetett: tisztázatlan körülmények között meghalt a börtönben. A törvény külföldi korrupció leleplezését teszi lehetővé az USA hatóságai számára.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója gyakran célzott arra, hogy az autokrata vezetők Achilles sarka a korrupció. Malajziában így vadászták le Abdul Razak miniszterelnököt, akit azután húszéves fegyház büntetésre ítéltek hazájában korrupció miatt.

A Financial Times megkérdezte a washingtoni külügyet arról, hogy bevetik-e a Magnyitszkij törvényt Orbán oligarchái ellen? A State Department udvariasan hallgatott.

Szijjártó közölte: a magyar titkosszolgálatok éberek… Horváth József tábornok különösen.

A titkosszolgálat veteránja erről írt cikket a Magyar Nemzetben Brutális erejű beavatkozásra készülhetünk címmel.

Strache, Kurz, Babis, Fico és Boriszov nevét sorolja fel a titkosszolgálat tábornoka mint akik amerikai manipulációk áldozataivá váltak.

Csak emlékeztetőül: Strache az osztrák Szabadságpárt vezére és Ausztria alkancellárja volt amikor belebukott az Ibiza gate-be. Sebastian Kurz osztrák kancellárnak korrupciós vádak miatt kellett lemondania. Babis cseh miniszterelnök offshore ügyeit épp a választások idején szellőztetette meg a sajtó. Meg is bukott. Fico szlovák kormányfőnek azért kellett távoznia, mert kormány közeli megbízásból lelőttek egy oknyomozó újságírót és kedvesét Szlovákiában. Boriszov, aki egykor Todor Zsivkov, az utolsó kommunista diktátor testőre volt számtalan korrupciós ügye miatt vált népszerűtlenné. Utóda egy olyan fiatal bolgár politikus, aki a Harvard egyetemen végzett.

„Sikeres manipuláció, vélt vagy valós hibák felnagyítása, korrupciós vádak, valós válsághelyzetek kihasználása, tömegek indulatainak gerjesztése” – vázolja fel a CIA módszereit Horváth József tábornok a Magyar Nemzetben.

Végül levonja a tanulságot: „senki sem hiheti, hogy a közelgő magyar választásokon nem leszünk elszenvedői hasonló műveleteknek.”

Felhasználja-e Orbán orosz és kínai barátainak segítségét?

Karácsony Gergely szerint igen: a Városháza akció az orosz titkosszolgálat műve – állitja a főpolgármester. Ha ez a kezdete volt valaminek, akkor az orosz és az amerikai titkosszolgálat csendes háborúskodása, mely eddig Ukrajnában folyt, kissé nyugatabbra tolódik.

Felvállal-e Orbán ekkora kockázatot? Magyarország ugyanis nem Ukrajna: az 1990-es felosztás szerint a Nyugathoz tartozik. Itt Putyin nyílt támogatása Piszkos Fred barátságával ér fel. Minden bizonnyal tisztában van ezzel a magyar miniszterelnök is, de Orbán Viktor előre menekül. A malajziai miniszterelnök húszéves börtönbüntetése korrupció miatt- nem igazán vonzó alternatíva. Hatalmon kell maradni mindenáron – ez Orbán meggyőződése.

Persze az amerikaiak felkínálhatnak egy vádalkut: ha lelép a színről és külföldön az emlékiratait írja, akkor talán megtarthatja a megszerzett pénz egy részét miközben Szent Ilona szigetén tehetetlenségre ítélve átkozza utódai rendszerét Magyarországon.

Szijjártó konyec?

A rendszerváltás idején a Fidesz azzal kampányolt, hogy Tovariscsi konyec. Szijjártó Péter még 2008-ban is lelkesen tiltakozott a baloldali kormány moszkvai kapcsolatai ellen: Ruszkik haza! – felirattal.

2021-ben a magyar diplomácia vezetője megkapta a Barátság érdemrendet Putyin orosz elnöktől, aki közismerten kiváló kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel. Olyannyira, hogy Márki-Zay Péter Brüsszelben Putyin bábjának nevezte a magyar kormányfőt. Ez nyilvánvalóan túlzás, de jól kifejezi a mai washingtoni álláspontot, amelyhez az ellenzék miniszterelnök jelöltje igazodik.

Magyarország az egyetlen uniós tagállam, melyet Biden nem hívott meg

Demokrácia csúcsot tartanak Washingtonban, ahova az Európai Unió összes tagállamának vezetőit meghívták. A nagy kivétel Orbán Viktor. Aki a rendszerváltás idején még az USA nagy kedvence volt. Palmer amerikai nagykövet őt bízta meg, hogy a Budapestre érkező Bush elnöknek bemutassa a magyar fővárost. Kevés magyar politikusnak adatik meg, hogy ilyen amerikai hátszéllel kezdje meg a karrierjét. Az egyre inkább jobbra tolódó Orbán Viktor fokozatosan távolodott el az Egyesült Államoktól. Az Obama kormányzat idején már csaknem nyíltan ellenséges viszony alakult ki a magyar kormányzattal, amely belföldön leépítette a demokráciát külföldön pedig lelkesen javítgatta kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel. Pompeo amerikai külügyminiszter végig turnézta az európai szövetségeseket: ne vásárolják meg a Huawei 5G technológiáját! Mindenkit sikerült Európában lebeszélnie – kivéve Orbán Viktor miniszterelnököt.

Aki viszont a maga részéről jó kapcsolatot épített ki Trump akkori amerikai elnökkel. Nyíltan szurkolt választási győzelméért. Miután Biden nyert, Orbánnak tisztában kellett lennie azzal, hogy immár nem kívánatos személy Washingtonban. Blinken külügyminiszter édesapja nagykövet volt Budapesten, és a CEU könyvtárának egyik szponzora. A család Soros György baráti köréhez tartozik. Ez is finom utalás arra, hogy az USA egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország miniszterelnökét a jövőben is Orbán Viktornak hívják.

Ki következik Babis és Boriszov után?

Mind a cseh mind a bolgár változásokban benne volt az amerikai nagykövetség keze.

Babis eleve rosszul volt elkönyvelve Washingtonban hiszen tanulmányait Moszkvában végezte, és fiatalabb korában összekötő tisztként szolgált a KGB és az akkori csehszlovák titkosszolgálat között.

Boriszov ifjú korában Bulgária utolsó diktátorának testőre volt, kiváló szovjet majd orosz kapcsolatokkal. Utóda Petkov viszont a Harvard egyetemen végzett. Vagyis az amerikaiak színvonalas váltásról is gondoskodtak. Vajon elgondolkodik-e ezen Orbán Viktor, és ha igen, akkor kitart-e jelenlegi diplomáciája mellett?

Ha változatni akar, akkor arra aligha Szijjártó Péter a legmegfelelőbb jelölt, aki most kapta meg a Barátság Rendet Putyin elnöktől.

USA aktivitás Európa keleti felén, avagy a recept

Babis után Boriszov is megbukott, és mindkettő az amerikaiak támogatásával. Magyarországon Márki-Zay Pétert támogatják, aki öt éven keresztül élt és dolgozott Észak Amerikában.

A Biden diplomácia láthatóan komolyan veszi ígéretét, mely szerint demokratikus fordulatot szeretne Európa keleti felén. Ehhez persze emberek is kellenek. Szófiában megtalálták őket.

Harvardon végzett vállalkozó próbálkozhat reformokkal Bulgáriában

A 41 éves Kiril Petkov pártja – ha minimális mértékben is, de győzött az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országában. A brüsszeli Politico cikket szentelt a fiatal politikusnak, aki megpróbálja megváltoztatni elődje korrupt és sikertelen rendszerét.

„Szívünket és lelkünket beletesszük abba, hogy Bulgáriát új pályára állítsuk. Mindent megteszünk azért, hogy az országnak rendes koalíciós kormánya legyen. Rengeteg problémát kell megoldanunk, de tisztában vagyunk a felelősségünkkel”

– mondta a választások után Kiril Petkov, aki egy másik Harvardon végzett politikussal, Aszen Vaszilevvel együtt alakított pártot, melynek neve: Folytatjuk a változást!

Milyen változást?

A korrupció elleni harcot tűzte zászlajára Kiril Petkov, aki az átmeneti kormány gazdasági minisztereként egyre-másra leplezte le a Boriszov kormányzat visszaéléseit. Az elmúlt évtizedet meghatározó bolgár politikus karrierjét úgy kezdte, hogy az utolsó kommunista diktátor testőre volt. Hatalomra kerülve nemzeti együttműködési rendszert alakított ki, amely azért kerülte el Brüsszel bírálatát, mert nyíltan sohasem szállt szembe egyetlen uniós döntéssel sem, de a gyakorlatban szinte mindegyiket megszegte. Az eredmény: az egykor 9 milliós ország népessége 7 millióra csökkent, mert a jól képzett fiatalok tömegesen emigráltak a korrupcióba süllyedő országból.

Mihez lehet kezdeni Harvard diplomával Bulgáriában?

Kiril Petkov vállalkozást alapított, amely vegan probiotikus szerekkel kereskedett. ProViotic nevű cégével furcsa tapasztalatokat szerzett a bolgár gazdasági életben. Gyorsan kiderült a számára, hogy a kis és közép vállakozások számára létrehozott állami támogatási alapból szinte kizárólag a Boriszov kormányzat kegyencei részesülnek.

Májusban, amikor az átmeneti kormány gazdasági minisztere lett, a televízióban mondta el, hogy mindössze 8 cég kapta meg a közel 1 milliárd levás (500 millió eurós) állami támogatást, melyre a pályázati kiírás szerint minden kis és közepes vállalkozás pályázhatott.

Petkov sok más visszaélést is leleplezett négy hónapos miniszteri megbízatása idején, és ezzel nagy népszerűséget szerzett magának Bulgáriában, ahol az emberek többsége az európai szegénységi küszöb alatt él.

Szeptemberben erre a népszerűségre alapozva indították el az új pártot, Aszen Vaszilevvel együtt, aki ugyancsak a Harvardon végzett, és az átmeneti kormányban pénzügyminiszter volt.

Rocksztárokhoz hasonló kampányt indítottak hiszen kevés idő állt rendelkezésükre a választásokig.

„Két dolgot mutattunk meg a bolgár népnek. Egyrészt azt, hogy nem félünk a hatalomtól, másrészt pedig értünk a kormányzáshoz” – mondta a Politico tudósítójának Kiril Petkov. Aki jelentős részben kanadai feleségének köszönheti népszerűségét. Linda McKenzie pékséget üzemeltet Szófia belvárosában. Glutén mentes készítményei népszerűséget hoztak neki, különösen azután, hogy fellépett a televíziós Master Chef programban.

Bár a közvélemény előtt kevésbé volt ismert, de Kiril Petkov tudatosan készült a korrupt rendszer leváltására.

Vállalkozóként is folyamatosan tanitott a Harvard Master School szófiai tagozatán, ahol társaival együtt létrehozta a Center for Economic Strategy and Competitivness (központ a gazdasági stratégiára és versenyképességre) nevű szervezetet.

Nyolc évvel ezelőtt egy másik szervezetet is létrehozott Kiril Petkov: a Hewlett-Packard korábbi bulgáriai menedzserével, Szasa Bezuhanovaval együtt a Move BG mozgalmat alapították meg. Ez a Mozdulj Bulgária mozgalom olyan társadalmi fejlődést szeretne előidézni, melynek eredményeképp az ország előre léphetne a legszegényebb uniós tagállam nem épp irigyelt pozíciójából.

Lesz-e elegendő politikai tőkéje a reformokhoz?

„Mi vagyunk az új közép” – hangsúlyozza Kiril Petkov. Aki gyorsan hozzáteszi: „új pályára akarom állítani Bulgáriát. Az szeretném, ha Bulgária új brand lenne azzal a felirattal: zéró korrupció!”

Hogy lehet ezt megcsinálni?

„Jobboldali módszerekkel akarunk baloldali célokat elérni”

– mondja Petkov. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a szükséges egészségügyi és oktatási reformot nem adóemeléssel akarják ellensúlyozni hanem a korrupt állami alapokból kívánják finanszírozni. Vagyis a cél az: a lakosság csakis az előnyét lássa a reformoknak, és ne kelljen ezért fizetnie.

Balkáni Trudeau

Petkov Kanada fiatalos liberális miniszterelnökét utánozza, de tisztában van azzal, hogy egyedül nem lehet hatékony reformokat elérni. Ezért máris hozzákezdett a koalíciós tárgyalásokhoz.

Petkov az első karizmatikus vezető a bolgár politikában Boriszov óta, és ez előnyére válik – mondta egy politológus Szófiában a Politico tudósítójának.

Ellenfelei is tudják ezt, ezért folyamatosan támadják azzal, hogy Petkov kettős állampolgár. Bár kérvényezte lemondását a kanadai állampolgárságról, de úgy volt miniszter egy ideig, hogy kettős állampolgársága még fennállt. Márpedig ezt kizárja a bolgár alkotmány.

Kiril Petkov emiatt egyáltalán nem kívánja feladni álmait: Bulgáriából modern országot csinál!

„A kelta tigrisről sokat beszéltek annak idején éppúgy mint a távol keleti kis tigrisekről. Azt szeretném, ha tíz év múlva a bolgár oroszlánról beszélnének!”

Orbán nagyot bukhat Szlovákiában

A magyar kormány sokáig titkolni próbált földvásárlási ügye felélesztette a gyanút a szlovák elitben Orbán Viktor szándékait illetően, ezért Pozsonyban kevés esélyt látnak arra, hogy az energetikában a magyar-cseh versengés ne Prága javára dőljön el. Miről van szó? A Közép Szlovákia-i áramszolgáltató eladja tulajdonrészének a 49%-át.

Az állami tulajdonban levő MVM a hírek szerint igen nagyvonalú ajánlattal jelentkezett az EPH csoportnál, melynek főtulajdonosa a cseh Daniel Kretinsky.

A másik jelölt a CEZ, amely olyan mint az MVM csak épp cseh.

Pozsonyban ezért sokkal kevésbé tartanak tőle. A probléma az, hogy egymilliárd euróval kellene megtámogatnia a cseh igényt a szlovák kormánynak, amely nem akar ennyi pénzt erre áldozni.

Marad tehát a politikai nyomás gyakorlás. A pozsonyi Új Szó szerint a szlovák elit szinte teljesen egységes abban, hogy nem szabad az MVM-nek vagyis a magyar kormánynak átengedni az energetikai szektor e fontos cégét.

Orbán Viktorral szemben nemcsak a földvásárlási ügy miatt nagy a bizalmatlanság hanem amiatt is, hogy a magyar miniszterelnök „háborúzik Brüsszellel” miközben Putyin orosz elnök kegyeit keresi.

És Visegrád?

Orbán propagandája nagy sikerként akarja bemutatni a visegrádi együttműködést, de mind Pozsonyban mind Prágában egyre nagyobb gyanakvás kíséri a magyar miniszterelnök elképzeléseit. Orbán Viktor Babis miniszterelnökkel barátkozott Prágában. Bejött a Piszkos Fred effektus: Babis elbukott a választáson pedig sokáig esélyesnek látszott. Offshore ügyletei épp a választási kampány idején derültek ki. Ez arra mutat, hogy sem az USA sem pedig Brüsszel nem kívánta a folytatást.

Pozsonyban már korábban megbukott a Fico rendszer, amely sokban hasonlított a nemzeti együttműködés rendszerére. Mindkettő kiváltotta az USA és Brüsszel ellenszenvét. Amikor Steinmeier német elnök Pozsonyban járt, akkor arra ösztönözte az államfő asszonyt, hogy erősítse meg liberális mozgalmát, és tegye azt Szlovákia első pártjává. Ez nem lesz épp könnyű vállalkozás. A német elnök azért tanácsolta ezt Szlovákia elnökének, hogy elkerüljék a magyar utat vagyis egy populista rendszer bebetonozását.

Steinmeier német elnök visegrádi körútja során kihagyta Budapestet, mert Orbán Viktor rendszerét nem tartja megreformálhatónak. A szociáldemokrata elnök után valószínűleg szociáldemokrata kancellárja is lesz Németországnak, aki nem fog háttéralkut kötni Orbán Viktorral mint ahogy ezt Angela Merkel megtette.

Orbán így lengyel barátaival magára maradhat a visegrádi négyesben is. Minthogy azonban Varsó viszonya Moszkvával mélypontra süllyedt a belorusz válság miatt, ezért a Putyin barát diplomácia végképp kerülendővé válhat a visegrádi körökben.

Fél-e Orbán?

Bulgáriában és Csehországban a választópolgárok kiszavazták a hatalomból Babist és Boriszovot, lehet, hogy Orbán Viktor lesz a következő?

A londoni Times újságírója erről faggatta Márki-Zay Pétert Hódmezővásárhelyen. Márki-Zay Péter szerint erre jó esély van, mert az emberek változást akarnak Magyarországon. Szerinte Orbán Viktort csak két dolog érdekli igazán: a hatalom és a pénz!

1990 előtt ezért KISZ vezető volt, később liberális majd illiberális és keresztény-nemzeti. Célja az egyszemélyes hatalom és a meggazdagodás volt, amit el is ért. Márki-Zay Péter ezért legfontosabb feladatának tartja, hogy megteremtse a demokráciát és leszámoljon a korrupcióval.

Közeledés Washingtonhoz és Brüsszelhez, távolodás Moszkvától

Márki-Zay Péter nem érti, hogy Orbán Viktor miért harcol Brüsszellel és miért csodálja Putyint. Ugyanakkor úgy nyilatkozott a londoni Sunday Timesnak, hogy megtartaná a határkerítést, amely távol tartja Magyarországtól és az Európai Uniótól a migránsokat.

A kormánypárti média azzal vádolja Márki-Zay Pétert, hogy CIA ügynök, aki élvezi Soros György támogatását, és „Brüsszel utasításait teljesíti”.

Márki-Zay Pétert Orbán Viktorral egyidőben fogadta a State Department Washingtonban akkor amikor a magyar kormányfő Donald Trumpnál járt a Fehér Házban. Az Egyesült Államokban már akkor felfigyeltek Hódmezővásárhely polgármesterére, akit a magyar nagypolitikában akkor még nemigen tartottak számon.

Azóta azonban az ellenzék miniszterelnök jelöltje lett. Nem véletlen, hogy a Sunday Times tudósítója ellátogatott miatta Hódmezővásárhelyre.

Van-e oka Orbán Viktornak a félelemre?

A magyar miniszterelnök a nyolcvanas évek második felében maga is megismerhette a CIA módszereit amikor Soros György pártfogásával a rendszerváltásra készülődött. Az USA elmúlt évek során alaposan kivette a részét az elitváltásból a szomszédos Romániában és Ukrajnában. Most a Sunday Times tudósítója nem véletlenül céloz Bulgáriára és Csehországra is, mert mind Szófiában mind Prágában bebetonozottnak tűnő kormányfő bukott meg – nem kis részben külföldi támogatással. Andrej Babist még nem sokkal a választások előtt biztos győztesnek hitték. Orbán Viktor vele parádézott a határ kerítésnél, majd pedig Usti nad Labemben közös sajtóértekezletet tartottak. Ahol a sajtót úgy kezelték cseh földön ahogy azt Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében szokták. Babis mégiscsak megbukott, mert senki sem hajlandó vele együttműködni!

Tegyük ehhez hozzá, hogy korábban Fico rendszere is megbukott Szlovákiában, ahol Brüsszel és Washington nyíltan az ellenzéket támogatta.

Nincs recept a folytatásra

Politikai káosz uralkodik jelenleg Bulgáriában, zűrzavar Romániában és Csehországban valamint Szlovákiában. Ukrajnában 2013-ban ment végbe a demokratikus fordulat az USA és az EU támogatásával, de az eredménynek enyhén szólva váratnak magukra. Zelenszkij elnök épp most írta alá az oligarchia elleni törvényt, mely mérsékelni akarja a dollár milliárdos szupergazdagok politikai befolyását és mérsékelni a korrupciót. Ezen a téren ugyanis a demokrácia nyolc éve alatt nem sok minden történt Ukrajnában.

Sem Washingtonban sem Brüsszelben nincs elképzelés arra, hogy mihez kezdjen egy populista autokrata rendszert megdöntő politikus. Ehhez pénzügyi és politikai támogatás kellene, de csak szép szavakra lehet számítani. A rendszerváltásból kiábrándult kelet-európai közvéleménynek ez vajmi kevés.

Reményt keresnek az európai életszínvonalra, de ezt sem Márki-Zay Péter sem más ellenzéki politikus nem ígérheti meg hitelesen. A populista hullám megállítása ezért csak átmeneti lehet: Orbán Viktor is amerikai támogatással kezdte meg karrierjét, melynek során rájött, hogy egy szegény és frusztrált országban a populizmus a legbiztosabb eszköz a hatalom elnyerésére és megtartására.

Uniós pénzek Orbán zsebében

A Die Welt című német konzervatív lapnak Brüsszelben elmondták, hogy az Európai Uniónak immár bizonyítékai vannak arra, hogy Magyarország és Csehország esetében a miniszterelnök és annak rokonai, barátai és üzletfelei jogtalanul uniós pénzekhez jutottak.

Ennek alapján a brüsszeli bizottság joggal indíthat vizsgálatot, és tarthatja vissza az uniós pénzek kifizetését. Csehország esetében a pénzt már kifizették. Ursula von der Leyen asszony adta át személyesen Andrej Babis cseh miniszterelnöknek Prágában.

Lengyelországot is megvizsgálták ebben az ügyben, de nem találtak bizonyítékot arra, hogy a jobboldali kormány vezetői pénzeket nyúltak volna le az uniós támogatásból. Ennek következtében Lengyelország valószínűleg megkaphatja azt a 36 milliárd eurós támogató csomagot, amelyre nagyon várnak Varsóban.

Brüsszel kontra Orbán

Az Európai Unió lassan mozgó gépezetének évekre volt szüksége ahhoz, hogy megfelelő bizonyítékokat találjon a magyar miniszterelnök korrupciójára. Az adatok persze minden bizonnyal rendelkezésre álltak, de Merkel kancellár illetve az Európai Néppárt védelmezte Orbán Viktort. Ennek vége: Merkel befolyásának gyengülését mutatta, hogy Orbán kilépett az Európai Néppártból mielőtt kirúgták volna onnan. Az új német kancellár aligha lesz olyan elnéző mint Merkel kancellár, aki minden bizonnyal külön alkut kötött a magyar miniszterelnökkel.

A változást mutatja, hogy a konzervatív Die Welt a szociáldemokrata Katarina Barley asszonyt idézi. Az Európai parlament alelnöke több ízben is kijelentette, hogy „Orbán és a lengyel kormánypárt körül tömörülő populisták az európai pénzek legfőbb haszonélvezői!”

Merkel kancellár magával vitte a G20 csúcsértekezletre Olaf Scholz szociáldemokrata pénzügyminisztert, aki nagy valószínűség szerint az utóda lesz a kormányfői székben. Scholz aligha köt majd különalkut Orbán Viktorral, aki egységes szélsőjobb frakciót akar létrehozni az Európai Parlamentben. Az egységes frakció ügye egyelőre sehogyse áll, de különben is az Orbán problémája, hogy az Európai Néppártban rendszeresen társaloghatott Merkel kancellárral és más fontos európai vezetőkkel. A szélsőjobboldali pártok közül egyedül a PiS van hatalmon.

Ha viszont most a lengyelek lepaktálnak Brüsszellel a 36 milliárd euró érdekében, akkor Orbán magára maradhat: se pénz se támogató!

„Helyhiány miatt” nem vehetett részt a kritikus sajtó a Babis – Orbán sajtótájékoztatón

Az október kilencediki cseh választások előtt Andrei Babis cseh miniszterelnök társaságában megtekintette a déli kerítést, majd vendégül látta a magyar miniszterelnököt.

A Prágába érkező Orbán Viktort tüntetők fogadták. Talán emiatt is a két kormányfő záró sajtóértekezletére nem engedték be sem az ellenzéki sajtót sem pedig a német ARD és Die Zeit valamint a Le Monde tudósítóját. A cseh kormányszóvivő utólag helyhiányra hivatkozott noha a teremben még volt hely. Scott Griffen, az International Press Institute igazgatója tiltakozott emiatt.

Magyarországon már megszokott a kritikus sajtó kirekesztése, de Csehországban még újdonság – mondta.

Gulyás Gergely kabinet miniszter ugyanígy indokolta meg, hogy miért nem engedik be a Magyar Hang tudósítóját a sajtótájékoztató termébe.

Babis a migráns problémával választást nyerhet

A cseh miniszterelnök azért barátkozik most ennyire Orbán Viktorral, mert ő a migráns ellenesség szimbólumává vált Európában. Babis józan cinizmussal maga is felhasználja a migráns kártyát, de attól óvakodik, hogy emiatt szembekerüljön Brüsszelel. A különbség nyilvánvaló: Ursula von der Leyen elutazott Prágába, hogy személyesen adja át az euró milliárdokat Babisnak az európai helyreállítási alapból. Magyarország egyelőre várólistán van noha már lejárt a szeptember 30-i módosított határidő is.

Mind Babis mind Orbán meg akarja venni a választókat, de a cseh miniszterelnök ezt európai pénzből teheti míg Orbánnak 4 milliárd dolláros deviza hitelt kellett felvennie noha korábban ez ellen kampányolt.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!