Kezdőlap Címkék Le Monde

Címke: Le Monde

Le Monde: fel kell hagynia a naivitással Orbánnal szemben

A francia lap, amely résztvett a Pegasus lehallgatási ügyek felderítésében, vezércikkében szankciókat javasol a magyar miniszterelnök ellen, aki nem tartja be az uniós normákat.

Három nappal azután, hogy a Pegasus ügyben lelepleződött, Orbán Viktor népszavazást írt ki a pedofil törvényről, és egyidejűleg újra arról beszél, hogy „Nyugat Európa megtámadta Magyarországot” – írja a Le Monde.

Már évek óta tart, hogy az egykori antikommunista harcos aláássa az uniós normákat. Júniusban Mark Rutte holland miniszterelnök ezért jelentette ki az uniós csúcstalálkozón, hogy

„Magyarországnak nincs többé helye az Európai Unióban!”

A kizárás túlzás lenne, különösen, mert sok magyart sújtana, aki nem ért egyet Orbán Viktorral. Azonkívül előidézhetné Lengyelország kiválását is vagyis dominó effektus valósulhatna meg.

Jelenleg van már egy olyan határozat , amely az uniós pénzek kiutalását összeköti a jogállami normák betartásával. Dehát egyelőre az Európai Bíróság előtt van az ügy vagyis nem alkalmazható a gyakorlatban. Arról nem is beszélve , hogy ez csak a jogállami normákról szól , de nem tartalmaz kikötéseket olyan fontos témák kapcsán mint a sajtószabadság, amely most Pegasus lehallgatási botrány miatt került elő vagy a vallási , faji vagy szexuális kisebbségekkel kapcsolatos bánásmód, amelyről most azért vitatkozik Brüsszel Orbán Viktorral, mert a magyar pedofil törvény belekeveri a melegeket is noha semmilyen tudományos tétel nem támasztja alá a kettő közötti kapcsolatot.

Mi a megoldás?

Az Európai Uniónak fel kell hagynia a naivitással.

Napvilágra kell hozni azokat az uniós vizsgálatokat, melyek a magyar miniszterelnök rokonainak és barátainak meggazdagodását mutatják – jelentős részben uniós pénzekből!

Meg kellene tiltani, hogy a jövőben ezek az emberek uniós forrásokhoz jussanak! Ez még Orbán legelszántabb híveit is elgondolkodtatná – írja a Le Monde.

A népszavazás figyelemelterelés

A pedofil törvény is azt szolgálta, hogy Orbán és Brüsszel szembenállását erkölcsi síkra terelje, és ne essen szó arról, hogy az Európai Unió lopással vádolja Magyarország miniszterelnökét, rokonságát és hű oligarcháit.

Az Európai Unió – az USA példáját követve – azon töpreng, hogy miképp lehetne megakadályozni azt, hogy a Brüsszelt állandóan bíráló magyar miniszterelnök uniós forrásokhoz juthasson.

Washingtonban erre találták ki a Magnyickij törvényt, amely fekete listára teszi a diktátorokat és azok bizalmi embereit vagy épp családtagjait.

Jelen pillanatban Brüsszel felfüggesztette az uniós pénzek kiutalását Magyarországnak, és ez komoly következményekkel járhat Orbán Viktor számára. Nemcsak azért, mert hiányzik a pénz a választópolgárok megvásárlására hanem mert a nemzetközi pénzpiacok levonhatják azt a következtetést, hogy a forint szabadon támadható! Matolcsy György nem véletlenül emelte meg a kamatlábat, és nem véletlenül figyelmeztette Orbánt, hogy erőteljes támadás érheti a forintot a közeljövőben. Ha ez bekövetkezne a választások előtt, akkor a hazai infláció oly erőteljessé válhatna, amely már meghatározó mértékben érinti a lakosság életszínvonalát. Márpedig a választópolgárok számára ez a legfontosabb. Jól tudja ezt Orbán Viktor is…

Szakadás a visegrádi egységben?

A párizsi Le Monde szerint markánsan két csoportra oszlik a négyes szövetség: a magyar-lengyel párossal szemben a cseh-szlovák szembenállás megmutatkozott a krakkói csúcstalálkozón is.

Orbán Viktor miniszterelnök Európa ellenes vonalat fogalmazott meg, amely szembeállítaná a visegrádi négyeket Brüsszellel és persze Washingtonnal is. A szlovákok ezt hangosan, a csehek csendesebben ellenezték. Ezért a közös közlemény nem szól jóformán semmiről.

Macron régi célja

A fiatal francia elnök kezdettől fogva megkísérelte megbontani a visegrádi egységet: elszigetelve a radikálisokat a mérsékeltektől. Amíg Trump ült a Fehér Házban, addíg a magyar és a lengyel kormány vígan képviseltette a Brüsszel ellenes vonalat hiszen az amerikai elnök is borsot akart törni az EU orra alá. Nyíltan buzdította a briteket a kilépésre, és a magyarokat és lengyeleket a szembenállásra. Csakhogy Trump megbukott, és Biden immár az európai szövetség fontosságát hangsúlyozza. A magyar miniszterelnök szembe akarja állítani a négyeket brüsszellel és Párizzsal és keresi az együttműködést, ő maga  immár nem EU-s és amerikai hanem orosz és kínai támogatást keres. Ezt mutatja a vakcina import Oroszországból és Kínából. Ezt az utat azonban nem követik még a lengyelek sem, ahol hagyományos az orosz ellenesség és az amerikai szövetség támogatása.

Egy év múlva Franciaország lesz az EU soros elnöke. Macron elnöknek fokozottan lesz lehetősége arra, hogy érvényre juttassa az elképzeléseit a visegrádi államokkal kapcsolatban.

Rotschild bankház

Orbán Viktor is érzi a veszélyt, amely Trump bukása után exponenciálisan növekszik. Ezért küldte Szijjártó Pétert tárgyalni a Rotschild bankházhoz, amely érdekelt a magyar kormány által gründolt nagybank sikerében. Emmanuel Macron elnök a Rotschild bankháznál kezdte meg a pályafutását, és megőrizte kiváló kapcsolatait a tekintélyes pénzintézettel, amely egykor a Habsburg család bankára volt.

Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy Magyarország új párizsi nagykövete a Habsburg dinasztia egyik leszármazottja.

A színfalak mögötti diplomáciában ennek nagy jelentősége lehet, mert a magyar miniszterelnök könnyen elszigetelődhet, ha tovább folytatja szembenállását Brüsszellel és Washingtonnal.

A magyar Rahimkulov pénzeli az Új Selyemút kapuját

A párizsi Le Monde is felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány intenzíven építi kapcsolatait Oroszországgal és Kínával miközben Biden elnök mindkét nagyhatalmat stratégiai ellenfélnek tekinti.

A kínai áru egy része Oroszországon és Ukrajnán  keresztül érkezik Magyarországra. Csakhogy a vasúti vágányok eltérő nyomtáva miatt átrakodó  helyre van szükség. Ez épül az ukrán határ közelében Fényeslitkén.

A beruházást 22 milliárd forintra tervezik, ebből a magyar állam 3 milliárdot fizet. A többit csaknem teljes egészében Ruszlan Rahimkulov állja.

Rahimkulov és az orosz kapcsolat

Megdet Rahimkulov a Gazprom képviselője volt Magyarországon, ahol az orosz földgáznak mindmáig meghatározó szerepe van. Ezért Rahimkulov papa gyorsan a magyar-orosz kapcsolatok kulcsfigurájává vált. Még azt is írták róla, hogy Putyin pénzeit is részben ő kezelte. Mindenestre jelentős részesedést szerzett a két legnagyobb magyar cégben, a MOL-ban és az OTP-ben. A család magyar állampolgárságot is kapott, és a leggazdagabb magyarok közé tartozik. Megdet Rahimkulov visszatért Oroszországba, de a fiai ittmaradtak. Közülük Ruszlan az, aki 80%-ban finanszírozza a kínai Új Selyemút magyarországi kapuját.

Konzervatív becslés szerint Timur és Ruslan Rahimkulov is nagyjából azonos vagyonnal rendelkezik, mint Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor együttvéve.

A kínaiak már a spájzban vannak

Magyarország Kína hídfőállása lett Európában – írja a párizsi Le Monde. Az USA-t nyugtalanítja, hogy Magyarország egyre inkább kínai tartománynak tűnik! – üzeni Simonyi András egykori nagykövet Washingtonból.

Mennyire jelentős a kínai befolyás Magyarországon?

Épül az óriási konténer állomás, ahol a Kínából érkező szállítmányokat európai nyomtávra állítják át – írja a Le Monde. Párhuzamosan épül a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely a tervek szerint a pireuszi kikötőből szállítaná a kínaiak áruit Magyarországra. Mindkét esetben Magyarország csak ugródeszka Kínának az Európai Unió felé. Jelenleg az Asean után az EU Kína második legfontosabb kereskedelmi partnere.

A Nemzeti Bank elnöke kedveli Kínát

Matolcsy György oly gyakran látogat Pekingbe, hogy az már az amerikai hírszerzés figyelmét is felkeltette.

Különösen, hogy az IMF közgyűléseit mellőzi Washingtonban. Amerikai értesülések szerint a Nemzeti Bankban kínai tanácsadók munkálkodnak, kérdés, hogy mi célból?

Simonyi András ex nagykövet, aki egy zenekarban játszik Blinken külügyminiszterrel ilyen jelek alapján inti óva a magyar kormányt a nagy Kína barátságtól.

Eközben a magyar gyökerekkel is rendelkező új amerikai külügyminiszter közölte a szenátus külügyi bizottsága előtt: egyetért Trump kemény vonalával Kínával szemben.

Antony Blinken szerint az USA vezetésével koalíciónak kell létrejönnnie Kínával, Oroszországgal, Iránnal és Észak Koreával szemben.

Az orosz szerep

A hatalmas vasúti átrakodó állomást nem Magyarország vagy Kína finanszírozza hanem nagyrészt egy olyan orosz polgár, aki egyben az egyik leggazdagabb magyar is.

Ruszlan Rahimkulov több mint 60 millió euróval szállt be a nagyberuházásba, mely természetesen élvezi a magyar, a kínai és az orosz állam támogatását.

A kétlaki orosz oligarcha család élvezi Putyin bizalmát is.

Ha elkészül a konténer pályaudvar, akkor naponta négy nagy teherszállító vonatot is tud majd fogadni, mely a transzszibériai vonalon keresztül érkezik majd Kínából.

Kínai egyetem Budapesten

A Fudan egyetem Sanghajban Kína egyik leghíresebb egyeteme, amely évek óta tervezte angol nyelvű európai oktatási intézmény megnyitását. Kezdetben Budapest nem szerepelt a prioritási listán, de miután Orbán Viktor nemet mondott amerikai Pompeo külügyminiszternek, és engedélyezte a Huawei-nek az 5G rendszer bevezetését, Pekingben Magyarország mellett döntöttek.

A párizsi Le Monde szerint pikáns a helyzet, mert a CEU-t nemrég az Orbán kormány kipaterolta Budapestről, mert azt a magyar holokauszt túlélő Soros György finanszírozta.

Az USA új külügyminiszterének édesapja, az USA egykori budapesti nagykövete, a CEU könyvtárának védnöke és finanszírozója.

Ebben a helyzetben Orbán Viktor diplomáciájának ügyesen kell lavíroznia Washington és Peking között. Támogatásra lelhet Németországban, ahol Merkel kancellár az EU soros elnökeként tető alá hozott egy beruházás védelmi egyezményt Kínával megmutatva az USA-nak, hogy semmiképp sem kívánják figyelmen kivül hagyni a világ második számú gazdasági nagyhatalmát, mely tíz éven belül megelőzheti az Egyesült Államokat.

Visegrád: Orbán elszigetelődhet

Az a kérdés, hogy összekapcsolják e az európai helyreállítási tervből származó források elosztását a jogállamiság tagállami alkalmazásával, megtörte a visegrádi csoport egységét. Sem Csehország sem pedig Szlovákia nem tartja ördöginek, hogy az uniós pénzeket feltételekhez kössék. A történteket Magyarország és Lengyelország elszigetelésével magyarázza – Sylvie Kauffmann, a „Le Monde” rovatvezetője.

A lap egykori főszerkesztője, Sylvie Kaufmann idézi Csehország és Szlovákia külügyminiszterét ezzel kapcsolatban. Nemrég Szlovákia államfője is amellett foglalt állást, hogy teljesen jogos az EU követelése: kössék a jogállami normák betartásához az uniós pénzek kifizetését!

Ezenkívül ne felejtsük el, hogy Vera Jourová uniós biztos, akivel a magyar kormány megszakította a kapcsolatot és akinek az eltávolítását követelte – hiába – cseh! Sőt a miniszterelnök, Babis küldte őt ki Brüsszelbe!

Jellemző az is, hogy Morawiecki lengyel kormányfő, aki önkéntes karanténban van, nem „jóbarátját”, Orbán Viktort bízta meg érdekeinek képviseletével az uniós csúcstalálkozón hanem Andrej Babis cseh miniszterelnököt!

A három másik visegrádi állam nem akar háborúzni Brüsszellel

Erre jó okuk is megvan: kell az uniós pénz! Ez persze Magyarországnak is kell, de Orbán Viktor úgy véli: konfrontatív magatartással érheti el céljainak megvalósítását. A többiek viszont a kompromisszumban hisznek, melyet meg is kötöttek már a német illetve a francia vezetéssel. A magyar kormány kitartó konfrontatív politikájával magára maradhat a visegrádi csoportban is, ahol a többség realistának mutatkozik: mindenképp kompromisszumra törekszik, mert az egyre elhúzódó vírusjárvány nagyon komoly gazdasági válságot okoz mindenütt az Európai Unióban. Az uniós pénzek ezt nemcsak enyhíthetik, de alapot teremthetnek az újrakezdéshez is. Ha viszont késlekednek az uniós pénzek vagy egyáltalán nem érkeznek meg – a jogállami normák megsértése miatt -, akkor erre esélye sincsen egyetlen visegrádi államnak sem.

Mind Macron mind a sztrájkolók kitartanak

Keddre új nagy munkabeszüntetést ígérnek a szakszervezetek, melyek csütörtök óta folyamatosan tiltakoznak a nyugdíj reform ellen Franciaországban. A sztrájk elsősorban a közlekedést érinti, mert a vasutasok nyugdíj reformja a vita központi kérdése a liberális kormányzat és a baloldali szakszervezetek között.

Macron erőpróbája: közlekedési sztrájk immár ötödik  napja Franciaországban

A szupergyorsvonat, a TGV csak minden 10-ik járatát indította el a vasúttársaság pénteken. Párizsban tíz metróvonalon állt a forgalom a hétvégén. Franciaország legnépesebb régiójában – Párizs környékén – 350 kilométeres forgalmi dugó alakult ki!

A sztrájkolók tüntettek is: csütörtökön  több mint 800 ezren vonultak fel az utcákon a nyugdíj reform visszavonását követelve. Macron elnök egyelőre nem hátrál. A kormány hétfőn kezdte meg a tárgyalásokat az érdekképviseleti szervezetekkel.

A vasutasok az első vonalban

A két világháború bebizonyította Franciaországban, hogy a vasut stratégiai ágazat, amelynek leállása az egész gazdaságot megbéníthatja. Ráadásul a vasutasok között különösen erős mind a mai napig a kommunista CGT szakszervezet. Ezért olyan szociális és nyugdíjrendszert alakítottak ki, amely figyelembe veszi a vasutas munka rendkívül megterhelő jellegét. Ennek megfelelően szinte általános a korkedvezményes nyugdíj, mely lehetővé teszi, hogy a vasutasok viszonylag fiatalon új életet kezdhessenek. Csakhogy amikor ezeket a szabályokat meghatározták, akkor jóval alacsonyabb volt a nyugdíj korhatár és a várható életkor. Azóta mindkettő alaposan megnőtt, de a vasutasok kedvezményei maradtak. A nyugdíj kassza viszont katasztrofális mínuszt mutat. Ennek is része van abban, hogy a központi költségvetés a nagy pénzügyi válság óta nem képes betartani a 3%-os deficit határt, melyet előír az eurozóna. Ezért döntött Macron elnök a vasutas kedvezmények eltörlése mellett.

A liberális gazdaságpolitika beleütközik a szociális problémába

A fiatal Emmanuel Macron gazdaságpolitikáját lelkesen támogatta kezdettől fogva Franciaország és Európa leggazdagabb embere. Bernard Arnault támogatása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a jobboldal is elfogadja a szocialista kormány egykori gazdasági miniszterét mint olyan elnököt, aki végrehajtja a Franciaországban évtizedek óta halogatott reformokat. A tőzsde és a liberális értelmiség lelkesedése egyáltalán nem győzte meg a lecsúszó középosztályt és a munkásokat, akik a globalizáció és az informatikai forradalom nagy veszteseinek érezték magukat. Joggal. Megjelentek az utcákon a sárga mellényesek, akik az életszínvonal csökkenése ellen tiltakoztak.

1700 euro a medián

Az átlag francia ennyit visz haza egy hónapban. Ez pedig meglehetősen kevés – főként Párizsban és a nagyvárosokban , ahol a lakbérek az egekbe szöktek. A sárga mellényesek tiltakozásának hatására Macron elnök visszavonta az üzemanyagok jövedéki adójának tervezett emelését. Erre azért lett volna szükség, hogy egyensúlyba hozzák az állami költségvetést.

Macron harapófogóban

A francia elnök nagyszabású reformterveit az eurozónában a legfontosabb partner, Németország azzal dobja vissza, hogy „előbb oldják meg a házifeladatot!” Angela Merkel kancellár ezzel arra utal, hogy egyensúlyba kell hozni a francia költségvetést, mert addig semmiféle reform nem képzelhető el az eurozónában. Ezért nem léphet vissza könnyen Macron elnök a vasutasokkal folyó vitában. Csakhogy Franciaországban nemcsak a vasutasok elégedetlenek. A légi közlekedés is 20%-al kevesebb járattal számolhat, mert a személyzet szolidáris a vasutasokkal. A közvélemény szimpatizál a sztrájkolókkal …

Valami van a levegőben – állapítja meg a Macron elnökkel szimpatizáló Le Monde arra utalva, hogy a tiltakozás a társadalom nagyon nagy részére kiterjed. Vagyis a proteszt szavazat Macron nagy problémája lehet. Már tavasszal a második helyre szorult Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma mögött az európai választáson. A vasutasok baloldaliak voltak, és ebből a pozícióból bírálták a liberális gazdaságpolitikát. De fennáll a veszély, hogy olasz mintára átszavaznak a szélsőjobboldalra, melynek vezére nem spórol a szociális demagógiával.

Mi lehet a megoldás?

A kormány szakértői gőzerővel dolgoznak egy olyan csomagterven, amely átalakítja ugyan a vasutasok nyugdíj rendszerét, de nem olyan radikálisan és nem olyan ütemben mint ahogy azt Macron elnök eredetileg tervezte. A párizsi Le Figaro értesülései szerint a tervezet lényege az, hogy a kormány lemond arról, hogy 2021-ben kezdjék meg az új nyugdíj rendszer bevezetését, és hogy 2025-re rendbehozza a nyugdíjkasszát. A kormánynak úgy kell hátrálnia, hogy ne veszítse el az arcát és főként a népszerűségét. Ugyanakkor ne kockáztasson túlságosan sok pénzt sem hiszen Brüsszel barátságosan ugyan, de rendszeresen figyelmezteti Macron elnököt: a költségvetési szabályok mindenkire nézve kötelezőek legyen az az Európai Unió második legerősebb gazdasága, Franciaország.

Lengyelország nem akar Európa összeszerelő üzeme maradni

A PiS elsősorban gazdasági teljesítményének és főként ígéreteinek köszönhette választási sikerét – állítja a lengyel szakértő, aki a Le Monde-ban fejtette ki a véleményét.

Jakub Iwaniuk szerint Jaroslaw Kaczynski valóságos forradalmat indított el Lengyelország életében azzal, hogy bevezette a kötelező minimálbért. Ez 13 zloty (3 eurós) órabért jelentett egy olyan országban, ahol sok helyen még egy eurót sem kaptak az emberek.

Ezt a minimális órabért január elsején 17 zlotyra emelik. A választási kampányban további ígéretek hangzottak el: csaknem megduplázzák a minimálbért 2022-re! Jelenleg ez havi 2750,  zlotyt jelent, de felemelkedik 4000 zlotyra! – ígérte a Kaczynski rendszer, amely meg is szerezte a választópolgárok többségének a támogatását Lengyelországban. Mind emögött egy jól átgondolt stratégia van, melyet a technológiai ügyek miniszterasszonya el is mondott Poznanban a választási kampány során:

Nem maradhatunk Európa összeszerelő üzeme

„Lengyelország dinamikus növekedést ért el azzal, hogy a külföldi tőke bevonásával összeszerelő üzemeket hozott létre. Csakhogy ennek a növekedési modellnek vége van. Jelenleg kimaradunk abból a növekedési tendenciából, amely a szellemi tulajdonra, az informatika fejlesztésére alapozza egy ország fejlődését. Erre a magasabb szintre kell feljutnunk, hogy csatlakozhassunk a fejlett országokhoz!” – érvelt Jadwiga Emilewicz technológiai miniszter. Aki azt is elmondta, hogy a bérpolitika is épp ezt célozza: a reálbér folyamatos emelésével a külföldi és a hazai befektetőket arra ösztönzik, hogy ne csak összeszerelő üzemeket hozzanak létre Lengyelországban. Egyúttal pedig a magasabb bérek a jól képzett munkaerő otthon tartásában is fontos szerepet játszhatnak. Nem beszélve mindennek a politikai hasznáról, melyet a PiS zsebel be.

Jézus és Keynes nevében

A keresztény és nemzeti ideológia egy racionális gazdasági modellel párosul, melynek célja: eljuttatni Lengyelországot a fejlett államok közé. Varsóban ugyanis azt érzik: elérték az üveg plafont a jelenlegi fejlődési modellel. Váltani kell, ha azt akarják, hogy csakugyan megérkezzenek a huszonegyedik századba …

A párizsi Le Monde is megemlékezett Heller Ágnes haláláról

A kilencven éves korában elhunyt magyar filozófus következetesen bírálta Orbán Viktor nacionalista – konzervatív rendszerét Magyarországon – írja a befolyásos párizsi lap, mely röviden összefoglalja Heller Ágnes életét.

Elsősorban azt emeli ki belőle, hogy mindig is szembeállt a hatalommal.  A holokauszt idején amikor családjának egy részét Auschwitzba deportálták. 1956 után amikor bírálni kezdte a kommunista rendszert, emiatt végül kivándorlásra kényszerítette a „budapesti iskola” filozófusainak vezetőjét.

Heller Ágnes hazatérése után bírálta a nacionalista tendenciákat és főként Orbán Viktor miniszterelnök rendszerét. Emmanuel Macron elnök, aki az európai választásokon felvállalta a liberálisok képviseletét, meghívta az Élysée palotába, hogy néhány más vezető értelmiségivel együtt áttekintsék az európai helyzetet – emlékezik meg a Le Monde arról, hogy a kilencven éves korában elhunyt Heller Ágnes élete utolsó percéig igen aktív volt, és a nemzetközi sajtóban gyakran hívta fel a figyelmet „az illiberális magyar kormányzat” olyan akcióira, melyek veszélyeztetik a tudomány vagy a sajtó szabadságát.

Szélsőjobb álhír: 500 ezer vendégmunkás érkezik Pakisztánból

0

Marine Le Pen asszony, a francia szélsőjobboldal vezére ezzel kampányol, sőt a mérsékelt jobboldal is átvette ezt az álhírt, melyet a külügy megcáfolt Bukarestben. Marine Le Pen asszony az első helyet célozta meg az európai választáson, ezért mindent belead az EU elleni kampányba.

„Őrület ami az Európai Unióban folyik, de a sajtó hallgat erről! Románia 500 ezer vendégmunkást importál Pakisztánból! Jól hallották 500 ezret! És miért? Mert a románok hozzánk jöttek dolgozni és náluk elfogyott a munkaerő! Ráadásul a román miniszter arról beszél, hogy egymillió vendégmunkás kellene!”

– így Marine Le Pen asszony egy választási nagygyűlésen, melyről a Le Monde számol be, amely Macron elnököt támogatja a szélsőjobb vezérével szemben. A liberális lap azt is megírja, hogy a mérsékelt Republikánusok egyik vezetője, Thierry Mariani is felhasználja kampány beszédeiben a félmillió Pakisztánból érkező vendégmunkás álhírét. A Le Monde utánanézett, hogy valójában mi is történt.

Semmilyen megállapodást sem kötött Románia és Pakisztán

Románia nagykövete Iszlamabadban kötetlen eszmecserét folytatott Pakisztán emberi erőforrás miniszterének egyik munkatársával. A témák között szerepelt, hogy szabályozni kellene a vendégmunkások alkalmazásának feltételeit. De semmilyen megállapodást nem kötöttek, mert erre nem is volt semmilyen felhatalmazásuk. Ezt a külügy közölte Bukarestben azzal a kiegészítéssel, hogy az érvényes törvények szerint

Románia évente 20 ezer vendégmunkást alkalmazhat EU-n kívüli államból.

A szisztematikus álhír gyártást a politikai harcban Steve Bannon fejlesztette ki, aki Trumpot a Fehér Házba juttatta 2016-ban. Az elnök később kirúgta. Ezért Európába jött, ahol a szélsőjobboldali pártoknak ad tanácsot. Mindenekelőtt arra, hogy egységesen lépjenek fel az uniós választásokon. A párizsi Le Figaro megírja, hogy Marine Le Pen asszony a hétvégén elmegy Milánóba a szélsőjobboldali pártok nagy találkozójára pedig az alapító gyűlésen szándékosan nem vett részt.

Milánóban kísért a múlt

A Lazio közismerten szélsőjobboldali szurkolói fasiszta karlendítéssel emlékeztek meg Milánóban Benito Mussolini haláláról. A Ducet – halála után – felakasztották Milánó egyik terén, melynek közelében most a Lazio szurkolói Mussolini előtt tisztelegtek. A Duce leszármazottai aktívak a szélsőjobboldali pártokban. A szélsőjobboldali pártszövetség eminens tagja a Szabadságpárt Ausztriából és az Alternative für Deutschland Németországból. Mindkét párt szavazótáborában aktívak a neonácik. Akikkel Franciaországban nagyon nehéz paktálni. De Marine Le Pen asszony most úgy véli: a győzelem érdekében ez sem számít! Mindenáron le akarja győzni Macron elnököt. Aki

nemcsak a kínos fasiszta és náci múltra emlékezteti a szélsőjobboldali pártokat hanem az új keresztapára, Putyinra is

Macron pártjának listavezetője az uniós választásokon, aki korábban a kormány EU minisztere volt, nyíltan Putyin emberének nevezte Marine Le Pen asszonyt! A vád egyáltalán nem alaptalan hiszen minden oroszok elnöke akkor fogadta a Kremlben a francia szélsőjobboldal vezérét amikor Marine Le Pen asszony megmérkőzni készült az elnöki székért Macron-nal szemben. Akkor nagy vereséget szenvedett: mind az elnökjelöltek vitájában mind pedig a választáson leszerepelt. Marine Le Pen asszony most revansra vágyik. Kijelentette: ha megnyeri az uniós választást, akkor Macron elnöknek távoznia kell az Élysée palotából! Aligha valószínű, hogy Macron elnök erre gondolna hiszen 10 évig szeretne az Élysée palotában maradni. Ehhez viszont nem ártana legyőzni a szélsőjobboldalt, amely mindent bevet a választási harcba, még a félmillió pakisztáni vendégmunkásról szóló álhírt is – figyelmeztet a párizsi Le Monde.

Jean-Louis Trintignant 88-ik születésnapján újra színpadra lép

0

A francia színész legenda csak nagyon nehezen tudta magát túltenni a lánya halálán. Marie Trintignant-t egy kábítószeres buli után élettársa meggyilkolta amikor egy filmet forgattak Litvániában. Már régi történetről van szó, de Jean-Louis Trintignant nem tud felejteni. Most a párizsi Le Monde-nak is arról nyilatkozott, hogy a régi korokat szeretné megidézni a színpadon, ahol két zenész kíséri majd: egy harmonikás és egy vonós. Költészeti dalestet tart a december 11-én 88 éves Jean Louis Trintignant, aki a Theatre de la Porte Saint Martin színházban lép újra a közönség elé.

Elfuserált alak vagyok, akinek nagy mázlija volt

„A filmekkel nagy sikereket arattam és sok pénzt is kerestem, de számomra a költészet sokkal fontosabb. A közönség viszont nem így van ezzel. Ha nincs telt ház a teremben amikor szavalok, akkor rosszul érzem magam. Frusztrál az, hogy mások nem rajonganak Baudelaire, Verlaine vagy Rimbaud verseiért.” Jean-Louis Trintignant varázslatos hangján 2000 felvételt készített Rimbaud : Részeg hajó című verséből. Még mindíg nagyon nagy örömet okoz neki, hogyha elszavalhatja a színpadon. Most azt tervezi : ma élő költőket is felléptet a saját estjén. Abban reménykedik, hogy az ő nevére bejön a közönség hiszen mégiscsak Jean-Louis Trintignant szavalja el az „elátkozott költők” legszebb verseit. A világhírű színész 88-ik születésnapján kezdődik a költészeti estek sora, melyek egészen karácsonyig tartanak Párizsban. Jean-Louis Trintignant abban bízik, hogy a várható siker újabb költészeti esteket hoz majd, ahol a kilencvenhez közeledő színész költő és zenész barátai segítségével idézi meg a múlt nagyságait és a jelen poétáit, akik nélküle aligha jutnának el széles közönséghez Franciaországban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!