Az amerikai elnök össze-vissza beszél és cselekszik a vámok ügyében, szinte mindenkivel összeveszett már, de miért? Van-e mesterterv a zűrzavaros nyilatkozatok és cselekedetek mögött?
A szakértők egyet már találtak: ez pedig Trump fő gazdasági tanácsadójának elképzelése. Stephen Miran a Fehér Ház gazdasági tanácsadó testületének feje, aki Mar-a-Lagoban egyeztette elképzeléseit Donald Trumppal még a beiktatás előtt. A cél ugyanaz mint a New York-i Plaza egyezményben volt: megakadályozni az USA hegemóniájának elvesztését a világgazdaságban. A nyolcvanas években Japán nyomult éppúgy ahogy most Kína, és az Egyesült Államokban attól tarthattak: a trónkövetelő megingatja az amerikai hegemoniát. A New York-i Plaza hotelben döntő csapást mértek Japán terveire: megtörték a szigetország ambiciózus nyomulását, évtizedekig tartó stagflációval vezekelhetett ambiciózus terveiért.
Az USA azértis futtatta fel Kínát, hogy letörje Japán szarvait. A dollárt le, a japán jent felértékelték és véget vetettek a távol-keleti szigetország nyomulásának a világpiacon. Most persze más a helyzet, mert nemcsak Kína fenyegeti az USA hegemóniáját hanem mások is, de a haditerv hasonló.
Mi van a Mar-a-Lago egyezményben?
Az USA a következő nagyvonalú ajánlattal fordul a világhoz, mindenekelőtt Kínához, de a szövetségeihez Japánhoz, Dél Koreához, Európához, Ausztráliához is: konvertáljátok az USA visszafizethetetlen rövid távú adósságát hosszú lejáratúvá akár százéves kamatmentes kötvényekbe. Cserébe az Egyesült Államok fenntartja a világ legnagyobb hadseregét, amely továbbra is betölti a világ csendőrének a szerepét.
Minden érdekelt fogadja el a dollár leértékelését, melynek eredményeképp az Egyesült Államok kereskedelmi mérlege nem mutatna akkora deficitet mint jelenleg. A világpiacon senki sem korlátozhatná az amerikai informatikai óriások nyomulását – ezért paktáltak ők le Donald Trumppal. A szolgáltatások exportjában már így is világbajnok az USA, de hogyha nem szabályozzák szigorúan a Google, a Facebook és a többiek nyomulását – mint ahogy azt az Európai Unió teszi, akkor az amerikai kivitel tovább nőhet és csökkentheti a katasztrofálisan magas államadósságot, mely már meghaladja az éves GDP 100%-át.
Ami még rosszabb: az USA minden 1%-os gazdasági növekedéséhez 1,5%-os hitelbővülés kell vagyis az államadósság teljesen kezelhetetlenné válik.
Az amerikai tőzsde mélyrepülése ebben az értelmezésben érthetővé válik hiszen elősegítheti a dollár gyengülését. Scott Bessent pénzügyminiszter ezért beszélhetett “egészséges tisztulási folyamatról” ezzel kapcsolatban.
A mesterterv a szövetségesekre fókuszál holott Kína a fő vetélytárs
Pekingben ezt villámgyorsan észre is vették, és szövetséget ajánlanak Trump ellen szinte mindenkinek – elsősorban az Európai Uniónak. E célból hamarosan Európába érkezik Li Csiang miniszterelnök. Nemrég ért véget a dél-koreai, a japán és a kínai külügyminiszter találkozója, melynek célja ugyanez volt: egységes fellépés Trump ellen a világgazdaságban. Japán és Kína a két legnagyobb amerikai kincstárjegy tulajdonos külföldön.
A mesterterv másik gyenge pontja a dollár, melynek uralkodó szerepét meg kívánja őrizni Trump miközben az árfolyamát csökkenteni szeretné. Az USA ingyenélő – fogalmazta meg a helyzetet Surányi György. Az MNB ex elnöke arra utalt, hogy az éves GDP 2-3%-a abból származik, hogy a dollár az egyetlen világpénz. Christine Lagarde, az EKB főnökasszonya már célzott rá: az euró számára lehetőséget teremthet Trump gazdaságpolitikája, mely mindenki mást le akar nyomni, de a többiek ezt már nem fogadják el szó nélkül.
Paul Krugman Nobel díjas közgazdász, akinek sokáig rovata volt a New York Timesban egyáltalán nem hisz abban, hogy Trump zűrzavaros vámháborúja mögött lenne valamiféle mesterterv: ”Buta és destruktív Trump vámháborúja, és hogyha kicsit mélyebbre ásunk, akkor azt látjuk, hogy ez a megállapítás teljesen megalapozott.”
Pekingben ezt így fogalmazta meg a Global Times:
“Egy globális vámháborúban mindenki vesztes, de az USA téved, ha azt hiszi, hogy feladjuk nemzeti érdekeinket, és meghátrálunk előtte.”
